Készült: 2024.05.11.11:29:44 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

58. ülésnap (2007.03.20.), 76. felszólalás
Felszólaló Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:51


Felszólalások:  Előző  76  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. DORKOTA LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő T/2424. számú törvényjavaslat, ahogy említette, három törvényt módosítana négy területen. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. számú törvényt, a védjegyek, földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. számú törvényt, valamint a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvényt érinti.

(12.20)

Az első terület, amelyet a módosítás érint: a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó marrakeshi egyezmény részét képezte a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás, az úgynevezett TRIPS-megállapodás, amelyet 1998-ban a IX. számú törvénnyel hirdettek ki. E megállapodás 31. cikke tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén valamely szabadalom hasznosítására kényszerengedély adható. A közegészségügyi problémák kezelése érdekében azonban a legtöbb fejlődő ország, illetve a legkevésbé fejlett országok ezeket nem tudták igénybe venni, ezekkel a feltételekkel nem tudtak élni. Éppen ezért a WTO 2001. november 14-én, negyedik miniszteri konferenciáján elfogadta a TRIPS-megállapodás és a közegészségügy kapcsolatáról szóló dohai nyilatkozatot, amely a WTO tagjainak teljeskörűen gyakorolhatóvá, lehetővé tette, és mindenki számára hozzáférhetővé tette a gyógyszerek hozzáférését.

A dohai nyilatkozat 6. pontjának végrehajtására született meg a WTO általános tanácsának 2003. augusztus 30-i határozata, amely új kényszerengedélyezési eljárást szabályozott. Ezt az Európai Bizottság a határozat rendelkezéseinek átültetésére vonatkozó kötelezettsége tudatában, annak érdekében a 816/2006/EK rendeletében elfogadta, az Európai Parlament pedig 2005. december 1-jén tette meg ugyanezt, ezáltal a gyógyszerek hozzáférhetősége könnyebbé és jobban megoldhatóvá vált.

A rendelet preambuluma előírja, elvárja a rendszer jóhiszemű alkalmazását, illetve alapelvként rögzíti az ipar- és kereskedelempolitikai célok érdekében történő felhasználás tilalmát. A rendelet olyan gyógyszeripari termékek előállítására és értékesítésére vonatkozó, szabadalmi vagy kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal kapcsolatos kényszerengedélyek megadására ajánlást szabályoz, amely termékeket a jogosult importáló országok közegészségügyi problémáik kezelésére használhatják. A jogosult importáló országok körét a rendelet 4. cikke határozza meg.

Az illetékes tagállami hatóságoknak a benyújtott kérelmekről haladéktalanul értesítést kell küldeniük a jogosultaknak. Ez fontos garanciális szabály. A 7. cikk azt tartalmazza, hogy az illetékes tagállami hatóságok kötelesek lehetőséget biztosítani a jogosultnak arra, hogy a kényszerengedély megadása előtt a kérelemmel kapcsolatban nyilatkozatot tegyen, és a kérelem kapcsán minden lényeges információt a hatóság rendelkezésére bocsásson.

A rendelet a kérelmező kötelezettségeként írja elő annak bizonyítását, hogy a kérelem benyújtását megelőzően tárgyalásokat folytatott a jogosulttal a hasznosítási engedélyezési eljárás érdekében, és e tárgyalások a kérelem benyújtását megelőző harminc napon belül nem vezettek eredményre.

A megadott kényszerengedélyek a rendelet értelmében nem ruházhatók át, és nem biztosítanak kizárólagossági jogot. Az engedély alapján gyártott gyógyszertermékek mennyisége nem haladhatja meg az importáló országoknak a kényszerengedély iránti kérelemben megjelölt szükségleteit. Fontos szabály még, hogy a kényszerengedély alapján gyártott terméknek egyedi csomagolás, illetve egyedi színek, formák alapján megkülönbözhethetőnek kell lennie azoktól a termékektől, amelyeket a jogosult vagy az ő hozzájárulásával más állít elő.

(A jegyzői székben Podolák Györgyöt Béki Gabriella váltja fel.)

A törvényjavaslat második része módosítaná a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 1992. július 14-i 2081/92/EGK tanácsi rendeletet. A rendelet helyébe lépő, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oldalmáról szóló 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet módosításának oka a közel tizennégy év alatt eltelt idő és az azalatt leszűrhető tapasztalat.

A rendelet legfontosabb újdonságai a következőkben foglalhatók össze. A kérelemnek tartalmaznia kell a termékleírásban szereplő alapvető adatokat, a termék és a földrajzi származás közötti kapcsolat bemutatását. A rendelet nemzeti kifogásolási eljárást vezet be, amelynek lefolytatása a feltétele annak, hogy a közösségi kérelembe foglalt adatok alapján a Bizottság a földrajzi árujelzőt lajstromozza. A tagállamok 2007. március 31-ig kaptak határidőt a kifogásolási eljárás bevezetésére. Ez a határidő tehát tizenegy napon belül lejár. A közösségi kérelem tárgyában hozott kedvező tagállami határozatot a tagállam köteles közzétenni, és az annak alapjául szolgáló termékleíráshoz elektronikus hozzáférést is köteles biztosítani. A javasolt módosításokkal a védjegytörvény az EK-rendelethez igazodik.

A törvényjavaslat harmadik része, amely módosításokat tartalmaz, a 2006. évi CIX. számú törvény. Ez a kormányhivatalok közé sorolta a Magyar Szabadalmi Hivatalt. Államtitkár úr is elmondta, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal kormányhivatali besorolása törvényi szintű szabályozást tesz szükségessé. Emellett szól az a körülmény is, hogy az iparjogvédelmi és szerzői jogi hatósági feladatokat a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó külön törvények vagy az ilyen törvényekben adott felhatalmazáson alapuló jogszabályok állapítják meg és szabályozzák. Az MSZH jogállását a közigazgatási reformhoz is igazítani kell, az uniós előírások is ezt tükrözik.

Végezetül az egyes iparjogvédelmi törvények alkalmazása során kialakult gyakorlat, az elmúlt években szerzett tapasztalatok, valamint az elektronikus úton való benyújtásra történő módosítások szerepelnek a 2452-es törvényjavaslatban. Erre figyelemmel ez év július 1-jétől lehetővé teszi az elektronikus úton történő benyújtást, továbbá kiigazítja és kiegészíti a három módosítandó törvényjavaslat az európai jogharmonizációs záradékot is.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség a benyújtott törvényjavaslatot támogatja, annak elfogadását javasolja a tisztelt Háznak.

Köszönöm a figyelmüket.




Felszólalások:  Előző  76  Következő    Ülésnap adatai