A felszólalás szövege:
DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem értek egyet azzal a minősítéssel, amit vezérszónokként Mesterházy Attila képviselőtársam, Mirkóczki Ádám és Ikotity István képviselőtársam mondott, vagyis azzal, hogy a NEB működését tulajdonképpen elmarasztalták. Azzal sem értek egyet, hogy mi a Fidesz-KDNP oldaláról ne az áldozatok oldalán állnánk. Ezzel szemben a valóság az, hogy a kommunista bűnök feltárása ma is folyik. Éppen a NEB által. És azért folyik, tisztelt hölgyeim és uraim, mert tiszteljük az áldozatokat.
Hogy mi történt a NEB-ben? Az Igazságügyi bizottság a múlt héten hallgatta meg éppen a NEB 2016. évi beszámolóját, és nagyon sajnálom, hogy egyik vezérszónok sem tudott azon részt venni, nyilvános vita volt. Rendkívül érdekes volt a NEB elnök asszonyának a beszámolója, úgy gondolom, és rendkívül előremutató. Elmondta, hogy miképpen tárják fel a bűncselekményeket. És ugyan, ahogy Mirkóczki Ádám képviselőtársam mondta, Lengyelországban erre külön ügyészség van, úgy gondolom, hogy ez egy egységes ügyészségi rendszeren belül is megvalósítható, hiszen átadják az ügyészségnek ezeket az információkat, és az ügyészség ennek alapján, az alapos gyanú alapján vádat emel, ami több esetben is már megvalósult.
Az pedig, hogy a bíróság miképpen ítélkezik, az másik hatalmi ág kérdése. Úgy gondolom, az nem róható sem a parlament, sem a NEB, sem pedig az ügyészség terhére. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Méltatlannak és igaztalannak tartom (Mirkóczki Ádám: Én is!), hogy a kommunista rendszert úgy hasonlította össze Szilágyi György képviselőtársam a Fidesz-KDNP nemzeti-keresztény politikájával, hogy a kettő közé egyenlőségjelet tett. Ezért ezt visszautasítom. (Mesterházy Attila közbeszólása.) Mert ez tulajdonképpen nem vezet máshoz, mint a kommunista bűnök elbagatellizálásához.
Visszautasítom azt is, hogy Magyarországon ne lenne szabad választás, és maga a sajtószabadság ne érvényesülne kellőképpen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. ‑ Dr. Józsa István: Ezt rosszul tudod! Ki látja ezt a hozzászólásodat? Közvetítés van?)
DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/18565. számú törvényjavaslat az Országgyűlés Hivatalánál mint az Országgyűlés feladatait ellátó központi költségvetési szervnél dolgozó köztisztviselők fokozottabb megbecsüléséről, a rájuk vonatkozó, speciális helyzetüket figyelembe vevő életpályamodell kialakításáról szól. A kereszténydemokraták álláspontja szerint az Országgyűlés hatékony és befolyásmentes működése ‑ mint az állam demokratikus működésének előfeltétele ‑ részben az azt támogató hivatali szervezet közreműködése által biztosított.
Úgy az Országgyűlés közjogi helyzete, mint a független és hatékony működéséhez fűződő kiemelkedő közérdek azt indokolja, hogy a hivatal köztisztviselői számára, hasonlóan más, az elmúlt években sikeresen bevezetett életpályamodellhez, saját életpálya-lehetőség kerüljön kialakításra. A törvényhozást támogató köztisztviselők szakmai tudása, képességei döntő jelentőséggel bírnak az Országgyűlés működésének támogatásában, ennek megfelelően indokolt a rájuk vonatkozó speciális előmeneteli szabályok kialakítása és ezen szabályoknak az Országgyűlésről szóló törvényben való egyidejű megjelenítése is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az új országgyűlési köztisztviselői jogviszonyra vonatkozó szabályozás szükségszerűségét az Országgyűlés Hivatalánál ellátott magas szintű szakmai feladatok, valamint az Országgyűlés Hivatalának szervezeti és működési sajátosságai indokolják, amelyekhez igazodnia kell az országgyűlési köztisztviselői jogviszony egyes tartalmi elemeinek is.
A jelen szabályozással kialakított életpályamodell, előmeneteli rendszer tükrözi az országgyűlési köztisztviselői jogviszony presztízsét, megteremti az egyensúlyt a belefektetett szaktudás, a minőségi munka és díjazás, valamint a különböző hatalmi ágakban dolgozók elismertsége között. Az Országgyűlés Hivatalának önálló életpályamodellje nem új keletű. Az Állami Számvevőszék számvevői tekintetében a 2011 óta hatályos szabályok hasonlóképpen veszik figyelembe, az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szervének hatékony és befolyásmentes működtetése, az Országgyűlés funkcióellátásának biztosítása érdekében.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A KDNP parlamenti frakciója támogatja a törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is, mint ahogy azt az e héten hétfőn lefolytatott igazságügyi bizottsági ülésen is egyöntetűen tették. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2015. évben az Országgyűlés által elfogadott elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény kimondta, hogy 2018. január 1-jétől általánosan megindul az elektronikus ügyintézés biztosítása Magyarországon. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez azt jelenti, hogy a természetes személy ügyfelek jogosultak lesznek, a gazdálkodó szervezetek és a jogi képviselők pedig kötelezettek lesznek az elektronikus kapcsolattartásra.
Bár az e‑ügyintézés biztosításához a szükséges szabályozott és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások készen állnak, azonban jelen pillanatban nem garantálható, hogy az egyes szervek ezen szolgáltatásokhoz való csatlakozása eléri azt a szintet, hogy zökkenőmentesen tudják biztosítani az ügyek elektronikus vitelét. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezekre való tekintettel a feltételek biztosítására önhibájukon kívül nem kész szerveket a kormányrendeletben közzéteszik. Ezen szervek esetében egyelőre nem lesz lehetőség az elektronikus kapcsolattartásra, e szervek felé továbbra is a hagyományos kapcsolattartás útján lesz lehetőség.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A javaslat tehát az önök védelme érdekében azt biztosítja, hogy a kormány rendeletet hozhasson az elektronikus ügyintézés feltételeit önhibájukon kívül teljesíteni nem tudó szervekről. A rendelkezés értelmében e szervekkel nincs lehetőség kapcsolattartásra, kivéve azon ügyekben, ahol ezt mégis vállalni tudják. Ilyen akadályoztatottság esetén az elektronikus kapcsolattartásra köteles ügyfelet e‑kapcsolattartásra nem kötelezett ügyfélként kell majd tekinteni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A KDNP parlamenti frakciója támogatja a törvényjavaslatot; kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy megkülönböztetett tisztelettel köszöntsem plenáris ülésünkön én is dr. Darák Péter urat, a Kúria elnökét és kollégáit, továbbá expozémat azzal a latin nyelvű idézettel kezdjem, amely az egykori Igazságügyi Palota, ma még Néprajzi Múzeum, de holnap már újra Igazságügyi Palota homlokzatába van vésve, amelyet a Fidesz-KDNP újra arany betűkkel kíván írni: „Iustitia regnorum fundamentum”, vagyis „Az igazság a hatalom alapköve”.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Kúria ‑ mint a Legfelsőbb Bíróság jogelődje ‑ a 2011. évi igazságszolgáltatási reform eredményeként formálisan visszakapta régi patinás nevét, de nemcsak ezt kapta vissza, hanem a bíróságok szakmai és igazgatási vezetésének szétválasztásával egyidejűleg jelentős új hatásköröket is kapott. Ez nemcsak a legfelsőbb bírósági fórum átszervezése, hanem történelmi igazságtétel is volt, ugyanis nem szabad elfelejtenünk, hogy a magyar igazságszolgáltatás legmagasabb szintű szerve nem az 1949. évi XX. törvénnyel jött létre, hanem sokkal korábban. A Kúria tehát örököse annak az évszázadok alatt kialakított szakmai és erkölcsi mércének, amely a magyar bíráskodás egészére kihatott és kihat, s amely által a magyar igazságszolgáltatás jogállamivá vált, és egyidejűleg európai színvonalúvá is emelkedett. Így vált a Kúria napjainkra a XXI. század követelményeinek megfelelően működő, korszerű és hatékony igazságszolgáltatási csúcsszervvé, amelynek egyik kiemelt feladata a jogegység követelményének biztosítása a jogbiztonság további erősítése érdekében.
A kontinentális jogrendszerben, így hazánkban is már régóta megfogalmazott igény az igazságszolgáltatással szemben, hogy ne szülessenek egymásnak homlokegyenest ellentmondó ítéletek. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a Kúria kiemelt feladata teljesítésével át akarná alakítani a magyar jogrendszert egy precedensen alapuló angolszász típusú jogrendszerré. Sokkal inkább azt kívánja elérni, hogy egységesen az ország keleti és nyugati, északi és déli felén működő valamennyi bíróságon ugyanúgy ítéltessenek meg ugyanazok a tényállású cselekmények.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Igazságügyi bizottság a 2017. november 21-i ülésén megtárgyalta a Kúria elnökének a Kúria 2016. évi tevékenységéről szóló beszámolóját, s 9 igen szavazat és 1 tartózkodás mellett támogatta annak elfogadását. Ebből is látszik, hogy a bizottság jelentős többsége rendkívül pozitívan értékeli a Kúria munkáját. A bizottsági vitában nagy hangsúlyt kapott a Kúria ügyelosztási rendszere, amelynek kapcsán megállapítást nyert, hogy a Kúria kollégiumai előre meghatározott ügyelosztási módszereket alkalmaznak, és ez a gyakorlat felel meg leginkább az Alaptörvény szellemének, szellemiségének, illetve az Alaptörvényből kibontható törvényes bíróhoz való jog alapelvének.
Az nyilvánvaló, hogy az állampolgárokat megilleti az a jogosultság, hogy előre meghatározott rend szerint az ügyükre kijelölt bíró tárgyalja az ügyüket. Ezt teljesíti a Kúria több elnöki utasítása is, nevezetesen, az ügyrendi elosztási rend, illetve az öttagú tanácsok felállításának rendjéről szóló 4/2017-es kúriaelnöki utasítás is.
A bizottság a vitában megállapította, hogy a Kúria 2016-ra megfogalmazott szakmai célkitűzései, úgymint az egységes és magas színvonalú ítélkezési gyakorlat biztosítása, az új jogegységi eszközökben rejlő lehetőségek kiaknázásával az egyedi ügyekben folytatott ítélkező tevékenység időszerűségének javítása, a Kúria határozatainak közérthetőbbé tétele, a jogalkotás előkészítésének támogatása, tisztelt hölgyeim és uraim, mind-mind megvalósultak.
Fontosnak tartotta a bizottság a magas színvonalú ítélkezés érdekében létrehozott joggyakorlat-elemző csoportok munkáját is, különösen a szakértői bizonyítás vizsgálatát, illetve a főtanácsadói rendszer kiépítését, amely hatékonyan képes segíteni a bírák érdemi munkáját.
Az Igazságügyi bizottság üdvözölte az új polgári törvénykönyv alkalmazásában felmerülő jogértelmezési kérdések feltárása érdekében végzett, a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos jogalkalmazási problémák feltárása érdekében végzett, valamint a devizakölcsön-szerződésekkel kapcsolatban felmerülő jogértelmezési problémák feltárása érdekében végzett kiemelkedő munkát, amelyet ezúton is szeretnék megköszönni a Kúria elnökének.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján az Igazságügyi bizottság a B/16325. számú beszámolót a házszabályi rendelkezések 84. § (2) bekezdése alapján benyújtott határozati javaslatában az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Kérem, támogassák önök is a beszámoló elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Kúriaelnök Úr! Mindenekelőtt megnyugtatom önöket, hogy ne ijedjenek meg, hogy újra a Kúria 2017. évi beszámolója kapcsán úgy szólalok fel, hogy megismételném azon mondanivalómat, mint amit az imént már bizottsági elnökként elmondtam. Kifejezetten azért kívánok felszólalni, hogy rávilágítsak arra, hogy maguk a kereszténydemokraták miképp támogatják a Kúria 2017. évi beszámolóját.
(9.50)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kereszténydemokraták úgy gondolják, hogy a Kúria a 2016. évben is jelentősen hozzájárult a jogbiztonsághoz, a jog következetes és átlátható alkalmazásához, az országos szinten kialakítandó mind teljesebb ítélkezési jogegységhez.
Az ítélkezési jogegység ügyét nagyban elősegítették a Kúria elnöke által kialakított joggyakorlat-elemző csoportok. Rendkívül fontosnak tartjuk azt az igyekezetet, hogy a Kúria a munkacsoportok személyi összetételét illetően újraalakításának első pillanatától kezdve arra törekedett, hogy az elemzőcsoportok munkájába minél szélesebb körben bevonja az alsóbb fokú bíróságok felkészült bíráit is, ugyanis a perek eljárásrendjéből kifolyólag a legújabb problémákkal elsőként ezek a bíróságok, illetve ezek a bírák találkoztak.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Kúriának fontos szerepe van az állampolgárok tájékoztatása, az ítélkezési gyakorlat megismerhetősége és közérthetősége területén is. E tevékenység a hazai bírósági gyakorlat mellett kiterjed az európai uniós jogi, illetőleg az emberi jogok európai egyezményével összefüggő ügyekre is. Kifejezetten előremutatónak tartjuk, jó gyakorlatnak a Kúria Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Jogi Irodája által havi rendszerességgel közzétett hírleveleket, amelyek tájékoztatást adnak az Európai Unió Bírósága előtti úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről, az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott döntésekről, továbbá ismertetik a Kúriának az európai jogot érintő döntéseit, az Emberi Jogok Európai Bíróságának irányadó döntéseit, a kiemelkedően fontosnak tekintett döntéseket, valamint az emberi jogokkal kapcsolatos határozatokat.
Az állampolgárok tájékoztatása körében kiemelkedően fontosnak tartjuk a döntések lényegre törő összefoglalását, mely úgy valósul meg, hogy kiemelkedő jelentőségű ügyekben hozott ítéletekről az adott kúriai tanács elnöke köteles összefoglalót írni még a határozat meghozatalának napján, amely rövid időn belül meg is jelenik a Kúria honlapján. A legfontosabb döntésekről pedig rövid angol nyelvű összefoglalók is készülnek szintén közzététel céljából.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kereszténydemokraták az igazságszolgáltatás minőségét tekintve alapvető kritériumnak tekintik az ügyek objektív, előre meghatározott feltételek alapján történő, kötelező érvényű kiosztását a bírák között. Ez alól a Kúria sem kivétel, jóllehet a hatályos jogi rendelkezésekkel összhangban az ügyek elosztása tekintetében különböző módszerek alkalmazhatók a Kúriánál. Új feladatok lelkiismeretes teljesítése mellett úgy látjuk, hogy a Kúria rendkívüli figyelmet fordított arra is, hogy eleget tegyen hagyományos kötelezettségeinek, felülvizsgálati ügyek időszerű elbírálásának, amelyek szintén a jogegység rendkívül fontos eszközei.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A KDNP parlamenti frakciója, éppúgy, mint az előttem felszólaló vezérszónokok, támogatják a Kúria elnökének 2016. évi beszámolóját, elfogadásra alkalmasnak találják, mert úgy gondoljuk, hogy a megfogalmazott szakmai célkitűzések mind kiválóan megvalósultak. Kérem, támogassák önök is a beszámolót. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Rendkívül pozitívnak tartom ezt a vitát, amely most a Ház előtt lezajlott. Egyrészt azért, mert úgy gondolom, hogy valamennyi parlamenti frakció, aki vette a fáradságot, eljött és felszólalt ezen a reggelen a Kúria elnökének 2016. évi beszámolója kapcsán, pozitív véleményeket fogalmazott meg. Pozitív véleményeket fogalmazott meg akkor is, ha adott esetben nem támogatja, hanem tartózkodni fog majd a végén a szavazáskor.
Bárándy Gergely képviselőtársam felvetett egy beszólást tulajdonképpen, ami a bizottsági vitán történt. Tehát tisztázni kell azt a tényt, hogy ez nem a vita rendszerében, egy strukturálisan, logikusan valamilyen kérdésre adott válasz volt (Dr. Bárándy Gergely: Csak egy őszinte vélemény!) az egyik képviselőtársunk részéről, hanem mellékesen vitatkoztak Bárándy Gergely képviselőtársam és az egyik alelnök úr. Én rájuk is szóltam, hogy figyeljenek az előadóra, talán éppen a Kúria elnöke volt akkor az előadó, de lehet, hogy Handó Tünde, már… (Közbeszólások: Polt Péter! ‑ Dr. Bárándy Gergely: Polt Péter. De nem is hallottam, amit Gyula mondott!) Polt Péter legfőbb ügyész úr volt; ugye, többeket hallgattunk akkor meg. Tehát Polt Péter legfőbb ügyész úr volt. Én nem is hallottam azt (Dr. Bárándy Gergely: Én sem!) és többen közülünk, a mellettem ülők közül sem hallották (Dr. Bárándy Gergely: Én sem!), Bárándy Gergely képviselőtársam sem hallotta, Vas Imre képviselőtársam sem hallotta azt, amit alelnök úr mondott. Úgy gondolom azonban, hogy amit ezzel kapcsolatban a Ház előtt is mondtunk, az egyértelmű: nagy tisztelettel vagyunk a Kúria működése iránt, és úgy gondoljuk, hogy független bírák végzik a munkájukat és kiválóan.
Ezért is fogadjuk el a 2016. évi beszámolójukat. Egyébként, ha ezt nem így gondolnánk, nem fogadnánk el. Úgy gondolom, az az alelnök úr is ‑ én tudom, mert láttam ‑ igennel szavazott arra, hogy elfogadja a Kúria munkáját. Tehát abban az esetben, ha ez tényleg így hangzott volna el, ilyen körülmények között, ebben a kontextusban, akkor nemmel szavazott volna a Kúria 2016. évi tevékenységének elfogadására, azonban igennel szavazott. (Dr. Bárándy Gergely: Nagy erő a frakciófegyelem!) Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem, hogy támogassák továbbra is a beszámolót. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy itt a Magyar Országgyűlés plenáris ülésén én is nagy tisztelettel köszöntsem dr. Handó Tündét mint az OBH elnök asszonyát, és expozémat már elöljáróban is azzal kezdjem, hogy gratulálok az elvégzett munkájához, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a független magyar bíróságok mind teljesebben tudjanak áttérni a szolgáltató bíróság és a fenntartható fejlődés útjára, amelynek eredményeként az ügyfelek egyre gyorsabban juthatnak szakmailag megalapozott, jogerős bírósági döntésekhez.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Igazságügyi bizottság a 2017. november 21-i ülésén megtárgyalta az Országos Bírósági Hivatal 2016. évi tevékenységéről szóló beszámolóját, és 8 igen, továbbá 4 nem szavazat mellett támogatta annak elfogadását.
Dr. Handó Tünde elnök asszony az Igazságügyi bizottság tárgyalása során az alábbi négy témakört emelte ki: az ítélkezés minősége és időszerűsége, az emberierőforrás-gazdálkodás, a digitális bíróság, valamint a változó jogszabályi környezethez való alkalmazkodás. Az Igazságügyi bizottság álláspontja szerint az OBH elnök asszonya által megfogalmazott szakmai és stratégiai célkitűzések megvalósulása jó úton halad.
A bizottság különösen fontosnak tartotta a minden bírósági szinten megvalósuló időszerű és magas színvonalú ítélkezés egyidejű megvalósítását, a bírósági szervezet integritása, az ítélkezési és az igazgatási munka átláthatósága, továbbá kiszámíthatósága, illetve ellenőrizhetősége irányába tett erőfeszítéseket.
A bizottság kiemelt jelentőségűnek tartotta a bíróságokba vetett bizalom fenntartása és megerősítése érdekében, valamint a bírák függetlenségének megőrzése érdekében meghirdetett „Szolgáltató bíróságért” program megvalósulását, amelynek eredményeként a két éven túl folyamatban levő peres ügyek száma több mint negyedével csökkent.
Az Igazságügyi bizottság üdvözölte a bírósági szervezetfejlesztés és a munka hatékonyságának további erősítése érdekében az OBH elnöke által 2016. évben meghirdetett fenntartható fejlődési programot is, amelynek célja a már elért eredmények megőrzése, a magas színvonalú és időszerű ítélkezés megvalósítása, illetve a bíróság szolgáltató jellegének érvényre juttatása.
(11.20)
Az Igazságügyi bizottság álláspontja szerint az elnök asszony beszámolójában vázolt erőfeszítések meghozták az eredményüket. Az Európai Bizottság igazságügyi eredménytábláján is évről évre jobban látszik az, hogy a magyar igazságszolgáltatás teljesítménye már Európa élvonalában van. A perek gyorsaságát illetően civilisztikai ügyekben hatodikak vagyunk, megelőzve ezzel Svédországot, Hollandiát és Franciaországot. A közigazgatási ügyekben másodikak vagyunk Svédország után. Az ügyhátralékban a harmadik legkevesebb a civilisztikai ügyhátralékunk, és ezzel megelőzzük Finnországot, Dániát, Hollandiát és Franciaországot. A közigazgatási ügyhátralékot tekintve pedig kizárólag Luxemburg tudott csak minket megelőzni, mert egyébként másodikak vagyunk az európai rangsorban. Rengeteg erőfeszítése van ebben a bíróságoknak és személy szerint a bíráknak is, az igazgatási vezetőknek, a munkát segítő dolgozóknak, akiknek áldozatos munkáját ezúton innen is szeretném megköszönni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján az Igazságügyi bizottság a B/17673. számú beszámolót a házszabályi rendelkezések 84. § (2) bekezdése alapján benyújtott határozati javaslatában az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Kérem, támogassák önök is a beszámolót. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt OBH-elnök Asszony! Az Igazságügyi bizottság elnökeként elmondottakat nem kívánom megismételni, de mint a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának tagja és frakcióvezető-helyettese, fontosnak tartom kereszténydemokrata képviselőként elmondani azt, hogy mi milyen pozitívan ítéljük meg az OBH 2016. évi működését, különös tekintettel arra, hogy az előttem felszólaló vezérszónok ezt negatív irányban tette meg.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mi, kereszténydemokraták a 2016. évi beszámoló alapján úgy látjuk, hogy az OBH elnöke a hivatal emberi és tárgyi erőforrásaival átgondoltan, valamint takarékosan gazdálkodott. A bírói munkateher országos kiegyenlítése érdekében pedig az OBH által szintén jelentős előrelépések történtek. Ki kell emelnem azt is, hogy az OBH fejlesztései egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a XXI. századi nyitott és szolgáltató bíróság ideája végre hazánkban is megvalósuljon.
Tisztelt Elnök Asszony! A kereszténydemokraták különösen is támogatandónak találják ezeket az eredményeket. A bírósági internetes ügyintézési lehetőségek mind teljesebb kiszélesítése pedig már a megvalósulandó digitális bíróság képét vetíti elő, amely tértől és időtől függetlenül, vagyis bárhonnan és bármikor lehetővé teszi azt, hogy az egyes ügyek aktái úgy az ügyfelek, mint a jogi képviselőik számára elérhetők legyenek.
Rendkívül támogatandónak tartjuk az OBH elnök asszonyának azon törekvéseit is, hogy a bíróságok az ítéleteik meghozatala során és magában az ítéleteikben is törekedjenek a közérthetőségre annak érdekében, hogy az ítélkezés és a bíróságok igazgatása ne csak a jogvégzett emberek számára, hanem minden honpolgárunk számára legyen könnyen érthető és megismerhető. Fontosnak tartjuk a bírósági transzparenciát, vagyis azt, hogy az ítélkezési és igazgatási munka teljes egészében átlátható legyen, az igazgatási döntések pedig kiszámíthatóak és ellenőrzöttek. Ehhez elengedhetetlen a folyamatos fejlesztés, a belső képzés, a jogászi hivatásrenddel való együttműködés.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Fidesz-KDNP a jó állam koncepciójának megvalósulására törekszik, amelynek nélkülözhetetlen eleme az igazságszolgáltatás, vagyis a bíróság mint harmadik hatalmi ág kiegyensúlyozott működése, hiszen a bíróságok és maguk a bírák is jogalkalmazóként a törvényes rend és a biztonság értékeinek szolgálatában kell hogy álljanak.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kereszténydemokraták úgy látják, hogy a bíróságok és a bírák jelentős része is sikerrel megbirkózott a rendkívüli kihívásokkal, helytálltak a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben is. Figyelemmel arra, hogy a 2016. év az eljárási kodifikációk éve volt, ezért az OBH elnök asszonyának és magának az OBH-nak is nagy feladata volt az ennek az előkészítéséhez való szakmai hozzájárulás, most pedig az új perjogi kódexek közelgő hatálybalépése okán a polgári és közigazgatási perrendtartás, valamint a büntetőeljárás alkalmazására való felkészülés biztosítása. Mindezekkel egyidejűleg jelentős változás következett be a bíróságok működése során a kompetenciaalapú munkavégzés tekintetében, továbbá a bírák és az igazságügyi alkalmazottak számára méltó életpályának a biztosítása tekintetében is ‑ ezt is köszönjük. Mind nagyobb hangsúlyt kap az ügyfélkapcsolati lehetőségek kiszélesítése, a bíróság szolgáltató jellegének érvényre juttatása. Ezzel összhangban pedig az OBH fontosnak találta a bírósági munka érthető, közvetlen bemutatását, olyan kommunikáció kialakítását, amely alkalmas a bíróságok társadalmi megítélésének a javítására.
A XXI. századi bírósági tevékenység magas fokú szervezettségének a megteremtéséhez ad felhatalmazást maga a bírósági szervezeti törvény, mely az OBH elnökét arra kötelezi, hogy kialakítsa és évente aktualizálja a bírósági igazgatás hosszú távú feladatait, továbbá a megvalósításuk feltételeit tartalmazó programot.
Az OBH elnöke által megfogalmazott stratégiai célok jelentőségét és helyességét, mi úgy gondoljuk és úgy látjuk, hogy az elmúlt évek eredményei egyértelműen visszaigazolták.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján az OBH elnökének 2016. évi beszámolóját a KDNP parlamenti frakciója támogatja, mert még egyszer hangsúlyozom, úgy gondoljuk, hogy az OBH által megfogalmazott szakmai célkitűzések helyesek, és nemcsak hogy helyesek, hanem azon szakmai célkitűzések kiválóan meg is valósultak. Kérem, támogassák önök is a beszámoló elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
(12.00)
DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Könnyű dolgom van a zárszó kapcsán a vita összegzésében, mert a Fidesz-KDNP parlamenti képviselői, akik itt felszólaltak, mind támogatták elnök asszonyt a beszámoló elfogadásában. Ellenzéki képviselőtársaink viszont sok mindenről beszéltek, ez tény, de pont magáról a beszámolóról nem. Ez minden bizonnyal azt jelenti, hogy az OBH 2016. évi beszámolója kiváló, mert az abban foglaltakra lényegi észrevételek lényegében nem érkeztek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket és kérem, hogy amikor szavazásra kerül a sor, akkor szíveskedjenek majd a beszámolóra koncentrálni. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Derültség, taps és közbeszólások az MSZP soraiból: Bravó!)
DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt megkülönböztetett tisztelettel köszöntsem én is a Magyar Országgyűlés plenáris ülésén dr. Polt Péter legfőbb ügyész urat és kollégáit, és expozémat azzal a latin nyelvű idézettel kezdjem, amely Magyarországon minden igazságügyhöz tartozó vagy kapcsolódó hatóság és szerv működését, így az ügyészség működését is áthatja: „Iustitia est regnorum fundamentum”, vagyis a jog az országok talpköve. Így van ez Magyarországon is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Igazságügyi bizottság a 2017. november 21-i ülésén megtárgyalta az ügyészség 2016. évi tevékenységéről szóló beszámolót, és 7 igen, továbbá 4 nem szavazattal és tartózkodás nélkül támogatta annak elfogadását.
Az Igazságügyi bizottság megállapította, hogy a beszámoló a jogszabályoknak megfelelő tartalommal és formában, részletesen tájékozatja az Országgyűlést az ügyészség büntető igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó feladataival, a közérdekű ügyészi tevékenységgel, illetve a törvényességi ellenőrzési, felügyeleti eljárásokkal összefüggő munkákról. A bizottság többségének álláspontja szerint az ügyészi szervezet a törvényes keretek között, az időszerűség követelményeinek is megfelelően végzi és végezte a 2016. évben is minden szinten a tevékenységét.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az időszerűségre való ügyészi törekvést jól mutatja az a számadat is, hogy az ügyek 84 százalékában az ügyészi szakaszban az ügyintézés 30 napon belül befejeződött.
Nem hallgathatom el, hogy az igazságügyi bizottsági vitában ellenzéki képviselőtársaim erősen kifogásolható stílusban kértek egyes konkrét ügyeket számon a tisztelt legfőbb ügyész úrtól ‑ (Közbeszólásra:) igen, tisztelt legfőbb ügyész úrtól ‑ , és erre nyilván nem kaphattak választ. (Mesterházy Attila: Nyilván.) Ennek kapcsán bizottsági ülésen is azt az álláspontot képviseltem, hogy az ügyészség alkotmányos jogállása nem teszi lehetővé azt (Közbeszólások az MSZP soraiból.), hogy az országgyűlési képviselők megrendeljenek nyomozásokat vagy vádemelést (Dr. Bárándy Gergely: Budai Gyulának is el kellene mondani!), illetve felelősségre vonják legfőbb ügyész urat egy-egy konkrét döntéséért. Az ügyészség nem tartozik felelősséggel az Országgyűlésnek az általa végzett nyomozás során hozott döntésekért vagy a vádemelés, illetve a vádképviselet során hozott döntéseiért.
Nem erről kell hogy szóljon a legfőbb ügyész 2016. évi beszámolója. A beszámolóban általános tendenciák bemutatása, az általános igazgatási feladatok elvégzése és általában az igazságszolgáltatás közreműködőjeként végzett tevékenység kell hogy szerepeljen. Ennek pedig a bizottság többsége szerint a legfőbb ügyész úr által benyújtott 2016. évi beszámoló teljes egészében eleget tett.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján az Igazságügyi bizottság a B/17351. számú beszámolót a házszabályi rendelkezések 84. § (2) bekezdése alapján benyújtott határozati javaslatában az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)
DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Mindenekelőtt megnyugtatom önöket, ne ijedjenek meg (Dr. Harangozó Tamás: Nem fogunk!), hogy a legfőbb ügyész 2016. évi beszámolója kapcsán ismételten felszólalok, mert ezt nem azért teszem, hogy megismételjem azon mondanivalómat, amit nem sokkal ezelőtt az Igazságügyi bizottság elnökeként már megtettem, hanem kifejezetten azért, hogy rávilágítsak arra, miszerint a kereszténydemokraták miért támogatják a legfőbb ügyész 2016. évi beszámolóját, és figyelemmel arra is, hogy Bárándy Gergely előttem közvetlenül felszólaló vezérszónok alaptalan, negatív értékítéletét pozitívan, valós tényekkel ellenpontozni tudjam. (Dr. Harangozó Tamás: Ez nyomtatva van, Imre?)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kereszténydemokraták úgy látják, hogy a Legfőbb Ügyészség és maga a teljes ügyészi szervezet 2016-ban is jelentősen hozzájárult a jogbiztonsághoz, úgy az ügyészség büntetőjogi tevékenységével, mint a közjogi ügyészi tevékenységével is. Nem is beszélve arról a tényről, hogy a legfőbb ügyész, illetve átruházott jogkörben az ügyészség vezetői 2016-ban a legfőbb ügyész részére megküldött tervezeteknek közel negyedére tettek javító észrevételeket. A legjelentősebb jogszabályi előkészítési munka az ügyészi kar részéről egyébként a Be. újrakodifikálása során volt.
(15.20)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az ügyészség tevékenységének legkiemelkedőbb részét az ügyészség büntető igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó feladatai teszik ki. Az ügyészség ennek keretében a kereszténydemokraták álláspontja szerint 2016-ban úgy a nyomozásfelügyelet, mint a vádelőkészítés és az ügyészségi nyomozás tekintetében igen kiváló munkát végzett. A legfőbb ügyész úrnak a magas szintű munkájukat ezúton is köszönöm és gratulálok hozzá.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kereszténydemokraták magának a legfőbb ügyész úrnak a munkáját is rendkívül magas színvonalúnak tartják, minden ezzel ellentétes alaptalan ellenzéki vádaskodás ellenére, amelyek igaztalanok és méltatlanok.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kereszténydemokraták az ügyészség nemzetközi tevékenységét is nagyra értékelik. Ez alatt különösen az Európai Csalás Elleni Hivatallal, vagyis az OLAF-fal való együttműködést, amely az EU-s pénzek szabályszerű felhasználásának fokozottabb ellenőrzésére irányul. És örömmel tapasztaltuk, hogy napról napra a Legfőbb Ügyészség, illetve az ügyészi szervezet és az OLAF között ez a kapcsolat csak erősödik.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója támogatja a legfőbb ügyész úrnak az ügyészség 2016. évi tevékenységéről szóló beszámolóját. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! A záróvita kapcsán a vita összegzése tekintetében sajnos kénytelen vagyok hasonló megállapítást tenni, mint amit az OBH-elnöki beszámolónál már megtettem, miszerint az ellenzéki képviselőtársaim a vita során sok mindenről beszéltek, csak éppen arról nem, amit a 2016. évi beszámoló tartalmazott. Mindebből kizárólag azt a következtetést tudom levonni, hogy a legfőbb ügyész 2016. évi ügyészségi tevékenységről szóló beszámolójával szakmailag tulajdonképpen az ellenzéki frakciók is egyetértenek, de vélt politikai előnyök szerzése érdekében ezt verbálisan itt még sem tették.
Kérem önöket, hogy szakmailag ítéljék meg a beszámolót, és amikor szavazásra kerül, fogadják el, mint ahogy azt a Fidesz és a KDNP is tenni fogja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A közelgő karácsony kapcsán mint a magyar parlamenti imareggeli vezetője, most mindenekelőtt e voltomból kifolyólag üdvözlöm önöket. A kérdés pedig, ami elé állítani kívánom ma önöket, az az, hogy mit jelent személy szerint egyenként nekünk az advent, vagyis maga a várakozás, akkor is, ha a lényegét felismerjük, és akkor, ha nem.
Felismerni és megélni az advent lényegét pedig nem könnyű, mert az elmúlt évtizedek során sok minden rétegződött erre az időszakra is. Ezeket a rétegeket először le kell bontanunk ahhoz, hogy az advent végén majd helyénvalóan tudjuk megünnepelni Jézus betlehemi születését. Joggal felvethetik, hogy mi lenne az ünnephez a helyénvaló, méltó út, vagyis mit kellene tennünk advent idején, hogy a karácsony majd ne ránk essen, hanem tényleg nagybetűs ünnep legyen.
Nos, tisztelt hölgyeim és uraim, először is azt kellene tisztáznunk, hogy mit is jelent az advent. Jingle bellst? Csillogó kirakatokat? Fahéj és puncs illatát az utcákon, bármerre is járunk? Vagy sokkal inkább az Úr eljövetelére történő lelki várakozást? Ha szívünk mélyére ásunk, akkor megtaláljuk a kérdésre az egyetlen igaz választ, ezáltal pedig 2017. év adventjét méltó módon fogjuk tudni átélni. Méltón, várakozásteli időszakként, nem pedig előkarácsonyként, mert az ünnep a szentestén kezdődik. Így karácsony valódi ünnep lesz, és nem puszta kikapcsolódás, hanem éppenséggel a valamibe való bekapcsolódás napja, amely az élet egészére való igazi visszatalálás lehetőségét kínálja mindannyiunk számára.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Pénzért, ma úgy tűnik, bármit azonnal megkaphatunk, de ne feledjék, a legfontosabb dolgot sosem: az igazi szeretetet ugyanis pénzért nem tudjuk megvásárolni. (Zaj és közbeszólások az MSZP soraiból: Törekedtek rá!) Szeretni Istent és embertársainkat, az nem pénz kérdése, az nem vagyon kérdése (Zaj. ‑ Az elnök csenget.), az a lélek kérdése, mert teljesen független a vagyoni gazdagságtól, sőt legtöbbször nagyobb a szív azokban az emberekben, akik szegényebb körülmények között élnek. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) Ne feledjék azt sem, hogy a világhódító Nagy Sándor testamentumában azt kérte, hogy úgy helyezzék őt végső nyugalomra, hogy jobb kezében egy kard legyen a mellkasára helyezve, ez jelképezze azt, hogy meghódította az akkor ismert teljes világot, de bal keze üres tenyérrel lógjon ki a szarkofágból, és ez jelképezze azt, hogy bár meghódítottam az egész világot, de nézzétek, mit viszek magammal a túlvilágra. (Bangóné Borbély Ildikó: Ezt kellene nektek is tudomásul venni!)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Képzeljük magunk elé ezt a szarkofágot, és gondolkodjunk el azon, hogy mit is üzen számunkra még így az évezredek távlatából is. Ez a távoli üzenet így karácsony közeledtével ma rávezethet bennünket arra, hogy az ajándékozás nem az ajándék anyagiakban való lemérhetőségében rejlik, hanem sokkal inkább abban, hogy törődöm‑e a másikkal, gondom van‑e rá, ami azt jelenti, hogy a szeretetem egy részét átadom-e, a másik pedig viszonozza-e. Ez az ünnep és az ajándékozás igazi jelentése, nem pedig a pénzen vásárolható dolgok. Ez az az ajándék, amely örökre megmarad, amelyet se rozsda, se moly nem tud tönkretenni.
Engedjék meg, hogy ezekkel a gondolatokkal kívánjak mindannyiuknak meghitt adventet és áldott karácsonyt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! A társadalmi és gazdasági jólét megteremtése mellett a kormányzatok kötelezettsége az állampolgárok biztonságának megteremtése, annak garantálása. A tömeges migráció sokként érte az európai társadalmakat, és soha nem látott problémával állította szembe annak vezetőit. Az elmúlt időszakban komoly veszéllyel kellett szembenéznie Magyarországnak is, emberek tízezrei használták tranzitországként. Magyarországon a polgárok felhatalmazásán alapuló kormányzati intézkedések sora bizonyítja, hogy a Fidesz-KDNP-kormány mindent megtett és megtesz az emberek biztonságának garantálása, így a tömeges migráció megállítása érdekében.Napjainkban újra nyílt politikai zsarolás és fenyegetés érkezett az Unió tagállamainak egyikétől. A belga miniszterelnök migrációval összefüggő nyilatkozatát határozottan vissza kell utasítanunk. Nem engedhetjük, hogy nélkülünk és rólunk döntsenek migrációs kérdésekben.
Tisztelt Miniszter Úr! A Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának nevében kijelenthetem, hogy minden nyomásnak, zsarolásnak és ultimátumnak ellenállva nem támogatjuk egyetlen illegális bevándorló magyarországi elhelyezését sem. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar állampolgárok egybehangzó véleményének kormányzati képviselete mellett a visegrádi országok közös fellépése ebben a kérdésben példaértékű. Mára már megkerülhetetlenné vált a közös erőfeszítéseink, közös céljaink érdekében, és most úgy érezzük, ez ellen is támadást indít ez az újabb kezdeményezés.
Az uniós belső ellenérdekekből adódó veszély mellett az ENSZ legújabb migrációs csomagja is tartalmaz Magyarország érdekeivel ellentétes megállapításokat, hiszen szorgalmazza, hogy mely országok nyissák meg határaikat, használják ki úgymond a hasznos bevándorlás előnyeit. Ez ellen is egyesült erővel kell fellépnünk.
Emellett sajnos nem hallgathatok az ellenzék egyes tagjainak álláspontjáról sem, akik gondolkodás nélkül megkezdenék a bevándorlók betelepítését országunkba, akik nem támogatták a betelepítések megakadályozásáról szóló alaptörvény-módosítást, a kerítés megépítését, ezzel szemben viszont támogatták a brüsszeli bevándorláspolitikát itthon és külföldön.
A fentiek alapján kérdezem tisztelt miniszter urat, mit tehet a kormány a tervezett kvótarendszer bevezetése ellen. Mekkora a veszély az új zsarolásnak is tekinthető ultimátum kapcsán, várhatunk-e további közös fellépést a visegrádi négyek nevében? Várom miniszter úr megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Megtisztelő válaszát köszönöm úgy is, mint interpelláló politikus, és úgy is, mint honpolgár. Engedje meg, hogy kifejezzem köszönetemet a magyar kormánynak, hogy továbbra is szakadatlanul küzd hazánk függetlenségéért, és Magyarország nem zsarolható, függetlenek vagyunk.Látjuk, hogy a magyar kormány útjában áll azoknak, akik bevándorlóországot akarnak csinálni Magyarországból, de mi ezt nem hagyjuk. Végül, de nem utolsósorban a Kárpát-medencei magyar nevében is köszönöm, hogy Magyarország Kormánya ellenvéleményt fogalmazott meg az ENSZ migrációs csomagjával szemben. Higgyék el, ebben a harcban nem leszünk egyedül, sőt egyre több szövetségesünk van, aki egyetért velünk. Miniszter úr, megtisztelő válaszát még egyszer köszönöm, elfogadom. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Főtiszteletű és Főtisztelendő Urak! Tordán a világban elsőként már 450 évvel ezelőtt megfogalmazták, hogy még az Istenben való hitben sem minden és mindenki egyforma, a világ és benne Erdély sokszínű, amely sokszínűség egymáshoz kapcsolódva támogatja és kiegészíti egymást, az örömhír minél teljesebb megismerése érdekében. Tudjuk, hogy a vallásszabadságért vívott harc az emberi jogokért folytatott sok évszázados küzdelem egyik fontos fejezete volt. Számunkra itt a XXI. században az ember méltóságából következik, hogy tiszteljük és fontosnak tartjuk minden ember vallásszabadságát és magát a közösségi vallásszabadságot is. A tordai vallásbéke előtt azonban ez nem így volt. A tordai vallásbéke előtt nem volt sem egyéni, sem közösségi vallásszabadság a világban.
Erdély azonban, példát mutatva az egész világnak, kimondta a felekezetek közötti vallásbékét. Ez óriási áttörés volt, tisztelt hölgyeim és uraim, az akkori korszellem korlátain. Ne feledjük, a Német-római Birodalomban 1555-ben megkötött augsburgi vallásbéke csak azt mondta ki, hogy akié a föld, azé a vallás. Vagyis az alattvalóknak követniük kellett a fejedelem vallását. Kiemelkedő volt tehát az az áttörés, amely kimondta a prédikálás szabadságát és a lelkiismeret kényszermentességét. Kiemelkedő volt még akkor is, ha 450 év után a mai fanyalgók azt mondják, hogy az erdélyi országgyűlés vallásbékét kimondó tordai határozata a vallásszabadság jogát nem az egyén jogaként, hanem csak közösségi jogként értelmezte. De, hölgyeim és uraim, hogyan értelmezhette volna akkor és ott másként? Tudniuk kell, hogy az akkori világ éppen a vallásháborúk korát élte, és ezen körülmények között vált a béke szigetévé Erdély, amely államiságát a tordai döntés alapján a három nemzet és a négy bevett felekezet egyenjogúságának elvére építette.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A tordai törvényben megfogalmazott rendelkezéseket úgy a modern demokrácia előzményeinek, mint a keresztény Európa egyik alapértékének tekintjük, amely által a vallásgyakorlás már nem valamiféle kötelezettséget jelent a közösség számára, hanem szabadon megválasztható és megélhető szabadságot.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Európa napjainkra sajnos jelentős mértékben elveszítette keresztény hitét és értékeit, pedig néhány évtizeddel ezelőtt az Unió alapító atyái, Adenauer, Schuman, de Gasperi bátran és szívből mondták, kinyilvánították, hogy Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Ezzel kimondták, hogy Isten tagadása nem segít elkerülni a feszültségeket, sőt kifejezetten erősíti azokat, mert gyengíti a társadalom szöveteit, és ez egyre nagyobb bizalmatlanságot hoz, ami végül odavezet, hogy az európai civilizáció egyre törékenyebb lesz.
Sajnos, ez valósult meg napjainkra azzal, hogy az Európát kívülről ért fenyegetés vákuumot talált földrészünk hitében. Márpedig az ürességet, mint azt önök tudják, mindig betölti valami. De ne feledjék: soha nem késő válaszolni Isten szavának hívására és visszatérni a gyökerekhez egy új, erős, keresztény Európa építése érdekében, ahol a „mennyit érsz” nem a pénztárcád vastagságán méretik le, hanem a lelki gazdagságodon; azon a lelki gazdagságon és szabadságon, amelyet eleink Tordán 450 évvel ezelőtt oly fontosnak tartottak. Ne feledjék: mi vagyunk a remény kovásza Európában. Ne feledjék azt sem, hogy a tordai vallásügyi törvény kiemelt jelentőségű nemzeti értékünk.
A KDNP parlamenti frakciója ezért támogatja a törvényjavaslatot, és azt is, hogy január 13-át az Országgyűlés a vallásszabadság napjának nyilvánítsa. Kérem, támogassák önök. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Stop Soros törvénycsomag elfogadásával Magyarország újabb védvonalat kíván húzni. A határzár felépítése és a jogi határzár elfogadása mellett a Stop Soros újabb védelmet jelent annak megakadályozására, hogy Magyarország bevándorlóországgá váljon. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A belga miniszterelnök kvótaultimátuma, Soros György újabb látogatásai Brüsszelben, az ENSZ migrációs csomagja és Brüsszel újabb támadásai Magyarország ellen jól jellemzik, hogy nagyon komoly a fenyegetés arra, hogy a Soros-tervet mindenáron keresztül akarják vinni a brüsszeli döntéshozatalon, és a kötelező kvótákkal akarják széttelepíteni a migránsokat Európában. Ennek megakadályozása a Stop Soros célja.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvénycsomag benyújtását társadalmi vita előzte meg, mint ahogy azt az államtitkár úr is mondta, több mint 600 érdemi észrevétel érkezett a Stop Soros törvénycsomaghoz.
(17.00)
A kormány ezek után szigorított formában nyújtotta be az Országgyűlésnek a törvénycsomagot. Szigorítottan, mert a magyar emberek nem akarják, hogy Magyarország bevándorlóország legyen, viszont akarják, hogy továbbra is szabadon és biztonságban éljenek, és ennek érdekében azt is akarják, hogy a kormány szigorúbban lépjen fel azokkal szemben, akik a migrációt szervezik és finanszírozzák.
A Stop Soros törvénycsomag három csapással sújt le a bevándorlást szervezőkre és az azt finanszírozókra. Az első csapás az, hogy a törvényjavaslat bármiféle, a migrációt szervező, támogató vagy azt finanszírozó tevékenységet a belügyminiszter engedélyéhez köti. A benyújtásra került törvénycsomag tehát a korábbi tervezettől eltérően már nem regisztrációs kötelezettséget, hanem engedélyhez kötöttséget ír elő a bevándorlást szervező, migrációt segítő és azt finanszírozó szervezetek számára. Az engedélyt a belügyminiszter adhatja ki, tehát minden migrációt támogató szervezet jövőbeni tevékenységének folytatásához szükség lesz a belügyminiszter kifejezett engedélyére. A belügyminiszter döntése ellen kizárólag eljárásjogi kifogással lehet majd bírósághoz fordulni. Ahhoz, hogy valaki engedélyt kapjon, nemzetbiztonsági vizsgálatokon kell majd átmennie. Az engedélyt azonban csak azok a szervezetek kaphatják meg, amelyek működése nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot Magyarországra nézve. A szolgálatok kötelezettsége lesz nemzetbiztonsági szempontból tehát átvizsgálni a kérelmező szervezeteket, ezért a nemzetbiztonsági törvényt is módosítani szükséges. Amennyiben egy érintett szervezet engedély kérése nélkül folytatja a tevékenységét, az ügyészség felhívja annak abbahagyására, egyidejűleg intézkedve az adószám törlése iránt. Amennyiben ezt követően sem fejezi be az adott szervezet a működését, az ügyészség pénzbírságot szabhat ki, amelynek összege 1 millió 800 ezer forint lehet. Ha utána sem tér jobb belátásra a szervezet, akkor az ügyész bíróhoz fordulva kérheti a szervezet törlését. A törvény definiálja, hogy mi minősül engedélyköteles tevékenységnek, egyebek mellett a jogalkalmazói döntések befolyásolása is ebbe a körbe tartozik.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A második csapás az, hogy a törvényjavaslat a külföldről származó támogatások után 25 százalékos illetékfizetési kötelezettséget ír elő, ez alól azonban mentesülnek azok a szervezetek, melyek nem a migráció szervezésére fordítják ezt az összeget.
A harmadik csapás az, hogy a törvényjavaslat a magyar, illetve a külföldi állampolgárok távoltartását is lehetővé tenné.
Mint ahogy látják, kétharmados részei is vannak a törvénycsomagnak, ezért szükséges az ellenzék támogatása is. Mindhárom törvény esetében fontos a kétharmados részek elfogadása is, akkor is, ha ezt ebben a ciklusban tesszük, és akkor is, ha azt a következőben. Ezért az összes képviselőt ezúton is kérem arra, hogy Magyarország érdekében támogassa a törvénycsomagot.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Végül, de nem utolsósorban fel kell hívnom figyelmüket az ENSZ globális migrációs paktumainak a veszélyeire, amelynek tervezetét nemrég hozták nyilvánosságra. A dokumentumok szerint ugyanis a migráció valamennyi formája úgymond feltartóztathatatlan, a dokumentumok szerint ugyanis a migráció maga egy pozitív folyamat, ezért a migránsokat informálni, a folyamatot pedig tervezni, úgymond menedzselni szükséges, nem pedig, ahogy Magyarország teszi azt, feltartóztatni. A dokumentumok szerint a menekültekre és a migránsokra vonatkozó szöveg nem különül el egymástól, egységes vezérlőelvük továbbá a bevándorlók különböző kategóriáinak összemosása, az illegális migráció legalizációja, sőt megszervezése az egyes migránsok számára.
(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A dokumentumok szövegtervezete szerint minden bevándorló számára megkönnyítenék a családegyesítést, ráadásul a jövőben még a menekülteket sem lenne célszerű táborokban elhelyezni, hanem inkább a többségi társadalom által lakott településekre kívánják betelepíteni őket.
A dokumentumban több helyütt is hangsúlyos szerepet kapnak a nyílt társadalom eszméi. A szöveg minden eljárás során feltételezi a genderközpontúságot, továbbá az úgynevezett kultúrérzékeny egészségügyi szolgáltatás nyújtását irányozza elő a bevándorlók számára.
A dokumentum legkritikusabb elemei azonban azok, hogy lényegében ellehetetlenítené a hatékony nemzetállami intézkedéseket, ugyanis célul fogalmazza meg a jogellenes határsértések dekriminalizálását, és önkéntes alapra helyezné a visszaküldés-visszatérés ügyét. A visszaküldés tilalma ezen túlmenően immár nemcsak azokra vonatkozna, akiket valóban üldözés fenyeget hazájukban, hanem valamennyi bevándorlóra, jogi helyzetétől teljesen függetlenül.
Az ENSZ tehát nemcsak jogi értelemben könnyítené meg a bevándorlást, hanem szinte fizikailag is kikövezné az utat a migránsok előtt, a főbb migrációs útvonalakon fekvő országokban ugyanis a paktum olyan állomások létrehozását irányozná elő, ahol a bevándorlók egyablakos ügyintézés keretei között kaphatnának fizikai és jogi segítséget is a célországokba történő eljutáshoz.
A globális migrációs paktum tárgyalása az ENSZ-ben, tisztelt hölgyeim és uraim, éppen a mai napon, 2018. február 20-án kezdődött el. Ezt követően a tervek szerint havonta három-négy napot szánnak majd a tárgyalások lebonyolítására, egészen júliusig bezárólag, a végleges szöveget pedig 2018. december 10-11-én egy Marokkóban tartandó kormányközeli konferencián fogadnák el az ENSZ tagállamai. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ne feledjék, az ENSZ Közgyűlésében jelentős többségében vannak azok az államok, amelyek migrációs szempontból kibocsátó országnak tekintendők, tehát sok jóra nem számíthatunk.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Láthatják, hogy a terror és a félelemkeltés van jelen mindenütt. A helyzet az, hogy ellenfeleink agresszív támadást indítottak a nemzeti keresztény értékeinkkel szemben, amely támadást vissza kell vernünk. Ehhez szükséges, hogy megszerezzük a 2018. évi választások során a magyar állampolgárok bizalmát ismételten.
Ne feledjék, az elmúlt hónapok másról sem szóltak, mint hogy ők egyre nagyobb nyomás alá helyezték hazánkat. Egyre nagyobb nyomás alá, hogy ránk kényszerítsék a migránsok kötelező befogadását. Mi ez, ha nem nyílt támadás az őshonos európai népekkel és nemzetekkel szemben, továbbá az Európa gyökerét képező keresztény civilizációval szemben? Tudjuk, hogy ők jól szervezettek, de higgyék el, tisztelt hölgyeim és uraim, mi is jól szervezettek vagyunk.
Mi a szuverén Magyarországot és lakóit védjük, ezért a magunk útját járjuk. A szabadságharcaink pedig mindig arról szóltak, hogy ne mások döntsenek helyettünk. Most is ezért vívjuk szabadságharcunkat. Azért vívjuk, hogy az energiaárakról, az adókról, a felsőoktatás szabályozásáról, a munkahelyteremtés támogatásáról vagy éppen arról, hogy kikkel éljünk együtt a saját hazánkban, mi magunk dönthessünk.
(17.10)
Bár az első csatákat megnyertük, de ellenfeleink, mint ahogy látják, nem nyugszanak. Ezért van szükség a Stop Soros törvénycsomagra. Ellenfeleink vagy nem akarják észrevenni, vagy nem veszik észre, hogy éppen az ő politikájuk miatt az Európai Unióban futótűzként terjed az iszlám, amely totális ideológiáját a keresztény kultúra ellen irányította, sőt lassan ott tartunk, hogy a migránsok már azt sem játsszák el, hogy be akarnának illeszkedni az európai társadalomba, hanem egyből teret foglalnak, és az ő törvényeik szerinti párhuzamos társadalmat hoznak létre, mivel nem osztják a mi európai értékeinket.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Küzdjünk, mert rajtunk áll, rajtunk múlik, lesz-e jövőnk, lesz-e a jövőben is templomunk, ahova járhatunk imádkozni, vagy mecset áll majd a helyén. Merjünk bátrak lenni és kiállni a magyar és keresztény értékeinkért! A KDNP parlamenti frakciója ezt teszi, ezért támogatja a törvénycsomagot, kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)