Felszólalás adatai

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Nem úgy értékeltük Romano Prodi úr látogatását, ahogy ön, miszerint pofont kapott volna Magyarország ezen a látogatáson, hanem ellenkezőleg.

Rendkívül fontos időpontban került sor erre a látogatásra, hiszen a nizzai csúcsértekezletet követően a bővítési folyamat szemmel láthatólag komoly lendületet kapott. Megnyugodtunk Günter Verheugen és Romano Prodi kijelentései nyomán, miszerint valóságos lehetőséget látnak arra, hogy a csatlakozási folyamatot felgyorsítsuk, és mód legyen arra, hogy 2002-ben lezárjuk az Európai Unióval a csatlakozási tárgyalásokat, és ahogy Nizzában fogalmaztak az Európai Unió vezetői: Magyarország, a magyar polgárok részt vehessenek a 2004-es európai parlamenti választásokon.

Azok a felvetések, amelyek a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban elhangzottak, különösen a munkaerő-áramlásra vonatkozóan, mindenféleképpen azt jelzik, hogy a helyzet komolyodik, és az Európai Uniónak is számolnia kell az Unión belüli fenntartásokkal, aggodalmakkal, amelyek az egész bővítési folyamatot érintik; mint ahogy nekünk is számolnunk kell Magyarországon az Európai Unióhoz való csatlakozásból fakadó félelmekkel, aggodalmakkal, amelyeket egyébként önök is nyilvánvalóan nagyon jól ismernek. Magyarországnak ezzel tehát semmi problémája nincsen, hogy az Európai Unió reagál azokra a félelmekre, amelyek különösen azon EU-országok részéről jelennek meg, amelyek határosak a kibővítésre kerülő országokkal; vagyis Lengyelország és a német határ mentén a német aggodalmak, Magyarország és Ausztria határán az osztrák aggodalmak erőteljesek.

A magunk részéről viszont eltökéltek vagyunk a tekintetben, hogy ezeket az aggodalmakat lehetőség szerint olyan ellenjavaslatokkal próbáljuk meg enyhíteni, amelyek egyidejűleg teszik lehetővé, hogy Magyarország érvényesíteni tudja a saját érdekeit, illetőleg hogy bizonyos értelemben szolidárisak legyünk az Európai Unióval a társadalmi feszültségek csökkentése érdekében.

Azt tapasztaljuk egyébként, hogy az ő részükről is van megértés, példának okáért a termőfölddel kapcsolatos magyarországi aggodalmak tekintetében, tehát látunk reális esélyt arra, hogy miután ők megfogalmazták a saját álláspontjukat és mi megfogalmazzuk az ellenjavaslatunkat - ennek a megfogalmazása egyébként a napokban meg fog történni -, ennek nyomán, immáron élesben, egy olyan megállapodást fogunk tudni kötni, amely lehetővé teszi, hogy az úgynevezett roadmapet, tehát a csatlakozási tárgyalások menetrendjét tartani tudjuk, és a 2001-re előirányzott fejezetekben, illetőleg a 2002-ben lezárásra kerülő fejezetekben meg tudjunk állapodni.

Egyébiránt pedig, tisztelt frakcióvezető úr, Magyarországnak azokat az úgynevezett saját programjait, amelyeket ön megfogalmazott - nevezetesen, hogy egy határozott antiinflációs politikát folytassunk, hogy támogassuk a kis- és középvállalkozásokat -, európai uniós csatlakozás ide vagy oda, mindenféleképpen folytatnia kell. Azzal azonban, hogy a globális cégeket Magyarországról ki kellene szorítani, nem hiszem, hogy egyet lehet érteni. A magyar gazdaságpolitika nem a globális cégek kiszorításában gondolkodik, hanem abban, hogy a nagy nemzetközi vállalatok, a multinacionális vállalatok egyfajta megtermékenyítő hatást gyakoroljanak a magyar kis- és középvállalkozási szférára (Derültség a MIÉP padsoraiból.), és lehetőség legyen arra, hogy ne csupán elszigetelt növekedési környezet jöjjön létre ezeknek a vállalatoknak a keretén belül, hanem a magyar kis- és középvállalkozások is megerősödhessenek.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)