Felszólalás adatai

DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm. A korábbi felszólalásokban többször elhangzott, hogy az ellenzék pártjai egységesen ellenzik az előterjesztést, ami így, végkicsengésében igaz is, azonban én nagyon szeretném, ha a különbségeket is kihangsúlyoznák azok, akik ezeket a felszólalásokat elmondták, ugyanis nem egészen egyforma okokból ellenezzük az előterjesztést. Én a korábban elmondottakon túl három ilyen okra szeretnék röviden rámutatni.

Az egyik ilyen ok és kifogás azzal kapcsolatban merül fel bennünk, hogy a büntetés-végrehajtási intézet vezetőjét, igazgatóját terhelné meg az a javaslat, hogy ő döntsön abban, hogy a tervezett nyilatkozat sérti-e mások személyiségi jogait, netán a jó hírnévhez való jogát. Én úgy gondolom, hogy nem szabad egy bv-intézet vezetőjére ilyen terhet rátenni, ő nem hivatott ennek elbírálására. Még a bírósági eljárások során is nagyon hosszan elhúzódó polemizálást igényel az, hogy egyes kijelentések sértik-e mások személyhez fűződő jogait vagy jó hírnévhez fűződő jogait; lehet, hogy egy bv-intézet igazgatója jogász, lehet, hogy kiváló jogász, és el tudja ezt dönteni, hogy a tervezett nyilatkozat sérti-e, vagy ha elkészül a nyilatkozat, akkor megnézi, és utána eldönti, hogy ez sérti vagy nem, de hagyjuk meg ezt a döntést a bíróságra véleményem szerint, mert csak a bíróság jogosult ennek az eldöntésére, egy bv-intézet vezetője nem.

Ha az elítélt vagy előzetes letartóztatásban lévő személy ilyen nyilatkozatot tesz a sajtónak, akkor viselje annak következményeit, vállalja annak következményeit, ugyanúgy, mint akármelyik magyar állampolgár, akinek tiltva van mások személyiségi jogainak sérelme vagy a jó hírnév sérelme. Én nem hiszem, hogy a bv-intézet igazgatója lenne azt eldönteni hivatott, hogy sérti vagy nem sérti ezt a jogot. Vannak erre felkészültebbek, azok a bírók, akik rendszeresen ezzel foglalkoznak.

A másik ilyen kérdéskör, amely miatt ellenezzük a javaslatot, ezt már kifejtettem a vezérszónoki felszólalásomban: az elítélt vagy előzetes letartóztatásban lévő hányféle csatornán tudja kijuttatni a véleményét; én akkor hatféle csatornát soroltam fel. Ha tehát ő közvetlenül nem mondhatja el a sajtónak, akkor elmondathatja majd az ügyvédjén keresztül, a rokonain keresztül, ombudsmanokon keresztül, nemzetközi szervezeteken, emberi jogi szervezeteken keresztül és így tovább - csak akkor kitesszük azon tévedés vagy szándékos félremagyarázás lehetőségének ezt az elítéltet vagy előzetes letartóztatásban lévőt, hogy nem pont úgy kerül majd ki a sajtóhoz a véleménye, ahogy ő azt szívesen elmondta volna, hiszen ahány csatornán ez keresztülmegy, nem biztos, hogy más ugyanúgy adja tovább.

Miért ne adjuk meg neki a lehetőséget, hogy közvetlenül ő mondja el a véleményét, hiszen ha akarja, úgyis el tudja juttatni a sajtóhoz a véleményt, de esetleg az már torzítva kerül oda. És még rosszabb, ha szándékosan, és nem csak véletlenül torzítva kerül oda. Nem tudom, hogy miért akarjuk ennek kitenni az érintetteket vagy akár a közvéleményt is, hogy ne nyíltan, egyenesen kerüljön oda a vélemény.

(12.30)

A harmadik ilyen jellegű észrevételem, ami miatt nem tudjuk támogatni, az pedig a védendő kör és az egységesítés. Ahogy jeleztem, kémeket és zsebtolvajokat egyformán korlátozni akar a tervezet a véleménynyilvánításban. Véleményünk szerint a kémeket és egyéb olyan bűncselekmény-elkövetőket, akik állami, szolgálati titkot sértenek és így tovább, természetesen indokolt megakadályozni a sajtóval való kapcsolattartásban. Ez az elv tulajdonképpen úgy fogalmazható meg, hogy az a nyilvánosság, amely nem illeti meg az elítéltet egykori tárgyalásán, illetve az előzetesen letartóztatottat a folyamatban lévő bírósági tárgyaláson, az nem illeti meg őt a fogva tartásának körülményei között sem. Ez jelenleg is alsóbb szinten így van szabályozva; szerintem, szerintünk jól van szabályozva.

Ez tehát az a három ok, amely azért némileg különbözik a többi ellenzéki párt által előadottaktól, holott azok közül is sok mindennel egyetértünk, de ezt a három okot, úgy gondolom, csak a Magyar Igazság és Élet Pártja képviselte.

Ez az elutasítás nem egy egyöntetű elutasítás. Én a bevezetőmben és a végén is jeleztem, hogy az elvet magát, hogy szabályozzuk az elítélteknek vagy előzeteseknek a kapcsolattartását a sajtóval, el tudjuk fogadni. Ezt a fajta szabályozást nem tartjuk szerencsésnek, ezt a fajta fogalmazást nem tudjuk elfogadni. Egy másfajta átfogalmazásban, védendő tárgyak szerinti megközelítésben támogatni tudnánk.

Köszönöm szépen.