Felszólalás adatai

Először is azt mondom, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom maximálisan üdvözli ennek a vizsgálóbizottságnak a felállítására vonatkozó kezdeményezést, de itt van a kétely bennem, amit a kétpercesben elmondtam, hogy miért csak erre az időintervallumra.

(19.40)

Azt is elmondtam, hogy mi próbáltunk egy vizsgálóbizottságot felállítani, de ez nem sikerült, hiszen egyik parlamenti erő sem állt mellé, és nem tudtuk összegyűjteni azt a 78 aláírást, ami szükséges lett volna, és legfőképpen azért, mert mi is azt szerettük volna a Budapest Airport Zrt.-vel kapcsolatban - hiszen ne felejtsük el, nemcsak a Malévről van szó, hanem a Budapest Airport Zrt.-ről is -, hogy ezt 1998-tól vizsgáljuk meg. Miért is? Azért, mert abban valóban igaza van a Fidesznek, hogy a Budapest Airport Zrt.-t a szocialista-SZDSZ-kormányzat kezdte el privatizálni és adta el, eléggé el nem ítélhető módon. De mi volt az a pont, ami megteremtette ennek a lehetőségét? Ez itt a nagy kérdés, hogy mi volt az a pont, ami megteremtette annak a lehetőségét, hogy ők privatizálhassák.

A Magyar Televízió 1-es csatornáján 2011. szeptember 15-én a Ma reggel című műsorban, a Szemközt műsorblokkban dr. Császy Zsolt, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatója volt a riportalany, és a riportban Császy Zsolt külön megemlítette a Ferihegyi repülőtér 2001. évi államosítása miatt megindított kártérítési pert, amelynek következtében 18 milliárd forintot kellett kifizetni a magyar államnak, azaz 18 milliárd forinttal nőtt akkor az államadósság. Felvetődik ilyenkor a kérdés, hogy vontak-e felelősségre valakit a kár miatt. Erre az időszakra egyértelműen meg lehetne állapítani, hogy kik követhettek el hibát, főleg annak tudatában, hogy ez a visszaállamosítás akkor az itt ülő Fónagy János-féle KöViM-rendelet alapján hozott intézkedés törvénytelen voltát támasztja alá, hiszen a nemzetközi választottbíróság mondta ki, amit utána a magyar állam fellebbezés nélkül elfogadott. A felelősség megállapítása nem lenne túl nehéz feladat. Vajon a Fidesz teremtette meg a 2001-es döntésével azt, hogy utána a Budapest Airport Zrt.-t privatizálhassák? Ezt is vizsgálni kellene! Vizsgáljuk ki az egész ügyet, nézzük meg, vajon mik vezettek odáig, amit az előbb is mondtam, hogy jelen pillanatban itt tart a Budapest Airport Zrt. és itt tart a Malév is.

Annak is örülünk, hogy most végre vitatkozhatunk. Mi, jobbikosok egy hete is itt voltunk hajnali fél 1-kor, de mivel Budai úr nem volt itt, elnapolták ezt a tárgyalást. Annak viszont örülünk, hogy erről most vitatkozhatunk.

Gruber Attila azt mondta, szerencse kellene ahhoz, hogy ez a vizsgálóbizottság végre eredményt tudjon felmutatni. Ehhez nem szerencse kell, hanem akarat. Ha akarjuk, akkor fel fog tárni eredményeket, ha meg nem akarjuk, akkor foghatjuk arra, hogy nem volt szerencsénk és ezért nem sikerült.

Még egy dolog, amit szeretnék megemlíteni: Budai úr azt mondta, hogy az MNV Zrt. nem hívta le a jogosan járó kötbéreket a BA Zrt.-től és ezt nem érti. Én meg mást nem értek. Ebben az ügyben Bertha Szilvia képviselőtársammal eddig négy feljelentést tettünk, de a Nemzeti Nyomozó Iroda mind a négy feljelentést visszautasította. Egyszer sem volt hajlandó nyomozni ebben az ügyben! Pont azért tettünk feljelentést, hogy megtudjuk, az MNV Zrt. nem követett-e el törvénytelenséget.

Mint mondtam, ezt a kezdeményezést támogatjuk, különösen azért is, mivel az ügy az elmúlt bő két évtized privatizációs tevékenységének egyik állatorvosi lova is egyben. Hiszen ugyanez történt a gazdaságunk több területén is. Ugyanígy tették tönkre hazánkban az élelmiszeripart, a mezőgazdaságot, az állattenyésztést, és még sorolhatnánk. Ugyanez volt a módszer, rossz privatizálás, olcsón átengedjük az ágazatot, amelyet aztán az új tulajdonos tönkretesz, lezülleszt, csődbe visz. Mindig magyar munkavállalók kerültek az utcára, aztán a külföldiek, az idegenek megszerzik az adott piacot, azonnal új szereplők jelennek meg, akik természetesen sikeresen tudják végezni azt a munkát, ami másoknak nem sikerült. Vagy egyszerűen csak piacokat szereznek a már működő külföldi cégek.

Nemegyszer, mint a Malév esetében is, az Európai Unió, és nemegyszer, mint a Malév esetében is, idegen ország közreműködésével, segítségével történnek a piacszerzések, hiszen a Malévnél is, ha megvizsgáljuk, nagyon sok részvevője volt ennek. Tudjuk, hol robbant ki az ügy, és azt is tudjuk, hogy ki gerjesztette az egészet. Természetesen elengedhetetlen részvevői ezeknek az ügyeknek azok a modern hazaárulók, akik személyes hasznuk érdekében asszisztáltak és asszisztálnak, és tevékenyen részt vettek és vesznek ezekben az ügyletekben.

A vizsgálóbizottság érdemi eredményeinek prejudikálása nélkül a jelenleg napvilágra került hírek alapján is bizonyos vagyok abban, hogy - mint az oly sokszor megfigyelhető volt - már a szövevényes magánérdekek érvényesülése, a Malév Zrt. és a hozzá kapcsolódó teljes infrastruktúra magánosítása során is megelőzte az össztársadalmi érdekeket. Sajnos, a nagy számban végrehajtott gaztettek eredményeit jól ismerjük, hol honfitársaink életét követelő kolontári katasztrófával, hol egyes patinás és méltán nemzeti szimbólumként tündöklő vállalat teljes megsemmisülésével kellett szembesülnünk az elmúlt években. Amellett, hogy a legtöbb esetben munkahelyeik megszűnése folytán családok ezrei vesztik el megélhetésüket, gyakorta a teljes nemzetgazdaságot is helyrehozhatatlan kár éri. Ez főleg az élelmiszeripar és a mezőgazdaság tekintetében mondható el kiemelkedően, de most már a Malév kapcsán a légi forgalom területén is elmondható kiemelkedően. Fontosnak tartjuk ezért ezekben az esetekben a felelősök gazdasági, politikai kapcsolatrendszerének teljes körű feltárását, a visszaéléssel érintett személyeknek a büntetőjog eszközeivel történő leghatározottabb felelősségre vonását. De nem állhatunk meg a számonkérés ezen formáinál, hanem a teljes vagyoni reparáció, az okozott kár megtérüléséhez vezető valamennyi eszköz igénybevételét is szorgalmazni szükséges és szorgalmazza is a Jobbik Magyarországért Mozgalom.

Éppen ezen indíttatásból eredően a vizsgálat lefolytatása során a javasolt kérdéseken túlmenően szeretnénk választ kapni több más kérdésre is. Ennek elérése érdekében nem kell visszavonni ezt a javaslatot, de a munkatervhez több kiegészítő pontot is fogunk javasolni. Többek között javasolni fogjuk a légi közlekedésről szóló törvény 2002-től végrehajtott módosításainak vizsgálatát, különös tekintettel a módosítás indokaira, céljaira és azok megvalósulására. Javasolni fogjuk a nemzetközi repülőterünk működtetésével kapcsolatos stratégiai elképzelések, fejlesztési célkitűzések és azok megvalósulásának vizsgálatát, hogy a hub-repülőtér, a cargobázis, a repülőtér és a városközponti összeköttetés megvalósult-e - erre már utaltunk is -, és ha nem, akkor miért nem lett ennek valamilyen következménye az MNV Zrt. részéről. Javasolni fogjuk a nemzetközi repülőterünk privatizációs folyamatának teljes körű felülvizsgálatát, a kanadaiaktól elindulva az angol, spanyol, német off-shore cégek, kínai, francia tulajdonosok szerepét. Átláthatatlan jelen pillanatban a repülőterünk, a BA Zrt. tulajdonosi háttere, ami nemzetbiztonsági kockázatot is felvethet. El tudjuk képzelni, hogy egy ilyen kiemelten fontos nemzetbiztonsági objektumnál egy átláthatatlan tulajdonosi háttér legyen? El tudjuk képzelni, hogy más országban, például a tel-avivi repülőtér esetében nem tudják, hogy kik a tulajdonosok? Bármilyen pénz befolyhatna oda anélkül, hogy az állam azt ne ellenőrizhetné? Szerintem ez elképzelhetetlen.

Javasolni fogjuk a privatizációs szerződések részletes elemzését, különös tekintettel a vevő által vállalt kötelezettségekre. Itt a fejlesztés, a foglalkoztatás, a környezetvédelem, a zajszennyezés, az üzemeltetés teljesülésére, azok végrehajtása érdekében tett kormányzati intézkedésekre gondolok. Ez is óriási problémát jelent. És kiknek jelent óriási problémát, hogy ezeket nem tartották be? A magyar embereknek. Riz Levente biztos beszélni fog róla a felszólalásában, hogy a XVII. kerületi lakosok mennyit szenvednek attól, hogy betartják-e ezeket a rendelkezéseket. Természetesen nem, és senki nem foglalkozik a lakosok jogos felháborodásával, vagy ha foglalkoznak vele, akkor ezeket általában lesöprik az asztalról.

Javasolni fogjuk a privatizációs szerződésekkel kapcsolatos állami kötelezettségvállalások feltárását és indokoltságának vizsgálatát. Javasolni fogjuk annak vizsgálatát, hogy a privatizált társaságban az állami ellenőrző szerep megfelelő volt-e. Javasolni fogjuk a magyar államnak a Budapest Airport Zrt.-ben lévő tulajdonrészéről az eladási opció lehívása útján való lemondásának részletes vizsgálatát. Ez is hozzátartozik ahhoz, hogy vajon miért kellett eladni azt az állami tulajdonrészt olyan gyorsan és hirtelen, ami még megvolt. Javasolni fogjuk a nemzetközi kereskedelmi és NATO-repülőterünkkel kapcsolatban felmerült nemzetbiztonsági kockázatok áttekintését, a napvilágra került ügyek felülvizsgálatát törvényhozói szemszögből. Azt is mondtam, hogy nemzetbiztonsági kockázatból van éppen elég jelen pillanatban a repülőtér környékén. Javasolni fogjuk a folyamatban lévő és a repülőtérrel kapcsolatos büntető-, polgári, munkajogi, hatósági eljárások számbavételét, illetve a nemzetközi és hazai jogszabályok alapján a repülőtér által beszedett különböző bevételek, illetékek jogszerű felhasználását.

(19.50)

Hiszen ez sem mindig volt megfelelő. Azokat a bevételeket, amiket célzottan kellett volna elkölteni, például különböző biztonsági fejlesztésekre, véleményünk szerint nem arra fordították és nem arra költötték, amire kellett volna.

És javasolni fogjuk a közérdek, az állampolgári jogok érvényesülésének vizsgálatát is. Nem kerülhető meg annak a kormányzati állami dotációra vonatkozó döntéssorozatnak a vizsgálata, amelyet utóbb az EU a közösségi jogforrásokkal ellentétesnek, a légitársaság közvetlen állami támogatásának értékelt. Ugyanis tudvalevő, hogy számos más európai légitársaságot, például a Sabena Airt, az Air France-t érte már elmarasztalás korábban az állami támogatás nyújtásából kifolyólag. Tehát nyilvánvaló, hogy a dotációval kapcsolatos döntés következményei kellő körültekintés mellett előre láthatóak lettek volna, azonban úgy látszik, a döntéshozó fontosabbnak tartotta az idegen érdek szolgálatát, mint a légitársaság és ezzel Magyarország egyik alapvető értékének megóvását.

Még egyszer hangsúlyozom, hogy támogatjuk, és örülünk a vizsgálóbizottság felállításának. Reméljük, hogy ez a vizsgálóbizottság valóban fel kívánja tárni ennek a sötét ügynek a hátterét, és valóban meg kívánja nevezni a felelősöket, legyenek azok bármelyik párthoz tartozó emberek, és reméljük, hogy a feltárás után nem marad el a felelősségre vonás sem. Tehát végre szeretnénk, ha nem egy következmények nélküli országban élnénk; végre szeretnénk azt, ha megneveznénk azokat a felelősöket, akik tönkretettek egy olyan patinás, azt mondom, hogy szimbólumnak számító társaságot, mint amilyen a Malév volt. Evvel óriási erkölcsi kárt is okoztak Magyarországnak az anyagi káron kívül.

Szeretnénk, ha valóban meg lennének nevezve a felelősök, szeretnénk, ha valóban feltárnánk azt, hogy kik voltak ennek az ügynek a felelősei. És azt is szeretnénk, hogy ha természetesen visszásságokra derül fény, akkor megkeresnénk azt, hogy vajon ezekből a visszásságokból, ezekből a mutyikból kik azok, akik részesültek, kik azok ezek közül, akik óriási hasznot hajtottak ezekből a privatizációkból, s amennyiben lehetséges, teremtsük meg azt a jogi környezetet, amely alapján ezektől az emberektől kártérítésként megpróbáljuk behajtani azokat az összegeket, amiket zsebre tettek. Már végre elérkezett az idő, hogy például vagyonelkobzásokat is lehessen alkalmazni olyan embereknél, akik a nemzetnek, akik a nemzetgazdaságnak óriási károkat okoztak.

Azt kívánom, hogy ez a vizsgálóbizottság legyen eredményes, és hogy ennek a vizsgálóbizottságnak az eredményei után azt tudjuk mondani: valóban elindult egy feltárás, valóban elindult egy elszámoltatás, és valóban van értelme ilyen vizsgálóbizottságokat létrehozni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)