Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Sok-sok mindenről esett már szó a mai vitában. Így közeledve a vita hetedik órájához, talán az összeférhetetlenségről, illetve az arra vonatkozó törvényekről szólnék néhány gondolatot.

Összeférhetetlenség alatt Magyarországon elsősorban bizonyos tisztségek együttes viselésének tilalmát értjük. Ez hivatott biztosítani, hogy a közhivatalt viselő személy függetlenül, jogszerűtlen vagy egyébként megengedhetetlen politikai, gazdasági vagy más befolyástól mentesen járjon el.

(22.00)

A hivatali összeférhetetlenség a hatáskörök koncentrációjának kizárásával a hatalommegosztást is szolgálja, továbbá biztosítja a közhivatalt viselő személy jövedelmi és vagyoni helyzetének átláthatóságát. Összeférhetetlenség tehát akkor merül fel, amikor a közhivatalt betöltő személy magánérdekei szerint cselekszik, bár elsősorban a közérdeket kellene védenie. Mivel a köz- és magánszektor közötti kapcsolat rendszeres, ugyanígy összeférhetetlenség is rendszeresen felmerülhet és fel is merül. Ezért nélkülözhetetlen a közhivatalnokok és intézkedéseik pártatlanságát garantáló jogi szabályozás. A hatékonyan érvényesített szabályozás elejét veheti az elfogult intézkedéseknek és döntéseknek, valamint a visszaélésnek a hatalommal. Segíthet abban is, hogy megelőzzük a közpénzek és a bizalmas információk személyes előnyökre történő felhasználását.

Érdemes tehát felidézni az egyes jogállási törvények gazdasági összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait. Elsőként a köztársasági elnökre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályt, amit az Alaptörvény 12. cikk (2) bekezdése határoz meg. Ez így hangzik: „A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért ‑ a szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével ‑ díjazást nem fogadhat el.”

A következő: az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény alapján a képviselői megbízatással kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok közt található a gazdasági társaságban való tagságra vagy rész­vényesi pozícióra vonatkozó tilalom, ha a gazdasági társaság nem minősül átláthatónak. 30. cikk, ez az összeférhetetlenségről szól, 80. § (1) bekezdés, idé­zem: „A képviselői megbízatás összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízatással. A képviselő a tu­dományos, egyetemi oktatói, főiskolai oktatói, művészi, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért ‑ a tudományos, oktatói, művészeti, lektori és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységet kivéve ‑ díjazást nem fogadhat el.”

Aztán a képviselők gazdasági összeférhetetlenségéről a 84. § h) pontja: „A képviselő nem lehet a tőkepiacról szóló törvény szerinti pénzügyi ágazatban működő pénzügyi szervezet kizárólagos vagy többségi tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója.” Illetve az i) pont így hangzik: „olyan gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkező tag vagy részvényes, amely a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint nem minősül átlátható szervezetnek.”

Aztán a 85. §: „A képviselő a megbízatása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig nem köthet vételi megállapodást olyan gazdálkodó szervezet részesedésének megszerzésére, amelyben a magyar vagy külföldi állam, helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás vagy külföldi helyhatóság, párt, belföldi vagy külföldi vallási közösség közvetlen vagy közvetett kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkezik.”

Továbblépve, a kormány tagjairól és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény a politikai vezetők tekintetében határozza meg az összeférhetetlenségi szabályokat. A gazdasági összeférhetetlenség nem terjed ki a tagsági részesedésre, illetve a részvényesi pozícióra, pusztán a vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tagság tiltott. A 10.§ (1) bekezdése: „A politikai vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (ideértve a felügyelőbizottsági tagságot, gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezető tisztségét, alapítvány kezelő szervezetének tagságát, valamint az érdekképviseleti szervezetben való tisztség viselését) nem létesíthet, valamint munkaköri feladatainak ellátásából eredő nyilvános szerepléséért díjazásban nem részesülhet.”

Továbblépve, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény a szakmai vezetőkre, kormánytisztviselőkre, köztisztviselőkre, illetve a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat tartalmazza. A gazdasági összeférhetetlenség nem terjed ki a tagsági részesedésre, illetve a részvényesi pozícióra. Ezen belül a 85. § (2) bekezdése azt mondja: „A kormánytisztviselő további jogviszonyt ‑ tu­do­má­nyos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és az állami projektértékelő jogviszony (a továbbiakban együtt gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével ‑ csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet. A gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, valamint a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a kormánytisztviselő munkaköri feladataival közvetlenül összefügg.”

A c) pont: „Nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban van.”

A bírákról szóló, illetve az ő jogállásukról és javadalmazásukról szóló 2011. évi CLXII. törvény a felügyelőbizottsági tagságot, a vezető tisztségviselőséget, illetve a személyes közreműködést és korlátlan felelősséget tilalmazza az összeférhetetlenségi szabályok között. Maga a részvényesi vagy tagi részesedés nem minősül összeférhetetlennek. A 40. § (2) bekezdése így hangzik: „A bíró nem lehet gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet vezető tisztségviselője vagy személyes közreműködésre kötelezett tagja, gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet felügyelőbizottságának tagja, gazdasági társaság, kooperációs társaság korlátlanul felelős tagja, valamint egyéni cég tagja, továbbá gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végző civil szervezet vezető tisztségviselője.”

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény a felügyelőbizottsági tagságot, a vezető tisztségviselőséget, illetve a személyes közreműködést és korlátlan felelősséget tilalmazza az összeférhetetlenségi szabályok között. A rész­vényesi vagy tagi részesedése esetükben sem mi­nő­sül összeférhetetlennek.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerint szintén csak a vezető tisztségviselői, illetve felügyelőbizottsági tagság minősül összeférhetetlennek. A törvényen belül a 41. § (1) bekezdése: „A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen.”

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény szintén nem tiltja a gazdasági társaságban való részesedést vagy részvényesi pozíciót. A 36. § szerint: „Az igazságügyi alkalmazott nem tölthet be olyan munkakört, amelyben a hozzátartozójával irányítási, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. (2) Az igaz­ságügyi alkalmazott c) keresőfoglalkozást ‑ a mun­­kaidejét nem érintő tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, sport- és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével ‑ csak a munkáltatói jog­kör gyakorlójának előzetes engedélyével végezhet.”

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottak alapján a közhivatalt betöltő személyek több csoportra oszthatóak. Így megkülönböztethetők az alkotmányos tisztségviselők, a kormányzati szervek vezetői, a közszolgák, beleértve a bírókat, ügyészeket, a rendészeti dolgozók, parlamenti, illetve önkormányzati képviselők, és így tovább. A törvények különböző mértékben bontják ki az összeférhetetlenség szabályait. Az egyes magyar törvények tehát az összeférhetetlenség különböző típusait szabályozzák, különböző közhivatalok együttes viselésének tilalmát, a tisztséggel való visszaélést jogosulatlan előny szerzése érdekében, a gazdasági tisztségek viselésének kizárását, részvényekkel vagy más tulajdoni részesedéssel rendelkezés korlátozását, kötelezettséget ezek bevallására, méltatlansági és számos más összeférhetetlenségi formát.

Ha kitekintünk, láthatjuk, hogy az Európai Unió tagállamainak összeférhetetlenségi rendszerei nemzetközileg nem egységesek, és még ugyanazon az államon belül is eltérőek lehetnek. Általános szinten az összeférhetetlenség két módon közelíthető meg, korlátozásokként vagy közzétételként.

(22.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az összeférhetetlen helyzet a közhivatalt viselők személyes érdekei és a közérdek közötti, társadalmilag elfogadható egyensúlyt sérti, a nem megfelelően kezelt összeférhetetlen helyzetek korrupcióhoz vezethetnek, torzíthatják a versenyt és a közpénzek elosztását. Ez a nemzeti fejlődést fenyegető veszélyként jelenik meg.

Az összeférhetetlen helyzetek azonosítása és megoldása alapvető jelentőségű és fontosságú a jó kormányzás, a közintézményekbe vetett bizalom fenntartása és általában a demokrácia szempontjából. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)