Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint már arról beszéltünk az általános vita során is, egy salátatörvény van itt előttünk, amelyikben körülbelül húsz jogszabály változik. Mindig megvan a véleményünk a salátatörvényekről, itt azért el kell ismerni, hogy némi összefüggés van, mivel igazságügyi tárgyú valamennyi. De ez olyan, mint egy vegyes saláta, tehát vannak benne jó dolgok és vannak benne rossz dolgok, illetve visszalépések is. Sajnos, azért negatív egy ilyen salátatörvény, mert nyilván vannak olyan részek, amit mi is szívesen támogatnánk, és vannak benne olyan részek is, amelyek nem támogathatók ebben a törvényben, és nyilván, mivel egyben fogunk róla szavazni, ezért ez némileg problémát jelent.

Nyilván nemcsak a rosszat akarom kiemelni, de például a közjegyzői törvény változásánál is megfigyelhető bizonyos központosítás, a miniszteri jogkör, felügyeleti jogkör, kinevezés jogkör változása, mindenben erősödik a miniszter jogköre. Tehát ez nyilván beleillik abba az összképbe, amit az Orbán-kormány már 11. éve próbál megvalósítani Magyarországon, a folyamatos központosítás és minél kevesebb kézben összpontosítani minden területen a hatalmat, az irányítást, a végső szó kimondását mindig igyekeznek a saját kezükbe vonni. Ez történik ezen a területen is, bár annak idején az általános vitában az államtitkár úr mondta, hogy a Közjegyzői Kamara véleménye ki lett kérve. Én elhiszem, hogy egy részével egyetért a Közjegyzői Kamara, azonban álláspontom szerint egy részével biztosan nem ért egyet, az itteni javaslatokkal. Mint mondtam, a jó és rossz harcol ebben a törvényjavaslatban.

Aztán például, hogy pozitív dolgot azért kiemeljek: az igazságügyi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény mindenképpen előrelépés; a nyugállományú igazságügyi alkalmazott fogalmának a bevezetése mindenképpen előrelépés; ugyanígy nyilván a szociális támogatások akár náluk, akár az ügyészségi alkalmazottaknál a temetkezési segély, a szociális segély adása. Ezt el kell ismerni, hogy mindenféleképpen pozitív.

Azonban a bírósági szervezettel kapcsolatban már nem ilyen pozitív a megítélésem. Ott is megfigyelhető egy folyamatos központosítás a kormányzat részéről, illetve nyilván az a törekvés megfigyelhető folyamatosan 11 éve, hogy a kormányzat mint végrehajtói hatalom a bírói hatalmat igyekszik minél jobban a saját befolyása alá vonni. Erre már számtalan lépés történt Magyarországon az elmúlt 11 évben. Ez is egy nagyon picit beleillik ebbe, most kisebb lépésekkel halad előre, azonban úgy látom, hogy itt is egy nagyon fontos ponthoz érkeztünk, hiszen a jogegységi döntések, a jogegységi panaszok elbírálása, a panasztanács tagjai összetételének a megállapítása, a kúriaelnök jogkörének a növelése, az ő kezébe való nagyobb mérvű összpontosítás megfigyelhető ebben is. Így a kúriaelnöknek, akit nyilván a Fidesz az ellenzéki pártokkal szemben nevezett ki január 1-jétől Varga Zsolt András személyében, még nagyobb lehetősége lesz, hogy ezen törvénnyel a jogegységi döntésekre befolyást tudjon gyakorolni, akár a jogegységi panasztanácsok személyi összeállítására, hogy kik kerülnek be, hogy hány fő kerül be ebbe, mivel itt az elmúlt években volt arra is egy törekvés a kormányzat részéről, hogy kicsit a kontinentális jogrendszert átalakítsa, és egy ilyen amerikai vagy angolszász típusúbb rendszer irányába mozduljunk el  nem biztos, hogy egyébként ez egy jó folyamat , tehát a precedensrendszer irányába.

Nyilván a jogegységi döntéseknek jelentősen megnő a szerepe a jövőben, és nyilván ezek a döntések egészen a járási bíróság szintjéig legyűrűznek, és így gyakorlatilag a kúriaelnök hatást tud gyakorolni a jogegységi döntéseken keresztül az alsóbb bíróságok működésére is. Adott esetben ez az ítélkezést is befolyásolhatja.

Tehát én azt gondolom, hogy itt a teljes önállóságát a bíróságoknak meg kell hagyni, ezt meg őrizni, és ez a folyamat, amely ebben a törvényben is megfigyelhető, ez ellentétes a jogállamiság eszméivel. Tehát ez is egy olyan pont, amely szerintünk elfogadhatatlan.

(20.50)

Nem értem azt sem, és itt is mindenképpen visszalépést látok, amikor az örökbefogadás feltételeit szigorítják. Nyilván az, hogy az alkalmatlan személyek ne tudjanak örökbe fogadni gyermeket, egy nagyon fontos dolog, és itt megértem, ha szigorításról van szó. Azt gondolom, hogy Magyarországon a rendszer elég jól működik e tekintetben, és maga a gyámhivatal elég alaposan megvizsgálja, hogy kikhez kerül, és maguk a jogszabályi feltételek is eléggé kidolgozottak ahhoz, hogy kevés olyan eset van, amikor valóban arról beszélhetünk, hogy egy örökbefogadást követően éppen hogy káros folyamatok zajlódnak le.

Mi a gyermek érdeke? Az örökbefogadásra váró gyermeknek nyilván az az érdeke, hogy minél kisebb korától kezdve családban nőjön fel. Most önmagában az a tény, hogy az örökbe fogadó szülők házasságban élnek vagy csak élettársi kapcsolatban, azt gondolom, hogy a XXI. században ennek nem lenne szabad, hogy legyen jelentősége. Egyet kellene vizsgálni, hogy azok a szülők, az a család alkalmase arra, hogy a gyermeket felnevelje szeretetben, tisztességben, vagy nem alkalmas erre. Ha alkalmas, akkor szerintem nem egy papírtól kellene függővé tenni. Azt gondolom, hogy ez egy visszalépés és egy elhibázott lépés a kormányzat részéről, hogy ez is belekerült ebbe a jogszabályba. Sajnos, mint mondtam is, a jó és a rossz harcol ebben a salátatörvényben, viszont olyan módosító javaslatok vannak benne, amelyek semmiféleképpen nem támogathatóak, így sajnos összességében fogjuk a nem szavazatot nyomni majd a végén, amikor a döntésre kerül sor. Sok esetben sajnáljuk, mert szívesen megszavaznánk, de sajnos összességében ez a hibája a salátatörvénynek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)