Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ha jól számolom, négy év alatt 12. alkalommal hoztam a Ház plénuma elé az állambiztonsági múlt feltárására vonatkozó törvényjavaslatot, illetve most már negyedik alkalommal ez az aktanyilvánossági törvényjavaslat kiegészült egy lusztrációs törvényjavaslattal is. S mielőtt a szokásos érvekkel lesöprik az asztalról, szeretném azt is jelezni, hogy ebben a törvényjavaslatban szerepel az az indítványunk is, hogy a Magyar Országgyűlés kötelezze arra a magyar miniszterelnököt, a magyar kormányt, hogy járjon el Moszkvában, nem az atompaktum és a magyar energiafüggőség meghosszabbítása érdekében, hanem annak érdekében, hogy volt egy katonai, politikai függőség is az oroszoktól ’44 és ’91 között, kíváncsiak lennénk arra, hogy a régi NKVD, majd KGB irattárában mit tartalmaznak magyar emberekről, a magyar politikai folyamatokról. (Közbeszólás az ellenzéki képviselők soraiból: Így van!) Félreértés ne essék, itt nem csak a málenkij robotra elhurcolt százezrekről van szó, de természetesen az ő emlékükről is, főleg hogy tavaly Gulag-emlékév volt; szó van arról is, hogy még a 80-as években is történtek Magyarországon olyan gyilkosságok, amelyeknek a háttere mind a mai napig felderítetlen, és többen okkal sejtik az orosz titkosszolgálati beavatkozást.

Ami pedig a 12. alkalommal itt lévő indítványt illeti, újra és feltehetően utoljára szeretném rögzíteni azt, hogy nem pusztán a múlt feltárásáról van szó, vagy ha úgy tetszik: a múlt feltárása másodlagos. A jelen feltárását célozza ez az aktanyilvánossági törvényjavaslat. Egyszerűen arról van szó, hogy végre nézzünk egymás szemébe, ne nézzük egymást hülyének, és beszéljünk nyíltan és világosan arról, hogy már a rendszerváltó parlament tele volt olyan személyekkel, akik érintettek voltak a kommunista állambiztonságban, tele volt a gazdasági rendszerváltás és a médiabeli rendszerváltás is olyan szereplőkkel, akik a régi kommunista állambiztonsági kapcsolatokat váltották át pénzügyi tőkévé vagy adott esetben információkká, amivel a médiapiacon tudtak hatalomra szert tenni. Akarunk-e egy olyan Magyarországot, ahol bizony még negyedszázad után is nem csak a politikát, a gazdaságot és a médiát átszövik és manipulálják olyan hálózatok, amelyek láthatatlanok, olyan hálózatok, amelyek egyébként a létezésüket és a befolyásukat egy diktatúrának köszönhetik?

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném azt is egyértelművé tenni ‑ utalva itt egy korábbi vitára Répássy képviselőtársammal ‑, hogy az LMP javaslatai egyetlen alkalommal sem tartalmaztak szankciót. Mi úgy gondoljuk, hogy 25 év után jó okunk van feltételezni akkora erkölcsi nagyságot a magyar népről és olyan morális ítélőképességet polgártársainkról, hogy ha az információk nyilvánosak, mindenki meg tudja ítélni, hogy ezek közül ki volt az, aki valóban kényszer hatása alatt vagy egyszeri megtévelyedés miatt követett el nemtelen cselekedeteket, ki az, akinek a neve szerepel ugyan, de nem ártott senkinek, és kik azok ‑ hiszen, beszéljünk világosan, a lényeg nem a spionok kiléte, hanem hogy kik azok ‑, akik önként és dalolva nem pusztán csak jelentésírást vállaltak, hanem vezető szerepet vállaltak a mai kommunista állambiztonság (sic!) parancsnoki hídjain.

Az, hogy tizenkettedjére van itt a javaslat, és vélhetően tizenkettedjére szavazzák le, azt jelenti, hogy a Fidesz-KDNP menlevelet ad a régi kommunista állambiztonság tisztjeinek (Közbeszólás az ellenzéki képviselők soraiból: Ott vannak köztük!), merthogy a lusztrációs törvényjavaslat, amely ezzel egybe van varrva, az bizony már tartalmaz szankciót; az aktanyilvánossági javaslat nem, a lusztráció igen. Bizony, mi azt szeretnénk, hogyha világossá tennénk, hogy az új magyar demokráciában ‑ bár furcsa 2010 óta új magyar demokráciáról beszélni ‑ még miniszterelnökségi tanácsadó sem lehet olyan személy, aki egyébként érintett volt a kommunista állambiztonságban, hogy nem lehet a magyar kormány államtitkára olyan személy, aki adott esetben ’89. június 16-án állambiztonsági tisztként dolgozott Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnökre.

(16.10)

Szeretnénk egyértelművé tenni, hogy azok, akik érintettek akár a régi állampárt vezető testületeivel, akár a régi kommunista állambiztonság hálózataival, nem tölthetnek be sem közhatalmi pozíciót, és nem is lehetnek tanácsadói közhatalmi szerveknek.

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy ez egy erkölcsi adósság, egy negyedszázados erkölcsi adós­ság, és amíg itt él a láthatatlan múlt velünk, Ma­gyarország nem fog egyről a kettőre haladni. Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.)