Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Arra kérem az MSZP frakcióját, hogy ezzel a kezdeményezésével keresse meg valóban az alkotmányügyi bizottságot, megteheti, kérem, tegyék meg, és akkor majd nyilván annak megfelelően, ahogy az alkotmányügyi bizottság mint ügyrendi kérdésekben illetékes bizottság dönt, annak megfelelően térünk vissza erre a kérdésre. Köszönöm szépen.

Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig.

Tisztelt Országgyűlés! Lenne egy javaslatom, illetve egy kérdésem. Miután módosító javaslat ez idáig nem érkezett be, kérdezem tisztelettel, hogy tervezi-e még valaki, hogy módosító javaslatot kíván benyújtani ezekhez az előterjesztésekhez. Aki igen, kérem, gombnyomással jelezze! Karsai Péter? Vagy felszólalni kívánt? (Jelzésre:) Nem.

Amennyiben nem tervezik módosító javaslat benyújtását, akkor viszont nem kell döntenünk természetesen a részletes vitára bocsátásról, ezért most szünetet rendelnék el, a határozathozatalt lezárnám, viszont a szünetet követően ezzel a napirendi ponttal folytatnánk a munkánkat, az általános vitát illetően. Amennyiben ezzel a javaslatommal egyetértenek, kérem, hogy kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez látható többség.

Köszönöm szépen a részvételüket, határozathozatalainknak a végére értünk, két perc technikai szünetet rendelek el.

(Szünet: 19.44-19.49

Elnök: dr. Áder János

Jegyzők: Gulyás József és dr. Hende Csaba)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A szokásosnál kicsit hosszabbra nyúlt a technikai szünet, úgyhogy azt gondolom, akinek valamilyen halaszthatatlan, sürgős közfeladata van még ma este, az nyugodtan elhagyhatja a termet, szavazás már nem lesz, viszont vita még igen.

Elsőként a mai napirend szerint a bírák jogállásáról szóló törvényjavaslat vitájára kerül sor, tehát a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája kezdődik most, egészen a lezárásig. Kovács Tibor, Molnár Albert, Koscsó Lajos, Bárándy Gergely képviselők önálló indítványát T/4418. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig T/4418/2. számon kapták kézhez.

Megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, akinek 15 perc áll rendelkezésére, hogy véleményét ismertesse velünk.

(19.50)

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosító javaslat, amelyet képviselőtársaimmal benyújtottunk, három, a bíróságokat, a bírákat érintő módosítást tartalmaz.

Az első, talán legjelentősebb módosítás a törvényjavaslat szerint az lenne, hogy a bíróságok napját, a köztisztviselők és az ügyészek napjához hasonlóan, munkaszüneti nappá nyilvánítaná mind a bírák, mind pedig a bírósági közalkalmazottak, köztisztviselők számára.

A törvényjavaslat másik módosítása a bírák jubileumi juttatásával kapcsolatban az Alkotmánybíróság határozata nyomán kialakult bizonytalan helyzetet egyértelműsíti. A módosítás - és ezt kiemelném - minden bíró számára előnyös helyzetet teremt, tehát a két verzió közül a bíró gyakorlatilag kiválaszthatja, hogy az ő számára melyik kedvezőbb, és eszerint kell majd elbírálni az ő ügyét.

A harmadik módosítás pedig a következő volna. Néhány település önkormányzata jelezte az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és az egyéni országgyűlési képviselők felé, hogy könnyebbséget jelentene a lakosság számára, ha az eddigitől eltérő helyi bíróság illetékességi körébe tartoznának a települések, illetve a településeken felmerülő ügyek. Mi úgy gondoljuk, hogy ez a változás különösebb nehézséget nem okoz, ugyanúgy nem okoz anyagi nehézséget, pluszráfordítást nem követel, tehát támogatható ez a kérés.

Mindhárom módosítás tehát szükséges és lehetséges, mindhárom módosítás a bírák, bírósági alkalmazottak, illetve a jogkereső állampolgárok érdekeit, javát szolgálja, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjen.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíván-e valaki szólni. (Jelzésre:) Igen. Megadom a szót Juhász Gábor államtitkár úrnak. (A kijelzőn nem jelenik meg az államtitkár neve. - Juhász Gábor rövid szünetet tart.) Esetleg a gombot nyomja meg, államtitkár úr. Megtörtént? Parancsoljon!

JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Az egyes bíróságok illetékességi területét, azaz azt, hogy egy város vagy község lakóinak ügyében melyik bíróság járjon el, a bíróságok szervezetéről szóló törvény melléklete sorolja fel. Vas és Borsod-Abaúj-Zemplén megye több községe kezdeményezte, hogy a megyeszékhelyi bíróság helyett egy könnyebben megközelíthető, hozzájuk közelebbi bíróság illetékességi területéhez szeretnének tartozni. Az öt kisközség lélekszámára tekintettel a változás nem jelent jelentős ügymódosulást a bíróságok között, az ott lakók számára viszont fontos, hogy hova és mennyiből kell utazniuk peres ügyeik intézése érdekében.

Az elmúlt években számos szakma, civil szerveződés, szervezet kialakította a saját ünnepnapját, amely alkalmat ad az eredmények bemutatására, a jövő céljainak megfogalmazására és a közösségért legtöbbet tevők érdemeinek elismerésére. A köztisztviselők és az ügyészek esetében ezt a napot törvény is rögzíti. A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869-es törvény kihirdetéséről történő méltó megemlékezés érdekében, ehhez hasonlóan ez a javaslat július 15-ét a bíróságok napjává nyilvánítja.

Végül, de nem utolsósorban a javaslat a bírák jubileumi jutalmára vonatkozó szabályozást is pontosítja, egyértelműen felsorolva, hogy mikor, milyen jogviszonyban szerzett szolgálati idők alapján jogosultak erre az elismerésre.

Figyelemmel arra, hogy ezek a változások az azt kezdeményező állampolgárok, illetve a bírák számára fontos újításokat hoznak, és azzal az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is egyetért, a módosítás elfogadását a kormány támogatja, és erre kérem képviselőtársaimat is.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Most a képviselői felszólalások következnek, 10-10 perces időkeret áll a felszólalók rendelkezésére. Elsőként Hankó Faragó Miklós képviselő úr jelentkezett az SZDSZ-ből felszólalásra.

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Előterjesztők! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot a Szabad Demokraták Szövetsége szívesen támogatja, annak mind a három elemével egyetértünk. Hosszabban nem is szeretnék időzni a két technikai elemmel kapcsolatban, hogy az illetékességi szabályokat hogyan változtatjuk meg, illetve hogy a jövedelemfizetés hogyan történik majd, csak azzal az első pontjával, amelyről mind a kormány képviselője, mind Bárándy Gergely előterjesztő is említést tett, ez a bíróságok napjának törvénybe iktatása. Erről néhány szót szívesen szólnék.

Teszem ezt elsősorban azért, mert az az időpont, amelyet a törvényjavaslat a bíróságok napjává nyilvánít majd - július 15-ét, ahogyan azt hallhattuk -, egy 1869-ben megszületett, az 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének az időpontja volt. Ez egy korszakos jelentőségű törvény volt, a bíróságok függetlenségét teremtette meg. Ennek a törvényjavaslatnak az előadója az a Horváth Boldizsár miniszter úr volt, aki szombathelyi országgyűlési képviselőként került a parlamentbe, és dolgozott hosszú időn keresztül országgyűlési képviselőként, majd néhány évig miniszterként. Az ő tevékenységéhez igen nagy jelentőségű törvényjavaslatok fűződnek, talán ezek között is a legjelentősebb ez a bizonyos 1869. évi IV. törvénycikk. Ennek a tevékenységnek a nyomait ma is megtalálhatjuk írott formában egyrészt a parlamenti jegyzőkönyvekben, de megjelent egy könyv is Szombathely város és az igazságügyi tárca közös gondozásában, amely ezt a törvénycikket tartalmazza, illetve Horváth Boldizsár expozéját a törvényjavaslattal kapcsolatban.

Nekem, szombathelyi országgyűlési képviselőnek, igazán örömömre szolgál, hogy ennek a jelentős eseménynek ilyen szempontból is jelentősége lesz a későbbiek során, hogy ez a bíróságok napjává válhat majd. Ennek külön is örülök. A törvényjavaslatnak egyébként minden elemével egyetértünk, és szívesen támogatjuk.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Balsai István képviselő úrnak, a Fidesz-frakcióból.

DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportja nevében a törvényjavaslatot támogatni tudjuk.

Egyetlenegy dolgot szeretnék szóvá tenni, nem kisebbítve ezzel az előterjesztők munkáját. Viszonylag szokatlan, én legalábbis nem emlékszem arra, hogy bírósági illetékességet, valamint ilyen, a bírák szempontjából jelentős, ünnepélyes alkalmat jelentő bíróságok napja tekintetében előterjesztett javaslatot képviselői indítványként tárgyalunk, még akkor is, ha az előterjesztő képviselője egyébként az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja.

Arra gondoltunk, hogy a jövőben helyesebbnek látjuk, ha a kormány terjeszti elő az ilyen, a bíróságok szervezetére, valamint illetékességére vonatkozó törvényt.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem jelentkezett senki sem.

Megkérdezem Bárándy Gergely urat, kíván-e válaszolni az imént elhangzottakra. (Jelzésre:) Öné a szó.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden kívánok csak reagálni. Először is köszönöm képviselőtársaimnak és államtitkár úrnak is, hogy támogatásukról biztosítják a törvényjavaslatot.

Másrészt Balsai képviselő úr felvetésére valóban azt tudom válaszolni, amit ő is megjegyzett egyébként, hogy ha eddig nem volt gyakorlat, hát ezután, azt remélem, gyakorlat lesz az, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács országgyűlési képviselő tagjai terjesztenek be a bíróságokkal kapcsolatos törvényjavaslatokat, hiszen pontosan az Országos Igazságszolgáltatási Tanács az a szervezet, amelyik megteremti a formalizált kapcsolatot az Országgyűlés, tehát a törvényalkotó és a bírósági szervezet között.

(20.00)

Tehát ha eddig ilyen nem történt, akkor azt gondolom, éppen ideje, hogy a jövőben ez megtörténjen. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy a jövőben is a kormány hasonló tartalmú javaslatokkal élhet és élnie is kell.

Még egyszer köszönöm a támogatást a törvényjavaslathoz. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel a törvényjavaslathoz nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor, határozathozatalra a következő ülésünkön kerül sor.

Soron következik a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Varju László, Fogarasiné Deák Valéria, Balogh László, Molnár Csaba és Szabó György képviselők önálló indítványát T/4120. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/4120/38. számon kapták kézhez.

Indítványozom, hogy a benyújtott módosító indítványokat azok számára és összefüggéseire tekintettel összevontan, egy szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e ezzel a javaslattal. Kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta.

Kérem a felszólalni kívánó képviselőket, hogy felszólalásuk kezdetén jelezzék, hogy a bizottsági ajánlás melyik pontjához kívánnak hozzászólni.

Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1-48. pontjaira. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni tízperces időkeretben. Az írásban jelentkezők természetesen ezúttal is elsőbbséget élveznek. Egy ilyen képviselőről van tudomásunk, Pettkó András jelentkezett írásban, úgyhogy őt illeti elsőként a szó.