Készült: 2024.09.25.07:17:24 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

41. ülésnap (1998.12.09.), 147-149. felszólalás
Felszólaló Kosztolányi Dénes (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:25


Felszólalások:  Előző  147 - 149  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Azt hiszem, hat órával ezelőtt szólalt fel Keleti képviselőtársam, aki a nemzetbiztonsági bizottság részéről adta elő a kisebbségi véleményt. Azért idézem majd az ő szavait, mert azt hiszem, hat óra alatt ez azért sokunk fejéből kimehetett. (Mádai Péter közbeszól.)

Keleti György igen sanyarúnak mutatta be sorsát a nemzetbiztonsági bizottság élén, elmondta, hogy ügyrendileg tesszük tönkre az ő tisztelt bizottsági elnöki működését, nem hagyjuk szóhoz jutni, sőt az a sérelem is megtörtént, hogy az ombudsman úrra összesen 35 percet tudtunk szánni a bizottsági ülésen. Azért szólok erről, mert ez pont nem igaz. Valóban, az adatvédelmi biztos úrnak nem volt több ideje előadni a törvénnyel kapcsolatos általános politikai deklarációját, mint 40 perc, mert Keleti György úr úgy tűzte ki a bizottsági ülést, hogy rá egy órával már el is kezdődött a plenáris ülés itt, a Parlamentben, úgyhogy kénytelenek voltunk átjönni.

De az igazság csúsztatása..., illetve dehogy, a valóság csúsztatása azonban akkor történt, amikor Keleti úr nem említette meg, hogy a nemzetbiztonsági bizottság azt megelőző ülésén alaposan végigtárgyalta ezt a törvényjavaslatot, és határozatot hozott az általános vitára alkalmasság tárgyában, mégpedig igenlően határozott, 9:6 arányban általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot. Az adatvédelmi biztos úr akkor nem tudott megjelenni a bizottsági ülésen, úgyhogy úgy döntöttünk, őt is meghallgatjuk, már a határozathozatal után. Sőt olyasmi is történt, ami eddig - legalábbis ebben a ciklusban - a nemzetbiztonsági bizottság ügyrendje mellett még nem fordult elő: szakértőt kértünk fel, jóváhagytuk egy szakértő felkérését és kirendelését abban a kérdésben, hogy vajon kétharmados törvény-e az előttünk lévő törvényjavaslat vagy nem. A bizottság ezt egyhangúlag megszavazta, és felkértük a szakértőt.

Kérem szépen, én örülök, hogy megvártam a hat és félórás vitát, mert most már tudom, hogy az a sok szakszerűtlen előadás, amit az MSZP képviselői eddig előadtak és amelyekhez az SZDSZ képviselői csatlakoztak, milyen szakértői háttérre támaszkodik. Itt van ez a szakértői vélemény a kezemben, ebből szeretnék idézni önöknek két, talán három sort is idézni. A szakvélemény úgy szól, hogy "A T/458. számú, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló törvényjavaslatról. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága azzal a feladattal bízott meg, hogy az alábbi kérdésekre adjak közjogi szempontból szakmai választ." Meg fogom ismételni a kérdéseket, kétszer is, nem azért, hogy önöket fárasszam, hanem azért, hogy a jegyzőkönyv is jól, szó szerint tudja rögzíteni azokat. Az első kérdés: "A címben jelölt törvényjavaslat szabályozási módszerével biztosítható-e a nemzetbiztonsági szolgálatok titkos információgyűjtéssel kapcsolatos feladatainak végrehajtásával a törvényes rend szerinti működés?" Második kérdés: "Kellő jogalap van-e a javaslatban foglalt teljes körű titkos információgyűjtésre a javaslattal felállítandó szervezetnek?" B.: "Nemleges válasz esetén milyen módon teremthető meg a jogállami feltételeknek megfelelő legális jogalap?" Jól hallották, képviselőtársaim, nem értették a kérdést, én sem értem, megpróbálom megismételni. Az első kérdés: "A címben jelölt törvényjavaslat szabályozási módszerével biztosító-e a nemzetbiztonsági szolgálatok titkos információgyűjtéssel kapcsolatos feladatainak végrehajtásával a törvényes rend szerinti működés?" A második kérdést nem olvasom fel még egyszer, az ugyanilyen értelmetlen.

Kérem képviselőtársaimat, kétperces keretében jelentkezzen az a képviselőtársam, aki értette ezt a kérdést, aki szerint ez a kérdés érthető, értelmezhető kérdés volt, aki tudja, benne volt-e az a szándék, amely a nemzetbiztonsági bizottságot vezette, hogy vajon kétharmados szavazást igényel-e ez a törvényjavaslat a képviselőházban.

Annak ellenére, hogy véleményem szerint a két kérdés teljesen érthetetlen nyelvtanilag, logikailag és mindenféleképpen, a kiváló szakértő, az MSZP által felkért szakértő - aki, gondolom, az MSZP-hez is közel álló szakértő - meg tudta válaszolni ezeket a kérdéseket. Kérem szépen, garantálom önöknek, hogy ez a négyoldalas válasz ugyanolyan érthetetlen, mint amilyen érthetetlenek a feltett kérdések voltak.

Nagyon dicsérem azt a szakértőt, aki érthetetlen kérdésekre is tud válaszolni. A végén azért tesz egy flikflakkot, és kimondja azt, amire tulajdonképpen felkérték; ez körülbelül úgy néz ki - ha már vicceket is szoktunk mesélni -, hogy amikor az autóbusz rátéved a villamossínre, akkor villamos lett-e.

Azt mondja a szakértő: "Olyan megoldás is elképzelhető azonban, hogy feladatainak hatékony ellátásához ez a hivatal is igényelhessen adatokat a nemzetbiztonsági szolgálatoktól. Ebben az esetben természetesen ki kell egészíteni a nemzetbiztonsági törvény 44. § (2) bekezdését a hivatallal. Ez a módosító rendelkezés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmad arányú szavazatával történhet.", aláírás. Tehát négy oldal zagyvaság, és utána egy válasz arra, hogy amennyiben a nemzetbiztonsági törvényt módosítani kell, akkor a nemzetbiztonsági törvény módosítása kétharmaddal születhet meg. Azt hiszem, ezt soha senki nem vitatta, csak éppen arról van szó, tisztelt képviselőtársaim, hogy nincs szükség a nemzetbiztonsági törvény módosítására ebben a kérdésben.

A szakértő nevét nem favorizálom, nem említem meg, kitől kaptuk ezt a kiváló szakértői véleményt. Ezzel kénytelen főzni a nemzetbiztonsági bizottság Keleti úr vezérlete mellett.

Bár a személyeskedés önöktől nem áll távol, hiszen én úgy hallom most már hetek óta itt a Házban (Az elnök csenget.) Simicska úr nevét... (Az elnök csenget.)

 

ELNÖK: Képviselő úr, engedje meg, ne haragudjon! Ön a T/458. számú törvényjavaslat általános vitájában szól hozzá. Mint levezető elnök kénytelen vagyok most figyelmeztetni önt, ne kérje meg a képviselőket, hogy kétpercesekben szóljanak hozzá, tudniillik úgyis jelentkeznek kétpercesre a tisztelt képviselők. (Derültség. - Dr. Kosztolányi Dénes: Értem.) Ez az egyik ok. A másik pedig: én nagyon örülök, hogy ön itt a nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatban komoly eszmefuttatásokat tervezett, de most mégis az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szól az általános vita.

Ne haragudjon, kénytelen vagyok önt most figyelmeztetni, hogy a hátra lévő három percben erre tessék koncentrálni. Természetesen továbbra is megadom a szót 10 perces időtartamban, de azt nem fogom engedélyezni, hogy most a nemzetbiztonsági törvényről kezdődjön vita, mert az megint egy másik törvény, az majd egy másik levezető elnöknek lesz a feladata. Tessék folytatni! (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

(13.20)

 

DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz): Tisztelettel elfogadom a figyelmeztetést, bár felolvastam, hogy ennek a szakvéleménynek - amit Keleti úrtól kaptam - az a címe, hogy "Szakvélemény az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló törvényjavaslatról".

Áttérek arra a lényeges momentumra, hogy nemcsak személyeskedésről van szó, hanem arról is, hogy önök riadalmat kívánnak kelteni az "adórendőrség" fogalom bevezetésével. Azt kívánják elérni a közvéleményt stresszelve, hogy aki nem szeret adózni, de bizalma van a rendőrségben, az már ne bízzon a rendőrségben, és aki talán tart a rendőrségtől, az most az adózástól is végképp elforduljon. Ebből az adórendőrségből lett már magánrendőrség, de attól tartok, hogy sajnos lesz majd adócsendőrség is, amit aztán egyszerű úri mozdulattal "cseká"-nak fognak elnevezni. Azt kérem, várjuk meg, amíg a köznyelv el fogja nevezni ezt a nyomozó hatóságot valamilyen szellemes kifejezéssel. Az sokat mutat ám, hogy az adózó polgárok hogyan fogják hívni ezt a szervezetet! Ha kedves elnevezést kap, akkor feltehetőleg nem félnek tőle annyira, mint ahogy önök félnek ennek az intézménynek a felállításától.

Engem tulajdonképpen az nyugtat meg a legjobban, hogy az előző ciklusok alatt úgy nevezte magát ez a szervezet, hogy az APEH Üldözöttjeinek Szervezete, és rendszeresen tiltakozott. Azt hiszem, ők akkor azért tiltakoztak, mert látták, hogy milyen alacsony színvonalú, szakszerűtlen, bürokratikus munka folyik az APEH-ban, és ennek ők anyagi hátrányát látták. Addig, amíg a Kossuth téren az APEH üldözöttjei nem fognak zászlót bontani és e nyomozó hatóság felállítása ellen nem fognak tüntetni, addig - higgyék el - az én lelkiismeretem nagyon nyugodt az ügyben, hogy jó úton járunk, mert valószínűleg még ennek a szervezetnek a tagjai is úgy ítélik meg a dolgot, hogy ez a szervezet nyilvánvalóan az ő érdekükben kerül felállításra.

Azt kérem szépen ellenzéki képviselőtársaimtól - amit Juharos Róbert képviselőtársam is kért -, hogy nyújtsanak be módosító javaslatokat a törvényjavaslathoz. Igaz, hogy ilyen szakvélemény alapján erre valószínűleg képtelenek lesznek, de hátha még sikerül az általános vita lezárásáig valamilyen módosító javaslattal javítani azon a törvényjavaslaton, aminek a tárgyalását ma eredményesen be fogjuk fejezni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 




Felszólalások:  Előző  147 - 149  Következő    Ülésnap adatai