Készült: 2024.09.21.23:45:02 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

149. ülésnap (2004.05.11.), 226. felszólalás
Felszólaló Halász János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:44


Felszólalások:  Előző  226  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HALÁSZ JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Ház! Hosszasan szó volt az előző hozzászólásokban olyan elemekről, olyan dolgokról, amelyeket ez a törvény nem is módosít. Erre nem nagyon térnék ki, inkább azzal foglalkoznék, amely témákat, kérdéseket módosítani szándékoznak ezzel a törvénnyel.

Államtitkár úr, köszönöm szépen, hogy összefoglalta a nyelvpolitikai céllal megfogalmazott 7 százalékos alkvótával kapcsolatos véleményünket. Valóban, én azt mondom, ez ügyben készüljenek elemzések. Készüljenek elemzések, hogy mi van akkor, ha ez a nyelvpolitikai céllal megfogalmazott alkvóta nem szerepel a törvényben, mit veszthetünk vele, mit nyerhetünk a másik oldalon, és ha van ilyen elemzés, és arról látjuk, hogy mit mond, akkor esetleg gondolkodhatunk erről a dologról. De elemzés nélkül, alapos szakmai anyag nélkül, és ezt nem készítették el, az első négypártin is kértem, semmiképp se csökkentsük, anélkül semmiképp sem változtassuk ezt az elemet ebben a törvényben.

Nem is változtatták benne, tehát erről többet nem is beszélnék. Viszont vannak más elemek, amelyeket változtatnak a törvényben. A változtatni kívánt törvény 7. § (1) bekezdését módosítanák. Ez azt mondja ki, hogy a televíziós műsorszolgáltató az évi teljes műsoridő több mint felét európai művek és több mint harmadát eredetileg magyar nyelven készített művek bemutatására köteles fordítani. Ez van most, és ezt önök bővítenék egy olyan mondattal, hogy “vagy olyan műsorszámok bemutatására köteles fordítani, amelyek alapjául a magyar irodalom, tudomány és művészet területéről származó egyedi alkotás szolgálö.

Ezt mondják ebben a javaslatban. A részletes indoklásban azt mondják, az eredetileg magyar nyelven gyártott mű fogalma mellett a törvényben a továbbiakban szerepel egy kulturális elem is - a “vagyö után jön ez a “kulturális elemö -, így a műsorszolgáltató a magyar gyártásra vonatkozó kvótákat nem kizárólag a magyar nyelv alkalmazásával, hanem olyan műsorszámok vetítésével is teljesítheti, amelynek alapjául a magyar irodalom, tudomány, művészet területéről származó egyedi alkotás szolgál.

Nos hát, kedves Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! Ez az eredetileg elfogadott nyelvpolitikai célok elárulása. Erről van itt szó, ez benne van ebben a törvényben.

 

(22.40)

Szeretném a figyelmükbe ajánlani Deák Ferenc egyik gondolatát: amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják, de amiről a nemzet önmaga lemondott, annak visszaszerzése nehéz, és mindig kétséges.

Kedves Képviselőtársaim! Ez a javaslat mit tartalmaz? Azt tartalmazza, hogy önök - legalábbis részben - lemondanának nemzetünk nyelvének védelméről. Számunkra ez elfogadhatatlan - a módosítást e tárgyban nem támogatjuk.

Van egy másik része is ennek a javaslatnak, az itt már szintén idézett, a záró rendelkezésben szereplő módosítás, ez pedig elhagyná a médiatörvény jelenlegi 115. § (4) bekezdését. Mit mond ki most ez a bekezdés? Azt mondja ki, hogy a műsorelosztó vállalkozás vételkörzete nem haladhatja meg a körzeti műsorszolgáltatás e törvényben megszabott legmagasabb mértékének kétharmadát. A médiatörvénynek ez a szabálya kizárólag azt mondja ki, hogy egy adott műsorelosztó vállalkozás által végzett műsorelosztási tevékenység vételkörzete a tájékoztatási monopólium megakadályozása mint tartalomszabályozási cél megvalósítása érdekében nem haladhat meg egy bizonyos, a törvény legutóbbi módosítása során egyébként csökkentett mértéket. Önök kihagynák ezt a paragrafust, azaz nem lenne ilyen korlátozás.

Miért is tennék ezt? Nyilván azért, amit a záró rendelkezéshez fűzött részletes indoklásban mondanak: azt mondják, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény 115. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezésének indoka, hogy a 2002/77. EK-irányelvnek az elektronikus hírközlő hálózatokra és elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó kizárólagos és különleges jogokkal foglalkozó 2. cikkébe ütközik a vételkörzet-korlátozással kapcsolatos minden rendelkezés. Nézzük meg, hogy ez az irányelv mit mond, mert itt csak azt írták le, hogy ez az irányelv mond valamit. Nézzük meg ezt pontosabban!

Az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások piacának versenyéről szól tehát ez a 220/77-es irányelv, ez az irányelve az Uniónak az elektronikus hírközlési infrastruktúrának, illetve annak a belső piacon akadálymentes és a szabad versenyt megvalósító szabályrendszerének egyik elemét képezi, azaz egyértelműen és deklaráltan az infrastrukturális szabályozás körébe tartozik.

Erről az egységes és összefüggő irányelvcsomagról a szabályozást összefogó, az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló irányelv, az úgynevezett keretirányelv az alábbiakat mondja: “A távközlési, média- és informatikai ágazatok konvergenciája azt jelenti, hogy minden átviteli hálózatra és szolgáltatásra - átviteli hálózatra és szolgáltatásra - egységes keretszabályozásnak kell kiterjednie.ö Ez a keretszabályozás ebből az irányelvből és négy specifikus irányelvből áll.

Az irányelvcsomag elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások piacának versenyéről szóló 2002/77. EK-irányelvnek a szabályai annak a szabályozási célnak a megvalósulását kívánják biztosítani, hogy a tagállamok ne hozhassanak olyan jogi szabályozásokat, az elektronikus hírközlési hálózatok létesítése, illetve használatának módja ne sértse, ne akadályozza meg, illetve ne korlátozza az ezen a területen folyó belső piaci szabadversenyt. Tehát a tagállami szabályozások biztosítsák azt, hogy bármely vállalkozás szabadon létesíthessen akár az egész országot lefedő elektronikus hírközlési hálózatot mint elektronikus hírközlési infrastruktúrát, az ilyen hálózatokon mint elektronikus hírközlési infrastruktúrán szabadon lehessen elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, műsorelosztást, telefont, internetet nyújtani, valamint hogy egy adott elektronikus hírközlési hálózatot mint elektronikus hírközlési infrastruktúrát egyszerre több különböző vállalkozás - akár egymásnak versenytársai is - egyaránt igénybe vehessen, megfelelően méltányos, illetve tisztességes szerződési feltételek alapján.

Nos, a javaslat által hivatkozott, az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások piacának versenyéről szóló irányelvnek a korlátozások lebontására vonatkozó, az irányelv 2. cikkében található szabályok célja kizárólag az itt említett, az előbb elmondott, az elektronikus hírközlési hálózatok mint infrastruktúrák létrehozásának, illetve használatának piacán a tisztességes szabadverseny jogi feltételei tagállamok általi biztosításának megkövetelése, illetve az erre vonatkozó tagállami szabályozások összehangolása. Ez a helyzet tehát az irányelv, az irányelvek tekintetében.

Itt azonban most a médiatörvény módosítását javasolja a kormány az előterjesztésében. A médiatörvény azonban a médiajog keretein belül fogalmaz meg tartalomszabályozási jellegű rendelkezéseket, míg az irányelv - ahogy az előbb kifejtettem - a távközlési infrastruktúrára mint annak hasznosítására vonatkozóan állapít meg versenyjogi szabályokat. A két tárgyat és a két szabályozási területet nem szabad összemosnunk. A hasonlóság abban áll, hogy igaz, más-más szempontból és más-más oldalról, aspektusból, megközelítésből, de mindkét szabályrendszer érinti a műsorelosztást mint távközlési tevékenységet, vagy ahogy újabban mondjuk, mint elektronikus hírközlési szolgáltatást, a két szabályozás közötti összefüggés azonban ezzel gyakorlatilag véget is ér.

Az, hogy a két, azaz az irányelvi és a médiatörvényi szabályozás között egyesek ellentmondást vélnek felfedezni, azt gondolom - és remélem, így van -, csak annak köszönhető, hogy nem veszik figyelembe, hogy a két szabály szabályozási tárgya eltér egymástól, valamint a két jogszabály maga is két különböző jogterületet szabályoz.

Tisztelt Ház! Mivel a médiatörvény 115. § (4) bekezdése csak azt mondja ki, hogy egy adott műsorelosztó vállalkozás vételkörzete nem haladhat meg egy bizonyos mértéket, ezért a médiatörvénynek ezen rendelkezése nem zárja ki bármely nagyságú és számú elektronikus hírközlési hálózat létesítését, nem zárja ki az egy elektronikus hírközlési hálózaton több műsorelosztó vállalkozás által végzett több műsorelosztási tevékenységet, feltéve, hogy egyikük vételkörzete sem haladja meg a törvényben meghatározott mértéket, és nem zárja ki egy adott, bármilyen elektronikus hírközlési hálózaton bármely számú szolgáltató által bármilyen elektronikus hírközlési tevékenységnek - például telefon, internet - bármekkora ügyfélkörrel és bármekkora területi lefedettséggel való folytatását.

A médiatörvény itt módosítani, elhagyni javasolt rendelkezése tehát semmiféle akadályát nem jelenti, a hazai információs infrastruktúrára semmiféle veszélyt nem jelent, és így az információs társadalom fejlődésének sem gátja ez a most életben lévő médiatörvény. Ezért az elmondott érvek alapján a záró rendelkezésben javasolt elhagyást sem támogatjuk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  226  Következő    Ülésnap adatai