Felszólalás adatai

LENÁRTEK ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy olyan területről nem esett szó, ami szerintem a törvényjavaslat előterjesztése következtében aggályossá vált, ez pedig az, hogy a javaslat az adófizetési rendszer jelentős átalakítását javasolja, az adónemenkénti befizetések helyett összevont kötelezettségcsoportokat alakít ki, jelesül a vállalkozók számára, illetve az adózók számára a három legfontosabbat: lesz egy áfabefizetési számla, lesz egy szja- és tb-járulék, és lesz az egyéb adók. Az egyéb adók önmagában 40, tehát a problémát, ha úgy teszik, az első kettővel nem oldottuk meg. Egy helyre kerül 40 olyan, különböző adó és járulék, ami nyilvánvalóan bizonyos szempontból, akár a vállalkozók oldaláról kezdetben jó ötletnek tűnhet, mert csak egyféle csekket kell kitölteni. De itt jegyezném meg, hogy az adóhatóság részéről, illetve a költségvetés részéről fölveti azt a problémát, hogy amíg csekken, címzetten - így mondom inkább -, jogcímenként történnek az átutalások, addig bizton nyomon követhető, hogy hol és milyen befizetéseket teljesített vagy nem teljesített az adózó. Ebben a tekintetben most egységesen történik a pénz átutalása, és a központi költségvetésnek kell egy analitikát ehhez megteremtenie.

Hogy ezt a problémát föloldja az előterjesztő, azt mondja, hogy a költségvetés szempontjából elvárás továbbra is az adónemenkénti nyilvántartás, nyilvántartási naprakészség, és biztosítani kell a bevételek célirányos felhasználását. Tehát a munkáltató számára kötelezettségként írja elő, hogy bár - ismételten mondom - egyben fizetik ezeket az egyéb adókat, de el kell készíteni ehhez az analitikus nyilvántartásokat. Magyarán: nem kell külön pénzt elküldeni, de attól még nyugodtan külön kell a kimutatásaikat elkészíteni. Értelmezhetetlen, hogy hol itt az egyszerűsítés. Mondok egy példát, amit az élet hozhat. Tételezzük föl, hogy így összesítve ezeket az adókat egy vállalkozónál egyéb adó és befizetések tekintetében, mondjuk, 110 ezer forint kötelezettség keletkezik a saját adóbevallása szerint. Nincs annyi pénze, 100 ezer forintot tud csak átutalni. Ki az, aki megmondja, hogy melyik jogcím esetében történik csökkentés? Vagy ha nincs ilyen, aki megmondja, akkor nyilván az APEH úgy fog eljárni, hogy arányosan mindegyik adónemnél, illetve jogcímnél - 8-10 ilyen jogcím lehet egy összeg tekintetében - csökkenti ezt az adót. Tehát amíg eddig megtehette azt a vállalkozó, hogy választása szerint egy adónemnél, egy jogcím esetében azt mondta, hogy na, ezt most nem fizetem be, majd a későbbiek folyamán, most erre lehetősége nincs, hanem majd 8-10 adónemnél egyaránt jelentkezik egy kisebb összegű befizetési kötelezettség. Szerintem jól át kell gondolni ezt a rendelkezést.

(11.40)

Horváth János képviselőtársam említette a 15. §-t. Azt hiszem, hogy erről még sokat fogunk beszélni. Gyakorlatilag alkotmányossági aggályok is lehetnek a tekintetben, hogy minek alapján lehet az adóhatóságot felhatalmazni arra, hogy a kis jövedelemmel rendelkező cégeket sűrűbben ellenőrizze. Nyilván lehet olyan élethelyzetben, hogy nem fut eléggé a cég; ha neki amúgy is baja van a vállalkozásával, cserébe még megkapja az adóellenőrt is, azt gondolom, ez semmiképpen nem jó üzenet a kormány, illetve az adóhatóság részéről.

Azt látom az eddigiek alapján is, hogy az egyszerűsítés helyett inkább a bonyolítás, a kifehérítés helyett az elbizonytalanítás jellemzi ezt az előterjesztést. Azzal, hogy az APEH-hez nagyon sok többletfeladatot, illetve átszervezést igénylő feladatokat rakunk, szerintem a zavarosban halászók térnyerését tudjuk csak biztosítani. Ezért a kellőképpen nem körbejárt törvényjavaslatot vonjuk vissza, ezt javaslom a többi frakció számára is, és kérjük a kormányt arra, hogy egy másik, jobb javaslatot hozzon ide. Nem is kell most, szerintem nyugodtan meg lehet várni a költségvetés beterjesztését és az őszi munkaprogramot.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.)