Felszólalás adatai

SOLTÉSZ MIKLÓS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Rendhagyó törvény van a Ház asztalán, a frakciók egyöntetűen támogatják. Nem is tudom, hogy ilyen konszenzus mikor volt utoljára, talán évekkel ezelőtt. Éppen ezért, ha megengedik, én is egy rendhagyó hozzászólást tennék, és rendhagyó módon, olvasnám a hozzászólásom.

II. János Pál pápa a rendszerváltás első éveiben, 1991. május 1-jén, a munka nemzetközi ünnepén kiadta a Centesimus annus című enciklikáját, megemlékezve XIII. Leó pápa keresztényszociális tanokat meghirdető, immáron egy évszázados enciklikájára, a Rerum novarumra. A Rerum novarum bírálja a két társadalmi és gazdasági rendszert, a szocializmust és a liberalizmust. Az előbbin remélhetőleg örökre túl vagyunk már, a második éppen keresi az új helyét, és még Nobel-díjas közgazdászok szerint is a túléléséért küzd. Az elmúlt száz év bebizonyította, az állam nem korlátozódhat arra, hogy csak az állampolgárok egy részére legyen gondja, mint a szocializmusban a proletárdiktatúra kijelölt élvezőire, vagy a vadkapitalizmusban a gazdagokra és a jólétben élőkre, és nem teheti meg az állam, hogy elhanyagolja a másik részt, amely kétségtelenül a társadalom nagyobb többségét teszi ki.

II. János Pál pápa szerint az államnak az egyének jogai védelmében különös gondoskodást kell tanúsítania a gyengékkel és a szegényekkel szemben. A gyengék pedig az anyagi javak hiányán túlmenően azok is, akik nem férhetnek hozzá a közszolgáltatásokhoz, vagy képtelenek megfelelő segítség nélkül akár teljes értékű állampolgárokként létezni, azaz a törvényekben biztosított jogaikkal a többi állampolgárhoz hasonlóan élni. Más szóval, a jogbiztonság hiánya a gyengék osztályrésze, hiszen csak papíron vannak a jogok biztosítva számukra, ténylegesen nem létezik a jogérvényesítés lehetősége és biztonsága.

A fogyatékossággal élő emberek márpedig sokszor ilyenek. A közszolgáltatásokhoz azért nem férhetnek hozzá, mert vagy fizikai, vagy pedig infokummunikációs nehézségeik vannak egy olyan épített környezetben, amely környezetet és szolgáltatásokat nem fogyatékossággal élő emberek terveztek, építettek, valósítottak meg. Egy olyan környezetben, ahol sokszor a hozzáférés kérdése csupán építészeti vagy divatstílus kérdése, és önmagában sosem generál többletköltséget a fogyatékos emberek számára.

Figyeljünk II. János Pál pápa gondolataira! A gazdasági tevékenység, különösen a piacgazdasági ugyanis nem folyhat intézményi, jogi és politikai szempontból légüres térben. Éppen ellenkezőleg: feltételezi, hogy a stabil pénzen és a hatékony közszolgáltatásokon kívül biztos garanciákat kap az egyéni szabadság és a tulajdon vonatkozásában. Az állam legfőbb feladata e biztonság garantálása oly módon, hogy aki dolgozik és termel, élvezhesse munkája gyümölcseit, s ennélfogva ösztönzést érezzen a hatékony és tisztességes munkára és életre. A gazdasági rend és a gazdasági fejlődés egyik legfőbb akadálya a biztonság hiánya, amihez társul a közhatalom korrupciója, valamint a meg nem engedett vállalati tőkegyarapítás és profitszerzés, amelyek törvénytelen eljárásból vagy pusztán spekulációból származnak.

Előttünk a parlament asztalán fekszik a magyar jelnyelvről szóló törvényjavaslat. A magyar jelnyelvről szóló szabályozás a mintegy 60 ezresre tehető siket és siketvak s legalább 100 ezer súlyos nagyothalló közösségi jogait garantálja. Megítélésünk szerint a törvény elfogadása esetén nagymértékben lehetővé fogja tenni azt, hogy a versenyképes tudással rendelkező, adózás szempontjából is aktív állampolgárokká válhatnak a korábban inaktivitásra kényszerült polgártársaink. A jelnyelv nyelvi státusának elismerése tehát nem öncélú cselekedet, ugyanis a jelnyelv egy speciális, fogyatékosságon alapuló kisebbségi nyelv, amelynek hivatalos használata nélkül honfitársaink tízezrei maradnának továbbra is másodrendű, inaktív és így sokszor szegénységben élő emberek.

A hallássérültek között a munkanélküliségi mutatók még drámaibbak. Az érettségizett vagy felsőfokú diplomával rendelkezők aránya pedig egy számjegyű százalékokban mérhető csupán. Náluk talán egyetlenegy ilyen hasonló közösség rendelkezik rosszabb mutatókkal, az értelmi sérültek. A törvény természetesen nem fogja megoldani a munkanélküliségüket ebben a csoportban sem, de ahhoz hozzá fog járulni, hogy minél hamarabb, de legkésőbb a következő generáció már megfelelő tudással felfegyverkezve és megfelelő fejlesztéspolitika, egyre nagyobb mértékben elérhetővé váló infokommunikációs eszközök segítségével, például videotelefonok, személyre szabott számítógépek és szolgáltatások világában és a munkaerőpiacon sikeresen helytálljanak mint aktív és teljes jogú állampolgárok.

Felmerült azonban a törvény kapcsán az érintettek világán kívülről érkező több gondolat, több aggály is.

(14.30)

Vannak, akik szerint azért nem lesz jó a törvény, mert tudományos alapon a gyógypedagógus szakma egy része határozottan ellenzi, hogy a szülők választhassák meg iskolaválasztáson keresztül a gyermekük nyelvét. Őket szeretném megnyugtatni, hogy a törvényjavaslat a választás lehetőségét nyújtja a szülőknek az oktatás területén, akiknek felelősen kell dönteniük gyermekeik jövőjéről. Mi hisszük, hogy a jelenlegi családjogi szabályozással összhangban az iskolaválasztás tekintetében a család tudja a legjobb döntést meghozni a gyermeke érdekében.

Vita keletkezett abból is, hogy a kistelepülések önkormányzati ügyfélszolgálatán dolgozók majd jelnyelvből szeretnének vizsgát tenni, mondjuk, az angol helyett. Válasz erre az, hogy a mind a kettőre szükség lehet, és a mind a kettő jó lehet és hasznos lehet. Siket polgártársaink csak jelnyelven tudnak hivatalos és személyes ügyeket intézni, így ha valamelyik ügyfélszolgálati munkatárs ezt választja, akkor igenis ezzel előrébb léptünk.

De van egy harmadik felvetés is a médiatörvény módosítása kapcsán: a feliratozás egyre nagyobb mértékűvé válhat, ami természetes módon a jelenlegi szolgáltatóknak nehézségeket fog okozni. De azt gondoljuk, hogy ez nemcsak a jelnyelvet használó siket közösségnek fog majd jelentőséggel bírni vagy segíti őket, hanem például a skandináv országok mintája alapján igenis a magyar nyelvoktatás fejlődését is segítheti, mármint a magyar fiatalok, magyar idősebb korosztályok angol vagy német nyelvtudásának a fejlesztését segítheti.

Ahhoz, hogy siket polgártársaink teljes mértékben érthessék a feliratozott filmeket vagy egy bonyolultabb tájékoztatót egy bankban, ahhoz kell, hogy különösen a közép- és felsőoktatásban is minél több sikeres súlyos hallássérült fiatal jelenjen meg, ne pedig a valóban hiányzó kompetenciák miatt tömegesen és fiatalon rokkantnyugdíjassá váló inaktív fiatalok tengődjenek alkalmi és sokszor feketemunkából. A jelenlegi és az elmúlt évek magyar kormányzati intézkedéseivel súlyosbított gazdasági válságban éppenséggel a fogyatékossággal élő embereket bocsátják viszont el legelőször.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Megjelentek! Tisztelt Vendégeink! Éppen ezért mindenképp fontos hangsúlyozni a jelnyelvi törvény elfogadását, és mindenképp hangsúlyos és nagy üzenete lehet annak, hogy egyhangú szavazással elfogadjuk ezt a törvényt. De mégiscsak rossz üzenete van a néhány napja megjelent költségvetési törvénynek, miszerint pont azoktól a fogyatékosszervezetektől - köztük a Sinosz-tól, amelynek a képviselői itt vannak - próbál elvonni a kormány a költségvetési törvényben, hiszen ők azok, akik közfeladatok átvállalásával segítik azt a munkát, amelyet a mindenkori kormánynak amúgy is meg kellene tenni. Nem tesz jót a vitának, és nem tesz jót ennek a mai napnak, hogy pont most látott napvilágot ez a megszorítás. De ennek ellenére, hogy ez történt, én továbbra is bízom abban, hogy egyöntetűen közösen fogjuk elfogadni a jelnyelvi törvényt, és az nemcsak a siket közösség, a hallássérült közösség vagy pedig a siketvak közösség számára ad és nyújt segítséget az életükhöz, hanem remélhetőleg az egész magyar társadalomnak, hogy valóban befogadóbb legyen a magyar társadalom, illetve a fogyatékos emberek küzdelmét elismerve a magyar társadalom is jobban el tudja viselni a rá háruló nehézségeket.

Köszönöm szépen a figyelmüket. Köszönöm azoknak a munkáját, minisztériumi dolgozóknak is, illetve a civil szervezetek munkatársainak is, akik ebben az előkészítésben részt vettek, és köszönöm azt is, hogy tavasszal négypárti egyeztetéseket követően egy határozati javaslattal tudtuk meggyorsítani ennek a jelnyelvi törvénynek a parlament elé kerülését.

Köszönöm a figyelmüket.