Felszólalás adatai

SÁRINGER-KENYERES TAMÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amit az elkövetkezőkben el fogok mondani, abban nagyban összecsengés lesz az államtitkár úr által említett dolgokkal és a Horváth István képviselőtársam által mondott dolgokkal is, hiszen azt hiszem, hogy ezeket a dolgokat mi azonos szemüvegen keresztül nézzük. És a számadatokat, amelyeket elénk tártak ebben a jelentésben, ezt tulajdonképpen egyféleképpen lehet nézni, meg lehet magyarázni a dolgokat, de a matematika egyféleképpen működik, és ezek a statisztikai adatok nagyon beszédesek voltak.

Talán annyiban csatlakoznék az előttem szólók véleményéhez, hogy ha egy kicsit korábban kapjuk meg ezt a jelentést, akkor nyilvánvalóan a tapasztalatokat, az abból leszűrt konzekvenciákat a költségvetésbe is be lehetett volna építeni. Sajnos azonban most egy kicsit sűrű időszakot élünk, hiszen öt hónappal ezelőtt történt durván a kormányváltás, azóta nagyon sok feladat és dolog van. Nem tudtunk kellőképpen felkészültek lenni ahhoz, hogy egy ilyen típusú jelentést is közvetlenül beépítsünk az előttünk álló 2011. évi költségvetés előkészítési munkálataiba és későbbi elfogadásába is.

Nyilvánvalóan ezt a jelentést, ezt a jelentéstípust nem fogjuk újra kézbe fogni az elkövetkezendő időszakban, de ha jól tudom - államtitkár úr elmondása alapján is -, komoly ígéret van arra, hogy más mérőszámok és már modernebb, tehát a mostani időszaknak jobban megfelelő adatok vagy indikátorok alapján lesz olyan jelentés, amely a jövőben is egy ugyanilyen szerteágazó és tényleg röntgenképszerű átvilágítást ad a magyar mezőgazdaság helyzetéről. Azt hiszem, hogy ha ilyen jelentést nem kapunk, akkor nem is igazából tudunk helyes döntéseket hozni, hiszen ezek jelentős mértékben megalapozzák a hozzáállásunkat, az informáltságunkat a magyar gazdasággal kapcsolatban, a magyar mezőgazdasággal kapcsolatban.

A jelentés egy 10-15 évvel ezelőtti modell alapján történő felmérés, amely számos buktatót rejt magában, de a lényegét tekintve mindenképpen azt tudom elmondani, és szeretném megköszönni az elkészítőknek, az előkészítőknek, számomra rendkívül tanulságos, és minden vonatkozásban jónak tudom minősíteni. Tehát egyfajta folyamatelemzés kell hogy legyen, amiből aztán a következő évekre mindig következtetéseket tudunk levonni. Ez az öt hónap sajnos kevés volt, ismételten mondom.

Természetesen nem kívánom ismertetni az egész anyagot, de néhány, igazából nagyon fontos pontot ki kell hogy emeljek a magam részéről is. Ezek súlyponti kérdések. Elnézést kérek, ha esetleg ismétlem az előttem szóló képviselőtársakat, de nem lehet elégszer elmondani, hogy ezek milyen problémát jelentenek.

A termelés volumene 10 százalékkal, a GDP-hez a hozzájárulás 2,5 százalékkal csökkent egy év alatt. Ezek nagyon fontos adatok. A termelői árcsökkenés 9,5 százalékos volt 2009-ben, az agrárolló 3,9 százalékkal romlott egy év alatt. A kiskereskedelmi forgalom 3,7 százalékkal esett vissza 2009-ben. A mezőgazdaság jövedelmezősége évek óta először mutatott csökkenést. Az agrárkereset színvonala a bruttó kereset vonatkozásában 31 százalékkal, a nettó kereset vonatkozásában pedig 24 százalékkal csökkent. Ezek ijesztő adatoknak is tűnhetnek a mezőgazdaságból élők vonatkozásában.

A földhasználati nyilvántartás nem készült el. Tudjuk, hogy enélkül, ha nincs tiszta képünk a földhasználatról, akkor nagyon nehéz tervezni. Egymillió hektár hiányában a tervezés egy kicsit, azt mondom, elég magas százalékban légből kapott, találomra történik. Az államtitkár úrtól hallottunk egy ilyen összehasonlítást, talán a bizottsági ülésen, ami nekem nagyon tetszett, hogy ha a jelenlegi pénzügyi szinten és a jelenlegi apparátusi szinten próbálnánk meg rendezni az osztatlan közös "tisztába tételét", akkor azt hallhattuk, hogy ötven év kellene ahhoz, hogy ezt tisztába tudjuk tenni. Ennyi időnk nekünk nincs. Tehát ezt mindenképpen valamilyen formában fel kell gyorsítani, és tisztában kell lenni a saját országunkban lévő földterületek tulajdonviszonyával. Nyilván ezt az Európai Unió is megköveteli, ennek megfelelően kell reagálnunk erre.

A földviszonyokat jellemzi, hogy a száz legjelentősebb haszonbérlő bérleti területe - ismétlem professzor urat -, 78 százalék terület a nagyok kezében van. Elképesztő koncentrációt mutat ez a szám. Egy bizonyos klientúra kezében van gyakorlatilag a magyar termőföld bérleti jogának egy jelentős része. Gőgös Zoltán alelnök úrnak - nincs bent - mondom, nekem teljesen mindegy, hogy kinek a bérleményei ezek a földterületek, az irreálisan alacsony árat mindenképpen rendezni kell. Neki volt az a megjegyzése, hogy milyen kezekben vannak ezek a földterületek. Én azt mondom, hogy az elkövetkezendő időszakban nekünk elemi kötelességünk, hogy rendezzük, és a piaci viszonyokhoz legalább közeli szintre hozzuk a földbérletet.

A gépberuházásoknál egy olyan folyamat volt megfigyelhető, amely szintén egy bizonyos kör irányába terelte a gépberuházásokat, és a kicsiktől forrásokat vont el. Az előbb a volt államtitkár úr szájából elhangzott, hogy minek vásárolnak 30 milliós kombájnokat, egyéb dolgokat. Tessék megnézni a tendert, hogy mik vannak felsorolva, mire lehet pályázatot benyújtani: csak nagy gépekre lehet pályázatot benyújtani. Ha valaki farmer, családi gazdálkodó szinten gazdálkodik, az egyszerűen nem talál abban a felsorolásban olyan gépet, amely az ő termelési méretének, termelési szerkezetének megfelelő lenne. Ezt lehet sokféleképpen nevezni, most nevezzük úgy, hogy egy kis csúsztatás van a dologban, irányított beszerzés történik a gépberuházások esetén, és ezeknek az irányított beszerzéseknek azok tudnak megfelelni, ahol tőke van. Én nyugodtan merem állítani azt is, hogy azok a gazdálkodók, akik ezeket a nagyon drága gépeket megvásárolják, nagyon sokat szenvednek is ezért.

(16.50)

Nagyon sok, egyszerűen fogalmazva: kenyeret kell elvonni a családjuk elől azért, hogy ezeknek az óriási gépeknek a hiteleit törleszteni tudják. Nyilván egy kisebb kevesebbe kerül, több maradna a családnak.

Az erdőgazdálkodás számára megszűnt támogatási lehetőségek, tárgyi eszköz megújítás, építési és gépberuházás, ebben a 2009. évben történt szintén. Az élelmiszeripar teljesítménye visszaesett, a beruházások jelentős mértékben csökkentek. Az lenne a fő célunk, hogy a Magyarországon megtermelt élelmiszereket próbáljuk meg minél magasabb feldolgozási szintre hozni, és a piachoz minél közelebb vinni, hiszen akkor tudjuk lecsökkenteni a különböző beépülő kereskedelmi láncok, kereskedelmi cégek profitjait. Ezzel szemben, ha a beruházások csökkennek, akkor nyilván kénytelen lesz a gazdálkodó úgymond a kombájn alól eladni a megtermelt javakat.

Szóval nem igazából tudunk olyan területet mondani, ahol ez a 2009-ről szóló jelentés ne a mélyrepülés jeleit mutatná. Az élelmiszerexporton belül csökkent a feldolgozott termékek aránya.

A támogatásokról néhány szót szólva. Döbbenetes volt olvasni és látni azt, hogy az 1 hektárra jutó támogatási összeg 1,4-szerese a tőkéstársaságoknál, mint az egyéni kis gazdálkodóknál. Ez döbbenetes szám, ezen változtatni kell a mi felfogásunk szerint a támogatott gazdálkodóknál, a családi gazdálkodóknál. Tehát ez a 1,5-szeres mutató is ijesztőnek tűnik.

Zsugorodtak a központi mezőgazdasági kiadások is a 2009. évben. 2009 végén kapták meg a kifizetéseket. Ennek a kifizetésnek egy kicsit választási üzenet jellege volt, bár lehet ellene tiltakozni, de mi akkor is úgy éreztük ezt a dolgot. Sokan azt a téves konzekvenciát vonták le belőle, hogy dől a mezőgazdaságba a pénz. A választás ezt nem honorálta, nem téveszthetők meg a választók most már ilyen szempontból, és az irigységet lehet ezzel fokozni, hogy dől a mezőgazdaságba a pénz, de valójában nem így van. Ez az ágazat ilyen, pénzben szegény. Tehát itt egyféle választási logikát vélek felfedezni.

A játékszabályok kidolgozása, hogy milyen játékszabályok történtek: én döbbenettel hallgattam ezt a félhektáros üvegházrendszert. Ilyen feltételrendszer, ami 125 millió forintot feltételez, hogy a szülő farzsebében van érettségi-ajándékképpen vagy államvizsga-ajándékképpen, egyszerűen fizikai képtelenség. Én a háttérben egyértelműen felfedezem pénzek, pályázati pénzek felvételi lehetőségének egyféle olyan terelését, ami nem a családi gazdálkodók irányába hat.

A LEADER-rel, meg a HVI-kkel kapcsolatban nekem egy-két vicces dolog is eszembe jutott. Még az előző időszakban hívtuk fel a figyelmet arra, hogy a dél-balatoni részen, Somogy megyében van egy olyan HVI, amelyiknek a fő tevékenységi köre a fagylaltgyártás és -árusítás. Ezek nagyon nagyban értenek a feladathoz... (Egy hang a Fidesz padsoraiból: Balatonfüred!) Balatonfüreden, helyesbítve. Tehát nagyon érdekes cégek kapták meg ezeknek a vidékfejlesztési irodáknak a vezetését, és rendkívüli hatékonysággal működtek is a saját szempontjukból.

Végezetül azt szeretném elmondani, hogy talán abból, amit itt próbáltam elmondani, és a jelentésből is érzékelhető, hogy itt alapvető változásokra van szükség az elkövetkezendő időszakban. Az itt felmerülő kérdésekre mindenképpen meg kell adni a választ. Erre megkapta a kormányzat és a parlament is a felhatalmazást.

Én a Kereszténydemokrata Néppárt nevében javaslom, hogy fogadjuk el ezt a jelentést és határozati javaslatot is természetesen. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)