Készült: 2024.09.22.15:27:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

137. ülésnap (2020.06.09.),  57-73. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 1:13:39


Felszólalások:   45-57   57-73   73-101      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Szijjártó miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőségünk. Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/10860. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Hajas Barnabás úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. HAJAS BARNABÁS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Ház előtt fekvő T/10860. számú törvényjavaslat önálló szabályozásként a bűncselekmények áldozatai kártérítés, illetve sérelemdíj megtérítése iránti igényérvényesítésének elősegítésére egy új, gyorsított eljárást vezet be, továbbá a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény kisebb terjedelmű módosítását is tartalmazza. Mondhatnánk, hogy terjedelme csekély, de tartalma a bűncselekmények áldozatai számára annál nagyobb jelentőséggel bír. Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények ellensúlyozására létrehozott kártalanítási rendszert a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény 2017. január 1. napjával vezette be. Az elmúlt évek tapasztalatai rávilágítottak arra, hogy a jogalkotó eredeti szándékával ellentétes, visszaélésszerű, többmilliárdos pénzügyi iparággá változott börtönbiznisz alakult ki. A közvéleményt súlyosan felháborító bűncselekmények miatt elítélt személyek milliós nagyságrendű kártérítésekhez juthattak, miközben az áldozatok és hozzátartozóik esetében nem volt kellően hatékony igényérvényesítésre lehetőség. Minderre tekintettel a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló 2020. évi IV. törvény 2020. június 15. napjáig felfüggesztette a börtönzsúfoltsági eljárások kifizetését, és feladatul szabta a kormány számára egy új, a bűncselekmények áldozataira, illetve a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek közötti megbomlott természetes egyensúly helyreállítására alkalmas szabályozás kidolgozását.

Amint azt tudják, az élet- és vagyonbiztonságot fenyegető Covid-19-járványra tekintettel a kormány 2020. március 11-én veszélyhelyzetet hirdetett ki, és az ezt követő országos védekezéssel kapcsolatos feladatok nem tették lehetővé az új kártalanítási rendszer teljes körű kialakítását, ezért a T/10528. számú törvényjavaslat a korábban meghatározott határidők meghosszabbítására tett javaslatot, amelyet a tisztelt Ház tegnap el is fogadott. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy e határidő alatt is biztosítani kell az áldozatok hatékony igényérvényesítését, és az új, meglehetősen összetett szabályozás kialakításának ideje alatt is mindent el kell követni a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésének biztosítása érdekében. Ennek megfelelően a tegnap elfogadott törvényjavaslat megnyitotta a sértetti kifizetések, valamint a gyermektartásdíjjal kapcsolatos követelések teljesítésének lehetőségét. Az áldozatok hatékony igényérvényesítésének biztosításához ugyanakkor további lépésekre is szükség van.

A börtönzsúfoltsági eljárásokkal kapcsolatos adatok alapján a kártalanítási perekben megítélt 9 milliárd forintból mindössze 10 százalék körüli hányad került az áldozatok részére kifizetésre. Annak ellenére, hogy a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésének lehetősége a büntetőeljárásról szóló törvény keretei között jelenleg is biztosított, annak kihasználtsága láthatóan nem megfelelő. Az új szabályozási rendszer kidolgozásáig meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a már jogerősen elbírált bűncselekmények vonatkozásában is egyszerűsített szabályok érvényesülhessenek. Büntetőeljárás hiányában erre már csak a polgári peres eljárás keretei között kerülhet sor. Ez a szabályozás azt is biztosíthatja, hogy a most folyamatban lévő, börtönzsúfoltsággal kapcsolatos kártalanítási eljárásokban, amelyekben a terhelti kifizetések 2020. december 31. napjáig fel vannak függesztve, az áldozati kártérítési igények kifizetése lehetővé váljon.

A kormány mindig elkötelezett volt a bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelme, jogérvényesítésének biztosítása mellett. A kormány ezért az önök előtt lévő törvényjavaslat benyújtásával, a szabályozás felülvizsgálata, vagyis az Országgyűlés által meghatározott feladat teljesítését megelőzően már most egy határozott lépést tesz az elérni kívánt cél irányába, és a polgári perrendtartás szabályaihoz képest eljárásjogi könnyítést kíván biztosítani azon áldozatok számára, akiknek ügyében a büntetőeljárás már jogerősen befejeződött, és nem került sor polgári jogi igény megítélésére, továbbá a polgári per megindítására, és követelésük még nem évült el.

Tisztelt Ház! A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy vannak olyan jogrendek, amelyek kifejezetten előnyben részesítik a különböző szempontok szerint differenciáló perrendeket az egységes perrendi szemléletű szabályozás sikeres alternatívájaként. Ilyennek tekinthető például az angol polgári eljárásjog, amely szintén ismeri az úgynevezett fast tracket, a gyorsított perútvonal szerint bonyolódó eljárást, mellette további két eljárási útvonalat, tracket is nevesítve.

Az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat sikeres példák mentén javaslatot tesz egy olyan gyorsított per bevezetésére, amelyben a bűncselekmények áldozatai érvényesíthetik kártérítési és sérelemdíj iránti igényeiket. A javaslat olyan áldozatok számára kíván eljárásjogi könnyítést adni, akiknek az ügyében a büntetőeljárás már jogerősen befejeződött, de abban vagy nem érvényesítették igényüket polgári jogi igényként, vagy azt a bíróság egyéb törvényes útra utasította, de a sértettek a polgári pert utóbb nem indították meg, követelésük azonban, mint mondtam, még nem évült el.

A gyorsított per számos tekintetben eltér a polgári perrendtartásról szóló törvény előírásaitól, ezért a törvényjavaslat kimondja a bíróság számára, hogy a gyorsított per speciális szabályairól a felperest és az alperest külön tájékoztassa.

A javaslat az áldozat igényérvényesítését jelentősen megkönnyíti azzal, hogy költségfeljegyzési jogot biztosított a gyorsított perekben a felek számára, és lehetővé teszi a sértett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti bíróság előtti perindítást. A javaslat a gyorsított pert a törvényszék hatáskörébe telepíti, arra is tekintettel, hogy koncentrálhatók legyenek ezek a perek a húsz törvényszékre, amellyel előmozdítható az egységes joggyakorlat kialakulása.

A gyorsított perben a javaslat elsődlegessé teszi az elektronikus hírközlő hálózat útján történő tárgyalást. E tárgyalási formát a javaslat annak érdekében részesíti előnyben, hogy megkímélje a felperes áldozatot az alperes terhelttel való fizikai találkozástól, amellyel elkerülhető vagy jelentősen csökkenthető a sértett úgynevezett másodlagos viktimizációja.

A gyorsított perben a bíróság soron kívül jár el, és számos, mind a bíróság, mind a felek számára kötelező eljárási határidőt lerövidít, továbbá nem teszi lehetővé a kereset más keresettel történő összekapcsolását, a perben nem érvényesülnek az osztott perszerkezetből fakadó szabályok, de a javaslat eljárásjogi korlátokat állít fel például a keresetváltoztatásra, ellenkérelem-változtatásra is.

A javaslat arra is lehetőséget biztosít, hogy amennyiben a perben az okirati bizonyításon felül egyéb bizonyításra nincs szükség, a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el. Ebben az esetben a felek egyezsége is jóváhagyható tárgyaláson kívül, továbbá az ítélethozatalra is tárgyaláson kívül kerülhet sor.

(11.20)

A perorvoslati eljárások gyorsítása érdekében a másodfokú bíróság és a Kúria a fellebbezésről és a felülvizsgálati kérelemről ugyancsak tárgyaláson kívül dönt.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A börtönbiznisz a jogi szabályozásra rátelepedett iparszerű, a kártalanítási eljárásokban rejlő üzleti lehetőségeket kihasználó folyamatok mellett rávilágított az áldozati igényérvényesítés elégtelenségére is. A kormány feladata az új szabályozás, az új eljárásokban érvényesülő jogintézmények kialakítása. Meg kell jegyeznünk azonban, e feladat teljesítéséig sem maradhatunk tétlenek, nem mondhatunk le a már lezárt büntetőeljárások tekintetében a jogos áldozati igényérvényesítés támogatásáról. Ezért azon áldozatok számára, akiknek a kidolgozás alatt álló új szabályozás szerinti könnyítés még nem állhat rendelkezésre, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a már lezárt ügyükben igényüket utólag, az előbb bemutatott gyorsított per útján érvényesíthessék.

A legjobb szabályozás sem képes betölteni küldetését, ha az arra jogosultak számára nem ismert az új lehetőség. A javaslat ennek érdekében előírja, hogy a börtönzsúfoltság miatt kártalanítási ügyben eljáró büntetés-végrehajtási bíró megfelelő tájékoztatást nyújtson az érintettek számára. Ez a feladat ugyan jelentős adminisztratív terhet jelent a bíróság számára, de csak így biztosítható, hogy a sértettek megfelelő tájékoztatáshoz jussanak.

A fentiekből is látható, hogy a bűncselekmények áldozatait érintő, jelentős előrelépést biztosító törvényjavaslatról kell az Országgyűlésnek dönteni. Tegyük az áldozatok igényérvényesítését gördülékenyebbé az eljárás egyszerűsítésével, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy fogadja el a tárgyalt törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Hajas Barnabás államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Czunyiné dr. Bertalan Judit képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A 2018. január 1-jén hatályba lépett új Ptk. eljárásjogi kódexünk egyik kiemelt célja az volt, hogy az eljárások minél rövidebb időtartamon belül és minél gyorsabban folytatódhassanak le. Ez a megfontolás nagyban elősegíti a jogvitában álló félnek az eljárások észszerű határidőben való befejezéséhez fűződő jogát. Abban mindnyájan egyetérthetünk, hogy az állampolgárok számára a peres ügyeik kimenetelén és szakszerű megvizsgálásán túl a legfontosabb érdek, hogy minél hamarabb befejeződjön a megítélésre váró ügyük.Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvénytervezet szintén az előbb említett elképzelés fényében születhetett meg. A normaszöveg áttanulmányozása során a sorokból világosan kiolvashatjuk, hogy jelen javaslat egy jelentős eljárásjogi könnyítést kíván biztosítani azon sértettek számára, akiknek ügyében a büntetőeljárás már jogerősen befejeződött, és bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránti igényüket polgári jogi igényként sem a büntetőeljárásban, sem pedig polgári perben nem érvényesítették, feltéve persze, hogy követelésük még nem évült el.

Nem kívánok az előterjesztés szövegének mélyreható elemzésébe bocsátkozni, tekintettel arra, hogy államtitkár úr expozéjából mindezt igen részletesen megismerhettük, csupán néhány, de egyáltalán nem elhanyagolható rendelkezésről szeretnék szót ejteni. A 2. §-ban rögvest rögzíti a javaslat, hogy a gyorsított perre tartozó igény fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesíthető. Mindennek lefektetése azért volt szükséges, mert egyes esetleges ellentmondás esetén az egész eljárás meghosszabbodhatna. A törvénytervezet célja pedig éppen az ellenkező irányba mutat.

Hangsúlyozandónak tartom azt is, hogy a javaslat értelmében a tárgyalást főszabályként elektronikus eszköz igénybevételével kell megtartani. A keresetlevélben és az ellenkérelemben kötelezően meg is kell jelölnie a feleknek, hogy milyen elektronikus eszköz áll rendelkezésükre. Jómagam aláhúznám ezt a rendelkezést is, ugyanis ily módon a felperesnek, sértettnek fizikailag nem kell találkoznia az alperessel, terhelttel. Ez egy nagyon fontos és előremutató szabályozás, mivel így elkerülhetővé, de legalábbis nagymértékben csökkenthetővé válik a sértett másodlagos viktimizációja. Jól tudjuk, hogy az áldozatnak micsoda pszichikai megterhelést és lelki megrázkódtatást jelent az, amikor viszontlátja a vele szemben bűnös és számára sértő tettet, cselekedetet elkövető személyt. A gyorsított perek elbírálását a törvényszék hatáskörébe utalja a javaslat. Ez egy igen logikus elképzelés, hiszen tudjuk, itt biztosítottak a perben tárgyalás tartása esetén elsődlegessé tett elektronikus hírközlő hálózat útján megvalósuló meghallgatás feltételei.

Kiemelendő a normaszövegből, hogy a törvénytervezet az eljáró törvényszék tekintetében kizárólagos illetékességet állapít meg. Az illetékesség oka pedig a felperes, sértett lakóhelyéhez vagy tartózkodási helyéhez igazodik. A tervezet egyébként nem teszi kötelezővé a fél számára a jogi képviseletet a törvényszék előtt, arra kizárólag az ítélőtábla, illetve a Kúria előtti eljárásban lesz szükség.

Tisztelt Ház! Kérem, engedjék meg, hogy példálózva felsoroljak néhány olyan rendelkezést, amely az igényérvényesítés megkönnyítését és az eljárás mielőbbi lezárhatóságát hivatott elősegíteni. A tervezet költségfeljegyzési jogot biztosít a felek számára, így a sértettnek nemcsak a költséget, hanem az esetleges szakértői bizonyítás költségét sem kell megelőlegeznie. A javaslat soron kívüli eljárást ír elő, emellett számos határidőt a Pp.-ben foglaltaktól eltérően állapít meg. A gyorsított perben nincs helye beavatkozásnak, viszontkereset előterjesztésének, beszámításnak, továbbá a per nem kapcsolható össze más perekkel. Erről is szólt államtitkár úr. Hangsúlyos szerepet kap az írásbeli előkészítés, valamint maga a per nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra.

Fontos még azt is megjegyezni, hogy ebben az újfajta perben a biztosítási intézkedés elrendelhetővé válik anélkül is, hogy a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolták volna. A per mielőbbi lezárását segíti elő az is, hogy okirati bizonyítás esetén a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el. Ebben az esetben a felek egyezsége is jóváhagyható tárgyaláson kívül, valamint az ítélethozatalra ily módon is sor kerülhet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül szeretnék kitérni a javaslat azon rendelkezésére, amely jelentősen hozzájárult az előterjesztés megszületéséhez, és amely mellett mégsem mehetünk el szó nélkül. A mögöttünk álló esztendőkben számos olyan bírósági ítélet született, melyek alaposan felkavarták a társadalom általános igazságérzetét. A magyar emberek többsége elégedetlenségének adott hangot, amiért súlyos bűncselekményük következtében jogerős szabadságvesztésüket töltő elítéltek milliós nagyságrendű kártalanításokhoz jutottak, mindezt pedig a rossz fogvatartási körülményekre alapozva, amiért  mondjuk, ilyen indokkal  nem süt be zárkájuk ablakán kellőképpen a nap.

A kormány az emberek hangját meghallva cselekvésre szánta el magát, az elérendő cél pedig változatlanul az, hogy a fogvatartottakra, illetve a sértettekre vonatkozó kompenzációs rendszerek közötti megbomlott természetes egyensúlyt helyrebillentsük, helyreállítsuk. Ennek fényében az áldozatok igényérvényesítési lehetőségének kiszélesítésére kíván a jogalkotó hangsúlyt fektetni. Az áldozatközpontú jogpolitikai felfogás jegyében fogalmaz úgy a javaslat, idézem: „Azon sértett, aki a polgári jogi igényét a börtönzsúfoltsági kártalanítással kapcsolatos eljárásban valamilyen okból nem tudta érvényesíteni, azonban a bűncselekményből eredően kára vagy sérelme keletkezett, igényét gyorsított per útján érvényesítheti, mely lehetőségről őt a büntetés-végrehajtási bíró tájékoztatni köteles.”

Nem kívánom, tisztelt Országgyűlés, tovább idézni a javaslatot vagy ragozni az elmondottakat, a tervezetről summa summarum elmondható, hogy a minőségi jogalkotás kritériumait is szem előtt tartva kilátásba helyezi a perek észszerű határidőn belül való elbírálásának megkönnyítését, amely az állampolgárok részéről talán az egyik legfontosabb igény. Szintén üdvözlendő a bűncselekmények áldozatainak igényérvényesítését nagyban támogató elképzelések normaszövegbe öntése is.

Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott törvényjavaslatot a Fidesz képviselőcsoportja támogatni fogja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Czunyiné dr. Bertalan Judit képviselő asszony. Most megadom a szót Gyüre Csaba képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik Magyarországért Mozgalom mindig nagyon fontosnak tartotta az áldozatvédelmet a hazai joggyakorlatban, és mindig is szót emeltünk, mióta parlamenti párt vagyunk, ennek az érdekében, hogy továbbfejlesszük azokat a jogokat, amelyek az áldozatokat megilletik.

(11.30)

Egy kicsit beszélnék ennek a múltjáról. A rendszerváltás óta először a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület volt az, amelyik elkezdett foglalkozni az áldozatvédelemmel, amely már 1989-ben megalakult, és az európai nemzetközi szervezetnek is tagja lett, és mindemellett a jogalkotó is folyamatosan odafigyelt arra, hogy az áldozatvédelem minél szélesebb körű legyen, de azért igazán nem fektetett nagy hangsúlyt erre.

Megjelent 1999-ben, mégpedig július 7-én az 1074-es kormányhatározat, amely a bűncselekmények áldozatai és hozzátartozóinak védelme, káruk megtérülése, enyhítése érdekében teendő jogalkotási feladatokról és egyéb intézkedésekről szólt. Ez egy nagyon fontos határozat abból a szempontból, hogy meghatározta azokat az irányelveket, illetve azt az utat, amit a jogalkotásnak be kell járnia a jövőben.

A 10. pontjára különösen felhívnám a figyelmet, amely kimondta, hogy a kormány különös figyelmet szentel a bűncselekmények okozta károk megtérülésének gyakorlatára annak érdekében, hogy a károk a lehető legrövidebb időn belül megtérüljenek. A kormány segíteni kíván a legsúlyosabb erőszakos bűncselekmények áldozatain akként, hogy enyhíti az arra rászorulókat ért károkat, ha az más forrásból nem biztosítható. Tehát ez már 1999-ben a kormányhatározatban megjelent.

Ezzel szemben azt láttuk, hogy 2016-ban mégis olyan törvényt fogadott el a magyar Országgyűlés, ahol elsősorban nem az áldozatokat, hanem éppen az elkövetőket igyekezett kártalanítani ez az úgynevezett börtönzsúfoltsági kártalanítással kapcsolatos törvény. Akkor is elmondtuk, és mélyen bíráltuk ezt a jogszabályt, mégpedig akként, hogy elmondtuk, mint ahogy a parlamenti vitákban is, adott esetben például tegnap is, hogy mennyire sértette ez a jogszabály a társadalom igazságérzetét, és mennyire méltatlan az, hogy a jogalkotó elsősorban az elítéltek, a bűnözők érdekeit, az ő kártalanításukat nézte, nem pedig az áldozatokét. Már 2016-ban a vezérszónoki felszólalásban is felhívtuk erre a figyelmet, hogy elsősorban az áldozatoknak a minél gyorsabb kártalanításával kellene foglalkozni. Tulajdonképpen, amikor ez a törvény megszületett, akkor, azt gondolom, hogy ebben közrejátszott az is, hogy mi ezt folyamatosan mondtuk, hogy itt elsődlegesen az áldozatok, nem pedig a bűnözők kártalanításával kell foglalkozni.

Ezért is tartjuk fontosnak, hogy ez végre idekerült. Még akkor is érdekes, ha ezt a börtönzsúfoltsági törvénnyel gyakorlatilag szinte párhuzamosan tárgyaljuk, hiszen tegnap arról volt szó. És bizony, igenis felrójuk azt a kormánypártoknak, hogy 2016-tól napjainkig lehetővé tették azt ezzel a jogszabállyal, hogy ez a börtönbiznisz Magyarországon megalakuljon, hiszen felhívtuk a figyelmet arra a jogszabály vitája során, hogy erre egy iparág fog települni. Egy olyan iparág, amely üzletszerűen fogja az állam pénzét dézsmálni, és nem az áldozatok kártalanítására, hanem az elítéltek kártalanítására fog fordítani nagyobb hangsúlyt. Ahogy láttuk, mindez be is következett, hiszen a magyar állam összesen 9 milliárd forintos kártalanítási összeget fizetett ki az elítélt bűnözőknek.

Mi ezt mélyen felháborítónak tartjuk, hogy az adófizetők pénzéből ezt az összeget a magyar állam a bűnözőkre fordította, nem pedig az áldozatokra, holott a börtönzsúfoltságot már ebből a pénzből meg lehetett volna szüntetni, hiszen két büntetés-végrehajtási intézetet lehetett volna ebből a 9 milliárd forintból felhúzni, amelyet, ha nem a bűnözőknek fizetünk ki, hanem erre, akkor megoldható lett volna a börtönzsúfoltság megszüntetése, és ezáltal nem kellett volna milliós kártérítéseket fizetni olyan ügyben, ami joggal váltotta ki a teljes magyar társadalom felháborodását.

Így jutunk el odáig, hogy 2020 elején bekerült elénk egy törvényjavaslat, amelyben már legalább szerepelt az, hogy határidő biztosításával ki kell dolgozni az áldozatok mielőbbi gyors kártalanításával kapcsolatos jogszabályt, és így került elénk az ominózus mostani jogszabály.

Ezzel kapcsolatban is vannak ellentmondásos érzéseim, hiszen maga a jogszabály hasznos és előremutató, csak nyilván, amikor néhány évvel ezelőtt foglalkoztunk azzal, hogy módosítottuk a polgári perrendtartást, illetve teljesen új polgári perrendtartás került ide a tisztelt Ház asztalára  és elfogadásra is került az új Pp., amely gyakorlatilag egy olyan kódex, ami teljesen összefoglalóan tartalmazza a bírósági eljárási szabályokat , akkor ez a jogszabály egy kicsit megtöri a Pp. rendszerét. Hiszen ez a Pp.-n kívülről egy speciális szabály, és ebben az esetben ezt kell alkalmazni, és a Pp. csak egy mögöttes háttérszabály lesz ebben az esetben.

Tehát egyrészt ez a kérdésem, hogy miért nem lehetett ezt a polgári perrendtartáson belül szabályozni, mi indokolta ezt, hogy külön kivegyük a polgári perrendtartásból a gyorsított eljárást, hiszen nyugodtan abban lenne a helye. Másrészt pedig abban látok néminemű ellentmondást, hogy itt van egy gyorsított szabályozási rendszer, ami egyébként nagyon helyes, csak mégis van egy probléma, amit most sem sikerül áthidalni, és nem tudom, hogy mikor jön el az az idő, amikor sikerül ezt a problémát áthidalni. Mégpedig azt, hogy ezt a jogszabályt akkor lehet alkalmazni, amikor maga a büntetőeljárás befejeződött, jogerősen befejeződött, és akkor indul el egy gyorsított eljárás.

Na, most látjuk azt a tapasztalatokból, hogy ha egy komolyabb büntetőeljárásról van szó, amely adott esetben nehezebb, soktanús, -szakértős, s a többi, akkor ezek a büntetőügyek évekig elhúzódnak, akár négy-öt évig is elhúzódnak, és ez alapján gyorsított eljárási szabályokat nem lehet alkalmazni, mert kizárólag abban az esetben lehet, amikor már megvan a büntetőeljárás jogerős befejezése. Tehát itt általában nagyon sok esetben azzal fogunk találkozni, hogy lesz egy négy-öt éves büntetőeljárás, amelyet majd egy egy-két hónapos gyorsított eljárás fog követni, és igazán a gyorsítást nem fogjuk tudni elérni, mert a négy-öt éves büntetőeljárás nyilván  hangsúlyozom, egy nehéz, bonyolult, soktanús, -szakértős esetben bizony  problémát fog okozni, és nem fog tudni érvényesülni maga a gyorsított eljárás sem. Tehát ezeket látom egy picit ellentmondásosnak, egyébként a törvény tartalmával a legmesszebb menőkig egyet lehet érteni.

Nyilván örülök annak, hogy az előterjesztő odafigyelt még olyan szabályokra is, hogy milyen illetékesség legyen, hogy itt bizony a felperes lakóhelye határozza meg az illetékességet, és bizony ez is egy fontos dolog, hogy ne neki kelljen adott esetben az ország másik végére utazni, hanem az ő lakóhelye határozza meg.

Ugyanígy nagyon egyet tudok érteni a költségfeljegyzési joggal kapcsolatosan is, hiszen nagyon sokan azért nem tudják érvényesíteni a bíróság előtt a jogaikat, vagy nem merik a jogaikat érvényesíteni a bíróságon, mert hatalmas összegeket kell megelőlegezni, amelyek vagy visszatérülnek, vagy nem térülnek meg a felperes számára. És főleg akkor, ha illetékfeljegyzési jogról beszélünk, akkor ez mindenképpen azt jelenti, hogy sokkal könnyebben meg tudják indítani, szabadabban meg tudják indítani az eljárást, hiszen nagyon gyakran azért nem indult el az eljárás, mert tudták, hogy adott esetben nem lesz végrehajtható egy jogerős ítélet sem, és ebben az esetben a költség ott marad a felperes nyakán. Tehát a költségfeljegyzési jog megadása mindenféleképpen indokolt.

Aztán eljárásegyszerűsítő szabályok jönnek, amelyek egyébként tényleg hasznosak, bár itt felrúgják a Pp.-nek a perfelvételi és érdemi tárgyalási szakaszára vonatkozó szabályokat, ami egyértelműen az eljárás gyorsítását szolgálja. Tehát ebből a szempontból indokolt, mint ahogy a bíróságnak a részletes tájékoztatási kötelezettsége is bizonyos esetekben, hiszen, mint ahogy írja egy korábbi szakasza a javaslatnak: az ügyvédi képviselet nem kötelező.

Súlyos határidők vannak, amelyeket be kell tartani, az ellenkérelem benyújtására, illetve az arra való nyilatkozatra a 30 nap, illetve a 8 nap tekintetében, tehát röviden meg kell jelölni a bizonyítási indítványokat, és bizony a határidők elmulasztása adott esetben jogvesztő lesz.

(11.40)

Az elektronikus eljárásra többen kitértek előttem. Ezzel kapcsolatban én is megjegyzem, nagyon fontosnak tartom azt, hogy meglegyen az elektronikus kapcsolattartás, hiszen nyilvánvaló az, hogy az áldozat egy erőszakos bűncselekmény esetén nem szívesen találkozik személyesen, nem szívesen tartózkodik egy légtérben azzal a személlyel, aki a terhére erőszakos bűncselekményt elkövetett. S bizony méltatlan az, amikor a bíróság folyosóján várakoznak a belépésre együttesen, ahol adott esetben jelekkel, nézéssel vagy bármivel tudja fenyegetni az elkövető a korábbi áldozatát. Tehát az elektronikus kapcsolattartás nagyon fontos.

Az elsőfokú eljárás lezárásával a másodfokú eljárás szintén gyorsított, 45 nap, illetve 30 nap áll rendelkezésére a másodfokú bíróságnak. Tárgyalás tartása nincs, nem is kérhetik a felek, tehát az iratokból dönt a másodfokú bíróság egy esetleges fellebbezés esetén. Mindezek alapján az látható, hogy ez a törvény mindenféleképpen előremutató, gyorsított eljárást eredményez. Én sokkal jobban örültem volna, ha ez a törvény már jóval korábban kerül ide az Országgyűlés asztalára.

Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet, a 2005. évi CXXXV. törvényre, amely a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szól. Nyilván másodlagosan, mint ahogy már hivatkoztam korábban az 1074/99-es kormányhatározatra, amely már döntött arról, hogy adott esetben az államnak kell belépni a kártalanítás folyósítójaként. Ez a törvény már határozottan meg is határozza a segélyek mértékét, illetve az adható segélyt. Ennek a törvénynek is vannak problémái, hiszen egyrészt nagyon jelentősen leszűkíti az összeget, és azt is, hogy az áldozatok milyen esetben kaphatnak kártalanítást.

Tehát valószínűleg ezzel a törvénnyel együtt előbb-utóbb ezt a törvényt is ide kellene hozni a Ház elé, mert ebben is lehetne, sőt kellene olyan módosításokat eszközölni, amelyek szintén az áldozatvédelem szempontjából a jövőre nézve előremutatóak lennének. Ezért tartom nagyon fontosnak, és javaslom a kormánynak azt, hogy vállalja fel és aktualizálja ezt a jogszabályt, ezzel kapcsolatban is figyeljen oda, és korszerűsítsük a jogszabályt.

Még egy dolog. A kárenyhítéssel kapcsolatban hivatkoztam a 2005. évi CXXXV. törvényre, hogy korábban az állam ezt a feladatot átadta civil szervezeteknek, amelyek számára akár a költségvetési törvényben is biztosított fejezeti szinten támogatást. Ilyen volt az Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítvány, amely elsődlegesen ellátta ezeket a feladatokat. Ez a Belügyminisztérium költségvetési fejezetében a fejezeti kezelésű előirányzatok között határozta meg azt az összeget, amelyet az Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítványnak kellett átadni, majd ezt később átvette a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány, majd ezt követően került állami feladatba 2005-től ennek az ellátása.

Ezúton is még egyszer kérem a kormányt, hogy nézzük át a 2005. évi CXXXV. törvényt, és ezt is hozzuk össze az eljárásgyorsítási szabályokkal. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Gyüre Csaba képviselő úr. Most megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A bűncselekménnyel okozott kár, illetve a sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló T/10860. számú törvényjavaslat célja, hogy könnyítést biztosítson azon sértettek számára, akik ügyében bár a büntetőeljárás már jogerősen befejeződött, de a bűncselekménnyel okozott kár, illetve a sérelemdíj nem térült meg, mert az még sértetti igényérvényesítésre nem került, de a Ptk. szempontjából még nem évült el. A törvényjavaslat ezen cél elérése érdekében módosítja a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezéseit, továbbá a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési eljárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény rendelkezéseit. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nézzük először a polgári perrendtartásra vonatkozó rendelkezések módosulását! A jogalkotó mindenekelőtt meghatározza, hogy mely sértettek számára milyen igények megtérítésére áll rendelkezésre ez a gyorsított per. Mivel a gyorsított per számos tekintetben eltér az általános polgári perrendtartástól, ezért a törvényjavaslat előírja a bíróság és a felek számára, hogy miképpen kell eljárni ebben a gyorsított perben. A hatáskör és illetékesség tekintetében főszabály, hogy a gyorsított per a törvényszék hatáskörébe tartozik a sértett lakóhelye szerinti illetékességgel.

Az igényérvényesítés könnyítése érdekében a törvényjavaslat a Pp.-módosítással költségfeljegyzési jogot biztosít. A gyorsított per mielőbbi lezárhatóságának érdekében a törvényjavaslat a Pp.-módosítással előírja a soron kívüli eljárást oly módon, hogy a gyorsított perben nincs helye beavatkozásnak, viszontkeresetnek, beszámításnak, és maga a per nem kapcsolható össze semmilyen más perrel. A törvényjavaslat a Pp.-módosítással lehetőséget teremt arra, hogy okirati bizonyítás esetén a bíróság a pert első fokon tárgyaláson kívül bírálja el. Ebben az esetben a felek egyezsége is jóváhagyható tárgyaláson kívül, továbbá az elsőfokú ítélethozatalra is tárgyaláson kívül kerül sor. Amennyiben azonban az okirati bizonyításon felül egyéb bizonyítás is szükséges, úgy az elsőfokú bíróság a felperesi keresetet tárgyaláson fogja elbírálni.

Az elsőfokú ítélettel szemben fellebbezésnek van helye. A fellebbviteli eljárás gyorsítása érdekében a másodfokú bíróság a fellebbezésről tárgyaláson kívül dönt. A másodfokú jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelemnek van helye, a felülvizsgálati eljárás gyorsítása érdekében a Kúria a felülvizsgálati kérelemről tárgyaláson kívül dönt.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most nézzük a bv-törvényre vonatkozó rendelkezések módosulását! A jogalkotó mindenekelőtt a bv-törvényt egy 70/B. § (2/a) bekezdéssel egészíti ki, mely szerint ha az elítélttel szemben meghozott ügydöntő határozat alapján megállapítható, hogy a sértett polgári jogi igényét a bíróság egyéb törvényes útra utasította, vagy az elítélt által elkövetett bűncselekménynek van olyan sértettje, aki büntetőeljárásban nem érvényesített polgári jogi igényt, azonban a bűncselekményből eredően kára vagy sérelme keletkezett, a büntetés-végrehajtási bíró tájékoztatja a sértettet arról, hogy lehetősége van a bűncselekménnyel okozott kár, illetve a sérelemdíj megtérítése iránt gyorsított polgári pert indítani, ha követelése a polgári törvénykönyv szerint még nem évült el. A fentieken túl a bv-törvény a kártalanítási ügyek nagy számára tekintettel módosul a tekintetben is, hogy a büntetés-végrehajtási bírók részére az eljárási határidő megemelkedik annak érdekében, hogy kellő idő álljon rendelkezésre a sértettek felkutatására, valamint az egyéb szükséges intézkedések hatékony elvégzésére.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kereszténydemokraták hangsúlyozottan fontosnak tartják az áldozatok védelmét, továbbá az áldozatok kártérítését. Mindezek alapján támogatjuk a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított eljárásról szóló T/10860. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

(11.50)

ELNÖK: Köszönöm, Vejkey Imre képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Varga László képviselő úrnak, jegyző úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sokszor hallhattak már hosszan felszólalni, hosszan érvelni egy-egy javaslattal kapcsolatban, és a kritikáimat megfogalmazni. Ezúttal nem a hosszú kritikáimat fogják hallani ennek a javaslatnak a kapcsán, különös tekintettel arra, hogy az előttem szólók hosszan elmondták annak tartalmát, azt gondolom, államtitkár úr is, az előttem szóló Vejkey képviselőtársam is elmondta, és természetesen Gyüre Csaba kitért előzményekre, és megfogalmazott tulajdonképpen óvatosan további feladatokat ezen a téren, amelyekkel egyébként egyet lehet érteni.Úgyhogy e helyütt néhány sarkos mondatot mondanék csak. Az egyik az, hogy az MSZP nagyon világosan a sérelmet szenvedettek, az áldozatok pártján áll. Tehát nagyon fontosnak tartjuk az áldozatvédelmet, és nagyon fontosnak tartjuk, hogy a sérelmet szenvedettek, az áldozatok kapcsán a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránti igényük érvényesítése minél gyorsabb legyen, ezt minél hatékonyabban tudják megtenni. Ennek fényében tulajdonképpen a konkrét javaslatot értékelve ez a javaslat ezt szolgálja, hatékonyabbá teszi az igényérvényesítésüket. Úgyhogy nem meglepő módon talán, de elmondom, hogy ezt ilyen értelemben támogatni tudjuk.

Természetesen fogalmazható meg építő jelleggel, jobbító szándékkal kritika is, el is hangzott előttem is ilyen. Azt gondolom, hogy ezeket figyelembe kell venni. Hadd mondjak egyet: talán érdemes a pártfogó ügyvéd igénybevételének lehetőségét is egyszerűsíteni ebben az eljárásban. Ez szerintem szolgálná a minél szélesebb körű alkalmazását és hatékonyságát is ennek az eljárásnak.

Úgyhogy mindezeket figyelembe véve én is várom, hogy milyen további módosítások érkeznek, hogy alakul az előterjesztés, a normaszöveg még itt a következő hetekben. De még egyszer hangsúlyozom, az MSZP az áldozatok pártján van, és ennek megfelelően minden olyan javaslatot fog támogatni az Országgyűlésben, ami az ő érdekeiket szolgálja. Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Sebián-Petrovszki László képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának.

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy olyan törvényjavaslat fekszik itt a Ház előtt, amelynek a célja, ahogy több előttem szóló is összefoglalta már, az, hogy a bűncselekmények áldozatai minél hamarabb megkapják az okozott kárt, illetve a sérelemdíjat. Mi sem természetesebb annál, és mondom ezt a DK nevében is, hogy kifejezzem, hogy nagyon fontos mind a két része ennek a mondatnak vagy ennek a törvényjavaslatnak, magyarán, hogy az időszerű ítélkezés, magyarán, hogy az ítéletek, ha lehet, minél hamarabb megszülessenek, és igazságot szolgáltassanak az adott kérdésben, az mindig egy fontos társadalmi szükséglet, mindig egy fontos elvárás. Tehát minden olyan javaslat, amely abba az irányba mutat, hogy hamarabb születnek meg ítéletek, illetve hamarabb orvosol az igazságszolgáltatás problémákat, ügyeket, eseteket, mindig támogatandó, mindig előnyös, mindig jó dolog. Ez a törvény ebbe az irányba mutat, ebbe az irányba halad.Szintén ugyanilyen fontosságú az, hogy ha már egy bűncselekménynek áldozatává válik valaki, akkor az ő kárpótlása, a számára járó sérelemdíj vagy a kár megtérítése, ha lehet, minél hamarabb megtörténjen, vagyis egyáltalán megtörténjen, és aztán pedig minél hamarabb megtörténjen.

Tehát ez a javaslat jó, jó alapokon nyugszik, nagyon fontos, és hasznos irányba viszi ezt a kérdéskört, és ahogy az előttem szólók kiemelték ennek sok-sok részletszabályát, ezek mind fontos és jó pontok, ezeket nem is ismételném meg. Inkább arra térnék ki, ami inkább gondolatokat vet föl.

Az egyik ilyen, ami óhatatlanul mindig felmerül egy-egy ilyen ügy tárgyalásakor, és egyébként van egy déjà vu érzésem, mert talán két héttel ezelőtt az egyes igazságügyi tárgyú törvények tárgyalásánál pontosan ugyanezeket mondtam el ugyanúgy államtitkár úrnak, aki így velem szemben ült. Tudjuk, hogy ezeknek az ügyeknek egy jelentős része, ezeknek a problémáknak egy jelentős része évek óta itt van az asztalon. Tehát mindig az merül föl ilyenkor bennünk, hogy nem lehetett volnae még előbb meglépni ezeket a lépéseket, nem lehetett volnae korábban tárgyalnunk ezt a javaslatot, mert hátha akkor még több emberen segítettünk volna ezzel a törvénnyel, illetve ezzel a javaslattal. Tehát későnek tartjuk ezt a lépést, jó irányba tett, de késő lépésnek.

Ráadásul, ha már itt szabad egy ilyen kitekintést mondanom, egy speciális, bizonyos helyzet rendezéséről beszélünk, de tudjuk egyébként az igazságügyi statisztikákból, hogy a perek egyébként jellemzően elhúzódnak, évekig tartanak, van egy állandó állampolgári elégedetlenség ennek kapcsán, bizonyára ez a kormánypárti képviselőket is eléri, nem csak minket, ellenzéki képviselőket. Tehát egyébként is lenne igény abban, hogy, ahogy államtitkár úr fogalmazott, egy fast tracket nyissunk a normál track mellett, és amennyire lehet, próbáljuk az ítélkezést gyorsítani.

A másik problémám ezzel a törvényjavaslattal, hogy nem adunke túl keveset, hogy úgy mondjam, nem nyújte túl keveset a segítségben, nem lehetnee a segítséget növelni. Gondolok itt arra, hogy csak a hatálybalépést követően előálló ügyekben lehet használni majd ezt a fast tracket, ha már ezt használjuk, tehát folyamatban lévő ügyekre nem, miközben az elmúlt hónapokban számos olyan törvényjavaslatot tárgyaltunk itt, számos olyan élethelyzet megoldását hozták be kormánypárti képviselők, illetve a kormány, ahol a hatályba léptetés már-már a folyamatban lévő ügyekre is vonatkozott. Itt vajon miért nem lehet ezt megtenni esetleg?

Illetve felmerül annak a kérdése, és ez már tartalmi kérdés, hogy az államnak nem kellenee ebben bármiféle szerepet vállalni, tehát az áldozatok kártérítésében nincse helye annak, akár bizonyos jól szabályozott, elhatárolt ügyterületen, hogy az állam vállalja tulajdonképpen a kár kifizetését, és ő fogja behajtani, ha úgy tetszik, azokon, akiknél kell, tehát hogy az állam szerepet vállal, és nem két ember egymás közötti viszonyára bízza ezt tulajdonképpen, vagy az egyik anyagi helyzetére.

Nem látszik a javaslatban az, hogy mennyi a jogérvényesítésre nyitva álló határidő, tehát hogy hogyan viszonyul ez ehhez a kérdéshez, mikortól kezdődik ez. Tehát a jogérvényesítés nyitva állásának az ideje nem világos ebből a javaslatból, vagy számunkra ez nem derült ki az általános indokolást olvasva sem.

Illetve fontos megjegyezni, hogy maga az előterjesztés is számol azzal, hogy a büntetés-végrehajtási bírákra vonatkozóan ez bizony okozhat pluszterhet, vagy legalábbis kell arra gondolniuk, hogy ez milyen munkaterhelést jelent. Úgy fogalmaz a javaslat, hogy bizonyos eljárási határidők megemelése szükséges. Én itt azt vetném fel, azt kérdezném, hogy ennek margóján megtörténte ennek a javaslatnak a hatásvizsgálata, ha úgy tetszik, tehát, magyarán, hogy a szervezet elbírjae ezeket a pluszterheléseket vagy ezt a hirtelen előálló pluszterhelést. Ennek kapcsán kérdezem, amit örökké kérdezni szoktam államtitkár úrtól, hogy egyeztetve lette azokkal a szakmai szervezetekkel, amelyeknek majd ezt végre kell hajtani, illetve amelyeknek a tevékenysége ezen a területen fejtődik ki.

Összefoglalva tehát, egy nagyon jó irányba tett javaslatról beszélünk, egy komplex javaslatcsomagról, azonban az említett pontokon még részletezésre vagy legalábbis magyarázatra szorul. Erre várom a válaszát államtitkár úrnak. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Sebián-Petrovszki László képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az elsőként jelentkezett független képviselő szólhat. Megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak 15 perces időkeretben.

(12.00)

DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/10860. sorszámon előterjesztett javaslat vitája folyik, amelynek célja az, hogy amikor a bűncselekmény áldozatai kártérítési igényüket vagy sérelemdíjukat előterjesztik, ezen eljárások minél rövidebb határidő alatt befejeződhessenek. Nincs ma jogászember az országban, aki ne üdvözölné ezt a javaslatot, tekintettel arra, hogy azért az elmúlt harminc év gyakorlata azt az álláspontot alakította ki mindannyiunkban, hogy sajnos nem volt eléggé hatékony az áldozatvédelem abból a szempontból, hogy a bűncselekménnyel okozott károk mielőbb megtérüljenek, egyáltalán megtérüljenek. Ezért természetesen üdvözlöm a javaslatot, és engedje meg, államtitkár úr, és engedjék meg, képviselőtársaim, hogy pár gondolat erejéig egyrészről a javaslatról, másrészről olyanfajta összefüggésekről beszéljek, amelyek reményeim szerint esetleg elgondolkodtatják az igazságügyi tárcát.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ez a javaslat nem épül be a polgári perrendtartásba, hanem a polgári perrendtartás mellett egy speciális jogszabályként fog tovább élni, mindössze a 15. §-ban vezetett be két olyan paragrafust, amely a büntetés-végrehajtási törvénynek azon rendelkezéseibe kerül be, amelyek szerint a büntetés-végrehajtási bírónak az elítélt javára való kártérítés, sérelemdíj, illetőleg ennek összefüggésében a sértettek felé való kártérítés helytállásában van dolga. Természetesen örülünk annak, hogy a jogalkotó vagy a jogalkotás kezdeményezője úgy gondolja, hogy ezek az eljárások rövidebb idő alatt hatékonyan érhetnek véget, de muszáj beszélnem egy kérdésről, ez pedig a büntetőeljárási törvényt, illetőleg a büntetőeljárásokban a polgári jogi igény kérdését érinti.

Bizonyára egyetlen jogász képviselőtársamnak sem újdonság, hogy a büntetőeljárásokban, amikor a sértettet először kihallgatják, az első kérdések között hangzik el, hogy igényt tarte polgári igényre, előterjeszte polgári jogi igényt. Ez azért fontos kérdés, mert a büntetőeljárásnak alapvető eleme az, hogy a bűncselekménnyel okozott károk megtérítésére már a büntetőhatóság feladatsorában is egy komoly hangsúly helyeződik. Ebben a javaslatban az szerepel, hogy akkor kerül sor ilyen eljárásra és ilyen gyorsított eljárásra, ha a büntetőeljárásban nem kerül sor polgári jogi igény megítélése, azt a törvény egyéb útjára terelik, ahogy az ítéletekben szokott lenni, vagy a sértett egyáltalán nem is terjeszt elő polgári jogi igényt.

Miért hozom én ezt fel most? Azért hozom fel, mert nagyon fontos, hogy ezt a kérdést a joggyakorlat oldaláról is elemezzük. Mindannyian, akik perekben, büntetőperekben akármelyik oldalon valaha is álltunk, tudjuk jól, hogy meglehetősen kényelmes a bírák, a büntetőbírák számára az, ha nem kell polgári jogi igényről rendelkezniük. Ennek egyrészről az az oka, hogy ők büntetőbírók, és nem polgári bírók, talán kevéssé látják át a kártérítések jogi hátterét, illetőleg joggyakorlatát, nem akarnak olyan döntést hozni, amelyről esetleg később az derül ki, hogy nem volt megalapozott, ráadásul, bár nem követi a büntetőítéletek felülvizsgálata a polgári jogi igény felülvizsgálatát, de hát aggódhatnak azért, mert esetleg emiatt helyeznek hatályon kívül, tehát tudni kell azt, hogy a bírák számára a polgári jogi igény megítélése egy ilyen forró krumpli, amit igyekeznek eldobni, ami bizonyos fokig érthető, nagyon sok ügyben viszont nem érthető.

Tekintettel arra, hogy ez a gyorsított eljárás arról szól, hogy még a büntetés-végrehajtási bírónak is feladata van azzal, hogy amikor elé kerül egy ilyen igény, mint például az elítélt kártérítési igénye, akkor meg kell nyilatkoztatni a sértettet arról, hogy kíváne polgári igényt előterjeszteni, ha addig nem kívánt. Ezen gondolatsorból adódik számomra egy olyan kérés az igazságügyi tárca felé, hogy meg kellene fontolni azt, ha már ebben a gyorsított eljárásban azt mondjuk, hogy tárgyaláson kívül elbírálhatja a polgári ügyben a bíró a kereseti kérelmet a kártérítésre vagy a sérelemdíjra, tehát rendelkezésre állnak mindazok az okiratok, amelyek a döntéshez szükségesek, akkor miért nem tesszük meg ezzel párhuzamosan, hogy a büntetőeljárásban, akár előterjesztett már a nyomozati szakban vagy később, a meghallgatása során a sértett polgári jogi igényt, akár nem, legyen feladata a büntetőbírónak az, hogy a tárgyalás berekesztése előtt még utoljára hívja fel a sértettet arra, hogy a polgári jogi igényét előterjesztheti, és amennyiben okiratokkal tudja az igényét bizonyítani, nyújtsa be. Ugyanis bár tény, hogy ezzel a polgári peres eljárással a gyorsított módon nagyon sok időt lehet spórolni, viszont éppen azért, hogy a törvényszékeket az amúgy is elég nagy ügyterhük mellett ne terheljük feleslegesen ilyen kérdéssel, ha egyébként a kár megítéléséhez a büntetőeljárásban is rendelkezésre áll elég okirati bizonyíték, és igenis ösztönözzük arra a büntetőbírákat, hogy  természetesen, ha minden adat rendelkezésre áll  a büntetőeljárás során bírálják el a polgári jogi igényt.

Nagyon sokszor látjuk azt, hogy ha a polgári jogi igényt összegszerűen előterjesztik az eljárásokban, a büntetőeljárásban, akkor az jóval alacsonyabb összegű, mint ha aztán később polgári jogi igényként polgári perben terjesztik elő, mert azt mondja a sértett, hogy ezt legalább már megkaptam, az általam elszenvedett sérelem legalább már ennyi részben megtérül, és egyrészről az igazságszolgáltatás rendszerét nem terheljük dupla eljárással, másodsorban még hamarabb jut hozzá a bűncselekmény sértettje ehhez a kártérítéshez vagy sérelemdíjhoz.

Nagyon üdvözlendő az előterjesztett javaslatban, hogy minden polgári perrendtartásbeli határidőt rövidít, hiszen a gyorsított eljárásnak azért ez alapvető eleme. Azt is mindenképpen üdvözlöm, hogy a törvényszéki fórumon nem kötelező még a jogi képviselet, ez is nagyon helyénvaló, bár nehezen tudom elképzelni, hogy a sértettek majd jogi képviselő nélkül kezdenek ebbe bele, igaz, a bíráknak nagyon sok feladata van a tekintetben, hogy a képviselő nélkül eljáró felet tájékoztassák az eljárás mikéntjéről, de azt gondolom, hogy itt ez a könnyebbség legalább az eljárás megindítását gyorsítja.

Nagyon fontosnak tartok még egy kérdést idevenni, ha már erről a témáról beszélünk  és tényleg azért is hozok fel más aspektust, mert nem szeretném az előttem szólt képviselőtársaim előadását megismételni , ez pedig a következő: nagyon is abból indult ki ez a javaslat, és kormánypárti képviselőtársunk az expozéjában is ezt erősítette a leginkább, hogy az utóbbi időben a társadalom igazságérzetét rendkívüli módon sértő börtönbiznisz volt az az alapvető elem, amely azt kezdte kialakítani, hogy egyrészről azoknak határt szabjanak, másrészről a sértettek érdekében legalább a már ott befolyó összegeket kártérítésként lehessen kifizetni, és ily módon azokat a díjakat, a sérelemdíjakat, a kártérítést beterelik a sértetti érdekkörbe. Igen ám, de nagyon sokszor van olyan, hogy a bűncselekménnyel okozott kárt azért nem lehet behajtani, még ha bíróság jogerősen meg is ítélte, mert az elkövetőnek nincs vagyona  hiszen azért nem minden bűnelkövető fordul különböző kártérítésért bírósághoz , ezáltal tehát attól függ a sértett kártérítési igényének az eredményes behajtása, hogy milyen aktívummal bír a bűnelkövető.

Ezért, ha rajtam múlna ennek a kérdésnek a rendezése, pont azért, hogy a polgárokkal mindenképpen azt érzékeltessük, hogy nemcsak jogalkotói, hanem gyakorlati szinten is szeretnénk, szeretné őket az állam óvni, védeni, az én álláspontom szerint nagyon helyénvaló lenne egy olyan szabályozás, hogy amikor egy bíróság kártérítést ítél meg, ha a jogerős bírósági ítéletet egy bizonyos időn, mondjuk, egy éven belül nem lehet behajtani, mert a bűncselekményt elkövetőnek nincs olyan vagyona, jövedelme, amelyből azt meg lehet tenni, én azt mindenképpen megelőlegezném az állam helyében, és elévülés nélkül tudnánk behajtani.

Azért egy ember egy idő után csak dolgozik, egy idő után csak lesz valamifajta egyéb vagyona, és az állam ereje, az állam teljesítőképessége azért megengedi azt, hogy egy ilyen helyzetben akár helytálljon a bűnelkövető helyett, mert ekkor érezhetnék úgy a polgárok, hogy ami szellemiség ebből a jogszabályi javaslatból árad, azt a kormány és a jogalkotó teljességében akarja meghatározni és képviselni, és nem akarja azt, hogy ezt a javaslatot csak arra az esetre használjuk, hogyha a bűnelkövetők a büntetés-végrehajtás során különböző kártérítésekre tudnak igényt tartani.

(12.10)

Tehát ezért gondoltam, hogy ezt is elmondom, ha már az igazságügyi kormányzat képviselője itt jelen van.

Visszatérnék még az eredeti gondolatomra, ez pedig a büntetőeljárások során való polgári jogi igény kérdése. Ha rendelkezésre állnak az okiratok egy sértett elszenvedett sérelmei vonatkozásában, például mire gondolok itt, ha személyi sérülés történt, ne adj’ isten, haláleset, és már az örökösök vannak sértettként a perben vagy tanúként a perben, és ők érvényesíthetnek igényt, akkor mindenképpen ott van egy szakértői vélemény. Tehát már nem kell dupláznunk, mert már a szakértői vélemény ott rendelkezésre áll a büntetőeljárásban. Ha tudnia kell bizonyítani az addigi keresményét, hogy addig, amíg nem érte ez a cselekmény, milyen munkaképessége volt, milyen munkát tudott végezni, ott vannak okirati bizonyítékok az addigi jövedelmére, a szakértői vélemény megállapítja, hogy ő munkaképes vagy nem munkaképes, mindjárt ott van az okirati rendszer arra, hogy megítélje a bíró, járe kártérítés, és mennyi.

Azt szeretném kérni az igazságügyi kormányzattól, hogy ha már egy ilyen speciális, Pp. mellett működő szabályrendszert kifejezetten ezekre az ügyekre megalkotott, tegye már meg, hogy a másik lábát ennek a kérdésnek, a büntetőeljárás során való bírói közreműködést a polgári jogi igények vonatkozásában is bővítse ki, mert azt gondolom, hogy a rendszert ez teszi koherenssé. Ha ez a javaslat nem azt mondaná, hogy abban az esetben, ha nem terjesztett elő polgári jogi igényt vagy azt a bíróság nem ítélte meg, akkor ez a gyorsított eljárás van, akkor azt is teremtsük meg, hogy a büntetőbíróságok viszont kövessenek el mindent ahhoz, hogy ne végződjenek úgy a különböző büntetőügyek, ahol tényleg sértettek vannak, és tényleg kimutatható a sértett kára, akkor ők pedig azt segítsék elő, hogy különösen az egyszerűbb megítélésű ügyekben, ahol minden okirat rendelkezésre áll, bizony ne fejezze be legalább a felhívás nélkül a büntetőbíró a büntetőpert. Nem gondolom egyébként, hogy csak a polgári bíróságokra kellene ezt a kérdést terhelni, már csak azért sem, mert nagyon elhúzódnak a büntetőeljárások. Azt ne felejtsük el, ugye, az is feltétel, hogy a büntetőeljárás jogerősen befejeződött, és a bűnösséget megállapították. Ugye, ez egy fontos téma. Tehát ezek a gyorsított eljárások, ha ma elkövetnek egy ilyen bűncselekményt, akkor körülbelül 3,5 év múlva tudnak megkezdődni, mert azt is tudjuk a büntetőeljárások elhúzódásáról, hogy lehet, hogy ma már egy polgári pert nagyon gyorsan be lehet fejezni, de ha annak előfeltétele egy büntetőeljárás, hát, akkor nem mostanában jut hozzá a sértett a kárához.

Még egyet szeretnék mondani, amit szintén az igazságügyi kormányzatnak szánok pont ebből a kiindulásból. Miután a büntetőeljárások meglehetősen elhúzódnak, nagyon sok olyan eset van, amikor egyértelmű a bűnelkövető, egyértelmű az elszenvedett sérelem. Azt gondolom, abban az esetben, ha például a bűnelkövető elismeri az elkövetést, és mind szakértői, mind okirati szempontból megítélhető a kár nagysága, azt is el tudom képzelni, hogy az eljárás során legalább az állam egy előleg erejéig helytáll. Ennél emberbarátibb, ennél polgárbarátibb gondolkodás nincs. Számomra azért nagyon fontos, hogy a sértettek úgy érezzék, hogy ők az állam felfokozott védelme alatt állnak, nagyobb védelme alatt állnak, mint a bűnelkövetők, mert ma a magyar társadalomban még nagyon sokan úgy érzik, hogy a bűnelkövetőknek több joga van, mint a sértetteknek, tehát ez az abszolút védelem és abszolút felelősségvállalás egy olyan teljesen koherensen kiteljesedett áldozatvédelmi rendszer lenne, amely, azt gondolom, a kormány számára rendkívül sok pozitívumot tudna hozni.

Száz szónak is egy a vége, köszönöm a javaslatot. Természetesen megszavazzuk. Nagy tisztelettel azt kérem az igazságügyi kormányzattól, hogy a felvetéseimet fontolja meg. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a DK soraiból.)

ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Most további képviselői felszólalásokra van lehetőség, amennyiben kívánnak ezzel élni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Megadom a szót Hajas Barnabás államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. HAJAS BARNABÁS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a hozzászólásokat, amelyek a vitában elhangoztak. Én ezekre alapvetően szeretnék is reagálni, mert meggyőződésem szerint nagyon fontos kérdéseket érintettek, és lehet, hogy kicsit a jogrendszerben meglévő eszközökre történő figyelemfelhívással tudom segíteni a képviselő asszonyok, illetve a képviselő urak munkáját. Kicsit úgy érzem magamat, mintha végtelen ciklusba kerültünk volna Gyüre képviselő úrral a 2016-os börtönzsúfoltságos szabályozással kapcsolatban. Mindig elmondja, hogy miért nem szavazta meg a Jobbik. Nekem meg nincs más választásom, hogy most már végre elmondjam, hogy miért került sor arra a szabályozásra, mert folyamatosan félreértések merülnek fel. Tudni kell, hogy 2010-et követően  annak ellenére, hogy a szabályozás nem változott meg érdemben  kialakult egy, az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt zajló olyan fogvatartási körülményekkel összefüggő eljáráscunami, amely jelentősen megterhelte volna a központi költségvetést, és ahhoz képest született egy sokkal egyszerűbb és egyébként a költségvetés számára sokkal kedvezőbb eljárásrend. Azt korábban is elmondtuk, hogy azt nem feltételeztük volna, hogy ez a lehetőség is olyan szintű kihasználtságra tesz szert, mint amilyenre tett, és azt meg végképp nem feltételeztük, hogy a megítélt kártalanítások jelentős része nem az áldozatokhoz kerül. Az áldozatokhoz mintegy 10 százalék jutott. Emlékeztetni szeretném a tisztelt Házat arra, hogy a kártérítés és a sérelemdíj az áldozatokat illeti, illetve érinti; a terhelteket, amennyiben elhelyezési körülményeikkel összefüggésben ez felmerül, kártalanítás illeti meg. Ennek a polgári jogi dogmatikai alapjaiba nem szeretnék belemenni, de jelentős különbség van a kettő között.

A büntetőeljárások gyorsítása egyébként az új Be. elfogadásával és annak hatálybalépésével megtörtént, olyannyira, hogy az új Be. hatálya alatt zajló büntetőeljárások több mint fele már az előkészítő ülésen, illetve más egyszerűsített eljárásban kerül elbírálásra és jogerősen befejezésre. Tehát azok a tapasztalatok, azok a percepciók, amelyek korábban az elhúzódó büntetőeljárásokra vonatkoztak, ezek az új Be. hatálybalépése óta nem egészen, illetve egyáltalán nem írják le a kialakult helyzetet.

Fontos megjegyezni, hogy a polgári jogi igény büntetőjogi marasztalás esetén sem évülhet el a büntetőeljárás tartama alatt, illetve az elévüléssel kapcsolatban, a polgári jogi követelések elévülésével kapcsolatban majd fogom mindjárt idézni a Ptk.-t is, de itt felmerült, hogy miért is volt szükség arra a szabályozási megoldásra, hogy valamiféle egyszerűsített, valamilyen gyorsított per szabályait alkossa meg a jogalkotó. Fontos tudni, hogy minden időszakban, korszakban időről időre fel szokott merülni az igény valamilyen gyorsított, valamilyen egyszerűsített eljárási szabályok megalkotására. Magyarországon egyébként a modern polgári per alapjait egy gyorsított pert létrehozó jogszabály, a sommás eljárásról szóló 1893. évi 18. törvénycikk teremtette meg, de a régi Pp. hatálya alatt is ismert volt egy gyorsított pertípus; ezt kis perértékű perekként ismerjük, ugye, 2008-tól létezett a Pp.-ben.

Hangsúlyozni kell, hogy a Pp.-t kell alkalmazni ezekben az eljárásokban, tehát a gyorsított per esetén is Pp.-vel, Pp.-szabályokkal kell működni, csak az ahhoz képesti különös, vagy ha tetszik, speciális szabályokat állapítja meg a javaslat. Gyorsan meg kell jegyezni, hogy hasonló megoldások egyébként egyes ágazati törvényekben lévő különleges perekben is megjelennek, tehát e tekintetben nem lehet a javaslatot unikálisnak tekinteni.

Az eljárás speciális célja miatt indokolt az osztott perszerkezet mellőzése. Ugyancsak a meglévő előzményi iratok miatt indokolt az osztott perszerkezet mellőzése, és ez rögtön válasz arra, hogy a folyamatban lévő perekben miért nem lehet ezt a gyorsított eljárást használni, mert ott az osztott perszerkezet miatt teljesen más eljárási rezsimmel már folyamatban van maga a per.

(12.20)

Hangsúlyozni kell, hogy a büntetőeljárásban is  és ezt az expozéban is említettem, és ez részben Varga-Damm képviselő asszonynak is szól  érvényesíthető a polgári jogi igény. Az expozéban utaltam arra, hogy bár biztosított a Be.-ben ennek a lehetősége, annak kihasználtsága láthatóan nem megfelelő. Az új szabályozási rendszer kidolgozásáig meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy már jogerősen elbírált bűncselekmények vonatkozásában is egyszerűsített szabályok érvényesülhessenek. Ebből egyértelműen következik, hogy a büntetőeljárási szabályok felülvizsgálata a polgári jogi igény érvényesítése tekintetében folyamatban van, azon az igazságügyi kormányzat dolgozik. Tehát ez a jelenleg tárgyalt gyorsítási lehetőség azoknak biztosított lehetőséget, akik nem érvényesítették polgári jogi igényüket.

Idézném a polgári törvénykönyv Hatodik könyv 533. § Elévülés című rendelkezésének az (1) bekezdését: A kártérítésre az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évült. A büntethetőség elévülését az ítélethozatal megszakítja, tehát a jogerős ítéletet követően legalább öt évig indítható ilyen per. Ez azt jelenti, hogy ez egy jelentős lehetőség az áldozatok számára.

Hangsúlyozni kell, többször szóba került az áldozatsegítéssel, áldozatvédelemmel kapcsolatos szabályozásnak a kérdésköre  ezt részben Gyüre képviselő úr, de emlékeim szerint talán Varga képviselő úr, Sebián-Petrovszki képviselő úr és Varga-Damm képviselő asszony is előhozta , nyilvánvalóan az áldozatsegítésnek a rendszerét, az áldozatsegítést egységes rendszerként kell tekintenünk, figyelemmel kell lenni a jogi segítségnyújtásról szóló törvény szabályozására, az áldozatsegítésről szóló törvény rendelkezéseire. Ennek megfelelően a bűncselekmények áldozatai kedvezőbb feltételekkel kerülnek elbírálásra abban az esetben, ha jogi segítséget igényelnek, ennek megfelelően a jogi segítségnyújtási törvény, illetve az áldozatsegítésről szóló törvény rendelkezései alapján nagy valószínűséggel egyébként jogosultak lesznek valamilyen peres segítségre is.

Sebián-Petrovszki képviselő úr kérdései közül egyet nem válaszoltam meg: a javaslat egyeztetve lett az OBH-val, tehát eleget tett az előterjesztő a Bszi. szerinti egyeztetési kötelezettségének.

Végül, de nem utolsósorban még egyszer Varga-Damm képviselő asszony felvetései közül egyvalamit nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az áldozatsegítéssel kapcsolatos álláspontot már elmondtam, azt egységes rendszerként kezeljük, azt, hogy folyamatosan nyomon követjük az áldozatsegítés intézményrendszerének az érvényesülését, és a szükséges intézkedéseket megtesszük annak érdekében, hogy ha tetszik, holisztikus szemlélettel a bűncselekmények áldozatainak jogérvényesítésére is figyelemmel legyünk. De ezzel kapcsolatban az az elmaradt vagy hangsúlyozandó elem, amit ki kell emelni, hogy a leghatékonyabb polgári jogi igényérvényesítés a büntetőeljárás keretein belül kell hogy megtörténjen. Épp ezért biztosítja ma is a büntető eljárásjogi törvény, és épp ezért, mint említettem, folyamatban van azon szabályozás kialakítása, hogy valóban a gyakorlatban is, a mindennapokban is hatékony jogérvényesítési lehetőség legyen a polgári jogi igény büntetőeljárásban történő érvényesítése. Azt tudom mondani, hogy a kormányzat ezen most is dolgozik. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megköszönöm az államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A Bánki Erik, Fidesz, képviselő által benyújtott előterjesztés T/10858. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Bánki Erik képviselő úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének.




Felszólalások:   45-57   57-73   73-101      Ülésnap adatai