Felszólalás adatai

TÓTH SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, kereskedelemről szóló törvényjavaslat által megfogalmazott szabályozás jelentőségéhez és fontosságához kétség nem fér. A törvényjavaslat szelleme alapján alkalmas lehet arra, hogy hosszú távra szóló, az ágazatra vonatkozó alapvető szabályokat állapítson meg. És ebben a körben a törvényjavaslat erényeinek méltatását nem is folytatnám, inkább azokra a témakörökre térnék ki, amelyekkel fontosnak tartom kiegészíteni, hogy megfelelő módon történő szabályozással a törvényjavaslat még jobbá váljon.

A törvényjavaslat nem tartalmazza a beszerzési ár alatti értékesítés szabályozását, annak ellenére, hogy a törvényjavaslat előkészítése során szóba került e terület szabályozásának beépítése a tervezetbe. A beszerzési ár alatti értékesítés szabályozásának beépítését a törvényjavaslatba azért tartjuk rendkívül fontosnak, mert az ilyen értékesítés egyfelől jelentős hátrányt okoz a hazai termék-előállító, beszállító és kereskedő mikro- és középvállalkozásoknak. Az ilyen vállalkozói körbe tartozó kereskedők az árversenyben nem képesek megfelelően részt venni, sokkal érzékenyebben reagálnak az árváltozásokra, mivel kicsi a tőkeerejük és a piaci részesedésük. A beszerzési ár alatti értékesítés szabályozásával kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az agrártermékek szabályozását tartalmazó agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekre nézve nevesíti a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát. Az ott meghatározott szabályozás azonban egyfelől csak a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmára vonatkozó alapvető követelményt rögzíti, a tilalom megtartásának ellenőrzéséhez szükséges részletszabályok nincsenek kellő részletességgel kidolgozva. Másrészt pedig a szabályozás nem teljes körű, márpedig a beszerzési ár alatti értékesítésből eredő következmények nemcsak a mezőgazdaságban, illetve az élelmiszeriparban tevékenykedő kis- és középvállalkozásokat sújtják, bár legnagyobb mértékben ők a szenvedő alanyai az ilyen értékesítésnek.

Ugyancsak fontosnak tartjuk a beszerzési ár alatti értékesítés szabályozásával kapcsolatban rögzíteni, hogy a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmának hatálya terjedjen ki a kereskedő márkanevén forgalmazott, gyártott termékekre is, amelyekkel kapcsolatban fontos meghatározni az ennek ellenőrzésére hivatott rendelkezéseket is. A mezőgazdasági, illetve élelmiszer-ipari terméket termelők, illetve előállítók védelme érdekében fontosnak tartjuk olyan rendelkezés megalkotását, amely meghatározza az ilyen termékek esetében alkalmazható akciós, tehát beszerzési ár alatt történő értékesítés éves maximális időtartamát is.

A törvényjavaslat tárgyalása során jobbító szándékú módosító javaslatokat fogalmazunk meg a jelentős piaci erő szabályozásával összefüggésben is. Egyrészt indokoltnak látjuk a jelentős piaci erő fennállásának vélelmezéséhez szükséges feltételek szigorítását. Véleményünk szerint a kereskedő jelentős piaci ereje a beszállítóval szemben, különösen ha a beszállító mezőgazdasági termelő vagy élelmiszer-ipari termék-előállító, már 100 milliárd forint kereskedelemből származó éves nettó árbevétel elérése esetén fennáll, valamint abban az esetben is, ha valamely termék forgalmából a piaci részesedése eléri az 5 százalékot.

Fontosnak tartjuk továbbá a mikro-, kis- és középvállalkozó beszállítók védelme érdekében, hogy a jelentős piaci erővel történő visszaélés esetei között rögzítse a törvény azt az esetet, amelynek során a kereskedő annak érdekében, hogy a beszállító valamely termékét forgalmazza, megköveteli a beszállítótól olyan termék szállítását, amelyet a kereskedő saját márkanevén hoz forgalomba. Ez a gyakorlat megjelenik a különböző élelmiszer-ipari terméket előállítók, beszállítók és nagyobb kereskedelmi láncok kapcsolatában, ezért az egyensúlyi helyzet visszaállítása megfelelő szabályozási környezet létrehozásával biztosítható.

Az indokolatlan lánckereskedelem és a felvásárló nagykereskedelem monopóliumának elkerülése érdekében a kereskedelmi tevékenységet minden esetben telephelyhez és szakképzéshez szükséges kötni. Az úgynevezett nepperek, különösen a mezőgazdaság területén jelentős károkat okoznak a kereskedelmi folyamatokban azzal a tevékenységükkel, hogy megfelelő telephely és szakképesítés nélkül tesznek ajánlatot különböző termék-előállítóknak. Mivel telephellyel nem rendelkeznek, nehezen utolérhetőek, nehezen kontrollálható a tevékenységük, rontják a piaci átláthatóságot, a fizetési fegyelmet, sokszor nem is fizetnek, jogosulatlan előnyre tehetnek szert a telephellyel rendelkező kereskedőkkel szemben, akiknek számos követelménynek kell megfelelniük, és mint közbeeső lépcső, drágítják a termék fogyasztói árát. A megfelelő szakképesítés nélkül nem garantálható a kereskedelmi tevékenységhez szükséges ismeretek megléte.

Szükségesnek látjuk azt is, hogy a kereskedelmi törvény kimondja, hogy bármilyen élelmiszerrel kapcsolatos kereskedelmi tevékenységet csak az élelmiszer-biztonsági és -higiéniás követelmények betartása mellett lehet folytatni, különös tekintettel a közterületeken és az üzleten kívüli kereskedésre. A fogyasztók biztonságának és a kereskedelem tisztaságának érdekében mindenkire kötelező érvényűnek kell lenni az élelmiszer-biztonsági és -higiéniás követelmények betartása. Eltérő esetben az üzlettel rendelkező kereskedők hátrányba kerülnek az üzlettel nem rendelkezővel szemben, és sérül az általánosan elfogadott élelmiszer-biztonsági elv.

Tisztelt Képviselőtársaim! A francia kereskedelmi törvény tartalmaz egy olyan passzust, mely szerint zöldséget és gyümölcsöt nem lehet ármegjelöléssel együtt reklámozni. A francia törvény brüsszeli felülvizsgálatára és lényegi elfogadására már sor került. Az összes kereskedelmi forgalomba kerülő termék közül leginkább a zöldség-gyümölcs termékre jellemző a naponkénti jelentős ármozgás. Ezért különösen veszélyes az olyan reklám, ahol semmilyen specifikáció nincs a termék minőségére és fajtájára; például alma 25 forint/kilogramm - nem tartalmazza sem a fajtát, sem a minőségi osztályt, csak egy szép termékfotót, amelyből gyakran megtévesztően magasabb minőségű árura lehet következtetni, mint ami valójában forgalomba kerül. Mivel a fogyasztóknak nincs rálátásuk a zöldség-gyümölcs árak tényleges alakulására, és a reklámból arra következtethetnek, hogy a megjelent ár a mértékadó, ez egy letörő folyamatot indukálhat, hiszen a vásárlók úgy gondolják, hogy a terméknek valóban annyi az ára, minőségtől függetlenül, és ilyen áron kívánják beszerezni azt mindenhol.

(11.50 )

Így a többi kereskedő is árcsökkentésre kényszerül, s az ilyen jellegű árspirál kialakulása nem kedvez sem a termelőnek, sem a kereskedőnek, sem a fogyasztónak, hiszen a termelési költséget sem fedezi, a kereskedőnek csökken a profitja, a fogyasztó pedig rossz minőségű árut kap.

Jelen gyakorlatban több esetben előfordul, hogy a kereskedelemben a minőségi követelményeknek nem megfelelő áru kerül forgalomba, és az ellenőrző hatóság kellő törvényi felhatalmazás hiányában nem tud hatékonyan fellépni ellene. A kereskedelmi egység ideiglenes bezárása a pénzbírásággal szemben lényegesen hatékonyabb, ezért ennek a gyakorlatát jobban ki kell szélesíteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kereskedelemről szóló törvényjavaslat jelentősége miatt szükségessé teszi, hogy az előbbiekben kifejtett néhány szempontot mérlegelve és azokat megvitatva konkrétan is állást foglaljunk ezekben a kérdésekben és még számos más kérdésben is. Fontos azért, hogy megfelelő szabályok megalkotásával és betartatásával elősegítsük a mikro-, kis- és középvállalkozások piaci versenyképességének, a mezőgazdasági termelés minőségének és versenyképességének megőrzését és javítását.

Kérem, hogy módosító javaslatainkat támogatni szíveskedjenek, melyekkel e törvényjavaslat jobbá tehető, és e szempontok figyelembevételével hagyható jóvá. Szeretném tájékoztatni képviselőtársaimat, hogy valamennyi paragrafushelyet megnyitottuk a törvényben, s várjuk jobbító szándékú javaslataikat, hogy egy jobb, hatékonyabb kereskedelmi törvényt tudjunk alkotni, elsősorban a termelők, a kis- és középvállalkozások érdekében.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)