Felszólalás adatai

DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 2004. június 30-ai hatállyal megsemmisítette a vadászati törvény 36. §-át, amely a vadállomány védelme érdekében engedélyezte a vadászatra jogosult számára a kóbor kutyák és macskák elpusztítását. Az Alkotmánybíróság lehetőséget adott a jogalkotónak arra, hogy a természeti értékek védelmét szolgáló szabályozást a tulajdonjoggal összhangban alkossa meg.

Magyarországon több tízezres nagyságrendben élnek lakott területeken kívül kóborló kutyák és macskák. A probléma komplex jellegű, aminek a vadászati jogban történő rendezése csupán egy kényszermegoldás. A természetes élőhelyeken megjelenő és ott táplálékot kereső kóbor állatok ugyanis a vadászható állatfajokon kívül jelentősen veszélyeztetik a természetvédelmi oltalom alatt álló fajokat is. A vadászati és természetvédelmi szempontokon kívül pedig humán- és állat-egészségügyi érdekek egyaránt igénylik a problémát rendező jogi szabályozás mielőbbi elfogadását.

(19.40)

Az új szabályozás jelentősen leszűkíti a vadászterületen kóborló kutyák és macskák vadállomány védelme érdekében történő elfogásának, illetve elejtésének lehetőségét, és azt két esetben engedi meg. Egyrészt lehetővé teszi a vadászok számára a vadat űző kutya elfogását vagy elejtését, amennyiben a vad védelme másképpen nem biztosítható.

Másrészt az új szabályozás megengedi bármely vadászterületen található kutyának és macskának az elfogását és elejtését, azonban csakis szigorú feltételek mellett. Ugyanis erre csak akkor van lehetőség, ha az fertőzés továbbterjedésének a megakadályozása érdekében vagy pedig a másként el nem hárítható támadás megakadályozása céljából történik.

Mindkét esetben konjunktív feltételként határozza meg a törvény, hogy ezen megoldás csak akkor választható, ha az állatok tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség. A törvényjavaslat az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi törvényben foglaltakkal összhangban szabályozza a kérdést.

Tisztelt Országgyűlés! A tervezet az alkotmányos szabályozás kötelezettségén túlmenő egyéb időszerű módosításokat is tartalmaz. A büntető törvénykönyv legutóbbi módosítása bűncselekménnyé minősítette az állatkínzást. Az új szabályozás büntetni rendeli azt a személyt is, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott módon vadászik. Emiatt vált szükségessé a tiltott vadászati eszközök és módok körének szakmai alapokon történő újraszabályozása és azoknak a büntetőkódex szövegével történő összehangolása. Szükségtelen ugyanis, hogy azok az esetek is büntetőjogi felelősséggel és szabadságvesztéssel való fenyegetettséget vonjanak maguk után, amelyek önmagukban nem eredményezik az állat szenvedését, egészségkárosodását. Az enyhébb etikai vétségnek minősülő eseteket elegendő a vadászati hatóság rendelkezésére álló eszközökkel szankcionálni.

A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi a fenntartható legnagyobb és legkisebb nagyvadlétszámra vonatkozó szabályozást. A szabad területi nagyvadlétszám pontos megállapításának és szabályozottságának ugyanis vadbiológiai korlátai vannak. Az egyes vadfajok szabályozása a populációk szintjén lehetséges, a nagyvad-populációk élőhelye pedig rendszerint több vadászterületre is kiterjed. A vadfajok életmódja, magatartása és élőhelyük változatossága sem engedi meg, hogy egzakt létszámkereteket határozzanak meg, aminek végrehajtását pedig a vadászatra jogosulttól számon kéri a hatóság.

A fenntartható legnagyobb vadlétszám nem veszi figyelembe, hogy egy terület ökológiai eltartó képessége nem állandó, hanem biológiai folyamatok és véletlenszerű események következtében változik. Ezenkívül a szabályozással elérendő cél érdekében a hatóság rendelkezésére állnak egyéb államigazgatási eszközök, többek között a vadgazdálkodási tervezésben való közreműködés, vadászati szankciók alkalmazása, valamint a hatósági vadászat elrendelhetősége.

A fenntartható legkisebb vadlétszám intézményének fenntartása a vadászati jogban hasonlóan szükségtelen. A kritikus értékhatár alá csökkent vadállomány felépülését ugyanis kevésbé eredményezi a vadászat beszüntetése, mint inkább az állománycsökkenés tényleges okainak feltárása, ami legtöbbször az élőhelyromlás. A vadállomány kritikus határ alá csökkenése esetén egyebekben a törvény olyan jogköröket biztosít a vadászati hatóság számára, mint a vadászati tilalom elrendelése vagy vadászati kíméleti terület kijelölése.

A hatályos törvényi rendelkezések társult vadászati jog esetén csupán a vadászterületek kialakítására állapítanak meg speciális eljárási szabályokat, azonban gyakorlati szempontok miatt a már kialakított vadászterületeken lévő tulajdonosi közösségek működésére is indokolt a szabályozás kiterjesztése.

A tervezet a végrehajtás elősegítése érdekében pontosítja a földtulajdonosi gyűlés működésének szabályait, továbbá rendezi a földtulajdonosi képviselőknek a tulajdonosok felé teljesítendő elszámolási kötelezettségét.

A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítésének reformja keretében a minisztérium a megyei földművelésügyi hivatalnak adja le a vadászjegyek és a vadászati engedélyek visszavonása ellen benyújtott fellebbezések elbírálását. E jogkörök gyakorlása szorosan kapcsolódik egyéb vadászati szankciók alkalmazásához, így a vadvédelmi bírság kiszabásához, amelyre irányuló államigazgatási eljárást másodfokon a megyei vagy fővárosi földművelésügyi hivatal vezetője folytatja le.

A vadgazdálkodási és vadvédelmi bírságok felső határának felemelése szintén időszerűvé vált, mivel a jelenlegi bírságoknak már nincs visszatartó erejük, figyelembe véve többek között a vadászati törvény elfogadása óta eltelt időszakot. Különösen az orvvadászat visszaszorítása érdekében szükséges a vadvédelmi bírság mértéke felső határának megemelése, mivel több nagy értékű trófeás vad jogosulatlan elejtése esetén a kiszabható bírság mértéke aránytalanul kisebb a cselekménnyel okozott kár összegénél.

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés mezőgazdasági, környezetvédelmi és gazdasági bizottsága a törvényjavaslat tervezetét egyébiránt megvitatta, és támogatta az általános vitára való alkalmasságát.

Kérem, hogy a T/11050. számú törvényjavaslatban foglalt törvény módosítását az előzőekben elmondottak alapján támogassák.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)