Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm, Csáky képviselő úr. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Az általános vitát elnapolom, folytatására és lezárására várhatóan későbbi ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. A törvényjavaslatot T/6217. számon, a bizottsági ajánlásokat pedig T/6217/1-2-3. számokon kapták kézhez, és a honlapon megismerhetik.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Avarkeszi Dezső államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben.

Öné a szó, államtitkár úr.

DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő T/6217. számú törvényjavaslat kisebb változtatásokat eszközöl egyes büntetőjogi tárgyú törvényekben, így a büntető törvénykönyvről szóló törvényben, a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendeletben, valamint egy felhatalmazó rendelkezés erejéig a rendőrségről szóló törvényben. Ezeket a módosításokat elsősorban az indokolja, hogy az említett jogszabályokat egyfelől hozzá kell igazítani a bekövetkezett egyéb jogszabály-változtatásokhoz, másfelől módosításukkal megfelelő választ kell adni a jogalkalmazásban felmerült egyes értelmezési problémákra.

A bejegyzett élettársi kapcsolatot szabályozó törvény 2009. január 1-jén hatályba lép. Erre tekintettel a törvényjavaslat pontosítja a büntető törvénykönyv értelmező rendelkezései között a hozzátartozó fogalmát, valamint ehhez kapcsolódóan újraszabályozza a kettős házasság tilalmának tényállását.

A büntető törvénykönyvet érintő további módosítások a jogalkalmazásban felmerült problémákra reagálva pontosítják az összbüntetésbe foglalás szabályait, valamint a szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése tényállását.

Kiemelkedő eleme a törvényjavaslatnak a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet azon módosítása, amely megteremti a fogva tartott nyilatkozattételére vonatkozó törvényi szintű szabályokat. A jogalkotó már korábban is tett kísérletet az elítélt sajtó útján történő nyilatkozattétele alapvető szabályainak rendezésére. Akkor azonban az Alkotmánybíróság a módosítás több pontját is alkotmányellenesnek találta. A törvényjavaslat az Alkotmánybíróság határozatára figyelemmel újra szabályozza a fogva tartott sajtó útján történő nyilatkozattételét. A törvényjavaslat teljes mértékben figyelembe veszi az Alkotmánybíróság által e tárgykörben kifejtetteket, egyben egy világos, jól alkalmazható, emellett az alkotmányossági követelményeknek is teljes mértékben megfelelő eljárási rend kialakítására törekszik a fogva tartottak nyilatkozattételére vonatkozóan.

Az előbbiekben kifejtettek alapján látható, hogy a törvényjavaslat szakmailag teljesen indokolt módosításokat tartalmaz, erre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/6217. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Avarkeszi államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság állásfoglalásának és kisebbségi véleményének ismertetése következik 5-5 perces időkeretben. Megadom a szót Szászfalvi László képviselő úrnak, a bizottság alelnökének.

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt heti bizottsági ülésünkön ezt az előterjesztést is megtárgyaltuk, és amint az előző alkalommal is mondottam, két kisebbségi vélemény alakult ki, illetve nem kapott többséget egyik álláspont sem. Az Országgyűlés 2007. december 17-én elfogadta, így, ha az Alkotmánybíróság meg nem semmisíti, 2009. január 1-jén hatályba lép a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény. Ez a törvény a bejegyzett élettársnak a házastárssal azonos jogállást biztosít, amelyet a kormány már most meg kíván jeleníteni a Btk.-ban. Ehhez kapcsolódóan módosítanák a kettős házasság tényállását is. Egy olyan folyamat részének tekintjük ezt a módosítást is, amely arra irányul, hogy tartalmilag azonos jogállást biztosítson a házassággal az azonos neműek élettársi kapcsolatának.

Álláspontunk szerint a család a társadalom alkotmányosan védett alapintézménye. Az a törvényalkotási folyamat, amelyet a szocialista kormány a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó törvényjavaslattal indított meg, azután a Ptk. tervezett módosításával részben tovább folytatott, és amely elemeiben e jelenlegi törvényjavaslatban is megjelenik, az egyébként is nehéz helyzetben lévő és sok-sok kihívással szembesülő család intézményének további relativizálódásához vezetne. Ezt a törvénymódosítási folyamatot egyértelműen család- és társadalomellenesnek tartjuk. Ráadásul a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó törvényi szabályozás alkotmányosságát illetően az Alkotmánybíróság előtt van egy kérdés. Álláspontunk szerint a jogalkotónak be kellett volna várnia az Alkotmánybíróság döntését a jogbiztonság fenntartása, a következetes, kiszámítható jogalkotói munka biztosítása és a parlament tekintélyének megóvása érdekében.

A tervezett Btk.-módosítást egyébként a javaslat 2009. január 1-jén léptetné hatályba, miközben a bejegyzett élettársakra vonatkozó polgári jogi szabályok csak 2010-ben hatályosulnának. Mindebből persze nem lesz semmi, ha az Alkotmánybíróság az egész jogintézményt alkotmányellenesnek fogja ítélni.

A fentiekre való tekintettel a törvényjavaslatot nem támogatjuk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

(12.10)

ELNÖK: Köszönöm, Szászfalvi képviselő úr. Megadom a szót Teleki Lászlónak, a kisebbségi vélemény ismertetőjének. Öné a szó, képviselő úr.

TELEKI LÁSZLÓ, az ember jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága 2008. szeptember 23-i ülésén az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot megvitatta. A javaslat kettős célt tartalmaz, egyrészt hogy a vonatkozó büntetőjogi tárgyú törvényeket hozzáigazítsa a bekövetkezett jogszabályváltozásokhoz, másrészt hogy megoldást találjon a jogalkalmazásban felmerült egyes értelmezési problémákra. Példaként szeretném megemlíteni, ahol a jogszabály a házastársakra, a házaspárra vagy a házasságra vonatkozóan állapít meg jogokat vagy kötelezettségeket, azokat a szabályokat a bejegyzett élettársakra, illetve bejegyzett élettársi kapcsolatokra is megfelelően kell alkalmazni.

Tisztelt Országgyűlés! Szükségessé vált a fogva tartottak nyilatkozattételének törvényi szintű rendezése. A javaslat egyértelművé teszi, hogy az elítélt nyilatkozattételi jogát csak ellenőrzés mellett gyakorolhatja. A vélemény nyilvánosságra hozatala kizárólag a nemzetbiztonság védelme, államtitkok közlésének megakadályozása, illetőleg bűncselekmény közvetlen veszélyének fennállása esetén annak megakadályozása, valamint a büntetés-végrehajtási intézet rendje és biztonsága érdekében korlátozható.

A javaslat rendezi az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásának szabályait. Az ideiglenes kényszergyógykezelésre utalt beteg jogai védelmének érdekében törvény mondja ki azt, hogy ha a kényszerintézkedés feltétele nem áll fenn, vagyis az érintett nem elmebeteg, az intézet főigazgató főorvosa haladéktalanul előterjesztést tesz az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetésére. A megszüntetésre, ha azt elrendeli a bíróság, illetve vádemelésig az ügyészség is jogosult.

Tisztelt Ház! Az összbüntetésre vonatkozó szabályokat oly módon egészíti ki, hogy csak végrehajtandó szabadságvesztések esetében lehet szó összbüntetésbe foglalásról.

Véleményünk szerint az előbbiekben említett változások feltétlenül szükségesek, mert megoldást nyújthatnak a gyakorlati jogalkalmazási problémákra. Bár a bizottság MSZP-s képviselői támogatták a javaslatot, ennek ellenére a bizottság a törvényjavaslatot 9 igen szavazattal, 9 nem ellenében, tartózkodás nélkül általános vitára nem tartotta alkalmasnak.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Teleki László képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 20-20 perces időkeretben. Ezek közben kétperces felszólalásokra nem kerül sor.

Megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr.

DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előző napirendi ponthoz a vezérszónoki felszólalásokra adott húszperces időkeret - hadd fogalmazzak így - eltúlzottan kevés volt, ebben a témában viszont azt tudom mondani, hogy eltúlzottan sok lenne talán még öt perc is. Ugyanis ellentétben Szászfalvi képviselőtársam felszólalásával én úgy gondolom, itt technikai jellegű és nem érdemi módosításokról van szó. Olyan technikai jellegű módosításokról, amiket államtitkár úr is, és Teleki László képviselőtársam is részben kifejtett, amelyek szükségesek, és a jogalkalmazó munkáját egyrészt egyértelműsítik és egyszerűbbé teszik, a jogalkalmazásban felmerült problémákat megoldják, azokat orvosolják, másrészt pedig az Alkotmánybíróság szintén idézett határozata vonatkozásában pontosítják a jogszabályt.

Azért mondom, hogy nem érdemi, mert nem most van itt az ideje felnyitni azt a vitát, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat helyénvaló-e vagy sem. Persze, azt meg lehet jegyezni, és ebben megoszlanak a vélemények, hogy a családok támogatásának a mellőzését jelenti-e az, ha a jogalkotó felismeri azt a helyzetet, hogy nagyon sokan, tényleg kiemelkedően sokan élnek élettársi kapcsolatban, és ha felismeri ezt a helyzetet, akkor azt mondja, ha már ez így van - pedig az én meglátásom szerint is jobb lenne, ha a hagyományos családmodellt választanák -, akkor legalább ezt a jogviszonyt, ezt az együttélési viszonyt rendezzük. De hangsúlyozom, nem erről szól ez az előterjesztés, hanem e vonatkozásban egy technikai jellegű módosításról, nevezetesen is arról, hogy a büntető törvénykönyvben az egyébként már elfogadott törvény kapcsán pontosítja-módosítja a hozzátartozó fogalmát a büntető törvénykönyvben, hozzáigazítja a már elfogadott törvényhez.

Természetesen, ha az Alkotmánybíróság másként dönt ebben a kérdésben, akkor ezek a módosítások is értelemszerűen szükségtelenek, de amíg ez a törvény hatályban van és elfogadott, addig a jogalkotónak kötelessége, hogy megtegye ezt a technikai módosítást, és hozzáigazítsa egyik törvény fogalomrendszerét a másikhoz. Ilyenformán a hozzátartozó kifejezetten a Btk. értelmező rendelkezésében tartalmaz módosítást, a kettős házasság intézményének a vonatkozásában pedig szintén értelemszerű a módosítás és a kiterjesztés a bejegyzett élettársi kapcsolat vonatkozásában is.

Ahogy már szó volt róla, a büntetés-végrehajtásról szóló törvényerejű rendeletet módosítja-pontosítja a benyújtott előterjesztés, törvényjavaslat. Úgy hiszem, hogy megfelelőképpen szabályozza a fogva tartottak szólásszabadsághoz fűződő jogát, és ezt megfelelő eszközökkel biztosítja. Ugyanakkor valóban szem előtt tartja a Teleki képviselőtársam által említett szempontokat, nevezetesen is az államtitok megtartásához fűződő társadalmi érdeket, illetve a büntetőeljárás és a bűnmegelőzés szempontjait is szem előtt tartja a szólásszabadság biztosítása mellett.

Úgy hiszem, és ezt megemlítem most is, hogy szükség lenne egy új büntetés-végrehajtási kódexre, de amíg ez a kódex nem születik meg - frakciónk többször hangsúlyozta, hogy erre szükség volna -, addig bizony ezek az apróbb, kisebb módosítások szintén szükségesek. Az összbüntetésről nem kívánok szólni, hiszen azt tényszerűen államtitkár úr is, és Teleki képviselőtársam is említette. Úgy gondolom, ez is csak jobbá és semmiképp sem rosszabbá teszi a jogalkalmazói munkát.

Mindezek alapján, tisztelt Országgyűlés, javaslom, hogy a törvényjavaslat megtárgyalása után az Országgyűlés az előterjesztett javaslatot fogadja el.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Bárándy képviselő úr. Megadom a szót Balsai István képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr.

DR. BALSAI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A jogszabály-alkotási jelenlegi kormányzati munkára talán minden kommentár nélkül jellemző az a tény, hogy miközben tudomásom szerint két darab új Btk.-koncepció is létezik a minisztériumban - az egyiket Györgyi Kálmán, a másikat Gönczöl Katalin jegyzi -, aközben valamilyen szükséggel, kényszerrel indokolva ma egymás után két, a kormány által egyforma jelentőségűnek tartott Btk.-módosítást is tartalmazó ügyet tárgyalunk. Minden kritika és minden él nélkül mondom, hogy ez nem lehet követendő példa. Vagy van koncepciója a mindenkori magyar kormánynak a büntetőjog-alkotás tekintetében, vagy nincs. Most ez utóbbi esettel állunk szemben, amikor nincs valami, és egymástól függetlenül dolgoznak különböző szakmai vagy kormányzati műhelyek, és aztán elébünk kerülnek ezek a darabok. Itt elhangzott - bár az imént Bárándy Gergely vitatta ennek az álláspontunknak a helyességét, technikainak minősítve a kifogásainkat -, hogy miért nem fogjuk elfogadni ezt a módosítást, ha ez így marad.

Tisztelt Országgyűlés! Azoknak a kedvéért mondom, akik nézik ezt a közvetítést, hogy a magyar alkotmány érvényben van, és a magyar alkotmány a házasságot mint különnemű emberek kapcsolatát, ezen keresztül a családot is különleges védelemben részesíti. Ezt az alapvető jogot, alkotmányos jogot és előírást sértette meg súlyos mértékben egy évvel ezelőtt a Magyar Országgyűlés, amikor elfogadott egy olyan törvényt, amely ezzel egy tekintet alá helyezte a különneműség követelményétől eltekintve az egyneműek élettársi kapcsolatát, és ezen keresztül a különböző jogágakban, mindenekelőtt a polgári törvénykönyvben - de a most előttünk lévő büntető törvénykönyvben is - levonja ennek a konzekvenciáit.

(12.20)

Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány rendelkezése világos. Szentül meg vagyok arról győződve képviselőtársaimmal együtt, hogy az Alkotmánybíróság tagjai is ezt a világos rendelkezést ismerik; ha nem ismerik, el fogják olvasni. Tehát annak a panasznak, amellyel kapcsolatban már nyilván előttem is szóltak és utánam is fognak szólni, ennek kapcsán várható döntésre kerül sor, csakúgy, mint a polgári törvénykönyv elkezdett tárgyalását illetően, nyilvánvalóak lesznek a következményei.

Minek tárgyalunk egy olyan törvényjavaslatot, amelynek akár csak egy része is nemcsak alkotmánysértő, hanem az alkotmánysértés megállapítására irányuló illetékes beadvány elbírálását előzi meg? Olyan sok - kérdezem én az előterjesztőtől költői kérdésként -, olyan sok a tartós élettársi kapcsolatban állók között a többes élettársi kapcsolatra, úgynevezett bigámiára utaló jelenség? Valóban olyan sok? Ez indokolná azt, hogy itt most a Btk.-t standa pityere módosítsuk ennek kapcsán, és egy alkotmánysértést ide is beiktassunk? Azt hiszem, hogy nincs ilyen tényállás a gyakorlati életben, a bűnüldöző hatóságok vagy az igazságszolgáltatás egyéb szereplői között ez nem jelenthet problémát.

Azért tartom ezt szükségesnek mondani, mert nap mint nap találkozunk azzal a kodifikációs technikával, a kormánynak azzal a politikájával, hogy akar tulajdonképpen indokolt dolgokat is szabályozni, ehhez nem lenne nehéz megszerezni az úgynevezett ellenzék támogatását akár szakmai, akár politikai értelemben, de ott van valami, ami ezt egyszerűen nem teszi lehetővé. Már itt elhangzott a Ptk. vitája során, majd még el fog hangzani, meg az előző törvény kapcsán, meg a jelenlegi kapcsán is, hogy melyek azok a kardinális kifogások, amelyek nem technikai kifogások.

Szeretném Bárándy képviselő úr figyelmét arra ismételten felhívni, hogy ha elkövet egy kormány egy alkotmánysértést, akkor az alkotmánysértés összes konzekvenciája is alkotmánysértő, nem pedig technikai probléma. (Dr. Bárándy Gergely: Nincs még alkotmánysértés.)

Ami az előző gondolathoz tartozik még. Tehát például az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtása szabályainak a jelenlegi, tehát az újonnan szabályozni kívánt módjával akár egyet is érthetnénk. Ugyanez a helyzet az összbüntetésbe foglalással kapcsolatos új szabályozással.

Már megoszlik a véleményünk - és megmondom őszintén, nem tudok még egységes álláspontot a frakciónk nevében kifejteni - az elítéltek nyilatkozattételi jogával kapcsolatban. Igaz ugyan, hogy vannak jogvédő szervezetek, mi is ismerjük az álláspontjukat, még nem értékeltük eléggé, meg van az Alkotmánybíróságnak hasonló ügyekre vonatkozó döntése, mégis azt kell mondanom, hogy ahogy mondani szokták, ingadozik az álláspontunk ennek a támogatása kapcsán. Mindez persze akadémikus, mert a törvényjavaslatot, ha így marad, egészében el fogjuk utasítani, de ezt arra mondom, hogy ez a kérdés nálunk sem teljesen kristálytiszta véleménnyel találkozott.

A jogszabály-alkotási színvonalra vagy annak hiányára utal egyébként a szerzői és az úgynevezett szomszéd jogok megsértése kapcsán jelenleg szabályozás tárgyát képező rendelkezés az új Btk.-novellában. Mint az kiderül a javaslatból és a korábbi jogalkotásból is, ezt a tényállást még csak egy éve, alig több mint egy éve módosította az Országgyűlés a szerzői joggal kapcsolatban. Ez az újabb módosítás az ismereteink és az indokolás szerint abban foglalható össze, mármint az indoka, hogy a vádhatóság szerint a tényállás nem volt alkalmas arra, hogy a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott díjigénnyel kapcsolatos jogsértés elleni fellépés alapjául szolgáljon. Ezt nagyon röviden is meg lehet fogalmazni, magyarán mondva a kormány tavaly egy szakmailag rossz és végrehajtásra nem alkalmas törvénnyel rukkolt elő, amely nem volt alkalmazható a gyakorlatban. Ez a helyzet.

Összegezve a viszonylag nem hosszú, de mégis jelentős Btk.-módosítás kapcsán a frakciónk álláspontját, úgy, ahogy azt már a bizottságban is elmondtuk, jelenlegi formájában nem tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Dr. Salamon László tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm, Balsai képviselő úr. Megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr.

DR. SALAMON LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Amikor megláttam a törvényjavaslat címét, akkor megkíséreltem számba venni, hogy az elmúlt néhány hónapban hány alkalommal nyúltunk hozzá vagy próbáltunk hozzányúlni a büntető törvénykönyvhöz.

Elsőként Bárándy Gergely képviselő úr javaslata jutott eszembe, mely a gyűlöletbeszéd büntetőjogi szankcionálása érdekében módosította a Btk.-t, amelyet később az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélt, és megsemmisített. Itt van aztán az a javaslat, melyet Latorcai János képviselőtársammal közösen nyújtottunk be a színesfémre és színesfémötvözetekre nézve elkövetett lopási és orgazdasági cselekmények büntetésének szigorítása érdekében. Mint ismeretes, a tisztelt Ház szocialista, szabad demokrata és MDF-es szavazatokkal a törvényjavaslatot lényegétől fosztotta meg, kivéve abból a szigorító rendelkezések túlnyomó többségét, mely miatt kénytelenek voltunk a már értelmetlenné vált javaslatunkat visszavonni. Ma reggel, a most tárgyalt napirend előtt kezdtük meg a közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat tárgyalását, amelyben szintén a Btk. számos rendelkezésének módosítására tett a kormány javaslatot. Köztudott, az imént el is hangzott Balsai István képviselőtársam szájából, hogy előkészítés alatt áll egy teljes egészében új büntető törvénykönyv megalkotása is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem biztos, hogy ennyi sínpárra, ennyi vágányra szükség van. Valamikor ezeknek a vágányoknak találkozniuk kellene. A törvényjavaslattal kapcsolatos első, egyben általános kritikai észrevételemet ebben a megjegyzésben kívántam kifejezésre juttatni.

Az, hogy egyes képviselők különféle irányból javaslatot tesznek a büntető törvénykönyv módosítására, a parlament törvényhozó munkájának szükségszerű velejárója. Ezek a javaslatok, mint láthattuk, lehetnek jók, rosszak, alkotmányszerűek vagy az alkotmánnyal ellentétesek. Közel négyszáz, önálló indítvány előterjesztésére jogosult képviselőnél szükségszerű az, hogy több a párhuzamos vágány olykor a szükségesnél.

Más a helyzet azonban, ha a kormány az előterjesztő. A racionális törvényalkotási munka megkívánná azt, hogy ha a kormány egy törvény módosítására több javaslatot tesz, azokat egy törvényjavaslatba egyesítse. Ehelyett kaptunk ma egy salátatörvényt meg egy másik törvényt, úgy, hogy mindkettőben ugyanazon törvény módosítására történik javaslattétel. Látszólag másodrendű kérdésről van szó. Valójában a törvények gyakori módosítgatásai a törvény hitelét, tekintélyét, a rendelkezéseinek helyességébe vetett bizalmat ássák alá. Különösen igaz ez egy olyan törvénynél, mint a büntető törvénykönyv, amiről joggal gondoljuk, hogy ősi erkölcsi parancsokon nyugvó, időtálló tilalmakat, szabályokat tartalmaz.

Mivel az új büntető törvénykönyv előkészítéséért a kormány a felelős, és ennek a nagy munkának a jelenlegi szakaszban történő áttekintésére igazán a kormánynak van lehetősége, joggal várnánk el, hogy a kormány elemezze a mostani javaslata és a készülő új büntető törvénykönyv egymáshoz való viszonyát. Az előttünk fekvő törvényjavaslatot a kormány - nem először - előzetes egyeztetés nélkül és viszonylag rövid ideig tartó előkészítés után nyújtotta be. Az, hogy egy ilyen törvényjavaslat kellő alaposságú áttanulmányozására az a nem egész egy hónap, ami a benyújtástól a mai napig eltelt, nem elegendő, egy külön kérdés. Talán még ennél is problematikusabb, hogy nem látjuk annak a megnyugtató jeleit, hogy akár a büntetőjogi kodifikációs bizottság, akár a szakma ezt a törvényt megvitatta és megerősítette volna.

(12.30)

Márpedig a büntető törvénykönyv szakmai megalapozottsága iránt hasonló súlyú és mértékű elvárások kapcsolhatók, mint amit a közelmúltban tárgyalni kezdett polgári törvénykönyvvel kapcsolatosan hangsúlyoztunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a törvényjavaslatban a mi véleményünk szerint vannak támogatható és nem támogatható javaslatok. Az összbüntetéssel kapcsolatos új rendelkezésekkel lényegében semmi bajunk nincs, legfeljebb annyi észrevételt teszünk, hogy az új szöveg olyan evidenciákat tartalmaz, amelyek ezek tételes kimondása nélkül is természetesek. Nyilvánvaló, hogy a már kiállott szabadságvesztés még végre nem hajtott szabadságvesztésekkel nem foglalható összbüntetésbe, vagy a felfüggesztett szabadságvesztés utóbb elrendelt végrehajtása esetén az összbüntetésbe foglalásnak erre a büntetésre is kiterjed a lehetősége. Egy kicsit szájbarágósak ezek a szabályok, és akár az a kérdés is felvethető lenne, hogy egy törvénynek kell-e tankönyvbe való evidenciákat tartalmaznia. A lényeg azonban az, úgy gondoljuk, hogy ez a törvényi szabályozás helyes és elfogadható.

Egészen más a helyzet a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggésben javasolt módosítások tekintetében. Nem kerülhető meg, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat tekintetében rámutassunk arra: ez a jogintézmény valójában az azonos neműek számára kívánja a kvázi házasság lehetőségét biztosítani. Azok a különnemű élettársak, akik különböző megfontolásból eddig nem kívántak házasságot kötni, nem fognak a házasságkötéssel gyakorlatilag azonos következményekkel és formaságokkal járó eljárást igénybe venni, vagyis más elnevezés alatt mégis házasságot kötni. A Ptk. módosításával megteremtett új intézmény a gyakorlatban egyedül az azonos neműek számára kínál olyan lehetőséget, amely eddig számukra nem volt igénybe vehető, gyakorlatban a házasság lehetőségét. A büntető törvénykönyv mostani módosítása e tekintetben lényegében ezt a megoldást kívánja a hozzátartozók fogalmi körének módosításával, illetve a bigámia büntetésére vonatkozó rendelkezéseket érintően a büntetőjog világára kiterjeszteni.

A Kereszténydemokrata Néppárt ezeket a módosításokat elfogadhatatlannak tartja, mert az a szemlélet, mely a kérdés ilyenkénti rendezésében megnyilvánul, összeegyeztethetetlen a házasság intézményéről vallott felfogásával. Továbbá e vita során is hivatkozunk arra a korábban már többször kifejtett álláspontunkra, hogy a bejegyzett élettársi intézményt egyszersmind alkotmányellenesnek tartjuk, mivel az ellenkezik a házasság és a család védelmét kimondó alkotmánybeli rendelkezéssel. Emlékeztetünk arra, hogy ennek az új jogintézményt meghonosító törvénynek a megsemmisítése érdekében az Alkotmánybírósághoz fordultunk, de rajtunk kívül még számosan tették ezt. Miként azt a polgári törvénykönyv vitájában is kifejtettük, most is hangsúlyozzuk, hogy feltétlenül indokolt az ügyben az Alkotmánybíróság döntésének a bevárása, mivel el kell kerülni olyan helyzeteket, hogy egy törvényt alkotmányellenesség okából úgy kelljen megváltoztatni, hogy a tinta még meg sem száradt rajta.

A kormány ez irányú javaslata egyébként a bejegyzett élettársi kapcsolatban további problémákat is felvet. Mivel az eddigi jogi szabályozás a bejegyzett élettársi kapcsolat mellett a be nem jegyzett, azaz sima élettársi kapcsolatot is fenntartja - ami egyébként természetes is -, a most javasolt büntető törvénykönyvi szabályozás a hozzátartozók tekintetében megengedhetetlen diszkriminációt tartalmazna a bejegyzett és a nem bejegyzett élettársak között. A hozzátartozók körében a bejegyzett élettárs a továbbiakban minden tekintetben a házastárssal azonos megítélés alá esne, míg a be nem jegyzett élettársat ez a minőségű hozzátartozói pozíció nem illetné meg. Megválaszolásra vár a kérdés, miért illesse például több jog az azonos nemű bejegyzett élettársat a különnemű, be nem jegyzett élettárshoz képest.

Természetesen elfogadhatatlan számunkra a kettős házasság, azaz a bigámia büntetőjogi szabályának módosítása is. Mind alapvető értékeinkkel, mind pedig alkotmányos felfogásunkkal összeegyeztethetetlen, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat a házassággal azonos büntetőjogi védelemben részesüljön. Már eleve azt is megkérdőjelezendőnek tartjuk, hogy kettős bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének van-e olyan társadalmi veszélyessége, amely szükségessé tenné ennek a magatartásnak a büntetőjogi üldözését. Bejegyzett élettársi kapcsolat fennállása alatt ugyanis újabb bejegyzett élettársi kapcsolatot érvényesíteni, létesíteni nem lehet, és a tiltó szabály megszegésének polgári jogi, illetve családjogi következményei megfelelő módon rendezik - feltételes módban mondom, rendeznék, ha ez az egész törvény persze hatályba lépne -, rendezik, rendeznék e magatartás következményeit. Ha pedig nem feltétlenül szükséges, fölösleges új bűncselekményeket kreálni.

Az elmondottakon túlmenően külön problémát vet fel, hogy ebben a szabályban is jelentkezik a bejegyzett és a nem bejegyzett élettárs közötti negatív diszkrimináció kérdése. Miért lenne eltérő a társadalmi veszélyessége a fennálló házasság alatt mással létesített élettársi kapcsolatnak és a fennálló házasság alatt létesített bejegyzett élettársi kapcsolatnak? Hiszen jogkövetkezményei a bejegyzett és a nem bejegyzett élettársi kapcsolatnak egyaránt vannak, még ha azok nem is ugyanazok. Azok az élettársak, akik nem akarnak házasságot kötni, gyakran hivatkoznak arra, hogy az érzelmi kapocs a lényeges, és emellett nincs szükség közöttük a külön papírra. Ha ezt a jog tolerálja, márpedig valóban tolerálja, akkor belehelyezkedve ebbe a logikába, feltehető a kérdés: miért tegye függővé a törvény egy magatartás bűncselekménnyé nyilvánítását egy papírlap lététől? Miért tekinti továbbá a bejegyzett élettársról kiállított papírt büntetőjogilag ugyanolyannak, mint egy házassági anyakönyvi kivonatot?

Tisztelt Képviselőtársaim! Külön szót érdemel a törvényjavaslat 4. §-a. Érdemes idézni az ehhez fűzött indokolást. Idézem: "A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése tényállását legutóbb a 2007. évi XXVII. törvény módosította 2007. június 1-jei hatállyal. A módosítás célja többek között az volt, hogy egyértelműen tűnjön ki a jogalkalmazó számára a korábbihoz képest változatlan jogalkotói szándék, miszerint valamennyi szerzői és kapcsolódó jogi, vagyoni jogi jogosultság megsértése büntetendő e tényállás alapján, feltéve, hogy valamennyi egyéb tényállási elem megvalósul." Folytatva az idézetet: "A vádhatóság értelmezése szerint a tényállás azonban továbbra sem alkalmas arra, hogy valamennyi, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényben meghatározott díjigénnyel kapcsolatos jogsértés elleni fellépés alapjául szolgáljon. Erre tekintettel a javaslat ismételten módosítja a tényállást, és most már kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az engedélyezési jog nélkül fennálló bármely díjigény megsértését a szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jog megsértésének kell tekinteni." Eddig az idézet.

Hát ez, képviselőtársaim, vicc, pestiesen szólva: kész röhej. Arról van tehát szó, hogy az igazságügyi tárca e feladattal megbízott kodifikátora képtelen volt a jogalkotói szándékot megfelelően megfogalmazni, és emiatt alig egy évvel a Btk. módosítása után újból módosítani kell a törvénykönyvet. Az ilyesfajta hibákért a hátát - a miniszteri felelősség intézményének megfelelően - a miniszternek kell tartania, és ez egy jól működő demokráciában a bársonyszékbe szokott kerülni. Az érintett miniszter egyébként már távozott, de nem ezért. Csak remélni merjük, hogy a mostani módosítás már pontosan kifejezi a jogalkotói szándékot, és nem kell jövőre azzal szembesülnünk, hogy újabb selejt született.

A törvényjavaslat további rendelkezéseihez nincs hozzáfűznivalónk. Az elítéltek, illetve a letartóztatottak véleménynyilvánítással kapcsolatos jogaira vonatkozó rendelkezéseket, illetve az ideiglenes kényszergyógykezelést érintő rendelkezéssel kapcsolatos módosítást támogatni tudjuk.

(12.40)

Tisztelt Országgyűlés! A törvény részünkről vegyes fogadtatásban részesült. Az általunk vitatott részeket illetően módosító javaslatainkat elő fogjuk terjeszteni. A szakma véleményén túlmenően ezek sorsától függ, hogy a törvényjavaslatot egészében tudjuk-e támogatni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz, a KDNP és az MDF soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Salamon képviselő úr. Megadom a szót Hankó Faragó Miklós képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A T/6217. számú törvényjavaslatban több büntetőjogi tárgyú, a normaszöveget, a jelenlegi normákat érintő változtatásokat találhatunk. Döntő többségükkel egyet tudunk érteni. Általános vitára is alkalmasnak ítéltük az alkotmányügyi bizottsági vita során, így egyet tudunk érteni az összbüntetésbe foglalás szabályainak ilyen módon történő megváltoztatásával, egyetértünk a hozzátartozó fogalmának pontosításával, egyetértünk a kettős házasság vagy kettős bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének megjelenésével a büntető törvénykönyvben, és a szerzői jogra vonatkozó rendelkezésekkel is egyet tudunk érteni.

A javaslat terjedelmesebb része foglalkozik egyetlen témával, egy alkotmánybírósági döntésből eredő kötelezettség részbeni teljesítésével, ez az elítéltnek a sajtó útján történő nyilatkozattételi jogát tartalmazza. Ezzel a részével a törvényjavaslatnak csak részben tudunk egyetérteni. Ha jól emlékszem, ez ma a jelenleg hatályos Bvtvr.-ben egy nagyon rövid megfogalmazásban szerepel, ehelyett nagyjából 25 bekezdésnyi szöveg az, amit most találhatunk, és ami itt előttünk fekszik. Mi úgy ítéljük meg, hogy egy kicsit túlbonyolítja a dolgot ez a szabályozás. Elképzelhető, hogy a terjedelmesebb szabályozás indokolt, az Alkotmánybíróság döntéséből eredően nem tartjuk kizártnak, de úgy látom, hogy a megoldás igazából valóban az lenne, amelyről egyébként Bárándy Gergely is beszélt, egy új bv-törvény parlament elé kerülése. Ez, ha jól tudom, alapjaiban kész. Talán aktualizálni kellene, és akkor a Ház elé kerülhetne. Az biztos, hogy megnyugtatóbb megoldást adna.

Azt is bevallom őszintén, hogy részben nem is értem a javaslatot, mert amit szabályoz - bár talán nem helyes, ha a törvényhozásban erről beszélünk -, ezek a rendelkezések nagyon könnyen kijátszhatók. Azért nem értem a szabályozást, mert igazából az elítéltnek semmi mást nem kell tennie, mint a védőjével felvenni a kapcsolatot, írásban ellenőrzés nélkül érintkezhetnek, a védője jogszerűen, mondjuk, például ha a Blikknek szeretne nyilatkozni valaki, akkor az írásbeli érintkezés útján kihozza ezt a nyilatkozattervezetet vagy a kérdésekre adott válaszát az elítéltnek, és azt eljuttatja, mondjuk, a Blikkhez, ha ez szándékukban áll. Az egy teljesen más kérdés, hogy ha államtitoksértés történik-e vagy egyéb, azok bűncselekményt valósítanak meg, nyilvánvalóan megfelelő jogkövetkezményekkel. De egyébként maga az a dolog, hogy az elítélt szeretne kapcsolatba kerülni valamilyen módon a sajtóval, vagy a sajtó igényét ilyen módon kielégítse, véleményem szerint ily módon megoldható. Ehelyett egy rendkívül bonyolult szabályozást találunk, amely szabályozás nem biztos, hogy eléri a célját. Szerintem meg kellene kísérelni ezt egyszerűbben megfogalmazni.

Tehát ezzel a részével a törvényjavaslatnak kevésbé tudunk egyetérteni, örülnék, ha a kormány nyitottnak mutatkozna egyszerűsítő módosító javaslatok befogadására. Talán az is jó lett volna, ha hasonlóan a közrend elleni cselekmények nagy csomagjához, itt is valamilyen módon szét lehetne választani a rendelkezéseket; mert az első részével könnyen tudunk azonosulni, azt talán módosítás nélkül ebben a formájában is szívesen támogatjuk, ezzel a részével viszont komoly fenntartásaink vannak.

Ugyanez a helyzet a másik törvénycsomaggal kapcsolatban is, ha a kormány szeretné, hogy valóban legalább az egyetértésre találó rendelkezések tekintetében sikeres legyen a törvényhozási kísérlet, akkor lehet, hogy érdemes lenne ezt a bontást megfontolni valamilyen módon. Szerintem ebben a parlamenti frakciók nagy része egyet tudna érteni, mert nyilván mindannyiunknak érdeke, hogy amiben egyezség van, ami remélhetőleg többséget kap a parlamentben, az biztosan kapja meg a többséget, és ne vesszen el azért, mert mondjuk, más rendelkezések nem kapnak ilyen többséget.

A törvényjavaslat nagy részével tehát egyet tudunk érteni, ez az utóbbi rész, a Bv. törvényerejű rendeletnek a módosítása, ha lehet, akkor jó lenne, ha változhatna a későbbiek során a vitában. Egyébként a javaslatot támogatjuk.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Hankó Faragó képviselő úr. Herényi Károly képviselő úr, az MDF képviselőcsoportja vezérszónoka következik.

HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a javaslat, amely előttünk fekszik, tulajdonképpen csak kisebb módosításokat és változásokat tartalmaz. Célja a büntetőjogi tárgyú törvények hozzáigazítása a bekövetkezett jogszabályváltozásokhoz, illetve megoldást nyújt a jogalkalmazásban felmerült egyes értelmezési problémákra.

Három csoportban foglalnám röviden össze. 2009. január 1-jén elvileg, ha az Alkotmánybíróság nem minősíti alkotmányellenesnek, akkor hatályba lép a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény. E törvény a bejegyzett élettársaknak a házastárssal azonos jogállást biztosít, amelyet nyilván a Btk.-ban is meg kell jeleníteni.

A második: a kormány 2008. július 1-jével hatályon kívül helyezte többek között a bűnügyi és igazságügyi tájékoztatásról szóló 10/1986. (IX. 1.) IM-BM együttes rendeletet, amely a fogva tartott sajtónyilatkozat-tételére vonatkozóan tartalmazott szabályokat. A javaslat azt a szükséges szabályozást teremti meg, amely a hivatkozott jogszabály hatályon kívül helyezéséből eredően, annak tárgykörét tekintve - véleménynyilvánítás szabadsága, sajtószabadság - törvényi szintű rendelkezést igényel a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. számú törvényerejű rendeletben.

A javaslat - a harmadik ilyen fontos elem - rendelkezik az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásának szabályairól, tekintettel arra, hogy a Bvtvr. még utaló szabályban sem rendelkezik annak végrehajtásáról, azt jelenleg a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatairól, működéséről szóló 36/2003. számú IM-rendelet szabályozza.

Előre kell bocsátani, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek miatt ezt a javaslatot a Magyar Demokrata Fórum ne tarthatná támogathatónak. A törvényjavaslat körüli vita lényege, és ennek tanúi lehettünk, elsősorban az, hogy a kormány miért nem várja be az Alkotmánybíróság döntését a bejegyzett élettársi kapcsolat tavaly elfogadott szabályának alkotmányosságáról. Ezzel kapcsolatban viszont el kell ismerni, hogy ezen álláspont hangoztatóinak is megvan a maguk igazsága. A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény vitájában alig egy évvel ezelőtt elmondtuk, hogy az élettársi kapcsolatra vonatkozó törvényjavaslat és maga az élettársi jogintézmény az MDF álláspontja szerint nem pusztán jogi kérdés. Ahhoz, hogy teljes képet kaphassunk, és annak alapján felelős döntést tudjon hozni az Országgyűlés, vizsgálni kell a kérdés társadalmi, erkölcsi és gazdasági hatásait is.

Egy évvel ezelőtt a kormány sajnálatos módon beleugrott a kérdés szabályozásába. Beleugrott anélkül, hogy időt hagyott volna a kiérlelt vitára, és feles törvény lévén érvényesítette az akaratát számos ellenzéki kifogással szemben. Ezért számos kérdés és jogos ellenzéki felvetés megválaszolatlan maradt. Ma is úgy gondoljuk, hogy lehetett volna erről a témáról és a témával összefüggő kérdésekről szakmai-politikai vitát folytatni, ugyanakkor az elfogadott törvénynek éppen az ehhez hasonló, széles társadalmi csoportokat és fennálló életviszonyokat befolyásoló rendelkezései miatt a javaslat megvitatására és összefüggéseinek áttekintésére hosszabb időre lett volna szükség. Az élettársi kapcsolat újraszabályozása az MDF álláspontja szerint - mint egy kiemelkedően fontos társadalmi kérdés - igényelte volna azt, hogy kellő idő álljon rendelkezésre a javaslat megvitatására.

(12.50)

Ezenfelül azt is érezni lehetett, hogy a kormány elsősorban egyfajta kampánytémává kívánta tenni ezt a kérdést, tehát nem az őszinte felismerés és a tenni akarás vezette, hanem a tavalyi költségvetési vita időszakában kellett valami olyan téma, ami elviszi a médiafelületet. Pedig ez a téma jogalkotói oldalról ennél sokkal nagyobb figyelmet és sokkal kiérleltebb vitát érdemelt volna. Ehhez képest a kormány elképzelése szerint a javaslatot az Országgyűlés kormánypárti többsége 3-4 hetes, igen rövid vita után elfogadta.

Akkor is elmondtuk, most is fel kell a hívni a figyelmet rá, hogy az akkori törvényjavaslathoz a kormány nem készített semmiféle hatáselemzést. Hogy csak egy példát említsek: azt sem tudjuk, hogy az új élettársi kapcsolat milyen hatást gyakorol a hozzátartozói nyugellátásokra, annak milyen költségvetési többletigénye lesz. Erre ma sem tudjuk a választ, mint arra sem, hogy hány olyan területe lesz a jogrendszernek, ahol a bejegyzett élettársi kapcsolat további jogalkotási feladatokat eredményez. Bizony ezen jogalkotási feladatok száma meglehetősen nagy.

A magunk részéről azt elismertük és elismerjük, hogy az élettársi kapcsolat jelenleg teljesen üres, és elavult jogi szabályait a mai kor igényeihez igazodó rendelkezésekkel kell megtölteni. Azt is tudomásul vettük, hogy az Alkotmánybíróság korábbi határozatát szem előtt tartva, az élettársi kapcsolat tartalma jelentősen bővüljön. Nyilvánvaló, hogy számos olyan elem, jog és kötelezettség, amely jelenleg csak a házastársak viszonyában áll fenn, ki kell hogy terjedjen az élettársakra is. Elmondtuk annak idején, hogy az MDF partner mind szakértői, mind politikai konzultációra ebben a kérdésben, ehhez képest konzultáció nem volt, érvényesült a kormányzati akarat. A jelenlegi helyzetben pedig valóban érdemi kérdés lesz, hogy az Alkotmánybíróság hogyan dönt a bejegyzett élettársi kapcsolatról.

Ezzel együtt azonban nyilvánvaló, hogy amennyiben a bejegyzett élettársi kapcsolat a jelenlegi formájában vagy akár kisebb változtatásokkal is, de fennmarad, úgy a javasolt Btk.-módosításra mindenképpen szükség van. Annak indokoltsága ebben az esetben nem vitatható. A többes házasság - mint a büntetőjog által tilalmazott magatartás - ki kell hogy terjedjen a bejegyzett élettársi kapcsolatokra is.

Még egyszer megjegyzem, ha a kormány annyi türelmet tanúsított volna, hogy megvárja az Alkotmánybíróság döntését, akkor sokkal egyszerűbb és sokkal tisztább lenne a képlet. Amennyiben az Alkotmánybíróság döntése a tavaly elfogadott jogszabályt meghagyja, és 2009. január 1-jén hatályba lép, akkor ennek a törvénymódosításnak az MDF szerint van jogosultsága, egyébként nincs.

Köszönöm. (Dr. Avarkeszi Dezső tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm, Herényi frakcióvezető úr. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Az általános vitát elnapolom, folytatására és lezárására várhatóan későbbi ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. A törvényjavaslatot T/6219. sorszámon, a bizottsági ajánlásokat pedig T/6219/1. és 2. sorszámon megkapták, és a honlapon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Avarkeszi Dezső államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben.

Öné a szó, államtitkár úr.