Felszólalás adatai

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tizennyolc törvény és egy törvényerejű rendelet megváltoztatását javasolja ebben a törvényjavaslatban a kormány. Az indítványok célszerűségével egyet kell érteni, a változtatások részben jogharmonizációs indíttatásúak, részben az elmúlt évek társadalmi és gazdasági folyamatai miatt váltak időszerűvé. A sokrétű, 169 paragrafust és 9 mellékletet felölelő törvényjavaslatban lényeges változások érintik a személyi jövedelemadót, a társasági jövedelemadót, a vám- és illetékadókat, az adózás rendjéről szóló törvényt, de módosul a biztosítási, a szerencsejáték-, a koncessziós és a számviteli törvény is. Jelenlegi formájában megszűnik a devizatörvény, és a devizaliberalizációt követően értelmét veszíti a devizabűntett fogalma is.

Jogharmonizációs célzatú a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet módosítása. Ez év júniusában az OECD mellett működő pénzmosásellenes munkacsoport kritizálta Magyarországot az anonim betétek engedélyezése miatt. A most parlamenti vitára kerülő javaslat szerint a jelenleg még engedélyezett anonim, bemutatóra szóló takarékleveleket 2001. január 1-je után az első bemutatás során névre szóló betétekre kell majd átalakítani. Így a jövőben a hazai gyakorlat megfelel a pénzmosás megelőzését célzó európai uniós megállapodásoknak. A változás értelmében új takarékbetét elhelyezésének az a feltétele, hogy az elhelyező a személyazonosságát a törvényi előírásoknak megfelelően igazolja, és az így rögzített adatokat a hitelintézet tíz esztendeig köteles megőrizni. A törvény hatálybalépését követően a korábban nyitott takarékbetétkönyvek felett rendelkezni csak a megfelelő azonosítást követően lehet.

Ugyancsak a pénzmosást megelőző intézkedések körében a kormány javasolja, hogy az uniós elbírálás szerint adóparadicsomból, azaz pénzmosást lehetővé tévő országokból származó jövedelmeknek szűnjön meg az eddigi kedvezményes adóztatása. Ennek értelmében a törvény szigorít a Magyarországra bejegyzett off-shore cégek által fizetett kamat és osztalék adózásán is, a jövőben ezek a jövedelmek is összevont személyi jövedelemadó-alapba kerülnek és sávosan adóznak. A törvény figyelembe veszi, hogy adóparadicsom-országok társaságai esetében a hatóságok információcseréjétől történő elzárkózás, valamint a pénzügyi tevékenységekre vonatkozó szabályozás lazaságai miatt a tisztázatlan eredetű pénzeszközök legális jövedelemmé történő transzformálása sem zárható ki. Az ismertetett indokok alapján tehát az ilyen társaság által fizetett kamat-, osztalék- és árfolyamnyereség kikerül a külön adózó jövedelmek köréből és egyéb jövedelemnek minősül, azaz sávosan, progresszív kulccsal fog adózni.

Hasonló módon nem indokolható gazdaságpolitikai megfontolásokkal a magánszemélyeknél az "adóparadicsomi" társaságból történő vagyonkivonás révén keletkező jövedelem jelenleg kedvező adókulccsal, azaz külön adózó jövedelemként történő adóztatása. A jövőben az így megszerzett jövedelem szintén egyéb jövedelemnek minősül, és a progresszív sávok szerint adózik.

(14.50)

Tisztelt Ház! Jövőre csaknem 20, 2003-ban pedig 30 milliárd forintot szán a kormány a nyugdíjak teljes adómentességére, továbbá a családi gazdaságok, illetve a lakáshitelek adókedvezményére. A bevételkiesést a Pénzügyminisztérium szerint ellensúlyozza a jövőre várható többlet-adóbevétel. A nyugdíjak az uniós gyakorlathoz viszonyítva Magyarországon túladóztatottak. A tagállamok egy részében, elsősorban a mediterrán országokban adóznak ugyan a nyugdíjak, de a forrásuknak tekinthető nyugdíjjárulék nem része az adóalapnak.

Az uniós tagállamok másik részében - és Magyarország gyakorlata majd ezen országok adózási gyakorlatához igazodik - a bruttó keresetek után kell adózni, tehát az ebben levő nyugdíjjárulék is adóköteles, a járulékból úgymond félretett megtakarítás, a nyugdíj már nem lehet még egyszer adóköteles a kétszeres adózás elkerülése érdekében. Egy hasonlattal élve, ha valaki adózott jövedelméből bankbetétet gyűjt, akkor annak kivét esetén nyilván nem kell adóznia.

Az eddigi magyar gyakorlat elkerülte a nyíltan kétszeres adóztatást, azaz a nyugdíjak összege után nem kellett eddig sem adózni, de a nyugdíj adóalapként történő figyelembevétele minden más megszerzett jövedelmet már egy magasabb adósávba tolt fel. Ennek a méltánytalan adózási gyakorlatnak vet véget ez a törvényjavaslat. A jövőben kizárólag a megszerzett jövedelmek után még közterheket kell az érintetteknek viselniük. Ugyanez az adózási eljárás vonatkozik majd a nyugdíjjal azonosan kezelt jövedelmekre. A nyugdíjak teljes adómentessége megközelítőleg 320 ezer nyugdíjasnak jelent 2002-től anyagi könnyebbséget. A pénzügyi tárca számításai szerint ez mintegy 4,5 milliárd forintos kedvezmény jelent a munkát vállaló nyugdíjasoknak, ami átlagosan 45 ezer forintos éves jövedelememelkedést eredményezhet a nyugdíjuk mellett munkát vállalók számára.

A gyermekes családok adóterheit enyhítené az a módosítás, amelynek következtében gyermekenként évi tízezer forint összegig nem számítana jövedelemnek az iskolakezdési támogatás. A kedvezmény széles kört, mintegy 550 ezer gyermeket nevelő családot érintene előnyösen. Ezeknek a családoknak a terhei évente 1,2 milliárd forinttal csökkennének, emellett sokuknak nem kellene elkészíteniük személyi jövedelemadó-bevallásaikat sem, amit korábban csak ennek a támogatásnak az igénybevétele miatt töltöttek ki.

Jelentősen növekszik a következő esztendőtől az új lakások megvásárlásához, építéséhez, építtetéséhez, valamint a meglevő lakások bővítéséhez kapcsolódó hiteltörlesztéshez társuló adókedvezmény mértéke. A törvénytervezet szerint a meghatározott lakáscélra 1993. december 31-e után felvett hitelek törlesztő részleteinek 40 százalékával lehet az összevont adóalap adóját csökkenteni. A kedvezmény összege legfeljebb évi 240 ezer forint lehet.

A módosítási javaslat felsorolja, hogy mely esetekben lehet a bővített kedvezménnyel élni. Eszerint a belföldön fekvő lakótelek, új lakás tulajdonjogának, valamint az új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jog megszerzése, a belföldön fekvő lakás építése, építtetése számít meghatározott célú lakásszerzésnek. Az emelt összegű kedvezménnyel visszamenőlegesen már a 2001. évre szóló adóbevallásokban is lehet élni. Ez mintegy 60 ezer magánszemélyt érint kedvezően. A kormány reményei szerint az elkövetkezendő két év során háromszorosára növekedhet a kedvezményezettek száma.

Bács-Kiskun megyei választókerületem lakosságát előnyösen érinti, hogy a családi gazdaságok kialakulását jelentős adó- és illetékkedvezményekkel segítené elő a kormány. Az előterjesztés szerint a vállalkozó családok mezőgazdasági őstermelőnek minősülő tagja a jelenlegi 4 millió helyett 6 millió forint éves árbevételig mezőgazdasági kistermelőnek számítana. Az érintettek jogosultak lesznek az átalányadózásra, vagy ha költségeiket tételesen elszámolják, bevételük 40 százalékát költségátalányként leírhatják.

Jövőre megemelkedne a kistermelői költségátalány ma 1,2 millió forintos felső összeghatára. Ez azt jelentené, hogy a mezőgazdasági kistermelők 1,6, a családi gazdaságok őstermelői tagjai pedig évi 2,4 millió forintnyi költséget számla nélkül elszámolhatnának. Jelentősen megkönnyítheti a családi gazdaságok gépvásárlásait, hogy a jogszabály-módosítási elképzelések szerint a jövő évtől a vállalkozó család tagja egy összegben leírhatja a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékét az üzembe helyezés adóévében akkor is, ha azok egyedi bekerülési költsége meghaladja az 50 ezer forintot.

Az illetéktörvény módosításával tennék lehetővé a családi gazdaságok illetékmentes földszerzését, az öröklést pedig 75 százalékos illetékkedvezménnyel támogatnák. A törvénymódosítás jövőre az előzetes számítások szerint ötezer adózót érint majd, ami 200 millió forinttal javítja a családi gazdaságok működési feltételeit.

Új egyház-támogatási forrás bevezetését indítványozza a törvényjavaslat. Amennyiben az egyházakat megillető adófelajánlások együttes összege nem éri el a nyilatkozattétel éve személyi jövedelemadójának a 0,8 százalékát, akkor ennek mértékéig az egyházaknak ténylegesen átutalandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni. A kiegészítésből az egyházak a legutóbbi népszámlálás vallási hovatartozásra vonatkozó adataiból számított arányuk szerint részesülnek. Üdvözölöm ezt a kezdeményezést, hiszen nap mint nap tapasztalom, hogy mennyi társadalmi ügyben erejükön felül vállalnak szerepet az egyházak.

Itt kell megjegyeznem, hogy értetlenül olvastam az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának a törvényjavaslathoz fűzött aggodalmát, miszerint: "Kívánatosnak tartanánk az egyházak támogatásának a növelését, de nem az állampolgárok alkotmányos adatvédelmi jogának sérelmével." A népszámlálás köztudottan név nélküli adatösszeírás volt, így az ebből nyert összesített adatok senkinek sem sérthetik az alkotmányos adatvédelmi jogait. Mindamellett a feldolgozás után megsemmisítik a név nélküli kérdőíveket is. Meggyőződésem, hogy az egyházi támogatás növelése a bizottsági aggodalommal szemben nem jogsérelem révén történne.

Tisztelt Ház! Összegezve véleményemet: a törvényjavaslat céljait üdvözlöm, és a Magyar Demokrata Fórummal együtt, Font Sándor bevezető mondandójával együtt az indítványokat általános vitára alkalmasnak tartom.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)