Felszólalás adatai

DR. GÓGL ÁRPÁD egészségügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A társadalombiztosítás alapvető ágazataira kiterjedő, a jelenlegi európai követelményekhez közelítő, illetve azoknak megfelelő, és különösen a vándorló munkaerő és a szabadon mozgó polgár szociális biztonságára vonatkozó kétoldalú egyezmények szükségességét, úgy vélem, ma már nem kell részletesen indokolnom.

E korszerű egyezmények már követelményként veszik figyelembe a szociális biztonsági ellátásokhoz való jog biztosítását, a már megszerzett jogosultságok fenntartását és érvényesítését, a jogosultsági időtartam egybeszámításának lehetőségét, az ellátások exportját, az arányos teherviselést. Következésképpen egy ilyen új típusú szociális biztonsági egyezmény létrehozása hosszú évek előkészítő munkáját igényli.

A Budapesten, 1999. március 31-én aláírt magyar-osztrák egyezmény esetében ez megszakításokkal több mint két évtized szakmai egyeztetését igényelte. A végső nézetazonosság megszületését már jelentősen befolyásolták a közép-kelet-európai térségben bekövetkezett változások. Az Osztrák Köztársaság európai uniós tagsága, hazánk európai integrációs törekvései, az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk előkészítése, mindezek együttesen új dimenziót adtak a szociális biztonsági egyezmény létrehozásának.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy felhívjam szíves figyelmüket az egyezmény néhány tartalmi elemére.

Az egyezmény személyi hatálya kiterjed mindazokra, akik az egyezmény tárgyát képező jogszabályok hatálya alá tartoznak, valamint ezen személyek igényjogosult hátramaradt hozzátartozóira. Ez a fogalommeghatározás megfelel az európai normáknak, továbbá összhangban áll a magyar társadalombiztosítási jogszabályok rendszerével, amelyek néhány speciális kivételtől eltekintve a biztosítási kötelezettség és az ellátásokra való jogosultság szempontjából nem tesznek különbséget egyes személyek állampolgársága szerint.

Az egyezmény az európai normáknak megfelelően és más hatályos kétoldalú egyezményekhez hasonlóan főszabályként kimondja, hogy a munkavállaló biztosítási kötelezettsége annak a szerződő államnak a jogszabályai szerint áll fenn, amelynek területén a tevékenységét folytatja, akkor is, ha a munkaadó a másik szerződő állam területén van. Az általános szabályok alól kivételt képeznek a munkaadó által a másik ország területére munkavégzésre kiküldött dolgozók, a tengeri hajók személyzete, a külképviseletek tagjai és alkalmazottai, az e vonatkozású rendelkezések.

Az egészségbiztosítás különleges rendelkezéseinek lényege, hogy a biztosítási kötelezettség, az önkéntes biztosításhoz való jog, az ellátásra való igényjogosultság és az ellátások nyújtásának időtartama tekintetében mindkét szerződő félre a saját jogszabályai az irányadók. Azonban meghatározott esetben egybeszámítják a két országban szerzett biztosítási vagy annak tekintendő időket. Amennyiben azok nem azonos időszakra esnek, a természetbeni ellátások nyújtásánál felmerült költségeket az illetékes teherviselő köteles megtéríteni az ellátást nyújtó teherviselőnek.

A balesetbiztosítással kapcsolatos szabályok az üzemi baleset és a foglalkozási megbetegedés esetére járó biztosítás speciális kérdéseit is rendezik.

A nyugdíjbiztosításnál a főszabály értelmében a nyugdíj megállapítása során mindkét állam a saját területén korábban megszerzett biztosítási-szolgálati időknek megfelelő nyugellátást állapít meg és folyósít saját szabályai szerint a jogosult részére.

Az Országgyűlés által korábban megerősített magyar-svájci és magyar-német szociális biztonsági egyezményektől eltérően a magyar-osztrák egyezmény új elemet is tartalmaz, nevezetesen a munkanélküli-biztosítást is. Európa számos országában a munkanélküli biztosítására vonatkozó szabályok a társadalombiztosításra vonatkozó szabályok részét képezik. Munkanélküli-ellátás iránti igény esetén az egyezmény alkalmazása során az egyik szerződő fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket a másik szerződő fél jogszabályai alapján járó munkanélküli-ellátás megállapításánál figyelembe kell venni. Tehát Magyarországon először teremtődik meg annak a lehetősége, hogy a külföldön szerzett munkanélküli-biztosítási idők a magyar jogszabályok szerinti munkanélküli-járadékra jogosító időbe beszámításra kerüljenek.

Tisztelt Ház! Úgy vélem, hogy a magyar-osztrák szociális biztonsági egyezmény létrehozása fontos lépés idegenforgalmi kapcsolataink szempontjából, hiszen folyamatosan növekszik azoknak a magyar és osztrák állampolgároknak a száma, akik munkavállalóként, vállalkozóként, turistaként hosszabb-rövidebb ideig a másik ország területén élnek, dolgoznak, tartózkodnak.

Az egyezmény alkalmazása, rendelkezéseinek végrehajtása évente változó mértékű költségeket keletkeztet és ró a teherviselőkre, végső soron az államra. Az egyezmény megkötésével lehetőség nyílik a magyar állampolgárokra vonatkozó kedvezőbb eljárások alkalmazására.

Meggyőződésem, hogy a magyar-osztrák szociális biztonsági egyezmény mind a két ország közötti kapcsolatok, mind az európai integrációs folyamat szempontjából a Magyar Köztársaság és természetesen állampolgárai számára elengedhetetlenül fontos. Ezért kérem a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés erősítse meg az egyezményt.

Köszönöm a vitában való részvételt és megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)