Készült: 2024.09.21.00:16:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

38. ülésnap (2010.10.25.), 253. felszólalás
Felszólaló Dr. Nyikos László (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:03


Felszólalások:  Előző  253  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kívánok visszaélni a türelmükkel e kései órán, azonban mégis szólnom kell, azt gondolom, az ügyben. Röviden szeretnék három szakmai kérdést figyelmükbe ajánlani, és ha másért nem, a jövőre vonatkozóan és a jegyzőkönyv kedvéért. De mielőtt megtenném, azt kell mondanom a bizottságot vezető elnökként, hogy nagyon nehezményezem azt, hogy Dankó Béla képviselő úrra jutott ez a feladat, hogy ismertesse a bizottság többségi álláspontját, pontosabban a bizottság véleményét, hiszen mint korrektül elmondta, egyhangú szavazás volt. Tudniillik azért, mert ő nem volt még tagja a bizottságnak, amikor ez a napirendi pont szerepelt a bizottság ülésén, következésképpen ezért volt, gondolom, kicsit zavarban a hozzászólása elején, hogy ilyen témával kell neki debütálni. Talán a téma jelentőségét és hitelességét fokozná, ha olyan képviselő mondaná el a bizottság véleményét, aki jelen is volt az ülésen.

Nos, e megjegyzés után az első probléma, amire szeretném fölhívni a tisztelt Országgyűlés figyelmét, Pálffy képviselőtársam korrekten ismertette azt a kulturális bizottságban elhangzott Jobbik-álláspontot, miszerint gondot jelent az, hogy a Műsorszolgáltatási Alap is és az azt működtető intézmény, az ORTT is kilóg a központi költségvetésből, nem része annak. Azért kell itt nekünk ilyen kései órán külön foglalkozni egy egyébként jelentős intézmény zárszámadásával, meg korábban a költségvetésével is, mert meglehetősen furcsa módon ez nem integrált az állami költségvetésbe. Furcsa dolog az, hogy egy parlamenti bizottságnak kell előterjesztenie a zárszámadását egy állami intézménynek, jelesül az ORTT-nek, miközben semmi köze a bizottságnak az ORTT által végrehajtott gazdálkodáshoz és beszámolóhoz.

(21.50)

Én azt gondolom vagy azt remélem, hogy az ORTT helyére lépő új intézmény, a médiatanács, pontosabban a médiahatóság jövőre már integrálódni fog az államháztartásba, az államháztartás központi alrendszerébe, és a kormány fogja előterjeszteni a médiahatóság költségvetését, és majd a kormány fogja jövőre, egy év múlva a zárszámadási törvényjavaslatában a zárszámadását is ennek benyújtani, és nem ilyen szerencsétlen módon, ami - valljuk be őszintén itt egymás között - sérti azt a költségvetési elvet, miszerint az államnak egy költségvetése van, és minden közpénz abba folyik be, és minden közkiadás abból áramlik ki, és ezt az egységes költségvetést, aminek a benyújtása előtt áll a kormány, a kormány nyújtja be, és nem egy parlamenti bizottság, és nem olyan módon számol el, mint ahogy ez jelenleg történik. Ez az első probléma, amit szeretnék a figyelmükbe ajánlani abban a reményben, hogy meg fog oldódni ez a kérdés néhány hónapon belül.

A másik, amire szintén utalt Pálffy képviselőtársam, a bizottság elnöke, hogy tudniillik itt közpénzekről van szó, díjakról van szó, amikből a Műsorszolgáltatási Alap támogatja a médiumokat, a Duna Televíziót, a Magyar Televíziót és így tovább. Közpénzről van szó, következésképpen logikus lenne vagy jogos lenne, vagy célszerű lenne, vagy európai lenne - mondhatnám a jelzőket - az a megoldás, miszerint a közpénzekkel való elszámolást nem magánkönyvvizsgálók ellenőrzik, hanem az Állami Számvevőszék. Az azért van kitalálva, hogy az államháztartásba integrált közpénzeket, általában a közpénzeket ellenőrizze, és ő tegyen jelentést a parlamentnek arról, hogy rendben találta-e a gazdálkodást. Ez nem így történt most sem, hosszú évek óta nem így történik.

Remélhetőleg talán egy új alkotmánnyal, egy új számvevőszéki törvénnyel ez is meg fog változni, hogy nem magánkönyvvizsgáló auditál, hanem az Állami Számvevőszék. Ráadásul úgy auditál a magánkönyvvizsgáló, hogy az ORTT bízza meg, a menedzsment bízza meg az őt egyébként ellenőrző auditort, ami egy logikai nonszensz, a szakmában ilyen máshol nincsen, csak Magyarországon fordulhat ilyen elő. Olyan van, hogy magánkönyvvizsgáló auditál az államháztartásban, de ott az Állami Számvevőszék bízza meg, és a felelősség, a szakmai felelősség is az Állami Számvevőszéké. Ezen is változtatni kell, azt gondolom, erre is van esély a jövő esztendőben megszületendő új alkotmány engedte keretek között, egy új számvevőszéki törvény megalkotásával.

Végül a harmadik kérdés, amit szeretnék a figyelmükbe ajánlani, hogy én magam szakmai dilemmában voltam mindvégig, hogy szabad-e igennel szavazni akkor, amikor ez a zárszámadási törvényjavaslat a Ház elé kerül, ugyanis a Műsorszolgáltatási Alapnak a könyvvizsgálója korlátozott záradékot adott a beszámolóról, ami azt jelenti a szakma szabályai szerint, hogy lényeges hibák voltak benne. Nos, ha lényeges hibák vannak egy beszámolóban, akkor a lényeges hibákat ki kell javítani, és akkor újra be lehet ezt a beszámolót nyújtani.

Miután - és megint hivatkozok Pálffy képviselő úrra, pontosabban: Dankó Béla képviselőtársam tájékoztatására - a bizottság meghallgatta a Műsorszolgáltatási Alap könyvvizsgálóját és a Számvevőszék szakértőjét is, mindkettejük egybehangzó véleménye az volt, hogy a gazdálkodás korrekt volt, a pénzügyi beszámoló hű és valós képet fest a gazdálkodásról, mind a könyvvezetésről, mind a számviteli-pénzügyi szabályok betartásáról, ezért mindkét szakértő a bizottságot arra buzdította, hogy nyugodtan, szakmailag megnyugodva mondhat igent arra, hogy ez a zárszámadás ide, a Ház elé kerülhessen.

Az a bizonyos korlátozásra okot adó hiba nem számviteli természetű, nem szakmai természetű, hanem a Ház mulasztása úgymond, az itt közismert kifejezéssel élve koherenciazavar, ami a számviteli törvény és a médiatörvény között áll fönt hosszú évek óta. Ez egy mulasztása ennek a Háznak, és ha nem küszöböli ki ezt a koherenciazavart - ha már ennél a kifejezésnél maradtam én is -, akkor vélhetően a következő esztendőkben is ilyen kínos helyzetekbe kerülhetünk, hogy kénytelenek vagyunk egy egyébként nem tökéletes zárszámadást elfogadni, mert a törvényalkotó, a törvényhozó, az Országgyűlés nem tudja vagy nem akarja, vagy nem ér rá ezeket a hiányosságokat kiküszöbölni.

Én annak reményében javasolom mindannyiunknak az ORTT zárszámadásának az elfogadását, hogy ez az utolsó ilyen esemény, és a következő évben már egy egységes állami költségvetés keretei között a központi költségvetésbe integrált médiahivatal zárszámadását tudjuk tárgyalni a többi alkotmányos fejezettel együtt.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  253  Következő    Ülésnap adatai