Felszólalás adatai

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Kétgyerekes családapaként szeretnék hozzászólni ehhez a vitához. A magyar társadalom jelentős részét az elmúlt hetekben a tisztelt Ház falai között kirobbant vita érdekli, a választópolgároktól naponta több tucat e-mailt kapunk, és ezeknek az e-maileknek a jelentős része azt üzeni nekem mint országgyűlési képviselőnek, hogy nem szabad támogatni ezt a törvénymódosítást. De azt is el kell mondanom a tisztelt Ház falai között, hogy van néhány olyan e-mail, amely viszont amellett próbál érvelni, hogy bár a benyújtott törvénymódosítási javaslat ebben a formában nem jó, mindenesetre egy létező problémáról van szó, és ezt a létező problémát valamilyen megoldással a tisztelt Háznak rendeznie szükséges.

A hozzászólásomnak azt a címet adtam, hogy "Virtuális biztonsági öv a kiskorúaknak?". Aki ismer, az tudja, én az elmúlt öt évben mindig az információs társadalom, a netpolgárok érdekeiben szólaltam fel a tisztelt Ház falai között, ezért is adtam ezt a címet a felszólalásomnak.

Az internet korunk egyik legjelentősebb kommunikációtechnikai vívmánya, amely a mindennapi élet egyre nélkülözhetetlenebb részévé válik a világ számos országában. S bár az új médium sokak szerint valóra váltja a huszonegyedik század emberének álmait, mind több emberben merül fel a kétség, hogy a világot egyre szorosabban átszövő számítógépes hálózat veszélyeket is tartogat.

Az interneten található politikai és vallási uszító tartalmak, a bombakészítéssel és drogbeszerzéssel kapcsolatos honlapok, az erőszakra épülő videojátékok és persze a pornográfia káros hatást gyakorolhat a társadalomra. A világhálózattá duzzadt rendszer felhasználói között egyre több fiatal akad, aki akár minimális számítógépes és hálózati ismeretek birtokában is könnyen hozzáfér olyan információkhoz, amelyek a valós világban el vannak zárva előle. Sokak szerint, ahogy a valódi utakon is léteznek közlekedési, viselkedési és egyéb szabályok - például vezetői engedély csak egy bizonyos életkor betöltésével és vizsga letételével kapható -, úgy az információs szupersztrádán is szükség van olyan szabályokra, amelyek a virtuális utazást biztonságossá teszik elsősorban a gyermekek, de a felnőttek számára is. Lehetséges, hogy a jövőben virtuális ellenőrző pontokkal és olyan cyber-rendőrökkel találkozunk majd az interneten, akik azt ellenőrzik, hogy a gyerekek virtuális biztonsági öve be van-e kapcsolva?

A netpornográfia térhódítása és népszerűsége sokakat megdöbbentett és megbotránkoztatott, különösen amikor kiderült, hogy a hálózat már egy számítógépes alapismeretekkel rendelkező gyermek számára is könnyen hozzáférhető. Felmérések szerint már 1998-ban, tehát az internet kezdő éveiben több mint hatszáz pornócég működött a világhálón, és számuk azóta is minden nap legalább negyvennel nő. A legnépszerűbb pornóoldalakat havonta több mint kétmillióan látogatják, és minden huszonötödik internethasználó vásárlásra is adja a fejét. Talán nem véletlen, hogy a netpornográfia több mint 100 millió dolláros éves bevételével az egyik legjövedelmezőbb üzletág az interneten. A legnépszerűbb kereső szoftverekbe naponta millióan gépelik be a pornográfia nemzetközivé váló szavait: a nemi aktusok és technikák angol kifejezései globális vándorszavakká váltak napjainkban.

Új jelenség a spam, a kéretlen levél. Friss angol felmérés szerint naponta átlagosan hatvan-nyolcvan reklámküldemény landol a fiatalok elektronikus postaládáiban, ebből legalább tizenöt-húsz tartalmaz különböző fajta szexüzeneteket. A spam mellett megjelent a spim, vagyis a beszélgető szoftverekre specializálódott reklámaktivitás is. A legtöbbet használt csevegő platformokon egyidejű - tehát a beszélgetésbe beleszövődő - pornófelhívások jeleníthetők meg a mai korszerű technika lehetőségével.

A pornónetüzlet népszerűségének titkát a szakemberek az internet alapstruktúrájában látják: a világhálón keresztül sokkal egyszerűbb a terjesztés, mint a valós térben, alacsonyabbak az előállítási és terjesztési költségek, nem beszélve a vásárlóknak biztosított nagyobb diszkrécióról, ami ebben az üzletágban nélkülözhetetlen. A vásárlói igények is sokkal szélesebb körben kielégíthetők, hiszen egy egész újság vagy videokazetta megvétele helyett a vevő állítja, válogatja össze a kívánt tartalmat. Sok vásárló számára az is előnyt jelent, hogy a megvásárolt termék csak a virtuális térben létezik, ezért nagyobb biztonsággal rejthető el a külvilág és a kíváncsi fiatalok szeme elől.

Az internet rohamos növekedésével párhuzamosan az elmúlt öt-hat évben egyre élesebb viták bontakoztak ki arról, hogy szükséges-e, és ha igen, akkor hogyan lehet biztonságossá tenni a világhálót a gyermekek számára. Az Európai Unióban és az Európai Parlamentben is több vita folyt erről. Sokan olyan kommunikációs forma megvalósulását remélték az internetben, amely a történelem során először semmilyen módon nem lesz szabályozható, így a fiatalkorúak védelmében történő korlátozásnak már a gondolata is politikai és jogi hadiállapotot eredményezett a szabályozást kezdeményező országokban. Hazánkban is gyakoriak és dühösek a tartalomszabályozás körüli viták. Emlékezetes volt néhány évvel ezelőtt, 2000-ben az ORTT elnök asszonya kijelentéseit követő médiabotrány. Az internet szabadságáért küzdő akkori netgeneráció felháborodása valósággal elsöpörte és lemondásba hajszolta a hivatalnoknőt.

Az Amerikai Egyesült Államokban és az európai országokban számos kísérletet tettek a jogi szabályozás megteremtésére, valamennyi esetben a gyermekek védelme érdekében, tehát nem valamiféle társadalmi moralizálás jegyében. Ezek típusairól és eredményeiről jelentős hazai jogi szakirodalom áll rendelkezésre, ezeknek akár az interneten, akár könyvtárban utána lehet nézni.

Az interneten található ártalmas információtartalomról a netszakértők és a szoftvergyártók véleménye szerint állami beavatkozás nélkül is meg lehet védeni a fiatalkorúakat. Ma már ugyanis léteznek olyan technikai eszközök, amelyek képesek kiszűrni a gyermekek számára károsnak ítélt információt. Ilyenek például az úgynevezett blokkoló szoftverek, amelyek az egyes személyi számítógépekre vagy szerverekre is feltölthetők. A blokkoló szoftverek közös tulajdonsága, hogy meggátolják bizonyos nemkívánatos szavak, kifejezések, képek, honlapok elérését a fiatalkorú felhasználók számára. Bizonyos szoftverek több ezer szóból vagy honlapból álló feketelistát tartalmaznak, amelyet a szülőknek még módjukban áll kibővíteni. A tartalom megszűrésére készített efféle szoftverek általában a szülő által választott jelszóval aktiválhatók. Tisztelt képviselőtársaim, azért el kell mondani, hogy amikor a felnőtt kívánja használni a gépet, akkor a szoftver egyszerűen kikapcsolható; igaz, a gyakran komolyabb számítástechnikai ismeretekkel rendelkező tinédzser gyermekeink is nagy valószínűséggel ezt elég könnyen tudják hatástalanítani. Sajnos. Az egyén, a család szintjén megvalósított tartalomkorlátozás azért is tűnik kívánatosabbnak, mert nem veszélyezteti az internet, illetve az ország gazdasági növekedésének ütemét. A közgazdászok megítélése szerint ugyanis minden állami beavatkozás egy fejlődő ágazatba óhatatlanul fejlesztési csökkentéshez vezet.

Működik Európa-szerte és itthon is a bejelentő - reporting - szolgálatok rendszere. Hazánkban EU-forrásokból állították fel a Matiszt is. A közel két éve működő intézményrendszer eredményeiről, tapasztalatairól érdemes tájékozódni, a munka eredményeiről az adatbázist működtetők már több konferencián beszámoltak, és a kapcsolódó honlap is nyújt információkat tisztelt érdeklődő képviselőtársaimnak. Sok szakmai és civil szervezet foglalkozik ezzel a témával, és jelentős szakirodalom is összegyűlt már. Tartalomfejlesztési konferenciák is foglalkoztak a netpornográfia visszaszorításának lehetőségeivel.

(18.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom benne, hogy az elmúlt percekben sikerült a benyújtott törvényjavaslat általános vitájához néhány gondolatot hozzátennem, és ahhoz is, hogy a lehető legjobb megoldást megtaláljuk ennek a törvénynek az elfogadása során majd.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)