Felszólalás adatai

BAUER TAMÁS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága megtárgyalta a pénzügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Én a magam részéről a kisebbségi véleményt fogom ismertetni, nem fogok belemenni a kormánypárti képviselők véleményének tárgyalásába, annál is inkább, mert összesen egyetlen kormánypárti felszólalás volt, és arra én nem kívánok itt visszatérni.

Az ellenzéki, tehát a szocialista és szabad demokrata képviselők alapjában véve három kérdéskörrel foglalkoztak a bizottsági vitában. Az első kérdéskör a törvényjavaslat alkotmányossága volt - nem véletlen, hogy a többségi előadó erről nem ejtett szót.

A felszólaló szabad demokrata és szocialista képviselők a bizottsági ülésen nagy nyomatékkal mutattak rá arra, hogy a benyújtott törvényjavaslat, amely 16 hatályban lévő törvény módosítására tesz javaslatot, az Országgyűlés normális működése szempontjából kezelhetetlen, áttekinthetetlen, normális parlamenti vitára ily módon alkalmatlan, sőt nyilvánvalóan ellentétes a Magyar Köztársaság alkotmányával. Ellentétes az alkotmánnyal, hiszen mint ezt miniszter úr pontosan tudja (Varga Mihály: Az a Bokros-csomag volt!), az Alkotmánybíróság a 42/1995. évi ítéletében, amelyet a Bokros-csomag után hozott, megállapította, hogy különböző törvények ilyen típusú összekapcsolása, különösen, ha egy-egy törvényjavaslatnak sokszor csak egy-egy kis részét módosítják, ha a benyújtott törvényjavaslat a képviselők számára áttekinthetetlen, ha igen gyors idő alatt kell lefolytatni ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalását, akkor ez nincs összhangban az alkotmányos renddel.

Rámutatott az Alkotmánybíróság, hogy kivételesen az ilyesmi megengedhető, ezért emiatt nem semmisítette meg a stabilizációs törvényt, de rámutatott arra, hogy ez csak kivétel lehet. Az a kormány ezt egyszer csinálta egy szükséghelyzetben, a jelenlegi kormány pedig hónapról hónapra ugyanezt a megoldást alkalmazza: ez az alkotmánybírósági döntés szerint alkotmányellenes.

Emellett az ellenzéki felszólalók rámutattak arra, hogy a személyi jövedelemadó törvény módosításain belül a nyugdíjjal kapcsolatos módosítás, valamint a családi gazdaságok kiemelésének a módja fölöttébb problematikus; a vitában majd nyilván bővebben fogjuk ismertetni az ezzel kapcsolatos érvelést.

(9.40)

És nagy nyomatékkal mutattak rá arra is, hogy az egyházi személyek kedvezménye - ezt nem én, hanem Keller képviselő úr mondta el, de én is vállalom -, valamint az egyház-finanszírozási törvény módosítása, ezek a szabályok méltánytalanok, különböző problémákat vetnek fel. Mindenekelőtt azt a problémát vetik fel, hogy az egyház-finanszírozási törvényben az úgynevezett 1 százalék fel nem használt, rendelkezéssel nem érintett potenciális összegének a felemelése 50 százalékról 80 százalékra, és kiváltképp az egyházak közötti elosztásnak a népszámlálási adatokhoz kötése azt követően, hogy a népszámlálási adatszolgáltatás önkéntes volt, hogy különböző egyházak különböző tanácsot adtak híveiknek arra nézve, hogy adjanak vagy ne adjanak választ az erre vonatkozó kérdésre; nyilvánvaló tehát, hogy a népszámlálási adatok ebben a kérdésben nem tükröznek valóságos megoszlást, és az, hogy egy ilyen nyilvános vita után több mint egy fél évvel a kormány benyújt egy ilyen törvénymódosítást, miközben a népszámlálás idején kifejezetten azt mondta: semmiféle következménye nem lesz annak, hogy milyen módon nyilatkoznak az érintettek, az egy kifejezetten inkorrekt, mondhatnám csalárd eljárása a kormánynak, amely kétségtelenül indokolatlan és elutasítandó.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)