Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt napokban a keresztény világ pünkösdöt, a Szentlélek kiáradását ünnepelte. A Jézus Krisztus feltámadása utáni 50. napon az apostolokat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken, a világ minden népét megszólítva kezdték hirdetni az evangéliumot. Ezt a hívó szót hallották meg eleink is Szent István királyunk idején. Az azóta eltelt 1100 évben ugyan sokan elfelejtették keresztény gyökereiket, de akik egyszer elzarándokoltak, ahogy Böjte Csaba atya olyan szépen fogalmazta, a Kárpát-medence egyik legszebb szentélyébe, a csíksomlyói nyeregbe, és hitet tettek magyarságuk, kereszténységük, egymás iránti elkötelezettségük mellett, azok minden bizonnyal megértették az ünnep valódi üzenetét. Ez adott erőt és reményt évszázadok óta a fohászkodó magyaroknak.

1567-ben, a hitújítás korában, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem haddal akarta a színtiszta katolikus Csík, Gyergyó és Kászon népét az unitárius vallás felvételére kényszeríteni, a Csíksomlyón gyülekező székely hadak Isten kegyelmébe ajánlották magukat, és Szűz Mária segítségéért esedezve indultak harcba pünkösd szombatján, és arattak fényes győzelmet. A győztesek ennek a történelmi eseménynek az emlékére fogadalmat tettek, hogy minden évben pünkösd szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra. Ezt az ősi hagyományt őrzi és folytatja a mai napig a székelység népe és a magyar zarándokok több százezres tömege.

Az elmúlt évszázadok alatt a világ magyarsága számára a csíksomlyói kegyhely lett a hit és a megmaradás üzenetének egyik legfontosabb központja, oltalmazója és továbbörökítője mindannak, ami a nemzeti öntudatot meghatározza. Olyan hely, ahol hitében, nemzeti öntudatában, összetartozási kötelékében mindenki megújulhat. A hagyomány és a megújulás kettőssége az, ami Csíksomlyó erejét adja.

Ebben az évben ünnepeljük a Szűzanya 500 éves kegyszobrát, és most pünkösdkor szentelték fel V. Majzik Mária művésznő „Himnusz” domborművét is Csíkszeredában, a Szent Ágoston-templomban. A csodálatos alkotás középpontjában a gúzsba csavarodott, kíméletlenül megkínzott Krisztus-test a szétszakított, országhatárokkal átszabdalt magyarság gyötrelmeit jeleníti meg, miközben a kompozíció tetején a galamb formájában megjelenő Szentlélek azt üzeni, hogy nem engedi veszni a magyarságot, ha lesz bennünk erős hit és akarat, ha lesz bennünk tenni akarás és összefogás, mint ahogy azt az egyes versszakokat összefűző rózsafüzér ereje is sugározza. Az alkotókkal és a támogatókkal együtt magam is hiszem, hogy a pünkösdvasárnapi szentmisén a Szent Ágoston templomban felszentelt alkotások nemzeti imánk zarándokhelyévé válnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mára a világban sokszor megoldhatatlannak látszó problémák halmozódtak fel, értékválság és erkölcsi válság uralja napjainkat. A háborúk borzalmai, az Európára nehezedő migrációs nyomás már-már megoldhatatlan problémának látszanak. Ez ellen úgy léphetünk fel, ha fogjuk egymás kezét, és nem engedjük azt el, ha nemzetben, családban gondolkodunk, és magunkénak valljuk azt a gondolatot, ami pár éve a csíksomlyói szentmise egyik szónoka szentbeszédében megfogalmazódott: „Pünkösd azt üzeni, hogy a mi népünk is kiválasztott nép, hogy van helyünk a nap alatt.” Hiszem, hogy a Szentlélek szólt belőle. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)