Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni 2 percben, 15 percben. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem államtitkár urat, kíván-e válaszolni az elhangzottakra. (Dr. Avarkeszi Dezső nemet int.) Nem, majd később. Köszönöm szépen.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor. A következő ülésünkön a törvényjavaslat elfogadásáról döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az anyakönyvezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/6644. sorszámon megkapták, és a honlapon megismerhetik.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, Avarkeszi Dezső államtitkár úrnak, húszperces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az anyakönyvi nyilvántartás olyan közhiteles nyilvántartás, amelyen valamennyi egyéb, az állam által vezetett személyi nyilvántartás alapul. Az anyakönyvi nyilvántartás a születések, a házasságkötések, a halálesetek, valamint a jövőben a bejegyzett élettársi kapcsolatok adatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat rögzíti.

Az anyakönyv ezen kiemelt szerepéből adódik, hogy a vele kapcsolatos szabályozás kihat számos más közigazgatási és magánügy elintézésére. Az ügyfelek és a közigazgatás érintkezésének minőségét az anyakönyvi szabályozás jelentős mértékben befolyásolja.

Alkotmányos összefüggéseire és jelentőségére tekintettel az anyakönyvi nyilvántartásokra vonatkozó alapvető szabályozást törvényi szinten kell megalkotni. A törvényjavaslat a házasságkötő termen kívüli házasságkötés és az anyakönyvbe történő betekintés intézményére vonatkozóan a jelenlegi miniszteri rendeleti szabályozás helyett az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló törvényerejű rendeletben kíván egyértelmű szabályokat teremteni.

A hatályos családjogi törvény rendkívüli esetben ugyan lehetővé teszi a házasságkötő termen kívüli házasságkötést, ám ennek részletszabályait nem tartalmazza. A hivatalos helyiségtől eltérő helyszínek választása iránt ugyanakkor nagy társadalmi igény mutatkozik, és az igények teljesítése az egyértelmű szabályozás hiányában településenként eltérő. A törvényjavaslat meghatározza a külső helyszínen történő házasságkötés engedélyezésének szempontrendszerét és fő követelményeit, amely biztosítja mind az ügyfelek igényeinek ésszerű keretek közötti teljesítését, mind a szertartások méltóságát és az anyakönyv biztonságát.

A házassági név megváltoztatására vonatkozó hatályos szabályok módosítását úgyszintén méltányolható ügyféli igények teszik szükségessé. Az anyakönyvi törvényerejű rendelet hatályos rendelkezései alapján a házassági név nem változtatható meg. E tilalom méltánytalan helyzetet eredményez azon személyek esetében, akik a házastársuk nevét hosszú ideig az anyakönyv szerint őket megilletőtől eltérő formában használták. Ez a hiba főként a személyazonosító igazolványok négy-öt évtizeddel ezelőtti kiállításának gyakorlatából ered.

Tipikus például, hogy a két utónévvel rendelkező férfi felesége csupán a férj egyik utónevét viseli a házasságra utaló "-né" toldattal. Abban az esetben, ha a házasság még fennáll, névváltoztatás segítségével tovább viselhető az említett eltérő név, ám elvált és özvegy személyek a volt házastársuk nevét nem változtathatják meg. A szabályozás ezen merevségére mutatott rá a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság a Daróczi kontra Magyarország ügyben hozott ítéletében, amelyben elmarasztalta Magyarországot a magánélethez való jog megsértése miatt.

(16.10)

Szeretném elmondani, hogy éppen a tegnapi napon az alkotmányügyi bizottság és az emberi jogi bizottság együttes ülésén adtunk tájékoztatást az emberi jogi bíróság döntéseiről, illetve a kormányképviselet munkájáról, és a vizsgált időszakban összesen 43 esetben marasztalták el Magyarországot, ebből 40 esetben a perek elhúzódása miatt, 3 olyan eset volt csak, ahol tartalmi kifogások miatt. Az egyik ilyen eset volt ez a Daróczy kontra Magyarország ügy. Igyekeztünk a Magyarország számára kedvezőtlen döntés után minél hamarabb a jogszabályi változtatásra javaslatot tenni, többek között ez fekszik önök előtt ebben a törvényjavaslatban, amelynek célja, hogy a sérelmes helyzetet kiküszöbölje a házassági név megváltoztatását lehetővé tevő méltányosság intézményével. E lehetőség megfelelő korlátozásokkal biztosítja az egyensúlyt az állami nyilvántartások hitelességéhez fűződő közérdek, valamint a névviseléshez fűződő egyéni érdek között.

A házassági név megváltoztatása intézményének létrehozása szükségessé teszi az illetéktörvény érintett rendelkezésének a pontosítását is. Tekintettel arra, hogy az illetéktörvény a házassági névmódosítást az anyakönyvi jogszabályokkal való összhang hiányában névváltoztatásként említi, a házassági név megváltoztatása lehetőségének létrehozásával az illetéktörvényben is egyértelművé kell tenni a két eljárás különbözőségét. Ezzel egyidejűleg szükségessé vált a névváltoztatási eljárás illetékének felülvizsgálata is. A családi és utónév megváltoztatása iránti kérelmek számának növekedése, valamint az ismételt kérelmek aránya azt mutatja, hogy a névváltoztatásra sok esetben kellő megfontolás hiányában, illetve a jogintézménnyel való visszaélésként kerül sor. A névváltoztatás megalapozott, a céljának megfelelő alkalmazása érdekében indokolt az ismételt kérelmek esetében az illeték mértékének felemelése.

A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény január 1-jei hatálybalépése úgyszintén szükségessé teszi az anyakönyvi törvényerejű rendelet, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosítását. Tekintettel arra, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése anyakönyvi esemény, amely meghatározza a családi kapcsolatokat, illetve a családi állapotot, törvényi szinten kell rendezni a szükséges anyakönyvi eljárások, valamint a népesség-nyilvántartás változásának alapvető szabályait.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot szíveskedjék elfogadni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági állásfoglalások és a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetése következik, öt-ötperces időkeretben. Elsőként megadom a szót Frankné Kovács Szilviának, az alkotmányügyi bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő asszony.

FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az anyakönyvezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság november 18-ai ülésén megtárgyalta.

A javaslatban szereplő törvények módosítását főként három körülmény indokolja. Az első a hivatalos helyiségen kívüli házasságkötés engedélyezésének, szabályainak megállapítása iránti igény, tekintettel arra - ezt külön kiemelném -, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok ennek eljárási szabályait nem határozzák meg.

A második körülmény a garanciális szempontból szükségessé vált anyakönyvi nyilvántartásokba történő betekintés szabályainak törvényi szintre emelése volt. A betekintés engedélyezése a javaslat eredményeként az anyakönyvvezetők hatáskörébe kerül, és minden állami szervre egységes szabályok fognak vonatkozni az engedélyezés során.

A harmadik körülmény pedig a házassági név megváltozásának szabályozása miatt történt. A javaslat a névviseléshez fűződő jog minél teljesebb érvényesülését biztosítja a házassági név megváltozásának szabályozásával. A javaslat egyensúlyt teremt a közérdek, az állami nyilvántartások pontosságához fűződő érdekek védelme, valamint mások jogainak tiszteletben tartása és az egyén érdeke között.

A bizottság többsége üdvözölte azt a tényt, hogy a törvényjavaslat tükrözi az ügyfelek érdekei elsődlegességének megjelenését és a közigazgatás szolgáltató funkciójának további erősödését. A bizottság többségi döntéssel a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta, és támogatásra ajánlja a tisztelt Háznak.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Az emberi jogi bizottság többségi véleményének előadóját nem látom a teremben, így megadom a szót Donáth László képviselő úrnak, aki a kisebbségi véleményt ismerteti, legalábbis az én írásomban ez szerepel, de helyesbítsen, kedves képviselő úr, ha nem így van. Öné a szó.

DONÁTH LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Drága Elnök Úr! Az a helyzet, hogy 9:9 arányban döntöttünk tegnap. Az én matematikai képességeim szerények ahhoz, hogy eldöntsem, 9:9 esetén melyik a többség, melyik a kisebbség. Volt egy olyan lehetőség, hogy egyik szememmel a többségét, a másikkal a kisebbségét követve nyomon mind a kettőt elmondom, de úgy tudom, ez változott. Én tehát az vagyok, aminek ön nevez, akár a többség, akár a kisebbség. (Derültség.)

ELNÖK: Akkor Donáth László képviselő úrnak nevezem önt. Hallgatjuk.

DONÁTH LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Hálásan megköszönöm, elnök úr, a szót és a lehetőséget.

Tekintettel arra, hogy ez a látszólag rövid terjedelmű és egészen szakkérdéseket, jogi, közigazgatási kérdéseket érintő törvény mégiscsak inspirálólag hat olyan emberre, mint ami magam is vagyok, aki az anyakönyvvel való bánás határán mozog, tekintettel arra, hogy mint evangélikus lelkésznek, kötelességem az anyakönyveket - amelyek az egyházközségemnél vannak - megőrizni, azoknak rendben történő kitöltésére odafigyelni, illetve időről időre annak, aki azt kéri, meghatározott feltételek között közrebocsátani. Számomra azért vált érdekessé ez a törvény, mert ez pontosan ugyanezt rendeli el.

Természetesen a magam véleménye megfogalmazásakor az említett tegnapi emberi jogi bizottsági ülésen az adott különös jelentőséget, hogy bizony az anyakönyv mint dokumentum, rendkívül fontos, ennek a tisztességes kezelése és őrzése nem lehet esetlegessé téve. Magyarul: az, ami a törvényjavaslatban megfogalmaztatik, hogy adott esetben külső helyszínre, nem a polgármesteri hivatal vagy az anyakönyvi hivatal helyiségébe, hanem más helyiségbe elszállíttassék, és ott a pár kérésére igénybe vétessék, ez némi aggodalmat vált ki belőlem, hiszen az ördög soha nem alszik, az anyakönyvre vigyázni kell.

A magam véleménye megfogalmazásakor természetesen ennél súlyosabb eset is előkerült, tekintettel arra, hogy az anyakönyvezés mint rendkívül fontos történet, ami akár az állampolgár életében, akár adott esetben valamely egyházi közösséghez tartozó életében születés, halál kapcsán merül fel, úgy látom, jó pár olyan dolog, elsősorban a határidő, az anyakönyvi dokumentum elkészítése vagy kiállítása nagyobb figyelmet igényelne, mint adott esetben az itt, e törvényjavaslatban felvetett megfelelő szállítás kérdése.

Volt még egy szempont, amely megint csak a magam tisztes foglalkozása és a beterjesztett törvényjavaslat lényegét érinti, az pediglen az ünnepélyesség szavához kapcsolódik. Tekintettel arra, hogy a törvény a tényt rögzíti, mármint hogy két ember megfelelő feltételek között hogyan köthet házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot, adott esetben azt a tényt, amely a másik ember halálához, eltemettetéséhez és egyébhez kapcsolódik, mindenfajta ünnepélyességet fölöslegesnek tartok, az ünnepélyesség magánemberi kategória, esetleg - ahogyan azt tegnap megfogalmaztam - valamely szakrális közösség sajátossága. Más az ünnepélyessége egy zsidó rítusú szertartásnak és más egy római katolikusnak.

(16.20)

Nem lehet az ünnepélyesség a külső helyszínen tartott anyakönyvezés elengedhetetlen feltétele, különösen akkor, ha meg sem lehet határozni, hogy az miben áll.

Természetesen ettől a törvényjavaslat egyéb részei szükségesek, fontosak, magam is azok közé tartoztam tehát - még egyszer mondom, nem tudom, hogy kisebbségként vagy többségként -, akik ezt általános vitára alkalmasnak, illetve az ebben javasolt változtatásokat a magyar állampolgárok számára szükségesnek, mihamarább bekövetkeztetőnek tartották.

Elnök úr, köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Mindezek után érdeklődéssel várom, hogy Hajdu László képviselő úr, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója többségi vagy kisebbségi véleményt fogalmaz meg. Legalábbis az én forgatókönyvemben Hajdu képviselő úr neve szerepel. (Dr. Salamon László: Bizottsági vélemény. - Hajdu László: Bizottsági.) Bizottsági vélemény, képviselő úr.

HAJDU LÁSZLÓ, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság 2008. november 17-én, hétfőn tárgyalta az anyakönyvezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/6644. számú törvényjavaslatot. A törvényjavaslat egy rövid terjedelmű módosítás véleményünk szerint.

A javaslat egyrészt szabályozni kívánja a termen kívüli házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatalos helyiségen kívül történő létesítésnek szabályait. Rendezni kívánja továbbá a házassági név változtatására vonatkozó eljárást - amire ma nincs jogi lehetőség, ugyanakkor a strasbourgi döntés alapján foglalkozni kell ezzel a tárgykörrel -, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggésben kíván szabályozni a tervezet.

A hatályos jogszabályok szerint a névváltoztatás illetéke 10 ezer forint, ez nem kerül megváltoztatásra, ráadásul a házassági név megváltoztatására irányuló eljárás illetékmentes lesz. Ami változna, az a többszöri névváltoztatási eljárásra vonatkozó, 20 ezerről 30 ezer forintra történő emelkedés. Egyre több olyan magyar állampolgár van, aki már sokadszorra változtatja meg a nevét, ezekre vonatkozik a 6. § (2) bekezdés c) pontjában szereplő rész.

Az előttünk lévő törvényjavaslat kicsit salátajellegű - hangzott el a bizottsági ülésen -, mert több törvényt vagy jogszabályt is érint. Egyrészt legalizál egy korábban született törvényt, és így azt gondolom, a bejegyzett élettársi kapcsolatok átvezetése is megtörténik az egyes paragrafusokban. Másrészt olyan technikai és egyéb jogszabályi hiányosságokat is pótol, amelyekkel már korábban is gond volt, és ezt a gyakorló polgármesterek itt a teremben is jól tudják. Az egyik ilyen hiányosság a kihelyezett esküvők vagy rendezvények megtartása, amelyeknél egész különleges dolog volt az, hogy a jegyző engedélyezhette eddig is. Ugyan nem nagyon tudunk olyan esetről, amikor a jegyző nem engedélyezett ilyen kihelyezett esküvőt. Probléma azonban továbbra is felmerül ezzel a kérdéssel.

Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság 14 igen szavazattal, 13 nem szavazat ellenében általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, a Házszabály szerint 15 perces időkeretben; elsőként Salamon László képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Egyben köszönöm Hajdu képviselő úrnak, hogy hozzájárult az erőarányt megváltoztató felszólalási cseréhez.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat rendelkezéseinek többsége a javaslattal érintett törvényeket reális és megoldandó problémák miatt, és a Kereszténydemokrata Néppárt megítélése szerint megfelelő megoldást találva kívánja módosítani. Ezekkel a változtatásokkal alapirányaiban egyetértünk. Így támogatjuk a házasságkötésre szolgáló hivatalos helyiség biztosításával kapcsolatos törvénymódosítást, az anyakönyvi nyilvántartásba történő betekintés szabályozásának egyszerűsítését, a házassági névviseléssel kapcsolatos szabályok kiegészítését. Egyetértünk azzal a változtatással is, amely lehetővé teszi, hogy az anyakönyvvezető közvetlenül rögzíthesse az anyakönyvi változásokat. Támogatjuk az előbb említett névváltoztatási eljárás illetékmentességét is.

Ami számunkra ezt a törvényjavaslatot ebben a formában mégis elfogadhatatlanná teszi, az a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének átvezetése a törvényjavaslatban szereplő egyes törvényekben, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésével, valamint a házasság felbontásával kapcsolatos közjegyzői hatáskör megjelenítése. Ez utóbbi változtatások voltaképpen következményei annak a kormány és részben az Országgyűlés által is korábban kialakított döntésnek, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét gyakorlatilag a házasság rangjára emelve alakítsa ki, illetve, hogy annak megszüntetésével kapcsolatban, valamint a közös megegyezéses házassági bontóperekben a közjegyzők járjanak el.

Az említett két kérdéssel kapcsolatban már a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény tavalyi vitájában, illetve az új polgári törvénykönyv jelenleg is folyamatban levő parlamenti tárgyalása során részletesen kifejtettük álláspontunkat és ellenérveinket. A bejegyzett élettársi kapcsolat kérdése az egyes büntetőjogi tárgyú törvények vitája során is szóba került a Házban. Többször volt tehát alkalmunk az érintett ügyekben véleményünket ismertetni, és álláspontunk elfogadtatása érdekében részletesen érvelni. Éppen ezért ebben a vitában újból megismételni, illetőleg részletesen kifejteni a már korábban elhangzottakat nem kívánjuk, csupán két szempontot szeretnék ismétlőleg megemlíteni.

Az egyik az, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményesítésével gyakorlatilag az azonos neműek házassága nyerne polgárjogot, amit a Kereszténydemokrata Néppárt elfogadhatatlannak tart. A másik figyelmet kívánó körülmény, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét az Alkotmánybíróságon többen is megtámadták, és remélhetőleg az Alkotmánybíróság még ebben az évben döntést fog hozni az ügyben, figyelemmel a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének jövő év január 1-jére tervezett hatálybalépésére.

Nemcsak arról van tehát szó, hogy az azonos neműek kapcsolatának házasság rangján történő elismerése - értékeinkre tekintettel - elfogadhatatlan, hanem arról is, hogy ez a mi nézetünk és mások nézete szerint is alkotmányellenes. Ha pedig az alkotmányellenesség valóban megállapítható, akkor ehhez mindenkinek tartani kell majd magát, azoknak is, akik a házasság intézményéről tőlünk eltérően gondolkodnak. Az alkotmány kérdésében az Alkotmánybíróság fogja kimondani a végső szót, és addig, ameddig ez nem történik meg, idő előtti, sőt kifejezetten hátrányos következményekkel járhat ennek a megoldásnak a jogrendszerben történő átvezetése. Amennyiben ugyanis az Alkotmánybíróság az intézményt alkotmányellenesnek találja, az alkotmányellenesnek minősülő megoldásra épülő összes törvénymódosítást újra kell majd tárgyalni.

A Kereszténydemokrata Néppárt módosító javaslatokat nyújt be annak érdekében, hogy ezeket az általunk vitatott részeket az Országgyűlés hagyja ki a törvényjavaslatból. Amennyiben módosító javaslatainkat elfogadják, miután más bajunk a törvényjavaslattal nincs, a javaslatot meg fogjuk szavazni, ellenkező esetben azonban azt nem fogjuk tudni támogatni.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a KDNP és a Fidesz padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kettőperces hozzászólás következik: Bárándy Gergely képviselő úr, MSZP.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem először szállok vitába Salamon képviselő úrral a bejegyzett élettársi kapcsolatról kifejtett véleményével kapcsolatban. Ugyanis most is azt tudom mondani, hogy ebben a vitában nem azt kell szem előtt tartani, hogy alkotmányos-e, helyes-e a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye, hanem azt kell tekinteni, és azt a törvényhozói kötelességet kell tulajdonképpen támogatni, hogy amennyiben egy törvény hatályba lép - márpedig január 1-jén várhatóan hatályba fog lépni a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló jogszabály -, ebben az esetben a törvényhozónak kötelessége átvezetni ezt más jogszabályokban. És ez nem döntés kérdése, képviselőtársam, hanem kötelessége.

(16.30)

Tehát azt gondolom, kár felnyitni ezt a vitát újra. Nyugodtan támogathatja a képviselőtársam az előterjesztést ebből az okból kifolyóan, aztán meglátjuk, hogy az Alkotmánybíróság hogyan határoz.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. A következő, előre bejelentett felszólaló Hajdu László képviselő úr, Magyar Szocialista Párt.

HAJDU LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az anyakönyvezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/6644. számú törvényjavaslat módosítaná az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendeletet, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényt, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvényt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt, illetve a schengeni végrehajtási egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvényt.

A javaslat egyrészt szabályozni kívánja a termen kívüli házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatalos helyiségen kívül történő létesítésének a szabályait. Rendezni kívánja továbbá a házassági név változtatására vonatkozó eljárást, amire ma nincs lehetőség, ugyanakkor egy strasbourgi döntés alapján foglalkozni kell ezzel a tárgykörrel, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggésében kíván szabályozni a tervezet.

A házasságkötésre bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére alkalmas helyiség biztosítása önkormányzati feladat. A javaslat részletesen meghatározza a hivatalos helyiségen kívüli házasságkötés és a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatalos helyiségen kívül történő létesítésének szabályait is. A családjogi törvény szerint a házasságkötés a hivatalos helyiségben történik, e szabály alól azonban a jegyző rendkívüli körülmények esetén felmentést adhat. Ennek részletes szabályait azonban törvény nem határozza meg. A törvénymódosítás szükségességét a hivatalos helyiségen kívüli házasságkötés iránti egyre növekvő igény indokolja. A szabályozás azt célozza, hogy a házasságkötő termen kívül is megteremthetők legyenek a házasságkötéshez szükséges törvényi feltételek, és biztosítható legyen az anyakönyv biztonságos szállítása, tárolása.

Garanciális szempontokból szükséges az anyakönyvi nyilvántartásokba történő betekintés szabályozása. A betekintés engedélyezése az anyakönyvvezetők hatáskörébe kerül, és minden állami szervre egységes szabályok fognak vonatkozni az engedélyezés elbírálásakor. A betekintésre vonatkozó módosítás indoka egyrészt a közigazgatási hivatalok leterheltségének csökkentése és az eljárás gyorsítása, ugyanis az anyakönyvvezetők is rendelkeznek azokkal az információkkal, amelyek alapján meg tudják ítélni, hogy jogos-e a betekintés engedélyezése. A módosítás indoka továbbá, hogy a javaslat megszünteti az engedély nélküli betekintésre jogosultak körét, mivel az engedély nélküli betekintésre is csak akkor volt lehetőség, ha az az adott szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ok miatt volt szükséges, egyéb szervek pedig cél és jogalap igazolásával tekinthettek be az anyakönyvi nyilvántartásba. A két jogalap gyakorlatilag megegyezik egymással, ezért a javaslat megszünteti a jogosultak közötti indokolatlan különbségtételt.

A benyújtott törvényjavaslat a névviseléshez fűződő jog minél teljesebb érvényesülését biztosítja a házassági név megváltoztatásának szabályozásával. A házastársuk nevét házassági névként viselő személyek méltánytalan helyzetbe kerülhetnek akkor, ha a házassági nevüket nem az anyakönyvben szereplő formában viselték akár a társadalmi hagyományok, akár a hatóság tévedése miatt, és a házasság megszűnése után semmilyen módon nem tudják az általuk viselt nevet tovább viselni, ha a tévedésre és a név kijavítására egy esetleges okmánycsere kapcsán fény derül.

A házassági név megváltoztatásának lehetővé tételével biztosítható, hogy a volt házastárs azt a nevet viselhesse tovább, amellyel adott esetben már teljesen azonosult. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha személyazonosító okmánnyal vagy a személyazonosító igazolvány kiállításának alapjául szolgáló irattal igazolni tudja, hogy volt házastársa nevét a kért formában viselte. Az előbbi feltételnek köszönhetően a volt házastárs nevéhez való joga nem sérül, mivel a házassági névként viselt név nem akármilyen másik névre változtatható meg, hanem csak olyan formára, amit ő is viselt.

A hatályos jogszabályok szerint a névváltoztatás illetéke 10 ezer forint. Ez nem kerül megváltoztatásra, ráadásul a házassági név megváltoztatására irányuló eljárás illetékmentes lesz. Ami változna, az a többszöri névváltoztatási eljárásra vonatkozó 20 ezerről 30 ezer forintra történő emelkedés. Egyre több olyan magyar állampolgár van, aki már sokadszorra változtatja meg a nevét. Ezekre vonatkozna az előterjesztett törvényjavaslat 6. § (2) bekezdésének c) pontjában szereplő rész. Méltányossági szempontból indokolt, hogy a törvényjavaslat 27/B. § (6) bekezdése szerinti névváltoztatási eljárás illetékmentessége. A benyújtott törvényjavaslat ennek megfelelően módosítja az illetékekről szóló 33. §-t is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondott gondolatok alapján úgy gondolom, hogy a benyújtott törvényjavaslat elfogadása időszerű, január 1-jétől hatályba is léphet. A hatálybalépését a képviselőtársaimnak elfogadásra ajánlom.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő felszólaló Hankó Faragó Miklós képviselő úr, Szabad Demokraták Szövetsége.

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az anyakönyvezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló kis terjedelmű törvényjavaslat az anyakönyvi szabályozás területén szükséges olyan módosításokat foglalja magában, amelyek részben átláthatóbbá és következetesebbé teszik a szabályozást, részben a jogalkalmazás során feltárt problémák orvoslására törekednek.

Üdvözlendő, hogy a törvényjavaslat megfelelő jogszabályi szintű egzakt rendelkezéseket fogalmaz meg az anyakönyvi iratokba történő betekintés engedélyezésére vonatkozóan, amely szabályozástól egyúttal az eljárás egyszerűsítése és gyorsítása is várható. Az ésszerűen szervezett ügyintézés követelményével összhangban nem vitatható, hogy az iratokba történő betekintéssel kapcsolatos döntést az iratok keletkezésének és őrzésének helyén célszerű meghozni.

Ugyancsak régóta meglévő szabályozási hiányt pótol a házasságkötő termen kívüli házasságkötés engedélyezésére vonatkozó javaslat. A házasságkötés helyszínének megválasztásával kapcsolatban az egyes önkormányzatok hivatalában kialakított, jogszabályi alappal nem rendelkező eltérő gyakorlat nem szolgálja sem a házasságkötési szándékkal fellépő felek érdekeit, sem a kiszámítható és egységes jogalkalmazáshoz fűződő közérdek érvényesülését sem. A javaslat körültekintően határozza meg a jegyző engedélyezési hatáskörének korlátait, ugyanakkor biztosítja a szükséges mérlegelés lehetőségét is.

Kiemelendő a törvényjavaslatban foglalt azon szabályozás, amely a házassági nevüket nem az anyakönyvnek megfelelő formában viselő személyek számára nyújt lehetőséget a problémájuk rendezésére. A házassági név megváltoztatásának kivételes lehetősége eleget tesz a strasbourgi bíróság ítéletében a névhasználat és a magánszféra védelméhez való jog összefüggésével kapcsolatban kifejtett követelményeknek, emellett nem bontja meg a névviselési szabályok zártságát. Erről ma már több mindenki is ejtett szót. Fontos, hogy az anyakönyvi szabályozás a házassági név jogi természetét megőrzi, és a méltányossági alapú névváltoztatást csak jól körülhatárolt, kivételes esetben teszi lehetővé.

(16.40)

A törvényjavaslat a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény január 1-jei hatálybalépésére figyelemmel megalkotja a végrehajtáshoz elengedhetetlenül szükséges törvényi szintű szabályokat - nem lehet vita tárgya, hogy ebben a tekintetben szükség van rá.

A javaslat nem hoz létre új jogintézményt, pusztán a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény terminológiáján vezeti át az Országgyűlés által létrehozott új családi állapot fogalmát.

Mindezek alapján látható, hogy a törvényjavaslat egységes szemlélettel igyekszik javítani, illetve szükséges kiegészítéseket tenni az anyakönyvi szabályozáson, amely célkitűzésekkel a liberális frakció egyet tud érteni, és ezért a törvényjavaslatot támogatjuk.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni két percben, tizenöt percben. (Senki nem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem az államtitkár urat, kíván-e most válaszolni az elhangzottakra. (Dr. Avarkeszi Dezső jelzésére:) Jelzi kezével, hogy nem.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára későbbi ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Sándor Klára, Magyar Bálint, Kóka János, Gusztos Péter, Hankó Faragó Miklós, Geberle Erzsébet, SZDSZ, képviselők önálló indítványát T/6306. sorszámon, a bizottsági ajánlásokat pedig T/6306/1., 2. és 3. sorszámon megkapták, és a honlapon megismerhetik.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Sándor Klára képviselő asszonynak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő asszony.