Felszólalás adatai

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy ehhez a javaslathoz ne elsősorban politikusként, hanem alkotmányjogászként szóljak. Az adott esetben némileg talán elválasztható a két minőség.

Nem tudtam, hogy szóba fogják hozni képviselőtársaim, illetőleg Hankó Faragó Miklós képviselőtársam az előző napirendnél, örültem neki, hogy nem bírta tovább, és szóba hozta; de azzal kell kezdenem a mondanivalómat, amit ő az előző napirendnél megemlített. Ez ma már a harmadik alkotmánymódosító törvény előttünk. Lehet, hogy van, aki ezt kevesli. Most hallom, hogy egy negyedik is kezd kibontakozni, hátha valaki azt gondolja, hogy az alkotmányból az következik, hogy már nincs többpártrendszer, ebből a szerintem stiláris problémából. Tehát lesz mindjárt egy negyedik is. Még egyszer, lehet, hogy van, aki ezt kevesli, én azonban sokallom. Egyszer már el kellene gondolkoznunk azon, hogy valószínűleg az alkotmány, az alaptörvény az a jogszabály Magyarországon, amit a rendszerváltozás kezdetétől a legtöbbször módosítottunk. Kérem szépen, ez önmagában rendkívüli mértékben erodálja az alkotmányt, annak tiszteletét, legitimációját.

Egy alkotmányos berendezkedést négyféle módon lehet kikezdeni: az alkotmány következmények nélküli megsértésével, alkotmányellenes jogszabályok gátlástalan és ismétlődő meghozatalával, kibocsátásával, az alkotmány folyamatos szapulásával, végül nyakló nélküli alkotmánymódosítások ötlethalmazával.

(15.00)

Természetesen fel lehet tenni a kérdést, hogy méltó-e ez az alkotmány a tiszteletre és védelemre. De sietek hozzátenni és leszögezni, hogy a magam részéről én ezt nem veszem szívesen, mert már a kérdés is kétségbevonást jelent. Ez a kérdés ugyanakkor már úgyis régen elhangzott, és a levegőben van.

Tisztelt Országgyűlés! Ez a felszólalás nem alkalmas arra, hogy erre a kérdésre itt és most részletes és mindenre kiterjedő választ adjak, vagy hogy ezt megvitassuk, úgy gondolom, talán nem is tartozik a tárgyhoz. Röviden azért annyit szeretnék leszögezni, hogy alkotmányos rendszerünk működése valóban recseg-ropog, nagyon sok probléma van vele. Ez részben alkotmányos megoldásokkal kapcsolatos kérdéseket vet fel, vagyis vitathatatlanul van mit alkotmányos rendszerünkön változtatni, módosítani. Hozzá kell azonban tenni, hogy az alkotmányos rendszer működése az én véleményem szerint nagyobbrészt inkább a szereplőkön múlik. Mindenesetre meggyőződésem, hogy a jelenlegi alkotmány alapvetően megfelel egy demokratikus jogállammal szemben támasztható elvárásoknak, és korrekciókkal magát az intézményrendszert tökéletesíteni lehet.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az új alkotmány kérdése, egy új alkotmány megalkotásának kérdése bizonyos értelemben más kérdés, amely nem teljesen aktualitás nélküli, de ebbe a témakörbe most nem kívánok belebocsátkozni. Tudomásul kell vennünk, hogy amíg új alkotmányt nem alkotunk, a jelenlegi alkotmány határozza meg alkotmányos rendszerünket, alapvetően megfelelő és vállalható módon. Az alkotmány fundamentális értékekre épül, amely az egész nemzet, az egész társadalom talpkövéül szolgál. Értékei őrzendők és óvandók.

Az alkotmányos értékek és az alkotmányos rend szolgálatával összeegyeztethetetlen, ha az alkotmány szabályait leküzdendő akadályoknak tekintjük, ha bármely politikai természetű probléma megoldására alkotmánymódosításért kiáltunk, ha az alkotmányt oly magától értetődő könnyedséggel módosíthatjuk, mintha a porolás rendjét szabályozó házirend szabályainak javítgatásairól lenne szó. Ha egy napon háromszor is módosítjuk az alkotmányt, akkor nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy Magyarország nem rendelkezik stabil alkotmányos rendszerrel.

Most nézzük meg az előttünk fekvő alkotmánymódosítást! A kormány azért akarja az alkotmányt módosítani, hogy a továbbiakban a Magyar Honvédség békefenntartásban történő részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről ne az Országgyűlés, hanem a kormány döntsön. A javaslat indokolásában a kormány arra hivatkozik, hogy igazodva külpolitikai elvárásokhoz, a hatékonyabb nemzetközi együttműködés elősegítése érdekében szükséges a kormány döntési jogkörét kibővíteni.

Az indokolásban foglaltak engem nem győznek meg a javaslat elfogadásának szükségességéről. Nem tudjuk, milyen külpolitikai elvárások fogalmazódtak meg velünk szemben, és hogy miben kell hatékonyabbá tennünk a nemzetközi együttműködésben történő részvételünket, hiszen egy korábbi alkotmánymódosítás folytán a NATO és az Európai Unió döntésein alapuló csapatmozgásaink fölött már most is a kormány diszponál.

Arra is szeretnék emlékeztetni, hogy alkotmányjogunkban kivételek és ellenpéldák ellenére szinte az Aranybulláig visszavezethető tradicionális megoldás az, hogy a magyar haderő határainkon kívüli alkalmazásáról a végrehajtó hatalom legalábbis egyedül nem rendelkezhetett. A rendszerváltozáshoz kapcsolódó 1989-es alkotmánymódosítás történelmi tapasztalatokból kiindulva utalta az Országgyűlés hatáskörébe a Magyar Honvédség határainkon kívüli alkalmazásáról szóló döntést. Ezt az elmúlt tíz évben nemzetközi katonai és politikai integrációkban történő részvételünk okán módosítottuk, biztosítva ezáltal a NATO- és az európai uniós tagságainkból eredő elkötelezettségeink gördülékenyebb, operatívabb teljesítését.

A mostani javaslat azonban anélkül, hogy konkrét és kellő súlyú indokát adná, teljesen kiüresíti az Országgyűlés említett hatáskörét. Az így beépítendő kivételek teljesen felemésztik a főszabályt. Valójában az alkotmánymódosítás elfogadása eredményeként minden csapatmozgás a kormány hatáskörébe kerülne, és az kikerülne az Országgyűlés döntési jogköréből.

Visszatérve az alapmegközelítéshez: ezt a javaslatot a felesleges és indokolatlan alkotmánymódosítás iskolapéldájának tartom. Annak sem örülök, hogy teljesen kiüresedik az Országgyűlés említett, a Magyar Honvédséggel kapcsolatos irányító hatásköre, de talán még ennél is komolyabb problémának tartom, hogy az alkotmány újabb toldozgatásával-foldozgatásával feleslegesen koptatjuk, rongáljuk az alkotmány szövetét.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)