Felszólalás adatai

A közigazgatási eljárásügyi szabályozás 2010 óta következetesen törekszik arra, hogy a jogalkalmazási tapasztalatokkal összhangban álló, az eljárások egyszerűsítését eredményező, az ügyfelek érdekeit a lehető legteljesebb mértékben megjelenítő törvénymódosítások révén a hatósági eljárásokat érintő joganyag folyamatos fejlesztése biztosított legyen.

A közigazgatási eljárásokat érintő törvénymódosítások körében feltétlenül kiemelést érdemel az általános ügyintézési határidő csökkentését eredményező módosítás, melynek értelmében az általános ügyintézési határidő jövő év január 1-jétől 30 napról 21 napra csökken. E módosítás az ügyfelek érdekeire tekintettel volt indokolt, mivel különös fontossággal bír az ügyfelek számára, hogy a hatóság a lehető legrövidebb időn belül döntést hozzon. Mindehhez kapcsolódtak a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program egyszerűsítési programjának célkitűzései is, amelyek egyes speciális eljárások ügyintézési határidejének csökkentésére irányultak. Ennek megfelelően lett például az útlevelek kiállításának ügyintézési határideje 30 nap helyett 20 nap.

Az ügyintézési határidő jogtalan túllépésével az ügyfélnek okozott károk, hátrányok csökkentése érdekében az eljárási törvény egy tavalyi módosítás alapján jövő év január 1-jétől általánosságban elő fogja írni, hogy ha a hatóság az előírt határidőn belül nem hoz döntést, az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, tehát a hatóság hallgatása beleegyezésnek minősül. Ez alapján a különböző működési engedélyektől az alanyi jogon járó ellátási, támogatási kérelmeken át, akár az építési engedélyekig a legtöbb eljárásban az ügyfélnek nem kell majd az eljárások elhúzódása miatt aggódnia.

Az eljárások ésszerűsítését célozták emellett azok a törvénymódosítások is, melyek például általános korlátot szabtak az ügyintézési határidő hatóság általi meghosszabbításával kapcsolatban, vagy amelyek például meghatározott biztosítékok esetén lehetővé teszik egyes eljárási cselekmények vonatkozásában a telefonon történő ügyintézést. Ez utóbbi kapcsán az ágazati jogalkotó feladata, hogy a jövőben minél több esetben tegye lehetővé a tényleges telefonos ügyintézést.

Az ügyfelek védelme kapcsán mindamellett az eljárási kódexben alapelvi szintre emelkedett két különösen védett célcsoport védelme is. Egyrészt a kiskorúak - mint önmagukat csak korlátozottan megvédeni képes sérülékeny eljárási szereplők - érdekeinek védelme, másrészt az ország versenyképességének javításához kapcsolódva a jogos gazdasági érdekek kiemelt védelme a gazdasági szereplők vonatkozásában. A gyermekek védelméhez az eljárási törvény emellett további intézkedésekkel is hozzájárult, például amikor előírta, hogy a gyermekek meghallgatása kapcsán megfelelően kell őket tájékoztatni arról, hogy mi történik velük, valamint megfelelő légkört kell számukra biztosítani.

Kiemelendő továbbá, hogy az ügyfelek védelme szempontjából szintén fontos területként jelentkező hatósági ellenőrzések vonatkozásában is több biztosíték beépítésre került a szabályozásba. Ilyen biztosíték például, hogy a hatóságoknak az ügyfelek számára is közzétett ellenőrzési terv szerint kell végezniük az ellenőrzéseiket. Végezetül idesorolható, hogy a Ket. egyik legutóbbi módosítása nyomán a hatósági nyilvántartások ezentúl mind közhiteles hatósági nyilvántartásoknak számítanak, erősítve ezzel a nyilvántartásokhoz fűződő ügyféli bizalmat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jó állam megteremtéséhez kapcsolódik a kormányablakok rendszerének kiterjesztése és a kormányablakokban intézhető ügykörök számának növelése is. A fővárosi és megyei kormányhivatalok 2011. január 1-jével történt felállításával párhuzamosan a megyeszékhelyeken és más megyei jogú városokban kialakításra kerültek az első kormányablakok. A kormányablakok létrehozását követően már 2011-ben elkezdődött a felkészülés a kormányablakok országos hálózatának kialakítására, valamint további fontos célkitűzésként jelent meg, hogy a kormányablakok a jövőben teljeskörűen elláthassák majd a jelenleg működő okmányirodák feladatait is.

Ennek megfelelően a jövő évtől tovább bővül a kormányablakok hálózata és azoknak az ügytípusoknak a köre, amelyek kapcsán az ügyfelek a kormányablakokhoz fordulhatnak. Mindez azért fontos, hogy a közigazgatással a kormányablakok által kapcsolatba kerülő ügyfeleknek lehetőségük nyíljon arra, hogy a lehető leggyorsabban, a leghatékonyabban, a lehető legkevesebb adminisztratív teherrel és valós élethelyzeteikhez igazítva intézhessék ügyeiket. Az élethelyzetekhez igazított ügyintézés azért is fontos, mert az ügyfél általában egy adott problémával, problémakörrel fordul a hatósághoz, és kevésbé jelentős kérdés számára, hogy egy adott problémakör pontosan milyen hatósági vagy egyéb eljárások intézése útján oldható meg.

(16.10)

Ilyen problémakör lehet például a gépjárművekkel kapcsolatos ügyintézés vagy az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének a kérdésköre.

A kormányablakok működését érintően egy külön kormányrendeletben kerülnek részletezésre a kormányablakok által intézhető ügykörök. Ezek keretében egyrészt az ügyfelek által akár azonnal intézhető ügyek is szerepelni fognak, más ügykörök az egyébként irányadó ügyintézési határidő alatt lesznek elintézhetőek a kormányablak által. Emellett a kormányablakok egyes ügyek esetében az ügyfél által beadott iratokat továbbítják a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz. A fenti feladatok végrehajtása kapcsán a kormányablakok részletes tájékoztatást is nyújtanak az ügyfeleknek. Azonban lesznek majd olyan ügytípusok is az előzőeken kívül, amelyek kapcsán a kormányablak kizárólag tájékoztatást ad majd az ügyfélnek.

A fentiekhez kapcsolódik az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény jelenlegi egyik módosítása is, amely alapján a jövőben a kormányablakban lehetővé válik például a hiteles tulajdoni lap másolatának kiadása is. Többek között az eddig elmondott célkitűzésekkel összhangban vált szükségessé az ügykörök intézésének keretet teremtő, egyben garanciális jellegű törvényi szabályoknak az előkészítése is.

Ennek megfelelően a törvényjavaslat többek között az alábbi módosításokat tartalmazza. Az ügyfelekre háruló terhek csökkentése érdekében, amennyiben az ügyfél a kormányablaknál kíván továbbítás céljából ügyet intézni, elegendő lesz a kérelmet és minden csatolandó mellékletét, ha jogszabály másként nem rendelkezik, egy példányban benyújtani. Ilyen ügytípus például a családi pótlék iránti kérelem vagy a tajkártya igénylése, amelyek kapcsán kérelmet már jelenleg is be lehet nyújtani a kormányablakoknál. Emellett bekerül a kódexbe, hogy ilyenkor az ügyintézési határidő már a kérelemnek a kormányablakhoz való megérkezését követő napon elkezdődik, nem pedig a célhatósághoz való megérkezést követő napon.

Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló hatályos kormányrendelet szerint a kormányablakok számára a továbbításra egy munkanap áll majd rendelkezésre. Mindezek célja, hogy az ügyfélnek ne kelljen hosszabb ügyintézési határidővel számolnia csak amiatt, mert a kormányablaknál nyújtotta be a kérelmét. Ennek megfelelően az ügyfelek számára a kormányablak kényelmesebb alternatívát jelenthet kérelmeik benyújtására, mint ha egyébként a kérelmeket elintéző hatóságok ügyfélszolgálatára kellene akár külön-külön elmenniük.

A kormányablakokra vonatkozó keretszabályok módosítása mellett egyéb módosítások is történnek az eljárási törvényben. A nemzetközi jogsegély szabályozásának módosításával például lényegesen gyorsabbá válik a nemzetközi jogsegéllyel kapcsolatos eljárás, mivel az Európai Gazdasági Térség tagországainak vonatkozásában a jövőben vélelmezni kell majd a viszonosság fennállását. A javaslat emellett egyértelműbbé teszi a hatósági bizonyítványokra vonatkozó szabályozást is, mivel a gyakorlatban sajnos előfordult, hogy egyes hatóságok megfelelő hatáskör nélkül adtak ki hatósági bizonyítványokat. Ez történik például, ha a jegyző az ügyfél kérelmére élettársi kapcsolat fennállásáról hatósági bizonyítványt állít ki, mivel erre jogszabály alapján kifejezett hatásköre nincs. A jövőben a hatóság kizárólag abban az esetben adhatna ki hatósági bizonyítványt, ha ezt a hatáskört jogszabály egyértelműen megteremti a számára, vagy ha a bizonyítvány kiadását az ügyfél egy olyan eljáráshoz kapcsolódóan kéri, amelyre egyébként a hatóságnak hatásköre van.

Ez utóbbira példa, hogyha az ügyfél annak igazolását kéri a hatóságtól, hogy kérelmet nyújtott be, az ügyének intézése megindult. Mindemellett sor kerül az eljárási törvény közigazgatási bírságok kiszabására vonatkozó rendelkezéseinek módosítására is, mivel az ügyfelek védelme érdekében szükséges a helyi önkormányzati rendelet alapján kiszabható közigazgatási bírságok lehetséges felső határának megállapítása. Ennek alapján az önkormányzatok természetes személyekkel szemben legfeljebb 200 ezer, jogi személyekkel szemben pedig legfeljebb 2 millió forintos közigazgatási bírságot szabhatnak ki.

A kormányablakok kialakításához szorosan kapcsolódik az illetéktörvény módosítása is. Ez kimondja, hogy a kormányablakok eljárásában a fő szabály a csekkes fizetés lenne. Emellett, ahol erre lehetőség van, ott az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül bankkártyás vagy házipénztáros fizetésre is lehetőség lenne.

A törvényjavaslat az eljárási törvényhez és a kormányablakokhoz kapcsolódó szabályokon túl más fontos rendelkezéseket is tartalmaz. A járási hivatalvezetővel szemben jelenleg a fegyelmi eljárás lefolytatása a közigazgatási és igazságügyi miniszter hatáskörébe tartozik. Nem indokolt azonban minden apró fegyelmi eljárás kapcsán a miniszter közreműködése, így javasolt, hogy a fegyelmi eljárásokat a jövőben a kormánymegbízottak folytassák le. Hivatalvesztés fegyelmi büntetést a kormánymegbízott azonban nem mondhatna ki, arra vonatkozóan javaslatot tehet a miniszter számára, aki dönt a hivatalvesztés kérdésében.

Abban az esetben, ha valaki bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés következtében elveszti személyazonosító igazolványát vagy lakcímét igazoló hatósági igazolványát, illetve azok megsemmisülnek, akkor az ezek pótlásával járó költségeket jelenleg az ügyfélnek kell állnia, aki egyébként is egy bűncselekmény áldozata. Ennek enyhítésére jelenleg csak kivételes esetekben, az eljáró hatóság mérlegelése alapján van mód. Annak érdekében, hogy a bűncselekmény áldozatát ne terheljék még további kötelezettségek, a törvényjavaslat szerint ilyenkor ezek az igazolványok illetékmentesen kerülnek pótlásra, azzal a feltétellel, hogy a pótolt okmány az eltulajdonított okmány érvényességi idejével és annak megegyező adattartalmával kerülhet csak kiállításra.

Az elektronikus anyakönyvvel összefüggő módosítások lényegi célja az, hogy személyes átvétel esetén az ügyfeleknek ne kelljen az anyakönyv kiállítására eredetileg jogosult hatósághoz elutazniuk az anyakönyv kikérése érdekében, hanem hogy kérhessék, hogy az elektronikus anyakönyvből kiállított anyakönyvi okiratot a választásuk szerint megjelölt anyakönyvvezetőnél vehessék át. Mindez az esetleges utazási költségek csökkentése érdekében hasznos.

A módosítás emellett az anyakönyvi kivonat postai kézbesítése esetén csökkenti a kivonat megküldésével kapcsolatos postai költségeket is, mivel a kivonatot a megjelölt kézbesítési címhez legközelebbi anyakönyvvezető állítja majd ki. Emellett a törvényjavaslat biztosítja a polgár számára azt az ügyintézést megkönnyítő megoldást, hogy bármelyik anyakönyvvezetőnél előterjesztheti a házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelmét, ugyanakkor biztosítja azt is, hogy a kérelem elbírálását a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság végeztethesse el, akinél a helyszínen rendelkezésre áll valamennyi ezzel kapcsolatos alapirat is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva az eddigieket, a jelen törvényjavaslat újabb jelentős előrelépést jelent azon az úton, amely mentén a kormányablakok hálózatának kiépítésével, valamint a kormányablakokban intézhető ügykörök folyamatos bővítésével, továbbá a különböző hatósági eljárások egyszerűsítésével az ügyfelek számára előnyös megoldások jelenhetnek meg.

E módosítások a közigazgatás szolgáltató jellegének érvényesülését is nagymértékben elősegítik, ezáltal e törvényjavaslat jelentősen hozzájárul a közigazgatásba vetett ügyféli bizalom megerősítéséhez.

(16.20)

Az eddig elmondottakat összefoglalva, a következő jelentősebb módosítások várhatók a közeljövőben a törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó más jogszabályok alapján. Az ügyintézés ideje szempontjából az ügyfeleknek kedvező változások következnek be a jövő év elejétől, az említett 30 napról 21 napra csökken az ügyintézési határidő. Másrészt fő szabállyá válik, ami rendkívül új a magyar közigazgatás történetében, hogy a hallgatás beleegyezést jelent, ha a hatóság nem válaszol határidőre, az ügyfél kérelmét elfogadottnak kell tekinteni.

A hatósági bizonyítványok kiadása a jogbiztonság érdekében ezentúl csak egyértelműen meghatározott esetekben történhet. A személyazonosító igazolvány vagy lakcímkártya bűncselekmény vagy szabálysértés miatti elvesztése esetén ezen iratok pótlása illetékmentesen történik. Az anyakönyvi kivonat átvehető lesz az ügyfélhez legközelebbi anyakönyvvezetőnél, illetve az anyakönyvi kivonat kézbesítését is ez az anyakönyvvezető végezheti.

Az önkormányzatok által kiszabható közigazgatási bírságok összege maximálásra kerül 200 ezer, illetve 2 millió forintban.

A járási hivatalvezetővel szemben a kormánymegbízott folytatja le a fegyelmi eljárást.

Végül pedig a legfontosabb, hogy tovább bővül a kormányablakok hálózata és azoknak az ügytípusoknak a köre, melyek kapcsán az ügyfelek a kormányablakokhoz fordulhatnak. Ezzel kapcsolatban a törvényjavaslat garanciális szabályokat teremt az eljárási törvényben. Az illetéktörvény módosítása emellett kimondja, hogy a kormányablakokban fő szabályként csekkel lehet majd fizetni. Hangsúlyozni szeretném mindemellett, hogy most a törvényi keretek felrajzolása zajlik a kormányablakok kialakítását illetően, a kormányablakok országos rendszerének kiépítése ez év végével megkezdődött és bízunk benne, hogy a jövő évben rohamos ütemben folytatódni fog.

Záró gondolatként hangsúlyozni szeretném, hogy a közigazgatás fejlesztésének 2010 őszén megkezdett folyamatában új fontossági súlypontokkal, új elképzelésekkel igyekszünk kielégíteni a szolgáltató közigazgatás iránti társadalmi és gazdasági igényt. A törvényjavaslatban megtalálható módosítások e célokra, elvárásokra is tekintettel hivatottak szakmailag megalapozott, a jogalkalmazók tapasztalataira kiemelten építő, a modern szolgáltató állam eszméjének megfelelő válaszokat adni. Mindemellett a törvényjavaslat elengedhetetlenül szükséges a területi államigazgatásnak a kormány által célul kitűzött átalakítása utolsó nagy lépésének, a kormányablakok kialakításának (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a rendszeréhez.

Kérem, szíveskedjenek támogatni a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)