Felszólalás adatai

MÉCS IMRE (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy nagyon fontos alkotmánymódosításról van szó, és úgy gondolom, hogy nemcsak szerencsés, hanem szükséges lenne, hogy az előterjesztő jelen legyen, aki ráadásul a honvédelmi bizottság elnöke, és ezt a grémiumot is képviseli. Ha nem lenne előterjesztő, akkor is el lehetne várni, hogy jelen legyen és képviselje a honvédelmi bizottságot.

Az alkotmány alaptörvény, rendkívül fontos. Fontos az, hogy egyértelmű, világos előírásai legyenek. Az alkotmány megváltoztatása mindig körültekintő munkát kell hogy igényeljen. Ki kell érlelni az alkotmánymódosításokat, hiszen első pillanatban nem lehet látni, hogy milyen sok szálú problémákat vet fel.

Különösen igaz ez akkor, ha háborúról és békéről, haderő felhasználásáról van szó, és különösen fontos egy olyan közép-európai, Kárpát-medencei ország esetében, amelynek az elmúlt századi történelme rávilágított arra, hogy adott kritikus helyzetben a törvényi szabályozatlanság, az alkotmány hiánya vagy pedig az alkotmányos rendszabályoknak, vagy a Tölgyessy Péter kifejezésével élve: sarkalatos törvényeknek a negligálása milyen óriási tragédiákat okozhat, hiszen Magyarországnak mind az első, mind a második világháborúba való belecsúszása analóg ezzel a helyzettel, nem is szólva a különböző lerohanásainkról. Tehát joggal vagyunk érzékenyek a haderő alapvető alkalmazásával kapcsolatos problémákra.

Ezt azért kellett előrebocsátanom, mert a hatpárti egyeztetések során, ahol valóban érdemi munkát lehetett végezni, végül fennmaradt egy probléma, amelyet nagyon fontosnak és nagyon súlyosnak is találunk.

Helyes volt a hatpárti egyeztetésnél az a kiindulás, hogy az észak-atlanti szövetség tagjaként meg kell könnyíteni az együttműködést, és azokat a rendkívül erős garanciális tényezőket és elemeket, amelyeket a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon beépítettünk az alkotmányba, felül lehet vizsgálni, át lehet gondolni, és ésszerű mértékben, ésszerű körben és nagyon pontosan, alkotmányhoz méltó módon célszerű szabályozni.

(12.40)

Így nem volt vita a csapatmozgásokkal, a reguláris hadgyakorlatokkal kapcsolatban, nem volt probléma a humanitárius akciókkal kapcsolatban és általában az olyan nemzetközi szervezetek zászlaja alatt történő akciókkal kapcsolatban, ahol az érintett országok beleegyezése is rendelkezésre állt.

Ennek során ésszerű kompromisszumok is születtek, egyrészt a kormány operatív hatáskörébe kerültek fontos kérdések, és igen fontos volt a légtér védelmével kapcsolatos intézkedés, amely a korábbi, a délszláv válság idején kialakult alkotmánymódosításhoz fűzte a légtér védelmével kapcsolatos kötelezettségeket. Tehát épp a légi tevékenység jellegéből adódóan, ahol percek vagy másodpercek alatt kell döntéseket hozni, és ahol semmiféle hosszadalmas, garanciális elemeket tartalmazó közjogi eljárás nem alkalmazható, egyértelműen a kormány felelősségévé tette és a kormányt látjuk el felhatalmazással, hogy eljárjon a légtér védelmében.

Ugyanakkor a szövegezés folyamán, amikor a különböző jellegű és a haderőre vonatkozó tevékenységeket egy paragrafusba szerkesztette össze az Igazságügyi Minisztérium, akkor kiderült, hogy mind a magyar haderő honi és határon túli alkalmazása, mind idegen haderő magyarországi vagy Magyarországról kiinduló alkalmazása tekintetében a jelenlegi alkotmányos előírásoknál enyhébb, a jelen lévő képviselők kétharmada plusz egy fő szavazatához kötött jogosítvány kerülne be. Ez azt jelenti, hogy az a lépcsőzetes rend, amely kialakult és harmonikusan működött eddig, ami a legmagasabb prioritású volt, hogy valamennyi országgyűlési képviselő kétharmada plusz egy szavazathoz kötött döntési jogkör, amely az alkotmány megváltoztatására, hadüzenetre, békekötésre vonatkozott, és amely jelenleg a hadsereg alkalmazására is vonatkozik a hatályos alkotmány szerint, ebből a haderő alkalmazásával kapcsolatos jogosítvány a jelen lévő képviselők egyharmada plusz egy fős döntési szintre kerül.

Lehet, hogy ez a vita most akadémikusnak tűnik, hiszen a biztonságpolitikai alapelveink és az egész biztonságpolitikai filozófiánk szerint sincs ellenségképünk, nem kell számítani a közeljövőben térségünkben országok közötti jelentős háborúkra vagy egyáltalán háborúra, hanem más jellegű kihívásokra kell más jellegű válaszokat adni. Egy alkotmánynak worse case, azaz legrosszabb esetre is biztosítékokat kell nyújtani, hiszen például nem lehetett előre látni a kassai bombázást, amely valószínűleg provokatív jellegű volt, és az arra adott reakciónk viszont a második világháborúba való becsúszásunkat jelentette, hiszen ebben a Házban, itt jelentette be Bárdossy miniszterelnök napirend előtt, hogy Magyarország hadban áll.

Éppen ezért, amikor ezt felismertük, akkor módosító javaslatot készítettünk el, amelyet, figyelembe véve a hatpárti egyeztetés valamennyi eredményét, beleértve a lépcsőzetes finomítást, ezt az egy esetet, amely jelenleg abszolút kétharmadra vonatkozik, átfogalmazva, egy módosító indítvány formájában benyújtottam. Lehet tehát, hogy ez akadémikusnak tűnik, de az alkotmány nagyon komoly dolog, és olyan esettel is számolnunk kell, amelyet előre nem tudunk.

A módosító indítványomban visszaállítom vagy visszaállítani kérem, vagy visszaállítani rendelni kérem a jelenlegi szintet, vagyis azt, hogy a magyar haderő külföldi és hazai alkalmazása terén, valamint a hazánk területén tartózkodó külföldi csapatok országon belüli és az országból kiinduló tevékenysége esetében maradjon fenn az országgyűlési képviselők teljes kétharmadának döntési kompetenciája. A számok tükrében: a jelen lévő képviselők kétharmada szélsőséges esetben, tehát az előbb említett worse case esetben az összes képviselő egyharmada lehet, vagyis azt jelenti, hogy az összes képviselő kétharmados döntéséhez képest annak a fele tud olyan kritikus helyzetben dönteni, amely bizony súlyos konfliktusokhoz, ne adj' isten, háborúhoz vezet.

Semmi nem indokolja, hogy ne kössük az összes képviselő kétharmadához, hiszen a kormányzatnak megvannak a jogosítványai rendkívüli esetben, szükségállapotban az azonnali intézkedésre, sőt az alkotmány korábbi módosítása és a mostani, általam is elismert vagy az SZDSZ által is elfogadott módosítás alapján haladéktalanul köteles a kormány eljárni, nemcsak jogosult. Viszont olyan kérdésben, amikor magyar fegyveres erőket kell alkalmazni külföldön, akkor egyértelmű, hogy össze kell hívni valamennyi képviselőt, és valamennyi képviselő kétharmadának a döntését kikérni. Ez egyébként a kormányt is védi, hiszen ilyen fontos kérdésekben nem vállalhatja egyedül a felelősséget; bölcs kormány véleményem szerint - az én szimulációmban - ragaszkodna ahhoz, hogy ez a kétharmados jogosítvány megmaradjon. Az, hogy itt bizonyos átfogalmazásra szükség van, ez csak jogtechnikai és paragrafusszerkesztési, tehát törvényszerkesztési probléma.

Éppen ezért kérem a tisztelt Házat, támogassa javaslatomat, és ebben az esetben minden szempontból kifogástalan alkotmánymódosítás áll elő, amit teljes szívvel tudnánk támogatni.

Köszönöm szépen, elnök úr.