Felszólalás adatai

GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr...

ELNÖK: Nem. Elnézést, képviselő úr. Nem jelzi Medgyasszay képviselő úrét egyáltalán, Magda képviselő úr pedig később jelezte, amikor már megadtam a szót. Úgyhogy most Godó... (Dr. Medgyasszay László: Elnézést, rosszul jeleztem.) Godó Lajos képviselő úré a szó.

GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló T/2082. számú törvényjavaslat tárgyalása kapcsán hozzászólásomban szeretnék először is foglalkozni az előkészítés időszakában elvégzett kormányzati és ágazati minisztérium által végzett munkáról.

A miniszter úr expozéjában történelmi értékű munkáról szólt, hiszen a 2007-13 közötti agrár- és vidékfejlesztési forrás történelmileg is egyedülálló, eddig soha a történelem folyamán ilyen összegben rendelkezésre álló fejlesztési pénz nem jött a magyar vidékre.

Az elhangzott hozzászólásokban többen kifogásolták képviselőtársaim közül a stratégiát, amelyet a múlt év nyarán fogadott el a kormány - az agrár- és vidékfejlesztési stratégiára gondolok -; ez az Új Magyarország fejlesztési tervnek egy sarkalatos kérdése, amelyet a kormány tudomásom szerint vagy emlékezetem szerint tavaly augusztus 14-én fogadott el, és ezt követően társadalmi vitára bocsátotta. A társadalmi vita folyamán, amelynek szervezője az agrártárca volt, a különböző agrár-érdekvédelmi szervezetek megszervezték a rendezvényeket, megyei szintű, térségi szintű, szakmai szintű, ágazati szintű rendezvényeken ismerhették meg a stratégia elemeit az érintettek, és természetesen e-mailen is eljuttathatták véleményüket, amely véleményeket a kormány a múlt év végén, december 6-áig összegzett és befogadott, illetve nem fogadott be. Tehát a társadalmi vitát úgy lehet értékelni, hogy eredményes volt, nagyon sok hasznos javaslat került a kormányhoz, az ágazati minisztériumhoz, és ezek alapján, ezek birtokában, tudatában került véglegesítésre ez a vidékfejlesztési stratégia, amelyet december 7-én az illetékes brüsszeli Bizottsághoz elküldött a kormány.

Az első tengely, amiről a miniszter úr is kiemelten szólt, ami 47 százalékos arányt jelent a felhasználás tekintetében, megteremtheti, benne van a lehetősége, hogy egy multifunkcionális mezőgazdaság alakuljon ki, hiszen olyan új intézkedési jogcímek mellett, mint a gép, gépi beruházások, technológiák beszerzése vagy az állattenyésztési telepek korszerűsítése, ott van az etanolüzemek létrehozása, biodízel vagy fás szárú növények telepítése kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken, s ez mind-mind egy új, multifunkcionális mezőgazdaság kialakítására irányul. Az a fontos véleményem szerint és az a legjobb, ha minél előbb a gazdákhoz kerül a pénz, az uniós támogatás, és minél jobban ki tudjuk használni a rendelkezésre álló keretet.

Egy olyan törvényjavaslatot tárgyalunk ma - és el kell ezt minél előbb fogadnia a parlamentnek -, ami arról szól, hogy ennek a mechanizmusát szabályszerűen tudjuk lebonyolítani. Ez a javaslat a kormány által jóváhagyott stratégián és a kormány által jóváhagyott programon alapul. Miután a Bizottság ezt körülbelül hat hónap alatt fogja elfogadni, ettől függetlenül nemzeti kockázatközösség mellett korábban is meg lehet hirdetni ezeket a rendelkezéseket. Erről is volt már szó, hogy április hónapban négy darab pályázatot szeretne az FVM megjelentetni. Egyébként tizenkettő a közzétett pályázatok száma, amelyeket meg lehet tekinteni az FVM honlapján. Magyarország az egyetlen tagállam, amely felhasználta az előcsatlakozási forrásokat, mert csaknem 50 milliárd forintot, amit nem tudtunk korábban felhasználni, hozzáadtak az újabb támogatási keretekhez.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar vidék és agrárágazat 2013-ig közel 3000 milliárd forintot használhat fel. Ez az összeg mintegy egyharmada a Magyarországra érkező uniós forrásoknak. Az, hogy ezt az összeget a vidék és az agrárium számára a legjobban használjuk fel, mindannyiunk felelőssége. Mintegy 1300 milliárd forinthoz pályázati úton lehet hozzájutni, 1500-1600 milliárd forint pedig a közvetlen támogatás. A támogatások mintegy 47 százalékát a felzárkóztatásra fordítjuk, a magyar mezőgazdaságnak ugyanis jelentős a technikai lemaradása a többi uniós országhoz viszonyítva. A támogatások többsége egyébként az állattenyésztési célokat szolgálja.

A második prioritás a kertészeti kultúra fejlesztése. Magyarország a térség zöldség-gyümölcs ellátójává kíván válni. Ennek érdekében a következő hét évben kétszeresére növelik az üvegház- és a fóliaterületet az országban.

A gabonafelhasználás tekintetében a korábbi, szinte kizárólagos takarmányozásra való felhasználás helyett előtérbe kerül az etanolgyártás.

Környezeti gazdálkodásra 34-35 milliárd forint jut évente, de fontos, hogy a vidéken élő agrárvállalkozók más forrásokhoz is hozzájuthatnak; ilyen például a vidéki turisztikai fejlesztést, illetve közösségi célokat támogató LEADER-program. Többen szóba hozták hozzászólásukban a LEADER-akciócsoportok működését. Az én választókörzetemben is működik a Tisza-tó LEADER-akciócsoport. Tudomásom szerint mintegy 173 akciócsoport nyert a pályázaton, amikor meghirdette az FVM ezt a lehetőséget, és a civil szervezetek, különböző vállalkozók által létrehozott akciócsoportok most már ott tartanak, hogy a pályázatok végső elbírálásának szakaszában hiánypótlásokra szólították föl a pályázatot benyújtókat. Úgy néz ki, hogy a 90 millió lehetséges pályázati keret el is fogy, felhasználásra kerül. Jó tapasztalatot szereztek, és úgy gondolom, nagyon sokan fognak élni a következő, második körös pályázati lehetőséggel, hiszen vannak olyan térségek, ahol a LEADER-akciócsoportot már most szervezik, és szeretnének 2008-ban újra pályázni, mert nagy lehetőséget kínál a civil szerveződéseknek, hogy a saját maguk által megfogalmazott célokra programot készítsenek, és azt a hétéves EMVA-tengelyekből meg tudják majd valósítani.

(12.40)

Kevés szó esett a halászatról, ami nagyon fontos ágazata szerintem. A nemzeti halászati stratégiai terv is elkészült, és ez a terv mintegy 5 ezer hektár új halastó kivitelezését, felújítását tartalmazza, konkrétabban 4 ezer hektár felújítását, ezer hektár új halastó építését. Jelenleg Magyarországon 23 ezer hektár halastóval rendelkezünk. Halfogyasztásban viszont nagyon el vagyunk maradva az uniós államokhoz viszonyítva, az uniós átlagfogyasztás 20 kilogramm/fő, míg nálunk ez 3,5 kilogramm. Nyilván ez a lehetőség arra is irányul, hogy intenzív üzemek fejlesztési lehetőségeit is kihasználjuk, és a terv egy 700 tonnás kapacitásbővítéssel számol.

Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm a figyelmet, tisztelt Ház. (Taps az MSZP soraiból.)