Felszólalás adatai

DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az alkotmányügyi bizottság tegnap tárgyalta meg az előterjesztést, és elmondhatom, hogy nagy egyetértésben voltunk a tekintetben, hogy nagyon szükséges területeket szabályoz ez a törvényjavaslat. Az ellenzéki hozzászólás is arra irányult, hogy bizonyos módosító indítványok elfogadásával biztosítani lehet a kétharmados szavazati arányt, ami az önkormányzati törvény elfogadásához szükséges.

Részleteiben az alkotmányügyi bizottság is megállapította, hogy mind a négy terület, amelyre a törvényjavaslat vonatkozik, fontos ügyekkel foglalkozik, különösen fontos, hogy a vagyonkezelői jog megjelenhet az önkormányzatok életében, hiszen az állami tulajdon esetében egy bevett módja az állami tulajdon védelmének, illetve hasznosításának. Az önkormányzatok esetében hiányzott ez a forma, hiányzott ez a lehetőség, és ezért különféle trükkökkel és különféle módszerekkel próbáltak gondoskodni az önkormányzati tulajdon kezeléséről, néhányan viszont ennél tovább is mentek, megpróbáltak ebből előnyt kovácsolni saját társaságuk, gazdasági társaságuk számára.

Nálunk ugyan nem hangzott el, de az előterjesztő a bizottsági ülésen is elmondta, hogy elsősorban a közművek vonatkozásában fontos, hogy megvalósuljon a vagyonkezelés az önkormányzati tulajdon vonatkozásában. Ezzel mi egyetértettünk, ezt nem is vitattuk a bizottság ülésén.

A hitelfelvételi korláttal kapcsolatosan nálunk is az hangzott el a bizottságban, hogy bizonyos értelmetlen, kezelhetetlen, igazából nem is jól megalapozott korlátok a hitelfelvételi gyakorlatban gátját jelentik az önkormányzat működésének, különösen az EU-s pályázatok vonatkozásában tartottuk ezt nagyon fontosnak, hogy másképpen szabályozzunk.

Az önkormányzatok gazdasági programmal kapcsolatos kötelezettségei mindig visszatérő problémaként jelentkeznek. Valóban, az ÁSZ folyamatosan jelezte, hogy gazdasági programok nélkül dolgoznak az önkormányzatok, és ez végeredményben mulasztásos törvénysértésnek tudható be. De én is elmondtam a bizottság ülésén, hogy nem csupán arról van szó, hogy az önkormányzatok nem tudták, hogy mi a tartalma, mit jelent ez a gazdasági program, hanem nem merték felvállalni azt, hogy megfelelő finanszírozási háttér nélkül, hosszú távú kifutási lehetőség nélkül elkötelezzék magukat olyan hosszabb távú célkitűzések megfogalmazásával, amelyeknek a biztosítékát nem látják négy, hat vagy nyolc év alatt teljesíthetőnek.

Az előterjesztő képviselője az aggodalmainkat eloszlatta, és arra hívta fel a figyelmet, hogy elsősorban az lesz a tartalma ennek a gazdasági programra vonatkozó önkormányzatitörvény-módosításnak, hogy bizonyos íveket vázoljanak fel az önkormányzatok, a honnan hová eljutás lehetőségét adják meg, és erre viszont a jövőben is szükség lesz, és erről meggyőztek bennünket is.

A belső ellenőrzés hiányát nagyon sokan éreztük a korábbi időszakban is, helyes lépések már megtörténtek, teljesen jogos, hogy most az önkormányzat belső ellenőrzéséről is rendelkezni kívánunk. Okos önkormányzatok ezt már belső szabályozással, különféle minőségbiztosítási rendszerekkel részben pótolták, örülök, hogy eljutottunk odáig, hogy ezt az önkormányzati törvényben is rögzíteni tudjuk.

Én úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat, amennyiben tényleg elnyeri a kétharmados támogatást, jól fogja szolgálni az önkormányzatiság ügyét, az önkormányzatok számára a jövőbeli gazdálkodási biztonságot fogja erősíteni, és a vagyonnak a védelmét jól szolgálja. Különösen örültem annak a kitételnek, hogy a vagyonkezelői jog alól kiveszi a lakás és nem lakás, a bérlemények ügyét. Ez nem ide való téma, valóban a lakástörvényben kell szabályozni, hogy hogyan gazdálkodjék az önkormányzat a tulajdonában lévő lakásokkal és nem lakáscélú helyiségekkel.

Köszönöm szépen a figyelmüket.