Felszólalás adatai

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Sok észrevétel, sok kérdés, kritikai megjegyzés és támogató észrevétel is elhangzott, szeretnék röviden reagálni ezekre. A miniszter úr az expozéját követően a nyolc órától tartó kormányülésre távozott, ilyen módon váltottuk egymást, tehát nem a tiszteletlenség és nem az érdektelenség az, amely őt elvitte, hanem pontosan egy másik fontos fórumon való részvétel, ez pedig a kormányülés, ahol a döntések megszületnek a kormány célkitűzése és a programja mentén. Én próbálom őt itt most pótolni és helyettesíteni képességeimhez mérten.

Juhász Ferenc képviselő úr fölvetéseire reagálnék elsőképpen. Egyetértek azokkal a szempontokkal, amelyeket fölvetett a politikai motiváltság vonatkozásában, a szakmai indokok vonatkozásában, és természetesen a szempontok érvényesítésének a jogi formáit illetően, a kodifikálást illetően, amiket említett az elején.

Politikai cél-e, hogy legyen önkéntes tartalékos rendszer, vagy pedig sem? Én azt hiszem, hogy ebben egyetértés volt közöttünk. Én örülök annak, hogy önök az elmúlt nyolc év vége felé, utolsó évében belátták, hogy ez egy fontos szempont, haladjunk, és kezdjünk valamit alkotni a tartalékos rendszer kiépítésének a kérdéskörében.

(10.20)

Azzal a szóhasználattal élt Juhász képviselő úr, hogy pálfordulás történt azt követően, a választásokat követően a kormányzat részéről, az új kormány részéről, végiggondolatlanság és egyfajta kapkodás jellemezné a kormányt - ezt a kifejezést talán mások is alkalmazták. Szeretném önöket megnyugtatni arról, hogy szó sincs erről, igenis nagyon hosszú idő óta gondolkodunk, hogy hogyan lehetne a tartalékos rendszert kiépíteni, megerősíteni, működőképessé tenni, és egyetlenegy változás van abban, amit az előző kormányzati időszakban döntöttünk, az pedig az, hogy valóban előrehozzuk egy évvel az önkéntes tartalékos rendszer kiépítésének a megkezdését.

Az önök időszaka alatt meghozott döntéseknek köszönhetően a tartalékos rendszer úgy nézett volna ki, Csampa Zsolt képviselő úr is erről beszélt, hogy tízéves távlatban, tehát 2021-re gyakorlatilag egy négyezer fős tartalékos állománnyal rendelkezhettünk volna, évente négyszáz-négyszáz fővel bővítették volna a kört, a tartalékosok körét. És még egy fontos szempont van, nemcsak az időtényező, hanem gyakorlatilag az önök elképzelésében Szekeres miniszter úr időszakában ez az elképzelés úgy alakult, hogy elsősorban a feltöltetlenségből, tehát a honvédség hivatásos és szerződéses állományából adódó feltöltetlenségből adódó hiány pótlására jött volna létre ez a bizonyos négyezer fős kontingens, ha tetszik. Mi másképpen gondolkodunk erről, és én azt hiszem, hogy amikor az a kritika is elhangzott, hogy itt esetlegesen pártpolitikai vagy miniszteri, vagy államtitkári érdekek jelennének meg, azok nem jók.

Szeretném azért önöket megnyugtatni abban, hogy itt nem pártpolitikai célok, nem konkrétan, pusztán csak miniszteri vagy államtitkári célok jelennek meg, hanem azért mi választott képviselők vagyunk, tehát mind a miniszter úr magasan megnyerte a maga körzetét, én magam is nyertem a 16. választókerületben, és a kormány pedig megkapta a legitimációt arra, hogy elvégezze a kormányprogramban megfogalmazott és a választási programban megfogalmazott célokat, és igen, mi ennek mentén haladunk, és következetesen tesszük a dolgunkat.

A helyzet az, csak zárójelben jegyzem meg, hogy azért itt volt az elmúlt időszakban, az elmúlt hat-nyolc évben lehetőség arra, hogy az önkéntes tartalékos rendszert elindítsák. Igazából tényleges szándékot mi nem láttunk az elmúlt nyolc évben erre vonatkozóan. Az egy más kérdés, hogy folyamatosan bombáztuk önöket a javaslatainkkal, és folyamatosan lehullottak ezek a javaslatok az önök asztaláról. Ezt én szomorúan tapasztaltam. A vége felé volt valami nyitottság, de nem az, amit egyébként mi szerettünk volna, ezért most a lehetőség megvan, hogy olyat építsünk föl, amit szeretnénk, és nem öncélból, hanem a nemzet biztonságának az erősítése szempontjából.

Fogok majd beszélni a későbbiek folyamán arról, hogy maga az önkéntes tartalékos rendszer hogyan nézne ki. Elhangzottak már azért nyilván az ötpárti megbeszélésen is és a bizottsági ülésen is szempontok erre vonatkozóan.

A szakmai indokok, amelyekre Juhász képviselő úr kitért: köszönöm szépen, amikor megdicsérte, hogy korrekt és indokolt a szakmai indoka ennek az előterjesztésnek, köszönöm a minisztérium jogászai nevében, hogy őket külön kiemelte. Természetesen érzem a finom kritikát abban, hogy esetleg a jogászokat pusztán meg lehet dicsérni, de a minisztérium vezetését nem, tehát annak ellenére jók a jogászok, hogy tegyük föl, a politikusok a minisztérium élén önnek nem tetszenek. Hát ez a helyzet.

Én azt hiszem, hogy jogvégzett emberekként, a miniszter úr is jogász, ügyvéd, én magam is jogvégzett vagyok, természetesen egyeztettünk a jogászokkal és az elvárásainkat megfogalmaztuk az önkéntes tartalékos rendszer vonatkozásában, és ezen útmutatás mentén dolgoztak. Ettől függetlenül én is szeretném megköszönni a minisztérium apparátusának, hiszen komoly munka van ebben, ami most itt előttünk, az asztalunkon lehet, a törvénymódosítás anyagát valóban ők formázták és kodifikálták ilyen mértékben és módon.

Én szeretném azt hozzátenni, hogy itt a válsághelyzetek vonatkozásában kritikai észrevétel hangzott el, és a közigazgatási államtitkár meg a vezérkari főnök válsághelyzetben és békeidőszakban való hatásköre, hogy szűkül-e a vezérkari főnök hatásköre vagy sem. Én annyiban zárnám most le ezt a vitát, hogy folyamatban van az alkotmányozás kérdésköre, az új alkotmány megfogalmazása, a minősített időszakok újragondolása is zajlik ebben a tárgykörben. Én köszönöm az észrevételt és az aggodalmat ennek vonatkozásában, de természetesen a közigazgatási államtitkár, a HM közigazgatási államtitkára és a vezérkari főnök hatáskörének a kérdésköre sokszor vitatott volt már az elmúlt időszakban. Tudjuk, ez egy integrált minisztérium, a Honvéd Vezérkar is integrálásra került a minisztériumba.

Mi azt szeretnénk általánosságban és fő célként megjeleníteni, már ebben a törvénycsomagban is, hogy igenis a parancsnokoknak és a vezérkari főnöknek is világos, egyértelmű, pontos hatásköre legyen, adjuk vissza a parancsnok tekintélyét. Ez nem feltételezi azt, hogy a civil kontrollt szeretnénk csökkenteni, sőt a civil kontroll fontos tényező, nemcsak abban az értelemben, hogy a politikai dimenziót erősítsük föl, hanem abban az értelemben is, hogy a társadalom rálátással bírjon a honvédség és a honvédelem működésére, a honvédelmi rendszer működtetésére.

A Nemzetvédelmi Egyetem kérdéskörében is elhangzottak észrevételek, kritikai megjegyzések. Szeretném önöket megnyugtatni arról, hogy semmiféle visszasilányításról nincsen szó, ahogyan itt elhangzott. Komoly munka folyik ezen a területen, szeretnénk egy közszolgálati egyetemet létrehozni, természetesen a megfelelő időben, a megfelelő pillanatban ennek a részleteiről is tájékoztatni fogjuk a tisztelt Házat, a tisztelt Országgyűlést.

A költségvetés is elhangzott, bár ez nyilván nem témája az előttünk lévő törvénymódosító javaslatnak. Természetesen köszönettel vettük az arra vonatkozó támogató és bátorító észrevételeket, hogy a honvédelmi miniszter hatáskörét ne csökkentsék. Mi is azon vagyunk, hogy ne csökkentsék, mi is azon vagyunk, hogy ne zsugorodjon a miniszter hatásköre, hanem erősödjön. Ebből ezt a következtetést levonni, amire önök jutottak, nem lehet, tekintettel arra, hogy valóban vállal a honvédség pluszterheket, valóban vállal új feladatokat, többek között a Szent Korona őrzése és a Sándor-palota őrzése is, azonban a költségvetésünk növekszik - ezt elmondtuk már a költségvetési általános vita során -, 8,8 százalékkal és 22,3 milliárd forinttal a ténylegesen elkölthető és felhasználható, honvédelemre történő pénzek növekednek a jövő évben, ha önök támogatják a benyújtott költségvetési előterjesztést.

A tartalékos rendszer, kell-e tartalékos, mi módon hozzuk létre, és hogy válsághelyzetekben elérhető legyen - ez hangzott el Juhász Ferenc képviselő úr részéről. Én örülök annak, hogy egyetértés van, és elvi egyetértés van legalább abban, hogy a tartalékos rendszerre szükség van és hogy ezt ki kell építeni.

Juhász képviselő úrnak az az észrevétele, hogy időskori érelmeszesedés esetén mi a teendő és a 13-as erősségű földrengés, nem építünk olyan biztos házakat, mert egyszerűen nem kell, mert nem fog bekövetkezni. Az a szemléletmód számomra egyértelmű és világos, hogy a biztonságpolitikai felfogásoknak egyik irányultsága abból indul ki, hogy milyen veszélyek várhatóak. Erről lehetne beszélgetnünk.

Én ehhez szeretném hozzátenni, hogy ez is egy szempont, egy fontos szempont, bár hozzáteszem, nem rendelkezünk a jövőbe látás képességével, ezért a veszélyeket konkrétan megmondani még nagyjából sem nagyon tudjuk. Egy biztos, hogy a veszélyek ismerete hozzásegít minket, hogy milyen honvédség kell, milyen hadsereget kell fölépíteni, ahhoz természetesen a történelmi tapasztalatainkat is figyelembe kell venni, természetesen a földrajzi elhelyezkedésünket is figyelembe kell venni, mint ahogy a nemzeti erőforrásainkat is figyelembe kell venni, sőt, mivel szövetségesek vagyunk, a NATO, a washingtoni szerződés cikkelyeit is figyelembe kell vennünk, utalnék itt a 3. cikkelyre, amely egyébként kimondja, hogy nekünk is fönn kell tartani saját védelmi képességeinket, mert ezzel erősítjük a szövetséget is meg önmagunkat is.

Ezért aztán amiről Básthy Tamás képviselő úr beszélt, itt is előköszön az, hogy igen, a nemzeti önbecsülésünk vonatkozásában is fontos szempont, hogy egy megfelelő haderőt építsünk ki és rendelkezzünk azzal. És hozzáteszem, bizony-bizony Dorosz Dávid képviselő úr említette, igen, a társadalmi viszonyok rendezettsége szempontjából is mérlegelnünk kell, hogy milyen honvédséget akarunk, és a honvédelem rendszerét milyenné fejlesztjük. Majd elmondom mindjárt, hogy mire gondolok, mert látom, hogy a képviselő asszony ráncolja a homlokát vagy a szemöldökét, de ez nem baj. Az a lényeg, hogy ez egy nagyon-nagyon fontos társadalmi kérdés, hiszen ha a honvédelmet mi nemzeti ügynek tekintjük, márpedig a 2004. évi CV. honvédelmi törvény kimondja, hogy a honvédelem nemzeti ügy, és így is gondolkodunk róla, akkor bizony-bizony a tartalékos rendszer vagy egyáltalán a Magyar Honvédség több annál, mintsem pusztán egy védelmi képesség vagy egy védelmi képességbeli növekedés.

(10.30)

A társadalmi közgondolkodásban kell ott lennie a haza védelme ügyének, pont azért, hogy az egész társadalomra kihatással bírjon. Mindenki tudja pontosan, hogy a haza védelme szent kötelezettség, ha bajba kerül az ország, ha veszély leselkedik ránk. Ez egy fontos közösségi megnyilvánulási lehetőség. Közösséget építünk, nemzetet építünk, a társadalmi viszonyokra óriási hatása van egyébként a honvédelem rendszerének és az önkéntes tartalékos rendszernek is, hiszen ezen keresztül lehet nyitni a társadalom felé, a civil világ felé.

Szeretném azt a szempontot is értékelni, arra válaszolni, amely elhangzott az önkéntes tartalékos rendszer komponenseit illetően, és itt elsődlegesen - amennyire látom elsődlegesen - az első elemet, bizonyos védelmi tartalékot illetően estünk górcső alá, és kritikai észrevételek ezzel kapcsolatosan hangzottak el.

Szeretném önöket megnyugtatni arról, hogy ahogyan itt elhangzott, azzal ellentétben nem gúnyába öltöztetjük a biztonsági őröket, és nem egzisztenciális zsarolás alá vetjük őket, hanem igenis ez egy önkéntes alapon létrejövő első elem, amely azt a célt szolgálja, hogy egyrészt erősítsük a működő katonai objektumok biztonságát, és fölteszem a kérdést, akkor vajon miért zárnánk ki azokat az embereket, akik egyébként a napi munkavégzésük során találkoznak katonákkal, a munkahelyük odaköti őket a laktanyákhoz, rálátással bírnak a katonai élet milyenségére, és ha ők ezt önként vállalják, miért ne tegyük ezt lehetővé a számukra. Szerintem ez egy fontos dolog, az érdekek találkoznak ebben az esetben. Ha tetszik, a honvédség érdekei, ha tetszik az alakulat, az objektum érdekei, és az önkéntes tartalékos rendszernek is használ a dolog, mert el tudunk indulni előbb, mint ahogy egyébként lehetőségeink megengednék.

Ezért azt hiszem, hogy ez egy jó dolog, támogatható dolog. Az, hogy hatalmas társadalmi elvárás van-e abban az értelemben, ezt nem használtam, de társadalmi igény volt, hiszen nagyon sok helyen megfogalmazták már - és szerintem ez jogos igény -, hogy miért civil biztonsági őrző-védő emberek őrzik a működő alakulatokat. Az, hogy olcsóbb vagy nem olcsóbb, erről lehet különböző számításokat végezni, nem ez a kérdés ebben az esetben. Szerintünk ez így ésszerű, takarékos, gyors és jó megoldás, ha ebbe az irányba ellépünk és elmozdulunk.

Természetesen nem ez a végállapot, nem ez az idilli helyzet. Ha ezt az első elemet fölépítettük, akkor nem dőlhetünk hátra, és nem mondhatjuk azt, hogy kérem szépen, most már katonák, egyenruhások őrzik a laktanyákat és megalakítottuk a tartalékos rendszert. Nem erről van szó. Ez egy első apró lépés. 2014-ig szeretnénk egy jól működő, stabil rendszert kiépíteni, amelyben valóban 6-8 ezer tartalékossal rendelkezünk, és valóban a többi komponenst, a többi elemet is föl tudjuk építeni. Természetesen köszönjük az észrevételeket. Én értem a bizonytalanságot is némely képviselőtársam részéről, de higgyék el, hogy ez sikerülni és működni fog. Ebben kérjük az önök támogatását.

Volner János képviselő úr az ötpárti egyeztetés, illetve megegyezés vagy egyeztetés kérdéskörében vetett föl észrevételeket, és erre vonatkozott a megbeszélés vonatkozásában Vadai képviselő asszony kritikai észrevétele is. Azt hiszem, hogy önmagában azt kell tekinteni, hogy a szándék a kormányzat részéről megvan, hogy ebben a kérdéskörben egyeztessünk, megbeszéléseket folytassunk, és várjuk az önök észrevételeit, javaslatait. Szerintem a gesztuson túl tartalmi jelentősége is volt ennek a megbeszélésnek és lesz is a jövőben is, szeretnénk az önök véleményére támaszkodni.

Nem pusztán átöltöztetés van, képzés van az első komponens első elemén belül is. Tehát a védelmi tartalék nem átöltöztetés, hanem részt vesznek lőkiképzésen, szabályzatismeretből vizsgázni kell, alaki kiképzésen átesnek, tehát igenis komoly képzésen esnek át ezek az emberek, tehát ebben az értelemben is erősödni fog egyébként az objektumok biztonsága.

Az egy fontos kérdés, hogy ne csak objektumvédelmi feladatokat tudjanak ellátni, így van, erre törekszünk, ezért természetesen a katasztrófahelyzetekben is bevethetőek és alkalmazhatóak lesznek az emberek, már az első, tehát a védelmi tartalékállományban lévő emberek is bevethetőek lesznek, és a nemzeti befogadó támogatás rendszerében is kiegészítő védelmi feladatokat elláthatnak majd.

A kompenzáció kérdésköre fontos. Mind Volner János, mind Dorosz Dávid képviselő úr erről beszélt. Ebbe szeretnénk önöket bevonni majd természetesen. Ez jövő év tavaszán indul el, tehát akkorra várható az, hogy a munkáltatókkal, munkavállalók szervezeteivel le tudunk ülni, és reményeink szerint meg tudunk állapodni a kompenzációs ösztönzőrendszer kialakításában. Kulcskérdése egyébként a rendszer stabilitásának és működésének az ösztönzőrendszer kialakítása.

Azokra, amiket Volner János képviselő úr elmondott, úgy általában ahogyan fogalmazott az afganisztáni rablóháborúról; bár nem tartalmazza az előttünk fekvő törvény, tehát nincs erről szó. Természetesen a Jobbik mindig elmondja ezt, hogy ők nem támogatják az afganisztáni háborút, de mi sem támogatjuk a háborút. Tehát szeretném elmondani: mi a békét támogatjuk. Mi a békét szeretnénk ott megteremteni, békét akarunk, békét szeretnénk, békeszerető emberek vagyunk, tehát semmiféle háborút nem támogatunk. Ami pedig a Kalasnyikovokról elhangzott, az szintén nem tárgya ennek az előterjesztésnek, ezért hadd ne reagáljak most erre.

Az LMP képviseletében Dorosz Dávid az elvi támogatást elmondta. Köszönjük szépen az elvi támogatást. Köszönjük szépen, hogy a védelmi tartalék szükségességét megértették és támogatják.

Elkapkodottnak tartják ugyan az előterjesztést, én ezt elmondtam az elején - hiszen Juhász Ferenc képviselő úr is erről beszélt -, hogy nincs itt szó kapkodásról. Nagyon feszített ütemű munka folyik, ez ténykérdés, de világosan látjuk a célt, világosan tudjuk, hogy mit szeretnénk fölépíteni, és úgy érzem, hogy ez a jogi anyag megfelel annak, hogy komoly lépést tegyünk előre.

Nagyon egyetértek Dorosz Dávid képviselő úrral, amikor a társadalmi reintegrációról beszélt a tartalékos rendszer vonatkozásában, a szegény rétegek felzárkóztatási lehetőségén is bizony-bizony, a Magyar Honvédségnek lehet ilyen terepe, sőt, kell is hogy legyen. Én tehát erről beszéltem, amikor a társadalmi viszonyrendszert érintette a néhány perccel ezelőtti egyik mondatom. Igen, igen, az önkéntes tartalékosrendszer erre is - ha nem is teljes mértékben - megoldás lehet, de bizony nemzetközi példák azt mutatják, hogy lehet a társadalmi felzárkóztatásban is használni az önkéntes tartalékos rendszert. Igen, erre is szeretnénk törekedni.

Elhangzott a szakszervezet, a SZÉF szétverése. Szó sincs erről. A honvédségen belül a Honvédelmi Minisztérium a HÉF-et működteti, igenis egyeztet, az érdekeket igyekszik szem előtt tartani. Érdekazonosság van, ezt mindig elmondom. A munkánk azt célozza, hogy igenis a katonák számára jobb körülményeket tudjunk biztosítani, és világos katonai életpályamodellt alkossunk meg.

Az, hogy a Parlamentnél meg a Sándor-palotánál a Magyar Honvédség megjelenik fegyverrel vagy fegyver nélkül, vagy kell-e hogy megjelenjen, vagy nem kell hogy megjelenjen, azt hiszem, hogy ez egy eldöntött kérdés. Fontos, hogy a Magyar Honvédség arculatát is erősítsük az ilyen típusú szerepvállalással. Mi másként gondolkodunk erről. Ahogyan Vadai Ágnes elmondta, hogy semmi keresnivalójuk a katonáknak a Sándor-palotánál, szerintünk van keresnivalójuk. Ilyen alapon Európa-szerte vagy világszerte a katonákat elzavarhatnák akár a Buckingham-palotától, akár máshonnan. (Dr. Vadai Ágnes: Azok rendőrök!)

Azt hiszem, hogy fontos dolog, hogy a Magyar Honvédség megjelenjen ilyen helyeken. Ez a presztízsét, tekintélyét, erejét megmutatja, szerintünk méltó helyen vannak a katonáink, ha a Sándor-palotát őrzik, a köztársasági elnöki rendszer szimbólumrendszerét is erősítik, pontosan a köztársaságot erősítik, nem gyengítik, ahogyan ezt ön az előbb állította.

A Szent Koronáról lehet így is gondolkodni, ahogyan ön fogalmazott. Én azt hiszem, hogy voltak időszakok, amikor a Szent-Koronát egyesek svájcisapkának nevezték, ezek az idők elmúltak. Mi többre tartjuk pusztán kincstári vagyonnál vagy tárgynál, igenis fontos, hogy a Magyar Honvédség - hiszen hagyományai vannak ebben a Magyar Honvédségnek - méltó módon őrizze a szent ereklyéinket is.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Nem politikai homokozóról van szó egyébként - végezetül ezzel zárnám -, amikor a tartalékos rendszert szeretnénk kiépíteni. Nem homokvárat építünk, hanem egy stabil rendszert szeretnénk kiépíteni, egyértelmű szabályozással, egyértelmű viszonyrendszerrel, és szeretnénk, ha a társadalom tagjai ezt megértenék, szeretnénk ehhez az önök támogatását is kérni. Bízom benne, hogy a végszavazás során az Országgyűlés nagy többséggel el fogja fogadni az előttünk fekvő törvénymódosító javaslatot.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)