Készült: 2024.05.04.06:26:32 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

324. ülésnap (2013.11.13.), 98. felszólalás
Felszólaló Tállai András (Fidesz)
Beosztás Belügyminisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 7:29


Felszólalások:  Előző  98  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Köszönöm szépen a frakciók felszólalásait, illetve a bizottságokban kifejtett véleményüket, kérdéseiket.

Szeretném elmondani, hogy a négy bizottság ülésén a törvényjavaslat összesen 4 ellenszavazatot kapott. Egy bizottságban teljes volt az egyetértés, tehát csak igen szavazat volt az ellenzéki képviselők részéről is, ez a mezőgazdasági bizottság volt. Két bizottságban tartózkodás volt legfeljebb, és a fenntartható fejlődés bizottságában volt a Paksi Atomerőmű esetleges építése miatt nem szavazat.

Megmondom őszintén, hogy először az ellenzéki képviselők felszólalásaira szeretnék reagálni, elsőként Hegedűs Lorántné képviselő asszony felszólalására. Őszinte tisztelettel figyeltem, hogy mennyire felkészült a törvényjavaslatból, a hatályos törvényt és a benyújtott törvényjavaslatot is milyen részletesen és alaposan áttekintette. Kereste mindig a kormánypárti hátsó szándékot a változásokban, de azért zömében, valljuk be őszintén, nem találta meg, legfeljebb csak nem értette, hogy miért változnak a fogalmak. Egyszerűen azért változott vagy maradt ki a törvényjavaslatban az ön által is említett sok-sok fogalom, mert az elmúlt öt évben az élet kikövetelte (Hegedűs Lorátné: Meg az ingatlanfejlesztők!), illetve a technika, a technológia változása és maga a fejlődés és az Európai Unió szabályozása és elvárása is megkövetelte azt, hogy új fogalmak, új szabályozások jelenjenek meg a törvényben.

Kicsit meglepett, hogy ebben a törvényben is veszteseket és nyerteseket keresett. Úgy gondolom, hogy amikor egy ilyen kerettörvényben a fejlődés irányát határozzuk meg, és területileg fektetjük le térségekre, illetve adott településekre, annak nincsenek vesztesei. (Hegedűs Lorántné: Vannak!) Hiszen ha az ország egészét nézzük, azzal, hogy a meglévő infrastruktúrákat rögzítjük továbbra is egy törvényben, illetve egy majdani megépítés lehetőségét rögzítjük, az inkább az ország fejlődését szolgálja.

Bevallom őszintén, hogy miután közel 30 perc volt a felszólalása, és elég részletesen elemezte a törvényjavaslatot, nem tudok mindenre reagálni. Azt javaslom önnek, hogy amivel nem ért egyet, módosító javaslatként esetleg nyújtsa be, erre még van idő, bekerülhet bizottságba. A bizottságban pedig egyrészt a szakmai munkatársak megfelelő indoklást adnak arra, hogy miért támogatható vagy esetleg nem támogatható, másrészt utána itt a parlamentben, a részletes vitában is vissza tudunk rá térni. Ezért ne haragudjon, nem tudok részleteiben reagálni arra a sok-sok felvetésre, amit ön jelzett.

Az MSZP frakciójából két felszólalás hangzott el. Meglepett Varga Zoltán felszólalása, hiszen igazából beismerte, hogy nem nagyon talált a törvényjavaslatban kivetnivalót. Alapvetően azt mondta, hogy elfogadja, sőt konkrét példákat mondott, hogy milyen jó ötlet például a tanyás térségek létrehozásának a lehetősége, vagy a belvizes területre az építési engedélyekkel kapcsolatos szigorítást is lényegében üdvözölte.

Igazából Gúr Nándor felszólalásai nem a törvényjavaslatról szóltak (Gúr Nándor: Ne mondd!), hanem, ahogy ő is mondta, bevallotta maga is, kicsit eltért a törvénytől, és inkább politikai megközelítéseket szeretett volna felsorakoztatni. Egy lényege van, így kezdte a felszólalást: Magyarország területén sem gazdasági növekedésre, sem foglalkozásbővítésre nem lehet számítani ez által a törvényjavaslat által.

(13.30)

Hát, ebben biztosan nem értünk egyet, mert úgy gondolom, képviselő úr nem értette meg ennek a törvényjavaslatnak a lényegét. (Gúr Nándor: Nevetséges vagy.) Ebben a törvényjavaslatban nem a kormány kritikáját kell gazdaságpolitikai alapon keresni és megtalálni, hanem azt, ami a törvényjavaslatban van, az infrastruktúra-fejlesztési lehetőségeket, a különféle fejlesztési területek kijelölését. Erről viszont nem beszélt képviselő úr.

Nem értem az MSZP-nek ezt a sorrendproblémáját, mi az, hogy fejlesztési koncepció kell először. Egyrészt, úgy gondolom, erre a ciklusra a kormány elfogadta a fejlesztési stratégiát, másrészt pedig a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési időszakra is megfelelő fejlesztési koncepcióval és stratégiával rendelkezik a kormány, és ennek a lekövetése történik meg ebben a területrendezési törvényben. Tehát ezt is inkább politikai jellegű észrevételnek veszem.

Nagyon érdekes volt az LMP frakciójának felszólalása, hiszen a három ellenzéki frakció közül az LMP volt az egyetlen, amely a Paksi Atomerőmű esetleges bővítését kritikaként fogalmazta meg, hogy ebbe a kerettörvénybe belekerült. A másik két frakció ezt nem ellenezte. Azt gondolom, hogy teljesen összhangban van a 2009-es országgyűlési határozattal a területrendezési törvény ez irányú kibővítése, hiszen ez a törvény inkább csak fejlesztési, energetikai fejlesztési lehetőségeket határoz meg, és nem az energiapolitikáról és az energiastratégiáról és erőművek építéséről szól. Egyszerűen ebbe a törvénybe belekerül, hogy ha eljön a politikai döntések, a megvalósításról szóló döntések ideje, akkor az összhangban lesz a törvénnyel, ha ez azonban elmarad, akkor nyilván a következő módosításnál ez a törvényjavaslatból kikerül. Mindössze ez arról szól, hogy ezt a törvényt majd, amikor megszületnek a döntések, nem lesz szükséges változtatni, mert már eleve tartalmazza a törvényjavaslat, amennyiben a parlament elfogadja.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen még egyszer a felszólalásokat. Úgy gondolom, alapvetően a frakciók támogatják, különösen a kormánypárti frakciók. Nekik köszönöm a támogató felszólalásokat. És ha érkeznek módosító javaslatok, akkor a részletes vitában folytatjuk.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  98  Következő    Ülésnap adatai