Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Rövid a törvényjavaslat, az expozém sem lesz túl hosszú. Az önök előtt fekvő javaslattal a kormány nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy a börtönviszonyokkal összefüggésben kialakult igazságtalan gyakorlatot haladéktalanul megszüntesse, és az igazságos rendszer kialakításához szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtegye. Kérem, engedjék meg, hogy a törvényjavaslat által előrevetített lépéseket, azok előzményeit és a legfontosabb indokait röviden bemutassam. Mindenekelőtt szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a börtönviszonyok miatti kártalanítási perek hosszú időn át szinte ismeretlenek voltak a hazai jogrendszerben. Az ezekkel összefüggő perek száma még az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is elenyésző mennyiségű volt. Az elmúlt időszakban azonban egyes külföldről finanszírozott szervezetek és a velük együttműködő, jól ismert ügyvédi irodák felismerték a strasbourgi kártalanítási ügyekhez kapcsolódó pénzszerzési lehetőséget. Ennek az üzletszerű gyakorlatnak köszönhetően ugrásszerűen megemelkedett a bíróság előtti perek száma.

Emiatt a strasbourgi bíróság a magyar vonatkozású ügyeket vizsgálva, az úgynevezett Varga és társai ügyben arra a következtetésre jutott, hogy a börtönzsúfoltságból adódó problémák ismétlődése és állandósulása, valamint az érintettek nagy száma miatt az elméleten túli hatékony jogorvoslati eljárás bevezetése mellett döntsön. A bíróság, a strasbourgi bíróság az említett Varga és társai ügyben hozott ítéletében felhívta hazánkat, hogy az emberi jogok európai egyezménye 3. cikkének megsértésével összefüggésben preventív, illetve kompenzációs jogorvoslati mechanizmust vezessen be. Ennek megfelelően a jogalkotó eredeti szándéka az volt, hogy az akkori elhelyezési körülmények ellensúlyozására egy hatékony és jól működő kompenzációs rendszert hozzon létre, amelyet a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési eljárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 2017. január 1jével hatályba lépett módosítása vezetett be.

Az elmúlt évek tapasztalatai ugyanakkor láthatóan azt mutatják, hogy a kártalanítási rendszer ebben a formában a visszaélésszerű joggyakorlatra is lehetőséget ad. Ennek következtében, a hazai jogvédelmet kihasználva, e szervezetek és ügyvédjeik perek tömkelegét indítják annak érdekében, hogy a magyar emberek pénzéből komoly összegeket juttathassanak erőszakos bűnözőknek. A közvéleményt megrázó bűncselekmények elkövetői milliós nagyságrendű kártérítésekhez juthattak, miközben az áldozatok és hozzátartozóik esetében nem kellően hatékony az igényérvényesítés. Éppen ezért a magyar kormány célja, hogy megállítsa a börtönbizniszt, amely mára többmilliárdos iparággá vált. A számok magukért beszélnek. Az elmúlt időszakban a börtönviszonyok miatti kártalanítási ügyekben megközelítőleg 12 680 határozat született, amely közel 9 milliárd adófizetői forintot vont el a központi költségvetésből a magyar emberek kárára. Hangsúlyozandó, hogy mindebből csupán 10 százalék körüli összeg került a sértettekhez, az összes kifizetés 61 százaléka pedig ügyvédi irodák letéti számláira érkezett.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány elítéli a börtönviszonyokkal kapcsolatos fogvatartotti sérelmek kártalanítására indított perek körüli visszaéléseket, amelyek súlyosan sértik a társadalom igazságérzetét is. Ez ellen több lépcsőben kívánunk fellépni. Ennek a folyamatnak az első lépéseként született meg ezen törvényjavaslat, amellyel ennek az igazságtalan gyakorlatnak azonnal véget kívánunk vetni. A legfontosabb feladatunk annak biztosítása, hogy a jövőben az áldozatok, a sértettek és hozzátartozóik érdekei, jogai kerüljenek a középpontba a bűnözők nyerészkedésével szemben. Ennek megfelelően az áldozatok, a sértettek és a hozzátartozóik érvényesíthessék jogos igényeiket, és ne kelljen végignézniük, hogy az őket bántalmazó bűnözők milliókat tesznek zsebre. A törvényjavaslat a bűncselekmények áldozataira, illetve a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek közötti megbomlott természetes arányok helyreállítása érdekében rendelkezik a kifizetések felfüggesztéséről az új szabályozás elfogadásáig, 2020. június 15-éig.

Második lépésként a kormány nemzeti konzultációt kezd annak érdekében, hogy olyan új szabályozás születhessen, amely híven tükrözi az állampolgárok véleményét. A nemzeti konzultáció a magyar emberekkel való párbeszédnek egy közvetlen eszköze. Egy-egy ilyen konzultáció során a kormány világos válaszokat kap a magyar emberektől a társadalmat alapvetően érintő kérdésekben, ezáltal a magyar emberek akaratát érvényesíti, amikor ilyen horderejű kérdésekben döntéseket hoz.

A kormány elkötelezett aziránt, hogy a nemzeti konzultáció eredményének figyelembevételével a folyamat harmadik lépéseként olyan jogszabályokat alkosson, amelyek a társadalom széles körű felhatalmazásával bírnak, és amelyek az áldozatok jogait helyezik előtérbe az elítéltekkel szemben, ennek keretében a jelenleginél gyorsabb és hatékonyabb módon juthassanak érvényre az áldozatok és hozzátartozók követelései. Ennek érdekében, tisztelt Országgyűlés, a kormány a nemzetközi vitákat is hajlandó majd felvállalni.

Az elmúlt években a kormány fellépésének köszönhetően jelentős eredményeket értünk el a börtönviszonyok javítása tekintetében. Új börtönök épültek, folyamatosan javultak a fogvatartottak elhelyezési körülményei (Varju László: Egy épült!), férőhelybővítéssel enyhültek a zsúfoltságot jelentő körülmények, javult az ellátások köre, munkalehetőséghez jutottak a fogvatartottak. A kormány célja ezzel összefüggésben sem a tüneti kezelés, hanem a teljes problémakör megoldása, azaz a büntetés-végrehajtási intézmények túlzsúfoltságának  mint a kártalanítás jogalapjának  a teljes megszüntetése. Erre tekintettel rendelkezik úgy a törvényjavaslat, hogy a börtönzsúfoltság megszüntetése érdekében legkésőbb 2020. szeptember 30-áig biztosítani kell, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek átlagos kihasználtsága ne haladja meg a 100 százalékot, tehát tovább javítson a hazai börtönviszonyokon.

Tisztelt Ház! Végezetül, de nem utolsósorban engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket arra, hogy a kártalanítás intézményének megalkotása eredetileg azt a célt szolgálta, hogy az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogva tartott az elhelyezési körülményei miatti jogsérelemmel arányban álló ellentételezést kaphasson. A kártalanítás kifejezetten személyhez kötött volt, és az adott személy által elszenvedett sérelemmel arányos kompenzációnak indult. Azonban a visszaélések elkerülése érdekében a törvényjavaslat most már kimondja, hogy a kártalanításként megállapított összeg főszabályként a büntetés-végrehajtási intézet által kezelt letéti számlára folyósítható, a törvényjavaslat szerint pedig kifizetés ügyvédi letéti számlára a jövőben nem lesz teljesíthető. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(11.00)

Zárásként engedjék meg, hogy kiemeljem a következőket. A kormány legfontosabb célja, hogy a börtönviszonyok miatti kártalanítások azonnali felfüggesztését követően a nemzeti konzultáció eredménye alapján olyan új szabályozást alkosson meg, amely megszünteti az eddigi igazságtalan gyakorlatot, és elsődlegesen az áldozatok, a sértettek és hozzátartozóik érdekeit helyezi előtérbe, és ezáltal jogos követeléseik kielégítését a jelenleginél hatékonyabb és gyorsabb módon fogja biztosítani.

Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot, és köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)