Felszólalás adatai

Az elmúlt időszak, ahogy említettem, közel 20 év önkormányzati munkája kapcsán mindig érdeklődéssel figyeltem a parlament munkáját, érdeklődve figyeltem, hogyan vitatja meg a tisztelt Ház, az Országgyűlés a költségvetést úgy az általános vitában, mint a részletes vitában. Talán nem meglepetés, hogy a legnagyobb érdeklődést számomra mindig az önkormányzati alrendszer sorsának alakulása jelentette, hiszen ez volt az, ami szűkebb hétköznapjainkat alapvetően behatárolta.

Az előző időszakban tendenciaként figyelhettük meg, hogy az önkormányzati világot, az intézményeket érintő normatíva folyamatosan csökkent. Talán egy-egy évben lenne erre magyarázat, de amikor tendencia szerint történik ez, akkor bizony az ember meghőkölve áll. Nos, átéltük ezt az időszakot, és öröm számomra, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben is, amit élünk, most mások a tapasztalatok.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Nyilvánvalóan több forrást előteremteni nem egyszerű feladat, de mindenképpen rögzíteni kell, hogy az önkormányzati normatívák csökkenése megállt, stabilizálódott, és ezzel egy időben megkezdődött a feladatok újragondolása. Szerintem a feladatok újragondolása része ennek a munkának, amit el kell végeznünk, hiszen újra kell gondolni, hogy mit fog vállalni az állam, mit tud vállalni az önkormányzat a jövőben. Úgy hiszem, hogy ezeknek a feladatoknak az új értelmezése, a takarékos tervezés és azok a főbb irányelvek, amelyek már itt elhangzottak az általános vitában, nevezetesen a jelentős tartalékképzés és az államadósság csökkentése, ez mindenképpen biztosíthatja azt, hogy nyugodtabb évek elé nézhessünk.

Nyilván átéljük és érzékeljük a gazdasági helyzetet, ami körülvesz bennünket, ezért akár az önkormányzati világban, akár az ország költségvetésének tervezésekor is elengedhetetlen, hogy reálisan tervezzünk. Úgy hiszem, hogy az elkészített anyag mindenképpen alkalmas arra, hogy ezeknek a kívánalmaknak megfeleljen.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)