Felszólalás adatai

FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. A biztosítási adó kapcsán mondom, hogy a Magyar Demokrata Fórum támogatja a biztosítási adó további létét. Született egy olyan módosító indítvány, amely azt mondja, hogy ne legyen.

Csak címszavakban ismétlem meg azokat az érveket, amelyek változatlanul e módosító indítvány ellen hatnak. Egy: a biztosítási terület sokszereplős. A közismert multinacionális cégek Magyarországon vannak, végzik a dolgukat; magyarok is vannak. A biztosítási terület tavaly 70 milliárd, az idei prognózis szerint több mint 100 milliárd forint jövedelmet fog bevételezni magának. Tehát nem lehet azt mondani, hogy épp a lét és nem lét küszöbén vannak.

A terhek áthárításáról: hogy mindenki megkapja majd a terhet, amit a biztosítóknak kell a törvény szerint úgymond elviselni, kérdés, hogy mennyiben háríthatják tovább.

(21.10)

Ebben abszolút nem értek egyet Bauer Tamással, hiszen ő is pontosan tudja, hogy a sokszereplős piacon nem lehet egy az egyben továbbhárítani az őt ért terhet, pontosan azért, mert sokszereplős és versenyhelyzet van, ebben a helyzetben kénytelen meggondolni, mennyit hajlandó, mennyit enged meg magának, hogy továbbhárítson az ügyfeleknek, és pont ezzel a továbbhárítási százalékával fognak versengeni egymás között a biztosítóintézetek. Tehát szinte biztos vagyok benne, hogy az esetleges megszavazás esetén nem fogják a teljes összeget továbbhárítani.

De most már mire készül a biztosítótársaságok összessége? Arra, hogy 13-15 százalékos biztosítási díjat szeretne emelni. Ez a meglepő aközben, amikor mi 2,5-5 százalékos esetleges emelésről beszélünk, hogy ők ezt figyelmen kívül hagyva már 13-14 százalékos biztosítási díjemelésről beszélnek, és alkudoznak a pénzügyminiszterrel, mennyit engednek majd meg a következő évre vonatkozólag.

A biztosítási szándékot, azt, hogy most kössön-e valaki biztosítást, nem az határozza meg, hogy most lesz-e 2,5 vagy 5 százalékos adótartalma a biztosításnak, hanem az, hogy milyen átlagos szinten van az ország, milyen pénzügyi alapokkal rendelkeznek az állampolgárai, azaz már pontosan tudjuk, hogy a fejlett országokban ahogy növekszik a jólétiség, annál magasabb a biztosítások száma, hiszen van már mit biztosítani, és van miből fizetni a biztosítást. Ez pedig azt jelenti, hogy remélhetőleg Magyarország is ebbe a fázisba, ebbe az állapotba fog kerülni, tehát nem amiatt dől el, hány biztosítás van, hogy van-e adótartalma, hanem amiatt, milyen fejlettségi szintű az az ország gazdaságilag és ezáltal az emberek anyagilag. Ez dönti el.

A biztosítási adónál itt sokszor megemlítették az indokolásnál, hogy azok az érintettek, akiknek most az árvíz, belvíz során sajnos, komoly veszteségeik keletkeztek, és nem volt biztosítva a terület, a mezőgazdaságban a nem biztosítottak szintén komoly veszteségeket szenvedtek, és ha lesz biztosítási adó, akkor még több lesz azoknak a száma, akik már így sem kötöttek, de ezután még inkább nem fognak kötni biztosítást.

Elnézést kérek, az idei évben ugye, még nincs biztosítási adó, tavaly sem volt. Mégis mi az oka akkor annak, hogy ennyi veszteség érte az egyes embereket a katasztrófák kapcsán? Az, hogy most sem kötöttek biztosítást. Mint említettem, nem azért, mert nincs biztosítási adó, vagy van biztosítási adó, hiszen most nincs biztosítási adó. Nem kötnek biztosítást. Miért? Mert nincsenek abban a fizetőképes állapotban, hogy ezt megtegyék. A biztosítóintézetek pontosan tudják, hogy csak a fizetőképes egyénekkel szeretnének biztosítást kötni. El is mennek az egy-két luxusbiztosítás felé, ebben lépten-nyomon, naponta zaklatnak pácienseket, hogy kössenek ilyen, olyan biztosítást. Pontosan tudják, hogy csak a fizetőképes kereslet felé szabad nekik elmozdulni. Sosem fog kimenni a Homokdűlő 22-be, a vízparton lévő ház tulajdonosával biztosítást kötni. Nem érdeke, nem is érdeke, hogy létrehozzon egy nagy veszélyközösséget, ez érdekében nem tesz semmit. Egyéni ügynökei a jól kereső személyeket, a biztos fizetőket keresik meg, és rábeszélik őket egy biztosításra.

Ebben az az érdekes, ha netán működne a biztosítási adó, az katasztrófaalapot képezne, akkor pontosan azok az érintettek lennének valamelyest kisegítve a katasztrófaalap által, akiket most félt az ellenzék, hogy ők majd nem kötnek biztosítást, mert túl nagy lesz a biztosítás adója. Ha lenne biztosítási adó, amely katasztrófaalapot képez, de tudjuk, hogy az érintettek nagy többsége nem képes egy házbiztosításra sem. Ebben a helyzetben, ha sérülés éri a házát, éppen működhetne a létrehozott katasztrófaalap azok személyében, akiknek sajnos, tényleg nem adatik meg, hogy biztosítást kössenek. Tehát pont azok, akikért aggódnak, azok fognak pórul járni, mert nem lesz katasztrófaalap. Erre röviden ennyi a válaszom.

A konkrétsághoz: ellenzéki képviselőtársaim egy átlagos magyar családot említettek, amelyben két autó és egy ház biztosítása van benne. Akkor lehet, hogy én az átlaghoz tartozom, habár három gyerekem van, de ez már nem annyira az átlagos. Ebben az esetben, megnéztem, a jelenlegi biztosítási havi díjaim a lakásnál 85 forinttal, a személygépkocsinál pedig 54 forinttal emelkedne gépjárművenként, azaz 190 forinttal emelkedik az én havi biztosítási díjam, ha netán a biztosítási adó bevezetésre kerülne. Ez azért nem 1500 forint. Kérdezem én, 190 forint... Mennyibe is kerül ma egy doboz cigaretta? Mennyibe kerül ma 1 liter ásványvíz a boltban? Tehát 3 liter ásványvíz értékéről van itt szó mindösszesen! A cigarettát már meg sem merem említeni. Tehát azért vessük össze, hogy mi az az érték, amiről itt vitatkozunk, és önök azt mondják, hogy ez tönkreteszi a családokat, és nem lesz ezután biztosítási hajlam az emberekben, mert olyan összegű lesz majd a biztosítás! (Varga Mihály államtitkár közbevetése: Nevetséges!) Azért nézzük meg ennek a konkrét tartalmát is! Mint említettem, nem ez dönti el, hanem az, hogy milyen jólétben van az a társadalom és az egyén a társadalmon belül, az dönti el, hogy hajlandó-e és képes lesz-e biztosítást kötni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiból.)