Felszólalás adatai
140. ülésnap (2000.05.05.), 78. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | felszólalás |
Videó/Felszólalás ideje | 4:35 |
Felszólalások: Előző 78 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Először egy hiányérzetünkről szeretnék beszélni. Tavaly, amikor az enyhébb végrehajtási szabályok szigorításáról tárgyaltunk, szó volt arról, hogy új, korszerű törvényjavaslat készül a büntetés-végrehajtásról a jelenlegi törvényerejű rendelet helyett. Ezt vártuk - helyette csupán egy kis terjedelmű módosító javaslat készült. A minisztérium képviselője elmondta az alkotmány- és igazságügyi bizottság ülésén, hogy 2002 előtt nagy valószínűséggel nem lesz új törvény. Ezt sajnáljuk; részünkről egy ilyen törvény megalkotását feltétlenül támogatnánk.
A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja azonban az előttünk fekvő törvényjavaslatot nem tudja támogatni. A javaslat jelentősen korlátozni kívánja nemcsak az elítéltek, de az előzetes letartóztatásban lévők véleménynyilvánítási szabadságát és a sajtószabadságot is.
(11.20)
Teszi mindezt alapos alkotmányos indokok nélkül. A törvényjavaslat által védeni kívánt tárgyak - ezekről egyébként szóltam az alkotmányügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetése során, ezért engedjék meg, hogy ne soroljam fel ismét e tárgyakat - védelme a magyar jogrend, egyéb jogszabályok által már védett, méghozzá függetlenül attól, hogy azokat ki veszélyezteti vagy sérti: elítélt, előzetes letartóztatásban lévő személy vagy bárki más.
Az előterjesztés cenzori feladatokkal kívánja felruházni a büntetés-végrehajtási parancsnokot, s olyan kérdések eldöntésére, amelyekre kizárólag bíróság lehet jogosult. Nem belátható például, hogy a büntetés-végrehajtási parancsnok mi alapján tud dönteni mások jó hírneve sérelmének kérdésében. Érthetetlen, hogy miért lenne szükség valamiféle alkudozásra a parancsnok és a sajtó képviselője között, mi alapján jelölné ki azt az orgánumot, amely adott esetben közölheti az elítélt nyilatkozatát, míg mások nem.
Nem szab határidőt a javaslat a parancsnok eljárására. Ezt állítólag miniszteri rendeletben kívánják majd szabályozni, ami nyilvánvalóan elfogadhatatlan. Nem megfelelő szabályozás esetén a parancsnok korlátlan ideig húzhatja az időt az engedély megadásával vagy megtagadásával, esetleg egészen addig, amíg az elítélt elhagyja a büntetés-végrehajtási intézetet. Amennyiben a parancsnok megtagadja az előzetes hozzájárulást vagy a közzétételt, vagy visszatartja a közlésre szánt anyagot, az elítélt vagy a sajtó képviselője bírósághoz fordulhat. Súlyos probléma azonban, hogy az előzetes letartóztatásban lévő személy esetében nincs lehetőség a bírói út igénybevételére, ha az ügyész tagadja meg az előzetes hozzájárulást.
Összességében tehát álláspontunk szerint semmi sem indokolja ezt a jogi szabályozást. A javaslat célja, eszközei, konkrét megoldásai egyaránt elfogadhatatlanok. Alkotmányos jogokat korlátoz alkotmányosan elfogadható indokok nélkül. A javasolt megoldások átgondolatlanok, kellő garanciákat nem tartalmaznak.
Miután egyértelműnek tűnik, hogy a kormánypárti többség - megalapozott és érdemben meg nem válaszolt kifogásaink ellenére - meg fogja szavazni ezt a javaslatot, kármentésként, a legnagyobb hibák kiküszöbölésére módosító indítványokat nyújtottunk be. Ezek esetleges elutasítása a kormánypártok felelőssége. Mi ezt a törvényjavaslatot semmiképpen nem tudjuk elfogadni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
Felszólalások: Előző 78 Következő Ülésnap adatai