Felszólalás adatai

ÉKES JÓZSEF, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valamikor gyermekkori környezetem jut eszembe, a Kab-hegy környéke, amikor annak idején azt a környéket nem lehetett látogatni, majd utána a 2002-es választásoknál úgy vonultak fel bizonyos emberek, hogy el akarják hordani a Kab-hegyet, és ma már tudjuk, hogy nem elhordani akarják, hanem hogy lehetőleg három ember tulajdonába kerüljön a Kab-hegy környéke mint vadászati jog kérdésköre.

Mindettől függetlenül a kisebbségi vélemény tulajdonképpen nem elutasító volt, hanem csak tartózkodó, és a kisebbség részéről is megfogalmazódtak olyan aggályok, hogy a bírságok kérdését, a jogsértő magatartás kérdését erőteljesebben szigorítani kell; a természetvédelem kérdése, a biológiai arányok kérdése - ahogy Orosz Sándor képviselőtársam is elmondta -, ebben sokkal figyelmesebbnek kell lennie magának a törvénynek.

Számos olyan kérdés merült fel, amelyet jómagam is megfogalmaztam a bizottsági ülésen. Ilyen például a tanyasi világból adódó házőrző kutyák szerepe, és adott esetben a vadászati jogból adódó befogása vagy vadászfegyverrel történő kilövése, mondjuk, a kutyának, macskának. Tehát itt más kategóriák kellenének; szomorú, hogy Magyarországon egyébként olyan sok tanya szűnt meg, holott ezeket a vidékfejlesztés kapcsán erősíteni és növelni kellene Magyarországon is.

Kérdés volt a határon átjövő vadak kérdése, a farkas, a medve kérdése, visszatelepítésének a kötelezettsége. Tehát itt valahol a határmenti egyezmények kérdéskörét is erősíteni kell. Ami számunkra szomorú volt, hiszen rákérdeztünk a bizottsági ülésen is, hogy az állatvédelmi egyesületekkel történt-e valamifajta egyeztetés. Kategorikusan elmondták a részünkre válaszképpen, hogy nem történt, hiszen kimondottan a földtulajdonosokkal és a vadászati társaságokkal történt a törvény módosításával kapcsolatos egyeztetés. Mi ezt teljesen helytelennek tartjuk, hiszen azért ebben a kérdéskörben az állatvédelmi egyesületek véleményét adott esetben a szakszerűség tekintetében ki kellett volna kérni.

Másik ilyen kérdés a mérgek kihelyezésének a letelepítése a vadásztársaságok irányába. Ki fogja a kontrollt jelenteni? Minek alapján és milyen mérgeket fognak kihelyezni? Tehát ebben a kérdéskörben is valahol a törvénynek, törvényi módosításnak sokkal szigorúbbnak kell lennie, hiszen innentől kezdve tulajdonképpen, ha ezt a jogot letelepítjük, akkor bármilyen méreganyaggal megtörténhet adott esetben az állatok mérgezése, és utána, ha a vadász bejelenti, akkor ez megtörténik, ha nem jelenti be, akkor sincs különösebb probléma, hiszen nem mérhető, nem ellenőrizhető.

(20.00)

A kóbor állatok kérdéséről pedig mindig az jut eszembe, hogy amikor katona voltam, a határőröknek és azoknak, akik a laktanyát védték, azt mondták, hogy először lőj, és utána kérdezz. Szerintem a vadászok is így fognak viselkedni, vagyis nem fognak utánamenni annak, hogy az adott kóbor állat honnan való, a gazda szerint beazonosítható-e. Felteszem magamnak a kérdést, ha ezt adminisztrálni kell, le kell jelenteni, képes lesz-e az a vadász, aki néha jogsértő magatartást is elkövet, ilyen esetekben a lejelentési kötelezettségének megfelelőképpen eleget tenni.

A környezetvédelmi bizottság 11 igen szavazattal, 10 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot. A Magyar Demokrata Fórum részéről azonban szeretném hangsúlyozni, ha a módosító indítványainkat befogadják, és azok jobbító szándékkal tudják erősíteni a törvénytervezetet, akkor a tartózkodásunk átváltozhat igen szavazattá.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)