Készült: 2024.04.26.11:31:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

206. ülésnap (2001.05.09.), 366. felszólalás
Felszólaló Potápi Árpád (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:02


Felszólalások:  Előző  366  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

POTÁPI ÁRPÁD (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy elöljáróban néhány mondat erejéig a törvényjavaslat kapcsán párhuzamot vonjak Magyarország 1920-as, '30-as évekbeli és mai története között. Az első világháború vérzivatara 1918 és '19 reményei, eszményei és nagyfokú tehetetlensége után 1920-ban Magyarország fásultan és kábán ült a vádlottak padján.

A trauma, amely ekkor érte az országot, sokak számára felfoghatatlan volt. Magyarország egy európai középhatalomból Közép-Európa leggyengébb és legszegényebb országává vált. Mégis két évtized múlva Magyarország ismét jól szervezett, gyorsan fejlődő állam lett Közép-Európában.

Ma, egy évtizeddel a fél évszázados diktatúrák korszaka után, újra erősödő, gyorsan fejlődő, Európa jobbik feléhez csatlakozó állam Magyarország. Közép-Európa békéjében, stabilitásában és szabadságában vagyunk érdekeltek, hiszen nemzetünk fejlődése határon innen és túl csak így valósítható meg. Talán a szerencsés politikai konstelláció - mely ma jellemzi térségünket - is motivál bennünket arra, hogy az elszakított nemzetrészek felé forduljunk, és segítsük őket identitásuk megőrzésében, gazdasági fejlődésükben. Az ő megmaradásuk a mi megmaradásunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára mindannyian ismerik a csángók történetét. Számuk ma Moldvában 200-250 ezer közé tehető, de csak 50-60 ezer az, aki még beszéli és használja a magyar anyanyelvét.

 

 

(20.50)

 

 

A folyamat még a XVII. században elindult, és bizony a csángó megnevezés ezért kapott pejoratív értelmet. Az ilyen értelemben vett csángósodás nem állt meg, felfalja a szórványokat, s kikezdi a tömbmagyarságot is. Azt hiszem, az utolsó pillanatban vagyunk, hogy ezt megállítsuk.

De térjünk vissza a csángókhoz! Az előttünk levő törvényjavaslat hatalmas esélyt ad arra, hogy e néprészünk, mely a történelmi Magyarország határain is kívül él, élni tud azokkal a kedvezményekkel, amelyekkel jobb helyzetben levő erdélyi vagy felvidéki társai. Talán megmenthető lesz nemzetünk számára e csodálatos kultúrájú népcsoport. Azt hiszem, e cél érdekében a polgári kormány eddig is nagyon-nagyon sokat tett és tesz jelenleg is.

Sokszor hallani, hogy a magyarországi társadalom nem támogatja a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat elfogadását. Talán ezt azért is gondolom másként, mert nagyszüleim mindannyian a jelenlegi otthonunktól ezer kilométerre fekvő, csodálatos hangzású Istensegítsen és Józseffalván születtek, nőttek fel s kötöttek házasságot. De a mi családunk nem egyedüli a körzetemben, aki gondolataiban és álmaiban, rokonaiban és ismerőseiben kötődik a trianoni határokon túli területekhez. A bonyhádi választókörzet közel 40 százaléka bukovinai vagy erdélyi székely vagy felvidéki magyar. A közvélemény-kutatás adatai is azt mutatják, hogy a hazai lakosság többsége támogatja a törvény elfogadását.

A másik sokszor felvetődő kérdés, mit szólnak az úgynevezett státustörvényhez Európa és a környező, sokszor kis-antanti reflexszel reagáló országok. Nos, Európa számos országa segíti a más államok területén élő nemzettársait. De talán számunkra jelen kérdésben fontosabbak a szomszédok. Összességében megállapíthatjuk, hogy bár a környező országok ilyen jellegű jogszabályai különböznek a magyar tervezettől, számos hasonló elemet és jogelvet tartalmaznak, ezért jogos hivatkozási alapul szolgálnak. Mindhárom, román, szlovák, lengyel jogszabály jogviszonyt létesít az anyaállam és egy másik állam állampolgára között vagy azáltal, hogy államigazgatási eljárás keretében számukra egy igazolványt ad ki - például a szlovák és a lengyel -, vagy azáltal, hogy támogatást nyújt számukra szülőföldjükön - román.

A Külügyminisztérium, illetve a konzulátusok vesznek részt az államigazgatási eljárásban. A jogosultakat nyilvántartják, igazolványt kapnak. A szlovák és a lengyel megoldás az igazolvány tulajdonosának alanyi jogon biztosít egyes kedvezményeket az anyaországban. A szlovák és a lengyel jogszabályból eredő jogok kiterjednek a jogosult hozzátartozójára is, konkrétan 15, illetve 18 év alatti gyermekére. Hasonló a biztosított kedvezmények köre. Munkavállalási, oktatási kedvezmények, beutazási, tartózkodási és az orvosi ellátásban biztosított kedvezmények; a szülőföldön kisebbségi tannyelvű oktatás támogatását célzó akciók, kulturális és művészeti akciók, illetve egyéni segélyezések rendkívüli egészségügyi helyzetekben. A támogatásokat és adminisztrációs költségeket költségvetési forrásokból fedezi a román törvény. A román törvényben szerepelnek más államok területén igénybe vehető támogatások a Romániával mint anyaországgal fennálló jogviszony alapján.

A törvénytervezet nem fog feszültséget kelteni. A szomszédos államokban élő magyar közösségek a békés megoldások, a jogállamiság, a piacgazdaság és az integráció mellett foglaltak állást, amivel nagymértékben hozzájárultak a szomszédos országok és az egész régió stabilitásához. Erre kiemelkedő példa a romániai, szlovákiai és jugoszláviai magyar szervezetek kormányrészvétele.

A törvény elősegíti a határ menti együttműködést, amely etnikai származástól függetlenül hasznos az ott élő közösségek számára.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

 




Felszólalások:  Előző  366  Következő    Ülésnap adatai