Felszólalás adatai

ELNÖK: Hozzászólásra következik Balsay István úr, a Fidesz képviselője.

BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A módosító javaslatok közül néhány olyanra szeretném felhívni a figyelmet, és kérni hozzájuk a tisztelt Ház támogatását, amelyeket a Balaton vízminőség-védelme, a Balaton-parti területek védelme és a fejlesztések összhangjának megteremtése érdekében tartok fontosnak.

Javaslatainkban dr. Bóka Istvánnal és Lasztovicza Jenő képviselő úrral együtt megfogalmaztuk, hogy szükségesnek tartjuk a part közeli településeknek nem minősülő települések kapcsán, hogy az 1998. január 1-jei területnagysághoz képest 15 százalékkal legyenek növelhetők ott is, ahol a csatornázás a törvénytervezetben írt százalékot nem éri el. Ennek a célja az, amiről képviselőtársam az előbb már szólt. Ennek a korlátozásnak, szabályozásnak a teljesen parttalanná tétele, feloldása nem lehet a célja, hiszen minden település fejlődhet, így a Balaton közeliek is, abban az esetben, ha ennek a szabályozásnak megfelelnek.

Szeretném, ha a tisztelt Ház a Balaton rendezési tervéről, a kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervéről és területrendezési szabályozásáról szóló törvénytervezetet figyelemmel kísérve támogatná, hogy a törvény hatálybalépésétől számítva 2005 decemberéig lehessen épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni abban az esetben, ha az önkormányzatoknak ez a szándéka nem párosul azzal a lehetőséggel, amely a rendezési terv kialakítását szükségessé tenné, illetve ha a szennyvízcsatorna-hálózat nem megfelelő ütemben épül. Magyarán: a módosító javaslat kapcsán számítunk arra, hogy a törvény további helyi jogszabályokat indukál, és ehhez a lehetőség biztosítását mind az időtartam növelésében, mind az anyagiak biztosításában szükségesnek tartjuk.

Több módosító javaslatunk foglalkozik azzal, hogy összhang teremtődjön a fejlesztésekben, és hogy meghatározott vízfelület rovására ne növekedjen, ne változzék a Balaton jogi partvonala. A nagy számban érkező panaszok és hatósági eljárások számunkra azt teszik kötelezővé és feladatunkká, hogy megvédjük a Balaton partvonalát, és ezt igen erős, határozott hatósági munkával a későbbiekben is gyakoroljuk.

Nagyon fontosnak tartom azt a javaslatot is, módosító javaslatunkat, amelyben nagyobb lehetőséget és teret kívánunk adni a vízi turizmus fejlesztését szolgáló létesítményeknek, mint ahogy az a törvénytervezetben volt. Szeretném, ha a törvény a balatoni táj, a védett természeti területek övezetében, alövezetében szigorúbban fogalmazna majd a távközlési létesítmények elhelyezésével kapcsolatosan.

Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Külön módosító javaslatban tértünk ki arra, hogy a vízminőség-védelemnek nagyon nehezen és nagyon sok munkával, aprólékossággal lehet csak megfelelő módon eleget tenni. Ilyen a belterületekről, épített területekről, településekről a Balatonba jutó csapadékvíz szűrése, tisztítása, és hogy ezeknek olyan felületek, mint a kikötők, csónaktárolók vagy harmad-, negyedosztályú nádasok legyenek a befogadói. Ez azért fontos, mert a szennyvíz tisztításában, kezelésében igen nagyot léptünk előre korábban a Balaton területén, a Balaton menti településeken, sőt e törvényben azt is meghatározzuk, milyen időtartamig lehet tisztított szennyvizet beengedni a Balaton vízgyűjtő területére vagy a Balaton közelébe. Nagyon fontosnak tartom, hogy a módosító javaslatunk elfogadása esetén a csapadékvíz kapcsán - amely körülbelül az egyharmadát hozza a foszforterhelésnek - szintén megfelelő megoldást találjunk a rendezési tervekben, és hogy az önkormányzatokkal együtt a Balaton vízminőségének a megóvása érdekében ehhez ragaszkodjunk is.

Egy átfogó jelentőségű javaslatunkra szeretném még felhívni a figyelmet, amely látszólag egy koordináló, összehangoló szerepkört ad egy különleges státusú építésznek, főépítésznek. Szeretnénk, ha a főépítészi rendszerbe beilleszthetően a Balaton tájképéért, a balatoni táj értékeiért és nem utolsósorban a Balaton rendezési tervéért és a szabályozásért mintegy élő lelkiismerettel felelős balatoni főépítészt állítanánk be, aki a munkájában természetesen az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Balaton környékén működő főépítészek tevékenységének az összehangolásáért is felelősséget vállalna szakmailag.

Módosító javaslataink azt célozzák, hogy lehetőség szerint a kiemelt térségek közül is kiemelt Balaton mint programrégió megkapja azt a figyelmet, azt a gondoskodást, amelyet a polgári kormány számára a költségvetésben is számára biztosított. A magam részéről nem tartom lehetségesnek azt, hogy egy szabályozó, rendezési tervben olyan költségvetési kikötések szerepeljenek, mint amelyekre nézve néhány képviselőtársam módosító javaslatot nyújtott be. Viszont erősen támogatom, hogy a költségvetési törvényben és az államháztartási törvényben a Balaton kutatására, fejlesztésére önálló soron továbbra is megjelenjenek tételek, hogy növekedjenek ezek az összegek, és különösen azt, hogy a belső és a külső övezeti vízgyűjtő területen lévő értékek védelme érdekében nagyobb természetvédelmi, környezetvédelmi, agrár-, közlekedési intézkedésekre lesz szükség, mint ahogy az elmúlt időszakban volt.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Hozzászólásra következik Bóka István úr, a Fidesz képviselője.

DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány rövid megjegyzéssel szeretném kezdeni a hozzászólásomat. Az egyik az, hogy valamikor az általános vitában úgy hagytam abba a hozzászólásomat: nemcsak azért örülök ennek a törvényjavaslatnak, mert a régióban élők nagyon várják azt, hanem azért is, mert a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által előkészített törvényjavaslat szellemével, a szabályozás irányával valamennyi parlamenti frakció egyetért. Nagyon nagy örömmel tölt el engem az, hogy reményeim szerint a végszavazás során egy olyan törvényjavaslatot tudunk elfogadni, amely a parlamenti képviselők jelentős többségének a támogatását bírni fogja. Ezért az előterjesztőt mindenféleképpen dicséret illeti, és a régióban élők képviseletében megköszönöm az előkészítő munkát.

(22.10)

Amikor az egyes konkrét jogszabályhelyeket vagy az egyes konkrét módosító indítványokat nézzük, a Balaton és a régió szempontjából szerintem azokat a szempontokat kell figyelembe venni, hogy mennyiben szolgálja a Balaton vízminőség-védelmét, mennyiben szolgálja a balatoni tájvédelmet, esetlegesen a balatoni táj rehabilitációját, milyen felkészülési időt biztosít a törvényjavaslat az érintett önkormányzatoknak, településeknek, az ott élő polgároknak, vállalkozásoknak, és biztosítottak-e a törvényjavaslatban meghatározott célokhoz szükséges feltételek. Amikor a módosító indítványokat, illetve a konkrét jogszabályhelyeket nézzük, ezeket a szempontokat kell mindenekelőtt figyelembe vennünk.

Rendkívül jó iránynak tartjuk a 9. § (5) bekezdését módosító indítványt, mely szerint a kétéves határidőt ötéves határidőre tolja ki, illetve egészen pontosan 2005. december 31-ét fogalmaz meg ezen jogszabályhely az üdülőkörzethez tartozó valamennyi település tekintetében. De van az üdülőkörzethez tartozó településeknek egy olyan csoportja, amit, úgy gondolom, nem kezel megfelelően ez a törvényjavaslat, és a módosító indítványaink irányai efelé mutatnak. Ezek pedig azok a települések, amelyek part közelinek minősülnek, azonban ténylegesen ezen települések jogilag a Balatonnal nem érintkeznek, ezen települések közigazgatási határvonala nem találkozik a Balaton-parttal.

Úgy gondolom, támogatni kell azt a módosító indítványt vagy azokat a módosító indítványokat, hogy ezek a települések is legalább ezt a négy- vagy ötéves átmeneti időt megkapják, hiszen nem rendelkeznek azokkal a feltételekkel, amely feltételekkel a közvetlen parti települések rendelkeznek, viszont part közelinek minősülnek. Tehát azok a szigorú feltételek, amelyek akár a területfelosztás, akár az építés során egy part közelinek minősített településnél fennállnak, az esetükben rendkívül szigorú feltételeket jelentenének. Tehát úgy gondolom, hogy ezt a csoportot is külön kell kezelni.

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy azt mondhatom, hogy valamennyi előttem szóló képviselőtársammal teljes mértékben egyetértek, illetve közöttünk - ha jól érzékelem - egy tekintetében van vita, hogy azok a források, amelyeket a feltételekhez biztosítani kell, hol jelenjenek meg: a kormányzat vagy a parlament vállaljon garanciát ebben a törvényjavaslatban, avagy az éves költségvetésről szóló törvényben jelenjenek meg ezek a rendelkezések.

Általában egyetértek azzal, hogy egy hasonló törvényjavaslatban a finanszírozási kérdések ne kerüljenek elő, a finanszírozási kérdéseket kezeljük a maguk helyén, nézzük meg a területfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódó kormányhatározatban, hogy ott milyen intézkedési terv kerül elfogadásra, illetőleg az éves költségvetési törvényben. Azonban olyan jelentős súlyú törvényjavaslatról van itt szó, amely, úgy gondolom, nem kell külön magyarázni, de a régióban élők életét hosszú távon meghatározza. A régióban élők szeretnék teljesíteni az ezen törvényjavaslatban írt célkitűzéseket, azonban szeretnék látni a garanciális oldalát annak, hogy az állam, a költségvetés a forrásokat biztosítja.

Tehát legalább két cél esetében mindenféleképpen célszerű lenne rendelkezni ebben a törvényjavaslatban; az egyik a szennyvízcsatornázás. Jó lenne, ha a kormányzat meghatározott időn belül az üdülőkörzethez tartozó települések esetében garantálná a szennyvízcsatornázáshoz szükséges céltámogatás biztosítását ezen települések számára; másrészt pedig az eltérő, más minőségű mezőgazdasági termelés, vadállomány-kezelés egyéb tekintetében jó lenne, ha a többletforrásokat garantálná ezen törvényjavaslat keretében a kormányzat.

De mindent összevetve, rendkívüli örömmel tölt el az, hogy a módosító indítványok döntő többsége, majdnem száz százaléka nem szétfeszíteni kívánja a törvényjavaslat szabályozási elveit, sőt azokat megerősíteni kívánja, ezért minden köszönet megilleti az előterjesztő képviselőjét.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Házas József úr, az MSZP képviselője.

DR. HÁZAS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Országgyűlés! A forrásoldal megteremtéséről a módosító indítványunk lényege az, hogy a kormány felhatalmazást kap, hogy a törvényben foglaltak érvényesítése érdekében a támogatás feltételeit dolgozza ki. Azt hiszem, eddig mindannyian egyetértünk. A kormány egy lehetőséget kap, nem most azonnal. Az eredeti módosítónkban szerepelt az, hogy az éves költségvetésben a megvalósítás forrásait biztosítsa. Elfogadom, hogy tényleg most, a következő évi költségvetésben ez így nem lehetséges, viszont az új módosítónknak az a lényege, hogy ha elkészül a balatoni területfejlesztési koncepció és egy terv, amely konkrétan tartalmazza azokat a szükségleteket, akkor a kormány már lehetőséget kap, hogy egy későbbi időpontban felkészülten, egy önálló törvényhelyen biztosítsa a költségvetési törvényben ezeket a forrásokat.

Igazából mi azt szeretnénk támogatni, amiről Bóka képviselő úr beszélt, hogy igenis, konkrétan a háttértelepüléseknek egy bizonyos részére vagy azoknak a településeknek, amelyeknek a forrásai nincsenek meg és nem is várhatóak, hogy meglegyenek, ha egyszer kötelezettségeket írunk elő, akkor biztonságban érezzék magukat, hogy ezek meg is valósulhassanak.

Köszönöm. (Szórványos taps.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Balsay István úr, a Fidesz képviselője.

BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetéssel kapcsolatos kérdéshez szeretnék hozzászólni. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, térség rendezési terve és szabályozási terve most megelőzi - alkotmánybírósági határozat és különböző praktikus okok miatt - az országos rendezési tervet. Ezt követően az ország 33 százalékát lefedő kiemelt térségek terve és rendezési terve mint törvény kerül majd fokozatosan a parlament elé.

Abban az esetben, ha mindegyik szabályozásnál az ott élő képviselőknek az a jogos követelése támad, hogy ezt a kiemelt térséget fokozottan a költségvetésnél vegye figyelembe, akkor a költségvetési vitánál keletkeznek zavarok.

Tehát én támogatom a garanciális elemeket, ezek meg is jelennek az éves költségvetésben. A Balaton mint kiemelt térség, amely regionális jogokkal bír, hiszen a régiókhoz hasonló működési támogatást kap, 6-8 milliárd forint közötti összeggel gazdálkodhat egy-egy évben; más régiók, még a Phare-2000 régiók sem számolhatnak ekkora összeggel. Persze, ha az autópálya-fejlesztéseket és más strukturális alapokból is majd támogatható fejlesztéseket hozzávesszük, akkor nyilván más hátrányos helyzetű régiók esetében is hatalmas számok jöhetnek ki.

Summa summárum, én azt mondom, amivel az előttem szóló képviselő úr zárta a hozzászólását, hogy a kormány a fejlesztési programkoncepcióban - és nem tervben, hanem programban - rögzítse a tennivalókat, és ezen tennivalók jelenjenek meg majd az éves költségvetésben, illetve a kétéves költségvetésben.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Hozzászólásra következik Lasztovicza Jenő úr, a Fidesz képviselője.

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Tényleg már az általános vitánál kirajzolódott, hogy a pártok nagymértékben egyetértenek a törvényjavaslattal, és itt az előttem szólók gyakorlatilag már a legfontosabb dolgokat elmondták; én csak szeretném megerősíteni ezeket, illetve egy-két dologra szeretném a figyelmet még felhívni.

Egy biztos, hogy a Balaton - mint az ország második kiemelkedő idegenforgalmi körzete - esetében a legfontosabb feladat, hogy az alap-infrastruktúrát megvalósítsuk, és ez az infrastruktúra a környezetvédelmi, a tájvédelmi és a természetvédelmi feltételeknek megfeleljen.

Az ott élő emberek - úgy, ahogy Bóka képviselőtársam elmondta - elfogadják ezt a tervet abban az esetben, hogyha ehhez az alap-infrastruktúrához, ami a csatornázottságot jelenti, az úthálózatot jelenti, az állami akarat is megvan.

(22.20)

Az elmúlt évben módosított prioritási sor a csatornázottságot illetően módosítva lett, és ez nagymértékben elősegítheti, hogy a Balaton-parti településeken a csatornázottság állami finanszírozással elinduljon. Úgy néz ki, hogy az én választókörzetemben is három településen ez a folyamat már ebben az évben el tud indulni.

A gondot abban látom, hogy nem tudtuk elérni, hogy a Balaton vízgyűjtő területére is érvényes legyen ez a besorolás, tehát hogy azok is I. kategóriás besorolásúak legyenek, hiszen több olyan, a Balatontól pár kilométerre lévő település van, amelyik még csak a VI-VII. prioritási sorban van, de élővízzel közvetlen összeköttetése van a Balatonnal, és a szennyező anyagok - akár az emésztőgödrök szennyvize - is könnyen a Balatonba juthatnak.

Még egy dolgot szeretnék megemlíteni, amit fontosnak tartok. Ha például meg szeretnénk őrizni a Balaton északi partján a jellegzetes táji és természeti területet, a pannon tájat, akkor meg kellene akadályoznunk, hogy az építkezések elszaporodjanak úgy, mint az elmúlt évtizedben, akár a déli, akár az északi parton. Balsay képviselő úrral közösen adtunk be egy módosító javaslatot, amely az engedély nélküli építkezések büntetésének a mértékét szabályozná. Szerintem drasztikus mértékű büntetéstétel-emelést kellene bevezetnünk ahhoz, hogy minden ingatlantulajdonos meggondolja, hogy engedély nélküli építkezésbe belekezd vagy sem. Arra kérem a parlamentet, hogy ezt a módosító javaslatunkat támogassa.

Amiért említettem az infrastruktúrát, az az, hogy a Balaton a második legkiemelkedőbb üdülőkörzet, és a statisztikák szerint az idegenforgalom egyharmada a Balaton-parton van, és ha ez mind igaz, akkor azt lehet mondani, hogy a Balaton körülbelül 1 milliárd dollárt termel minden évben. Könnyen kiszámítható, hogy forintálisan ez mennyi, és mit ér ennek az adóbevétele. Azt hiszem, az államnak is megérné, ha kicsit nagyobb forrást biztosítana - ahogy képviselőtársaim mondták - a Balaton fejlesztésére, hiszen pár év alatt a többszörösét hozhatja adóbevételben a ráfordítás.

Nagyon lényegesnek tartom azt a módosító javaslatot - amit remélem, hogy a parlament el fog fogadni -, amely azt taglalja, hogy főleg a Balaton északi partján nagyon sok az elaprózódott szőlőbirtok. A parlamentben is többször elhangzott a borkultúra ápolása, amúgy is a szőlészet, a borászat elég gyenge lábakon áll Magyarországon, ezt fejleszteni szeretnénk. Ha a szőlőterület egy-egy termelőnél eléri az öt hektárt - függetlenül attól, hogy hány parcellán van -, akkor meg lehetne engedni, hogy feldolgozó üzemet építsen, illetve a borturizmusra alkalmas épületet építhessen.

Szeretném megerősíteni Balsay képviselő úrnak azt a javaslatát, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet - mint általában a statisztikai és tervezési régiók - egy főépítészt alkalmazzon. Azt hiszem, mindenki számára belátható, megérné az, hogy egy főépítész vállaljon felelősséget azért, hogy ezt a környezetet, ezt a tájat meg tudjuk őrizni.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Hozzászólásra következik Göndör István úr, az MSZP képviselője.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Mielőtt az ajánlási pontokról beszélnék, szeretnék egy javaslatot tenni - közben megnéztem, hogy minden parlamenti pártnak van képviselője a Házban -, és szeretném, ha a javaslat nem tőlem hangzana el ügyrendi javaslatként, de ha úgy gondolják, hogy megfontolásra érdemes, akkor tisztelettel kérem, hogy kormánypárti képviselőtársaim tegyék meg ügyrendi javaslatként. A vita elején elhangzott Herényi képviselő úr részéről, arra készültünk, hogy ez a vita ősszel folytatódik. Az már mindenki számára világos, hogy a vitát csak ősszel fogjuk határozathozatallal befejezni. Most még van lehetőségünk arra, hogy az elnök úr egy ügyrendi javaslat alapján az utolsó vitaszakasz megkezdése előtt a részletes vitát elnapolja. Ha egyetértenek azzal, hogy van értelme, hogy a nyáron gondolkodjunk és néhány kapcsolódó módosító indítványt még lehessen benyújtani, akkor napoljuk el ezt a vitát, és szeptemberben rövid úton határozathozatallal le lehet zárni, és nem szenved a törvényalkotási folyamat semminemű hátrányt. Elnézést, hogy ezt a rövid bevezetőt tettem.

Ezt követően valójában ugyanarról a dologról beszélek, amiről már több képviselőtársam is szólt, hogy mi az önkormányzatok és a kormányzat szerepe. Azt gondolom, ebben a törvényjavaslatban fel kell erősíteni - és sajnálattal látom, hogy a módosító javaslatok között pont az önkormányzati rész nem kapott támogatást, vagy egy korábbi vitaszakaszban kellett volna beszélnünk róla, de amit érintenek a képviselőtársaim -, hogy a művelődésiág-váltásnál az agrárhatóság kapjon nagyobb feladatot, szerepet. Teljesen egyetértek azokkal a képviselő urakkal, akik arról beszélnek, hogy az idegenforgalom, a turizmus a Balaton térségében milyen óriási mértékű.

Itt nagyon óvatosan, de vitatkoznék Balsay képviselő úrral. Olyan erőfeszítések veszhetnek kárba, amiket a települések többsége lehet, hogy megtesz, miközben valaki nem támogat, nem azt mondom, hogy szándékosan, hanem egyszerűen csak azért, mert nincs saját ereje, saját anyagi forrása ahhoz, hogy megtegye azokat az intézkedéseket, amelyekről ez a nagyon fontos törvény szól. Szeretném kérni, fontolják meg még egyszer: Herényi képviselő úr több változatban adta be ezeket az indítványokat, valamelyiket támogatni kellene. Az nem durva belebeszélés a költségvetésbe, ha a kormányzat egy ilyen fontos törvényjavaslatban konkrét felelősséget vállal egyes kiemelt feladatok normatív finanszírozására.

Tessék végiggondolni, amikor azt mondom, hogy veszélyeztetés van, akkor a címzett és céltámogatás elég esetleges. Nem akarok ennek a politikai vetületeiről hosszan beszélni, ezt mindannyian tudjuk. Mivel látszik egy kompromisszum, és mindenki egyetért abban, hogy a Balaton és a Balaton környéke fokozott védelmet kell, hogy élvezzen mindannyiunk érdekében, ezt nem lenne célszerű kiszolgáltatni egy ilyen rendszernek, mert mi van akkor, ha valakinek nincs még meg a szervezete ahhoz, hogy egy jó pályázatot csináljon. Sokkal egyszerűbb lenne azt mondani, hogy itt van elvégzendő feladat, amiben egyetértünk, akkor tegyünk kísérletet arra, hogy valamilyen normatív támogatást rendeljünk hozzá, és ezt majd lehet a költségvetésben megerősíteni.

Befejezésül Bóka és Lasztovicza képviselő urakat erősíteném meg: ha ide most a költségvetés egy kicsit aránytalanul többet tesz, de a bevétel utána többszöröse lesz, amit más célokra fel lehet használni. Az előző napirendnél körülbelül ugyanerről vitatkoztunk.

Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Herényi Károly úr, az MDF képviselője.

HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bizottsági módosító indítvány beadására még mód van az egyeztetés után, nem szükséges most elnapolni ezt a vitát, hiszen a nyár folyamán képesek leszünk egyeztetni.

(22.30)

Két érvet szeretnék felhozni, hogy Bóka és Balsay képviselő urak módosító javaslatát megtámogassam és az állami garanciák fontosságát hangsúlyozzam. A hatálybalépés öt évvel való kitolására gondolok. A következő történt: a választókörzetemben harmadik esztendeje ad be hét település Lengyeltóti gesztorságával egy olyan szennyvízrendszer kiépítésére pályázatot, amely a Balaton vízgyűjtő területéből kivinné ezeknek a településeknek az összes szennyvizét. Harmadik esztendeje utasítja el először a minisztérium, utána pedig a regionális területfejlesztési tanács ezt a pályázati anyagot, ami egyébként szakmailag kiváló és tökéletes.

A beruházás négy év alatt tudna megvalósulni, hiszen ez négy szakaszban valósulna meg; ha elfogadták volna idén, ez a néhány község és település akkor se tudná a törvény 2002-es hatálybalépésének szigorú feltételeit teljesíteni, és máris hátrányosabb helyzetbe kerülne. Azt gondolom tehát, hogy mind a garanciális elemek a központi költségvetésben, mind pedig a hatálybalépés öt évvel történő kitolása rendkívül indokolt és rendkívül fontos, és feloldja azokat az esetleges anomáliákat - legalábbis képes feloldani -, amely abban az esetben keletkezik, ha a törvényt ebben a formájában fogadjuk el.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Szabadi Béla államtitkár úr.

DR. SZABADI BÉLA, földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kissé furcsán érzem magam, hiszen mindenki egyetért azzal, hogy egy fontos és jó törvényjavaslatról van szó, és itt egy részletes vita folyik úgy, mintha általános vita folytatódna.

Mindenki, aki felszólal, elmondja, hogy milyen fontos a Balaton, többet kellene rá költeni, és ha még többet költenének rá, akkor még többet kapna vissza az államháztartás. Ez egy kicsit arra az aránytévesztésre emlékeztet, amikor azt mondjuk, hogy ezt nem szabad enni, azt nem szabad enni: semmit nem eszem, örökké fogok élni. Ez közgazdaságilag abszolút nem igaz, hogy ha kétszer annyit költök valamire, akkor kétszer akkora lesz a haszna, hiszen másutt viszont óriási aránytalanságok halmozódnak fel a gazdaságban, és az viszont óriási károkkal járhat.

Úgy gondolom, mindenképpen határozottan vissza kell utasítani azt az ügyrendi javaslatot, hogy függesszük fel, halasszuk el a részletes vitát. A házbizottság ülésén az MSZP frakciójának módja lett volna arra, hogy ne szerepeljen a mai napirenden a Balatonról szóló részletes vita, ennek ellenére ezt megszavazták. Véleményem szerint ha egy jó törvényjavaslat elfogadását halogatjuk, vagy tovább cizelláljuk és olyan követelményeket írunk elő, amelyeket nem tudunk teljesíteni, akkor eljuthatunk abba a "kényelmes helyzetbe", hogy a kormány fejére olvashatjuk, hogy nem készült el a Balatonról szóló törvényjavaslat, miért késlekedik, miért nem foglalkozik a Balatonnal.

Kár, hogy akik az általános vitában részt vettek, azok nem vesznek részt a részletes vitában és fordítva, mert ha nem lenne ilyen különböző szereplés, akkor talán Göndör képviselőtársunk nem vetné fel, hogy ugyan már miért nincsenek normatívák, hiszen ezt a kérdést az általános vita során többször is körbejártuk, és a kormány álláspontja is teljesen világos volt erről a kérdésről.

ELNÖK: Államtitkár Úr! Nem hangzott el ügyrendi javaslat: egy felvetés hangzott el, amit a többiek vagy magukévá tesznek, vagy sem. Ha más frakciók a magukévá teszik, én akkor sem tudok neki helyt adni, mert a parlament már döntött a részletes vita lezárásáról.

Másrészt köszönöm az államtitkár úrnak, hogy felhívja a képviselők figyelmét a részletes vita mibenlétére; én magam is azt szeretném kérni, hogy lehetőleg a módosító javaslatokról folyjon a vita, és ne ismételjük meg az általános vitát ebben a késői órában.

Hozzászólásra következik Bóka István úr, a Fidesz képviselője - a kétperces hozzászólástól eláll; Lasztovicza Jenő úr, a Fidesz képviselője szintén; Göndör István, az MSZP képviselője pedig kétperces hozzászólásra kért lehetőséget.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak annyit szeretnék mondani, hogy bíztam benne, hogy az államtitkár úr is nyomon követi a részletes vitát. Amiről én beszéltem, az a 67., a 68., a 69., a 70. és a 71., teljesen olyan pontok, amelyek az általunk itt elfogadott részletes vitára vonatkoznak, tehát egyetlen mondattal nem tértem el a részletes vita megnevezett szakaszától.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Balsay István úr, a Fidesz képviselője.

BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Kihasználva azt az alkalmat, hogy védelmi miniszter úr is itt van körünkben, amellett szeretnék érvelni, hogy van a módosító javaslatok között egy olyan tétel, amely a repterek polgári, katonai - a tó, a turizmusfejlesztés érdekeivel összehangolt - előrelépését szolgálják. Ezek között a módosító javaslatok között több olyan reptér is szerepel, amelyre a kormány legutóbbi határozata, valamint egy másik határozat is az érintett minisztériumok figyelmét arra hívja fel, hogy tegyenek javaslatot, így a KHVM és a Honvédelmi Minisztérium figyelmét is.

Tisztelettel kérjük, segítsen abban, hogy a Balaton nagy üdülőkörzetében olyan vonzó polgári repülőterek alakulhassanak ki, amelyek elősegítik a Balaton térségének turizmusát. Ezen kívül egy másik dologra szeretném felhívni a figyelmet, amely a Széchenyi-tervben megfogalmazódott.

A Balaton érdekében a gyógyturizmus, a termálvízzel összekapcsolt turizmus jelentős mértékben kitágíthatja azt a másfél-két hónapos időtartamot - további hetekkel, esetleg hónapokkal -, amellyel eddig a Balaton fő üdülőszezonjában jelentkezett. Így a fejlesztési igények nagymértékben megjelennek egy másik dokumentumban, a Széchenyi-tervben, és ez a Balaton szempontjából is további fejlesztéseket indukálhat.

Kérném, hogy ezeket az egymást követő, egymásra épülő programokat, terveket kísérjük majd figyelemmel, és az ellenzék majd ott is támogassa.

ELNÖK: Hozzászólásra következik Sibak András úr, az MSZP képviselője.

SIBAK ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy körülnézek a teremben, azt kell mondanom, hogy azok ülnek itt, akik az általános vitában is részt vettek, és akik a módosító javaslatokat is beadták, tehát igazából talán egy-két ember olyan van jelen, aki eddig nem vett végig részt a bizottsági és az egyéb vitákban - tehát nagyjából tudjuk, hogy mi minden hangzott el. Mindennek ellenére - pontosan azért, mert nagyon fontosnak érezzük ezt a törvényjavaslatot - úgy gondolom, hogy mindenki maximálisan igyekszik támogatást szerezni, lobbizni annak érdekében, hogy minél jobb törvény szülessen.

Én a részletes vitának ebben a szakaszában szintén két típusú módosító indítványról szeretnék beszélni, hiszen - mint ahogy eddig kiderült - a törvénynek a leginkább kifogásolt része általában egyrészt a feltételek megteremtéséhez rendelkezésre álló idő, amely a törvénytervezet szerint két év, a módosító javaslat szerint öt év, illetve ezen feltételek az önkormányzatok részéről történő megvalósíthatóságához szükséges források nevesítése vagy nem nevesítése a költségvetésben.

Balsay képviselő úr azt mondta, nem lenne célszerű, ha most egy olyan kivételt tenne az Országgyűlés, hogy a költségvetésben külön, önállóan megjelenítené a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet mint kiemelt körzetet, hiszen folyamatosan az Országgyűlés elé kerülnek majd a többiek is, és akkor hasonló kérelmek lepik el a parlamentet. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy az idő közben pereg, és amennyiben az Országgyűlés elfogadja - reményeink szerint minél hamarabb - ezt a törvényt, akkor ezen önkormányzatok ideje eléggé behatárolt lesz. Tehát nekik ez alatt az idő alatt kell elérni ezeket a célokat, megfelelni ezeknek a feltételeknek, hogy a települések - mindazokat a célokat figyelembe véve, amelyeket a törvény nagyon helyesen és jól megfogalmaz - élni tudjanak, és fenntarthassák azt a fejlődést, amely egy település számára azért fontos.

Éppen ezért mégiscsak nagyon szükséges azon források megjelölése, amelyet ezekhez a szükséges fejlesztésekhez igénybe vehet. Ez azért is lényeges dolog, mert ha elfogadjuk a törvénytervezet azon alapvető célját, hogy a Balaton és térségének védelmét, környezeti védelmét, hosszú távra történő megőrzését tűzi ki célul, és ezt az ország egésze számára fontos feladatának tartjuk - hiszen ezt jelzi a kiemelt területté nyilvánítás -, akkor ehhez feltétlenül szükséges valamilyen állami garanciavállalás vagy állami szerepvállalás is, hiszen ez jelképezi és jelzi is a helyieknek azt, hogy önmegtartóztatást érdemes végrehajtani, érdemes áldozatokat hozni, érdemes bizonyos mértékig visszaszorítani a saját elképzeléseiket, fejlődési céljaikat, hiszen egy országos célt szeretnének támogatni. Ehhez viszont valamilyen formában nyilván állami támogatására van szükség.

(22.40)

Képviselőtársam, Lasztovicza Jenő elmondta, hogy hál'istennek három településen ez már megindult, például Tapolca térségében, de másik hat településen forráshiány miatt sajnos még mindig nem tud megindulni.

Tehát ezért nagyon fontos, hogy a parlament a módosító javaslatok elfogadása során támogassa azt, hogy két évről öt évre terjedjen ki az a határidő, amelyen belül a nem partközeli települések, illetve támogatom azt az elképzelést, amelyet Bóka képviselőtársam felvetett és ismertetett - a bizottsági ülésen végül is támogattuk mi magunk is -, hogy az ugyan partközeli településnek nevezett, de a parttal jogi, közigazgatási kapcsolatban nem lévő településnél is ez az öt év megmaradjon.

A módosító javaslatok jelentős része egyébként - az eddigi vitákból, legalábbis a bizottsági vitákból az derült ki - a szakmai követelményeket nem próbálta jelentősen oldani, hanem sok esetben még inkább szigorító szabályokat próbált megfogalmazni. Úgy gondolom tehát, hogy ennek a két témának a kivételével, amelyek jelentősen felmerültek most itt a részletes vitában is és felmerültek korábban az általános vitában is, általában a képviselők, képviselőcsoportok támogatják a szigorú szabályok bevezetését, viszont csak akkor képzelhető el ennek ténylegesen az elfogadása az ott élő emberek, az ott élő önkormányzatok részéről, amennyiben látják reális esélyét annak, hogy eleget tudnak tenni belátható időn belül, azaz az ott élő emberek is úgy érzik, hogy értük is szól ez a törvény, nemcsak a körülöttük lévő környezetért. Ebben az esetben nemcsak a parlamentben, hanem úgy gondolom, az ott élő társadalomban és valóban, valószínűleg az egész társadalomban elfogadott és támogatott törvény lesz.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Szabadi Béla államtitkár úr.

DR. SZABADI BÉLA földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, hogy nagyon helyénvaló volt, amikor felhívtam arra a figyelmet, hogy itt nem általános vita, hanem részletes vita folyik. Sajnos folytatódik tovább az általános vita, olyan megállapításokkal, hogy mi fontos. Nagyon sok fontos dolog van a gazdaságban és a társadalomban is; önmagában az nem érv, hogy valami fontos, azt valamilyen részletező érvvel kellene talán alátámasztani.

A képviselő urak közül többen azt mondják, hogy ugyanazok vesznek részt az általános vitában, mint a részletes vitában. Igen szomorú lett volna, ha az általános vitában ilyen kevés számú képviselő vesz részt. Valószínűleg nem figyeltek az általános vitában arra, amit a kormány képviselője elmondott arról, hogy vállal-e a kormány olyan kötelezettséget, hogy előre valamilyen képlet alapján fogja megmondani, mennyi pénzt kell a Balatonra fordítani vagy nem. Akkor világosan kifejtettem, hogy a kormánynak nem áll szándékában ilyen kötelezettséget magára vállalni, azért nem áll szándékában, mert egyébként is van két olyan terület, ahol ezt megtette, az egyik az agrárium, a másik pedig a honvédelem. Ha továbbmegyünk ezen az úton, akkor valamennyi fontos terület igényt tarthat arra, hogy valamilyen előre meghatározott képlet alapján előre osszuk el a pénzt, és ebből nem származik semmilyen előny, csak káosz, nem tudunk rugalmasan a feltételekhez, a körülményekhez és a célokhoz igazodni.

Ha ezt nem lehet megérteni vagy ha ezt nehéz megérteni, akkor én azon igen nehezen tudok segíteni; azt hiszem, ha most elmondjuk tízszer, hússzor, ötvenszer, hogy fontos lenne, akkor sem fogjuk tudni megvalósítani. (Szórványos taps az FKGP soraiból.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Sibak András úr, az MSZP képviselője.

SIBAK ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon fontosnak tartom a Balatont és a Balaton környékét, és itt hosszú perceken keresztül tudnám elmondani részletesen, hogy miért, de most nem én határoztam meg a fontosságát, hanem a kormány azzal, hogy előterjesztette ezt a törvénytervezetet.

Ha ez a kormány számára fontos, én nagyon örülök neki, támogatom, de mivel ő szab követelményeket ebben a törvénytervezetben, illetve azt kívánja, hogy a parlament ezeket a követelményeket megszabja erre a területre, és fontosnak tartja, hogy ezeket a követelményeket megszabja, és ezeknek eleget kelljen tenni az ott élő embereknek, önkormányzatoknak, akkor úgy gondolom, fontosnak kell tartsa azt is, hogy hogyan és milyen körülmények között tudja majd ezt végrehajtani az önkormányzat.

Másrészt úgy gondolom, a kormány majd arra fog kötelezettséget vállalni, amire ez a parlament felhatalmazza vagy számára feladatot szab. Én előre ilyen jellegű feltételezéseket nem kívánok mondani, csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy a fontosságot most a törvénytervezet beterjesztése aktualizálta. Természetesen minden más magyarországi terület fontos valakik számára, most a Balatonról van szó, erről kell beszélni, és ehhez kell megfelelő forrásokat találni, hogy azokat a szigorú, de valóban szükséges feltételeket meg lehessen teremteni, hogy hosszú távon a Balaton és környéke megmaradhasson az ország egyik értékének.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Szabadi Béla államtitkár úr.

DR. SZABADI BÉLA földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak! Itt most legalább negyed órája másról sem lehet hallani vagy más törekvést sem lehet tapasztalni, mint azt a törekvést be kellene valahogy bizonyítani, hogy bár a kormány terjesztette elő a törvényjavaslatot, bár a törvényjavaslat mindenki szerint nagyon jó színvonalú, bár a kormány akar változtatni a helyzeten, mintha ez a kormány számára nem lenne fontos. Erről szó sincsen. (Dr. Avarkeszi Dezső: Éppen ezt mondta!) Ne haragudjon, majd kérjen két percet és majd folytassa, mert ilyen purparlénak, gondolom, nem lenne most értelme. Én meghallgattam nagy türelemmel mindazt, amit több menetben szíveskedtek előadni.

A kormány nem azt mondja, hogy nem ad pénzt a Balaton fejlesztésére, hanem azt, hogy a költségvetési törvény keretében fogja az emelkedő forrásokat biztosítani, azért, mert ilyen módon lehet a legjobban a pénzt elosztani. Nincs a világon olyan ország, ilyet még nem találtak ki - önök mindenesetre ezt az országot nem tudták létrehozni -, ahol előre megállapított képlet szerint nem a költségvetésben, hanem különböző ráolvasásokkal, fétisekkel és egyéb módon lehetett meghatározni, hogy mi mennyit kapjon. Ennek alapján talán még a mi működésünkre itt a parlamentben sem lenne szükség, mert a képletek mindent eldöntenének. A konkrét viszonyokat kell elemezni, annak alapján lehet a forrásokat szétosztani.

Örömünkre szolgál az, hogy a kormány működésének eredményeként rendkívül gyors a gazdasági növekedés, így emelkedő forrásokat tudunk szétosztani. Arról természetesen önök vitatkozhatnak, hogy önök idézték-e elő ezt a gyors gazdasági növekedést, ez az önök dolga; tény ez, hogy mióta ez a kormány kormányon van, azóta rendkívül gyors a gazdasági növekedés, növekszenek a beruházások, többletforrások vannak, amelyeket el tudunk osztani pontos célok között. (Szórványos taps az FKGP soraiból.)

ELNÖK: Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom.

Végül megnyitom a részletes vita utolsó szakaszát az ajánlás 2. pontja alapján. Megkérdezem, ki kíván felszólalni. (Dr. Házas József jelzi szólási szándékát.) Házas József képviselő úrnak adom meg a szót.

DR. HÁZAS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ebben a szakaszban szeretném megköszönni az előterjesztő képviselőjének, hogy a módosító indítványaink nagy részét támogatták.

Egyetlenegy dologra szeretném kérni az előterjesztőt: a bizottsági vitában az előterjesztő az én konkrét módosító javaslatomra, amely az 1. számú mellékletben két község bekerülését javasolja, az volt az indoklás, hogy azért nem lehet, mert a záróvita előtt nem lehet az osztályba sorolási feltételeket megváltoztatni. A nyári szünet miatt van arra lehetőség, hogy ezt a technikai munkát elvégezze az illetékes apparátus. Szeretném kérni az előterjesztőt, hogy ebben a dologban segítsenek, mert Nyim község és Som község polgármestere is azt a választ kapta a helyettes államtitkár úrtól, hogy ez az indoklás.

(22.50)

Csak nagyon röviden, mivel konkrét módosító javaslatról van szó, és a részletes vitában erről szeretnék beszélni: van egy székhelyközség egy jegyzővel, és van három település. A nagyközség benne van, a két kistelepülés nincsen benne. Tehát teljesen logikus lenne, és minden szakmai érv amellett szól, hogy ezt a módosító indítványt fogadja be a kormány. Arra kérem önöket, hogy végeztessék el ezt a munkát, és akkor a szavazásnál már más módon tudjuk ezt kezelni.

Egyetlen megjegyzést engedjenek még meg: mi ugyanazt kívánjuk, amiről az államtitkár úr beszélt, hogy a költségvetés tartalmazza ezeket a normatív támogatásokat.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát és a részletes vita egészét lezárom.

Megkérdezem államtitkár urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Szabadi Béla: Igen.) Megadom a szót.

DR. SZABADI BÉLA földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Mindenekelőtt örömömet szeretném kifejezni azért, hogy a különböző parlamenti frakciók egyöntetűen támogatták a Balatonról szóló törvény meghozatalát. Az önök munkája, amely az általános és a részletes vitában, a benyújtott módosító javaslatokban testesült meg, jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Balatonról felelősen gondolkodó magyar állampolgároknak nem kell csalódniuk. Ezért előre megjósolható, hogy nemcsak a törvényalkotók lesznek elégedettek ezzel a törvénnyel, hanem a magyar állampolgárok is, úgy, ahogy ezt önök tőlünk elvárják. Úgy gondoljuk, hogy a törvényhozás munkájának eredményeképpen a törvényjavaslat értékei tovább csiszolódtak, és a térségben megvalósítható a helyi és a közérdek egyensúlya.

Köszönet illeti a frakciókat és az általános vita Balaton-ügyben elkötelezett, érzelmektől is fűtött vezérszónokait, akik visszaigazolták, hogy a magyar társadalom közügynek tekinti a Balaton ügyét. A kormány is annak tekinti a Balatont, ezért terjesztette elő a törvényt, ezért fordított nagy energiát arra, hogy jó minőségű törvény, törvényjavaslat kerüljön a tisztelt Ház elé, és ezért fordított nagy figyelmet a különböző frakciók módosító javaslataira. Köszönet illeti azokat a képviselőtársakat, akik a törvény szabályozási koncepcióját, a térségi gondolkodást az ágazati érdekkel szemben megerősítve nyújtották be módosító javaslataikat. Ezzel a hagyományokhoz illeszkedő termelésnek és beépítésnek a táji értékek és a környezet védelmét szolgáló szabályait erősítették meg.

Köszönet azokért a módosító indítványokért is, amelyek arra figyelmeztettek, hogy a háttértelepülések teherbíró képessége véges. Ezek az indítványok - az üdülőkörzeti fekvés előnyeit nem élvező, infrastruktúra szempontjából ellátatlan települések növekedési feltételeit a realitásokhoz igazítva - abban segítettek, hogy a törvény az arányos teherviselés elveinek jobban megfeleljen. A kormány ezeket a módosító indítványokat egyenként és egységesen támogatta. Néhány esetben a kormányzati álláspont kialakítása során hosszadalmas vitákat folytattunk a szakmailag érintett társminisztériumokkal. Az eltérő ágazati érdekek egyeztetése miatt a kormány álláspontjának késlekedőnek tűnő kialakítását önök a bizottsági munka során érzékelhették is. Azoknál az előírásoknál, amelyekre a sokat vitatott módosító indítványok érkeztek, kapcsolódó módosító indítványok benyújtására tettünk javaslatot azért, mert a vízparti települések rehabilitációja és rendezése, a szőlőműveléshez és feldolgozáshoz szükséges épületekre az építési jog megszerzése érdekében összevonható telekterületek, valamint a balatoni főépítész kinevezése és feladatkörének meghatározása tárgyában még nagyobb a jelentősége a módosító indítványok szabatos és körültekintő megfogalmazásának.

A kormány ugyanakkor nem támogatta a törvényjavaslat területi hatályát, az üdülőkörzet területének bővítését szorgalmazó módosító indítványokat, mert elfogadásuk a törvényjavaslat visszavonásával lett volna egyenértékű. E módosító indítványok elfogadása esetén a tervet átdolgozásra vissza kellett volna adnunk a tervezőknek. Egy évet is igénybe venne, amíg e területekre is elkészülne a térszerkezeti terv, lehatárolásra kerülnének az övezetek, és újból elvégeznénk a szükséges egyeztetéseket. Nem indokolta e kérelmet az üdülőkörzetbe történő felvételre javasolt települések fekvése sem, hiszen e települések nem a vízgyűjtő területén helyezkednek el. Úgy véljük, e települések kérésének megalapozását nem az üdülőkörzetben érvényes szigorú szabályok szükségességének felismerésébe vetett hit - hiszen ilyen előírásokat helyi előírásként bármelyik települési önkormányzat önként is elrendelhet -, hanem inkább az üdülőkörzetbe tartozással vélelmezett támogatási lehetőségek magyarázzák. E támogatási lehetőségeket azonban, amint erre visszatérek még, nem ez a törvény biztosítja.

A kormány által nem támogatott indítványok közül kiemelkednek már a számarányok miatt is a finanszírozásra vonatkozó indítványok. Ezen indítványok a terv végrehajtásához szükséges forrásokat kívánták biztosítani. Világossá szeretném tenni, hogy ez a terv elsődlegesen a fejlesztések térbeli összhangját kívánja megteremteni, és ennek érdekében meghatározza a területhasználat és az építészet szabályait, azaz a törvény azt a feltételrendszert határozza meg, amely keretében egy konkrét beruházás megvalósítható. Természetesen e feltételek biztosítása érdekében lehet és kell is támogatást biztosítani a térségi szereplőknek. A terv egyes elemeinek megvalósítása azonban a törvényjavaslattal összhangban a Balaton Fejlesztési Tanács által készített fejlesztési koncepció és rövid távú programok keretében történik. A kormány álláspontja szerint e programokhoz szükséges forrásokat a gazdaság teljesítőképességének és értékrendjének megfelelően az éves vagy többéves költségvetési törvény elfogadása során kell biztosítani. Természetesen a rendszerszemléletű, egymásra épülő intézkedések és beruházások támogatásakor hivatkozási alapot jelenthet az e törvénnyel jóváhagyott terv. Remélem, hogy mindazok számára, akik valamilyen normatív alapon, kötelezettségként külön törvényben akartak valamit előírni, megnyugtatásul szolgál, amit most elmondtam.

Tisztelt Ház! Tudom, nem bízhatjuk el magunkat, az elmúlt időszak Balaton-terveinek sorsa arra figyelmeztet, hogy a kormány munkája most kezdődik. A törvény jóváhagyását követően fel kell építenünk a területrendezési terv érvényesülését elősegítő intézményt, a balatoni főépítészi irodát. Meg kell határoznunk a balatoni főépítész feladat- és hatáskörét, az eljárási rendet, amely az egyes építési és létesítési engedélyek kiadásánál, valamint a településrendezési tervek jóváhagyásánál a törvény végrehajtásának területrendezési garanciáit teremti meg. A vízparti közhasználatú parti sétány kialakítása érdekében, a vízparti területek használatának e törvényben meghatározott szabályait érvényesítve meg kell határoznunk a vízparti rehabilitáció szabályozási követelményeit. Az előterjesztő Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak az érintett területekre el kell készíttetnie a vízparti rehabilitációs tanulmányterveket. Az önkormányzatoknak ezeket a tanulmányterveket beépítve el kell készíteniük és jóvá kell hagyniuk a településrendezési terveiket. Mindezek jelzik, hogy a Balaton-törvény célkitűzései csak összehangolt, a törvényhozás által is támogatott kormányzati és önkormányzati munkával érvényesíthetőek, nem pedig a vita felfüggesztésével.

Tisztelt Képviselőtársak! Kérem, hogy a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról szóló döntésükkel ehhez a felelős munkához biztosítsák a törvényhozás támogatását annak érdekében, hogy az ellenzéki és a kormánypárti vezérszónokok szavait idézve: a Balaton jövőjének hétköznapi gyakorlata ne az egyéni érdekek hegemóniáját mutassa, és az általuk megidézett Eötvös Károly szavaival: "a Balaton ragyogó reménysége maradhasson a jövőnek".

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)