Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Asszony! Képviselőtársaim! A műanyag hulladékok kezelése terén óriási lépéshátrányban van az emberiség. Most úgy tűnik, kezdünk felébredni, de ahogy mondani szokták, szinte a huszonnegyedik órában vagyunk.Külön feladat Európa számára, hogy korábban, amikor az összes szemetünket Ázsiába szállítottuk, és ezért még pénzt is kaptunk, bizony ma már mi fizethetünk azért, hogy ezzel a szeméttel mi lesz. Úgyhogy én mindenképpen azt gondolom, hogy egy közös gondolkodásra lenne szükség, hogy ezt a problémát hogyan tudjuk megoldani itthon, Magyarországon és természetesen Európában is.

A műanyag termékeket az 1950-es évek óta gyártják tömeges mennyiségben. Azóta több mint 8 milliárd tonna műanyag keletkezett. Mivel ezek lebomlása több száz vagy akár ezer évig is eltart, ez a 8 milliárd tonna műanyag valamilyen formában mind itt van körülöttünk. A műanyag zacskók lebomlási ideje például egyes vélemények szerint 400 év, és egy ember egy évben átlagosan 514 darab zacskót használ.

A minket lassan elborító műanyag hulladék pedig nem csupán esztétikai, hanem súlyos egészségügyi problémát is jelent. Az óceánokba évente nagyjából 8 millió tonna műanyag kerül. Sok állat azért pusztul el, mert véletlenül lenyeli a műanyag szemetet, vagy éppen belegabalyodik. De ránk, emberekre is veszélyt jelent ez a fajta szennyezés. Mivel számos tengeri állat szervezetében már megjelentek a mikroműanyag-részecskék, ezek így az élelmiszereinkbe is belekerülnek. Elég felbontani egy halkonzervet, és a probléma máris ott van a magyar családok asztalán, honfitársaink egészségét is veszélyezteti.

A mikroműanyagok természetesen nem csupán a tengerek élővilágán keresztül fenyegetnek. Itt Magyarországon is hasonlóképp szennyezzük a környezetünket az egyszer használatos műanyag termékekkel. A Greenpeace idei felmérése szerint a Duna vizében jelentősen megnövekedett a mikroműanyag-szennyezettség.

Persze mondhatják erre sokan, hogy ennek megelőzésére, illetve csökkentésére találták ki a műanyag hulladékok újrahasznosítását. Tény és való, az elmúlt néhány évtizedben hatalmas fejlődés történt ezen a téren, de ez korántsem jelent teljes megoldást. Egyrészt azért nem, mert hazánkban a szelektíven gyűjtött hulladékok aránya az összes hulladékhoz képest mindössze 10-15 százalék. Kérdés az, hogy erre milyen terv készül. Ez jelentősen elmarad a nyugat-európai hasznosítási aránytól. Németországban és Ausztriában ez az arány 50 százalék feletti.

Másrészt az elvileg újrahasznosítható hulladékok egy részét mégsem lehet újrahasznosítani, minden kis apróságot ugyanis nem lehet szétválogatni. Vagyis hiába gyűjtünk szelektíven például joghurtos poharakat vagy műanyag evőeszközöket, zacskókat vagy ételdobozokat, ezeket Magyarországon jelenleg nem hasznosítják újra. Ez is egy kérdés, hogy lehet-e.

Ráadásul arról se feledkezzünk meg, hogy maga az újrahasznosítás is komoly ökológiai terhelést jelent. Gondoljunk csak arra, hogy a hulladékok országok közötti utaztatása vagy a hulladékfeldolgozás milyen környezetszennyező hatásokkal jár. Az igazi megoldás tehát csak az egyszer használatos műanyagok felhasználásának visszaszorítása, illetve megszüntetése lehet.

A műanyag hulladékok által okozott veszélyek felismerése vezetett oda, hogy az Európai Bizottság még 2018 májusában javaslatot tett az Európa tengerpartjain tíz leggyakrabban előforduló műanyag termék használatának betiltására. Egy évvel később, 2019 májusában az Európai Unió általános ügyekkel foglalkozó tanácsa 2021-től tiltást vezetett be az eldobható műanyag termékek használatára az Európai Unió tagállamaiban, ahogy ezt számos képviselőtársam már említette. Eszerint 2021 után tilos lesz használni olyan eldobható műanyag termékeket, amelyek alternatív termékekkel is helyettesíthetők. Ilyenek elsősorban az egyszer használatos evőeszközök és tányérok, szívószálak, műanyag fültisztító pálcikák, léggömbök pálcikái és az ételtartó dobozok.

Az új szabályok kiterjednek a hulladék újrahasznosítására is. A műanyag palacknak például 2030-ra 30 százalékban újrahasznosított anyagból kell készülnie.

Az Európai Unió szándéka egyébként nem az, hogy általában betiltsák ezeket a termékeket; a hangsúly az egyszer használatos műanyagok kiiktatásán van. Ez azt jelenti, hogy a betiltás után is lehet majd a boltok polcain találni műanyag termékeket, ha azok többször is használhatóak, illetve ha környezetbarát anyagból készülnek.

A legjobb megoldás, amit alkalmazhatunk, az ezeknek a termékeknek a helyettesítése. A műanyag evőeszközök helyett például vannak fémből vagy fából készült alternatívák. A műanyag dobozokra tökéletes megoldás lehet a befőttes vagy a csatos üvegek használata, amelyeket akár visszaváltható rendszerben is lehet használni. Az egyszer használatos műanyag termékek közül a legnagyobb mennyiséget a PET palackok teszik ki, de ezek anyagát is lehet üveggel vagy fémmel helyettesíteni. A szívószálak is készülhetnek más anyagból, ráadásul ezek használata akár el is hagyható, hiszen ezek nélkül is lehet inni.

Az MSZP eddigi álláspontja szerint az egyszer használatos termékek betiltása elkerülhetetlen. Ha azt akarjuk, hogy gyermekeink és unokáink ne mérgező környezetben éljenek, akkor ki kell alakítanunk a fém, fa- vagy üvegalapú helyettesítő eszközök rendszerét.

Őszintén reméljük, hogy a 2021-től esedékes európai uniós tiltás segít felgyorsítani ezt a folyamatot. Ugyanakkor azt is fontosnak tartjuk, hogy a fenntartható környezet ne szorítsa háttérbe a hétköznapi élet fenntarthatóságát. Ezért az MSZP álláspontja az, hogy az egyszer használatos műanyag termékek betiltása semmilyen formában nem veszélyeztetheti a magyar dolgozó emberek megélhetését. Például szó sem lehet arról tehát, hogy az uniós szabályozás terheit a magyar családok viseljék. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a műanyag termékek gyártásában érdekelt nagyvállalatok a kiesett profitjukat ne a magyar vásárlókkal fizettessék meg. Úgy kell teljesítenünk ezt az uniós kötelezettségünket, hogy az ne járjon sem a bérek csökkentésével, sem a jelenlegi munkaerő leépítésével, elbocsátásával. A kormánynak minden eszköze megvan arra, hogy ennek az átmeneti helyzetnek az átvészeléséhez segítséget nyújtson, és ezt el is várjuk tőle.

Különösen nagy nehézségek sújtják majd az egyes vendéglátóhelyek üzemeltetőit. A felmérések szerint az egyszer használatos műanyag poharak, tányérok, evőeszközök és szívószálak környezetbarát változatra cserélése akár a négyszeresére is emelheti a költségeiket. A helyettesítő termékek felkutatásában is jelentős kihívások vannak tehát.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a helyzet megoldása nem könnyű. Nem véletlen, hogy a javaslat már másodszori nekifutásra került az Országgyűlés elé. Nem elkapkodott intézkedést várunk a kormánytól, hanem kérjük, hogy egy olyan átgondolt, minden eshetőségre felkészült programot dolgozzon ki, amely egyszerre tartja szem előtt a környezet fenntarthatóságát és a magyar gazdaság és a magyar emberek teherviselő képességét.

Államtitkár asszony az expozéjában kellően meggyőző volt. Én bízom abban, hogy ezen az úton tudunk továbbmenni. Köszönöm szépen.

(22.10)