Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. APÁTI ISTVÁN (független): Köszönöm szépen. Tisztelt Font Elnök Úr! A tettrekészséggel kapcsolatban sok esetben egy kicsit árnyaltabban látom a képet. E tekintetben sincsenek előítéleteim, az utóítéleteim és a tapasztalataim viszont annál veretesebbek, de ezzel most nem szeretném untatni önöket, illetve nem szeretném az időkeretemet erre fölhasználni. A vitának volt egy különösen éles pontja. A javaslat szerint nemcsak a 3 hektárnál, hanem a 10 hektárnál nem nagyobb állami tulajdonú földrészleteket vagy földeket külön pályáztatás nélkül is meg lehet szerezni. Természetesen, ha ez olyan körök érdekeit szolgálná vagy szolgálja  majd a gyakorlat fogja ezt megmutatni , amelyek kizárólag vagy túlnyomó részben befektetési céllal, nem pedig tényleges földművelési, a szó legnemesebb értelmében vett földművelési céllal szeretnének állami földhöz jutni, akkor ez nyilvánvalóan nem fogja kiváltani a célzott hatást. Amennyiben azonban a helyi kis és közepes családi gazdaságokat, különösen  s ezt egyébként ajánlanám az Agrárminisztérium figyelmébe  a fiatal gazdákat hozza helyzetbe, akkor viszont egy igen sikeres intézkedés is lehet ebből. Ezt egyébként már a közeljövő meg fogja mutatni.

Itt van az öröklés kérdése. Értem, hogy egyfajta előzetes intézkedés lehet az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatban is, hiszen az elaprózottság újratermelésének legfőbb, legneuralgikusabb pontja pontosan az öröklés kérdése. Itt azért azt is felvetném, hogy vajon melyik hatóság, melyik hivatal milyen módon tudja azt ellenőrizni, hogy aki a földműves-nyilvántartásban ugyan szerepel, az valóban foglalkozik is a földműveléssel. Mert ha valaki, bocsánat a kifejezésért, csak papíron paraszt vagy flaszterparaszt, de ha egyszer véletlenül akár egy aranykalászos gazdatanfolyam elvégzésével, akár úgy, hogy korábban származott jövedelme a mezőgazdaságból  mert azt se felejtsük el, hogy a földműves-nyilvántartásba vételnek nem az az egyedüli jogcíme vagy útja-módja, hogy valaki egy aranykalászos képesítéssel rendelkezik, az is elegendő hozzá, ha adóköteles jövedelme származik mezőgazdasági tevékenységből , akkor már megkapja azt az igazolást a NAV-tól, amely segítségével a körzeti földhivatal őt a földműves-nyilvántartásba fölveszi. Javítson ki, miniszter úr, ha tévedek. Nagyon örvendetes az, ha valaki ebben a nyilvántartásban szerepel, de vajon tényleg földműveléssel foglalkozike akár főtevékenységként, akár esetleg kiegészítő tevékenységként? Ezt egyébként jó szándékú ötletnek tartom, de nagyon érzékeny kérdés ilyen módon az öröklés szabályozása. Talán érdemes lenne itt nagyobb óvatossággal eljárni, ha másért nem, már csak az előbb általam említett szempontok miatt is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt hetek  s most kifejezetten a koronavírus-járványra gondolok  megmutatták azt, hogy pillanatokon belül megváltoznak a fontossági sorrendek, és gyorsan át kell értékelnünk bizonyos dolgokat. Azt látjuk, hogy amikor lecsupaszodik minden, akkor mi a legfontosabb. Most tényleg a végletekig leegyszerűsítem a gondolataimat: az, hogy legyen mit enni, és ha hideg van, legyen mivel fűteni. Ha e két alapfeltétel közül akár csak az egyik nem teljesül, akkor bizony nagyon komoly problémák merülhetnek fel, s nemcsak regionális, hanem országos szinten is.

Ha valaki, akkor én nagy szerelmese, nagy kedvelője vagyok az erdőknek, de érdemes lenne talán az erdővédelmi bírság oldaláról, a művelésiág-váltás oldaláról a szántó- és gyümölcsös területek növelése érdekében elgondolkodni.

Konkrétan azt szeretném egy hangos gondolkodás keretében fölvetni, hogy talán érdemes lenne végiggondolni, hogy a faültetvény, illetőleg kultúrerdő besorolású erdőket  itt jellemzően idegenhonos fajtákról beszélünk; megint mondom, azért is kell óvatosan bánni ezzel, mert az idegenhonos fajták között is vannak igen hasznos és értékes fajták, például az akác, de vannak kevésbé értékes és kevésbé hasznos fajták is , tehát érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy amikor ilyen területekből szeretnének más művelési ágú területet varázsolni vagy csinálni, például szántó vagy gyümölcsös művelési ágú területet, annak érdekében, hogy a nemzetbiztonsági alapkérdést jelentő élelmiszer-termeléshez, a jó minőségű magyar élelmiszer-termeléshez több területet sikerüljön nyerni, akkor talán érdemes lenne a minimum  úgy látszik, ez egy bűvös szám  500 ezer forint/hektár mértékű erdővédelmi bírság csökkentésén, felfüggesztésén vagy enyhítésén gondolkodni.

Ennek az erdővédelmi bírságnak a mértéke, ha jól emlékszem vissza a törvény szövegére, szélsőséges esetben akár 2 millió forint/hektár is lehet, ami gyakorlatilag már olyan megtorló jellegű vagy olyan jellegű, ami el is veszi a kedvét azoknak, akik esetleg abban gondolkodnának, hogy kevésbé hasznos fafajtával rendelkező erdőterületen a fa letermelése után inkább szántóföldi vagy gyümölcskultúrával foglalkoznának.

Ezt csak azért is lenne fontos átgondolni, tisztelt miniszter úr, mert jól tudjuk, hogy egyre nehezebb Magyarországon piaci alapon földet vásárolni, hiszen azt látjuk, hogy  az én tapasztalataim szerint is  csökken az adásvételi szerződések száma. Pontosan ennek érdekében lenne érdemes az erdészeti szempontból kevésbé fontos területek kapcsán, nyilván kellő finomsággal és kellő alapossággal megnézni, mert nem lehet ajtóstul rontani a házba, és nyilván nem lehet nyakra-főre erdőterületeket felszámolni, meg azt a szempontot sem akarom keresztbeverni, hogy az erdősült területek nagysága növekedjen, de itt egy kényes egyensúlyi állapotot kellene teremteni annak érdekében  ami szerintem viszont megint egy kiemelt érdek , hogy a szántóföldek és a gyümölcsösök aránya növekedjen. A talán kevésbé értékes valamikori erdőterületeket érdemes lenne erre a célra befogni, és az ehhez kapcsolódó adminisztratív és pénzügyi akadályokat számottevően csökkenteni. Ennek ajánlom nagy tisztelettel a megfontolását. Köszönöm szépen.

(13.10)