Felszólalás adatai

Természetes módon minden új törvény folyamatos javításra és aktualizálásra szorul, így ez is, éppen ezért fogalmazódott meg az a törvénymódosítás, amely 25 paragrafusban igyekszik sok-sok konkrétumra és sok-sok aktuális, felvetődött kérdésre választ keresni és találni. Így fekszenek most előttünk a törvényjavaslatnak azok a paragrafusai, amelyek közül néhányra szeretnék csak kitérni, aztán a vitában, amennyiben szükség lesz rá, természetesen tovább részletezzük.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény megfogalmazza ugyan, de további részleteket nem mond arról, hogy a köznevelési alapfeladatot milyen módon láthatja el fenntartója, fenntartói közreműködője, egyéb minisztérium, és így jelen esetben szükségesnek tartom szabályozni azt, hogy a vidékfejlesztésért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskolákban milyen képzések folyhatnak, szakterületek fölött az egyes szakképesítések oktathatóságát és ezen túli szakképzések indításához szükséges állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében milyen módon kell megvalósítani. (Sic!) Ebben segít a jogszabálytervezetünk, mert azt mondja, hogy az intézményfenntartásra kijelölt szerv hozzájárulását továbbra is ki kell kérni, vagyis az állami intézményfenntartó központ hozzájárulását.

Egy másik fontos téma, ahol azt próbáljuk meg szabályozni, hogy mi legyen azokkal a fiatalokkal, akik 16 éves korukig nem tudják befejezni a 8 általános iskolát. Erről sokat vitatkoztunk az eredeti törvény elfogadásakor is. Azt javaslom, hogy annak számára, aki a 15. életévét betöltötte, és legalább a 6. osztályt elvégezte, egy olyan automatizmus lépjen életbe, hogy a Híd II. programba kerüljön át, és ott egy részszakképesítés megszerzésére készítsék föl, ami azt jelenti, hogy 16 éves koráig legalább valamifajta szakmai lehetőséget biztosítsunk, a munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez segítsük hozzá.

Fontos a továbbiakban pontosítani azt is, hogy a pedagógiai szakmai szolgáltatás terén gazdálkodó szervezetek milyen módon vehetnek részt a jövőben. Azt gondolom, az egy jó megoldás lehetne, hogy ebben az esetben a miniszter engedélyéhez kötve nem köznevelési intézményfenntartó vagy nem köznevelési intézmény mint gazdálkodó szervezet is végezhessen ilyen tevékenységet, de ezekkel a megszorításokkal.

A törvényjavaslat két nagyon aktuális és fontos kérdést kezel az 5. és 6. §-ában, amelynek az a lényege, ahogy a napokban is hallhattuk, az iskolai beíratások megtörténtek, és először talán az elmúlt 20 esztendőben az általános iskolai beíratásokat követő napon pontos létszámot tudtunk mondani, és mondott a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, hogy pontosan hány kisgyermeket szeretnének a szüleik szeptembertől az általános iskolába beíratni. Éppen ez a gyorsaság segít abban, hogy országosan lehet látni, hogy hol vannak olyan megoldandó feladatok, anomáliák, amelyekre talán az én javaslatom is segítség lehet. Ez azt mondja, hogy az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport esetében a maximális létszámtól legfeljebb 20 százalékkal, de csakis a fenntartó engedélyével az iskola eltérhessen.

Erre azért van szükség, mert ahogy a hírekből is tudjuk, például az idei esztendőben körülbelül 2 ezer olyan kisgyermek van, aki, úgy tűnik, mintha nem férne be az ő körzeti iskolájába. Ennek a kérdésnek a kezelésén természetesen maga a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ is dolgozik. A helyi tankerületi igazgatók feladata, hogy a megoldásra javaslatot tegyenek. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy olyan rendszert állítsunk föl, olyan szabályokat állapítsunk meg, amelyek biztosítják azt, hogy egyetlenegy kisgyerek sem marad ki az iskolából, és mindenki lehetőség szerint abban az iskolában tud tanulni, ahová a szülei szeretnék őt beíratni. Ezért van szükség arra, hogy néhány fő létszámmal el lehessen térni a meghatározott maximális létszámtól.

Természetesen szeretném hangsúlyozni, én is annak pártján vagyok, hogy állapítsunk meg egy maximum létszámot, ahogy a törvény ezt meg is tette, és minden osztályban ez alatt legyenek a csoportlétszámok. Viszont magam is látom, hogy van olyan helyzet, van olyan kialakult állapot, mondjuk, egy kistelepülésen, ahol egyosztályos iskola van, és ha ott egy-két fővel túllépi a beíratandó gyermekek száma a törvényben meghatározott létszámot, akkor ne kelljen már annak a két-három gyereknek a szomszéd városba vagy faluba iskolába járnia; találjuk meg a megoldást erre a kérdésre.

A másik ilyen, akár neuralgikus témának is mondhatnám, de inkább azt mondom, hogy népszerű témává nőtte ki magát, a mindennapos testnevelés témaköre, ami abban segít, hogy a mindennapos testnevelés megfogalmazása és megoldása összetalálkozzon. Az eredeti törvény szövegében az szerepel, hogy a mindennapos testnevelést heti 5 órában kell megoldani, az én javaslatom arról szól, hogy a mindennapos testnevelést napi 1 órában kell megoldani. Vagyis az lenne a jó, ha oda jutnánk el, hogy valóban mindennap van egy testnevelésóra. A javaslat kiegészül még azzal, hogy azokban a szakképző intézményekben, ahol a gyakorlati képzést is meg kell szervezni, lehetőség legyen arra, hogy a testnevelésórát a közismereti tantárgyakat tanító napokon lehessen megtartani. És amikor, mondjuk, nem az iskolával azonos helyszínen vagy ugyanabban az épületben lévő gyakorlati képzőhelyre, mondjuk, az ipari parkban lévő gyárba kell menniük gyakorlati képzésre, onnan ne kelljen visszajönni a testnevelésórára a gyerekeknek.

Itt a megfogalmazás még kiegészíthető, tehát ha erre vonatkozóan valaki szeretne módosítani, én jó szívvel támogatom azt, hogy mondjuk, ne közismereti oktatást jelenítsünk meg, hanem mondjuk, az elméleti oktatás napjait, hiszen ebbe természetesen szakmai tárgyak oktatása is beleilleszkedhet. A javaslatom kiegészül még egy lehetőséggel. A törvény eredeti szövege is fölsorolja, hogy mely esetekben lehet a heti 5 órából 2-t más módon is megszervezni. Én ezt a sort szeretném kiegészíteni azzal, hogy alapfokú művészeti iskolával történő együttműködés keretében szervezett néptánccal is kiváltható legyen, még egyszer mondom, a heti 5 órából 2 óra, természetesen, ha a feltételek itt is rendelkezésre állnak.

(18.30)

Az alapfokú művészeti iskolával való együttműködést azért szorgalmaznám, mert azt gondolom, hogy nemcsak a sport és a mozgás szempontjából fontos lehetőség a néptánc, hanem fontos a hazafias nevelés szempontjából is, és szinte egy énekórával is felér. Egy olyan komplex rendszer a néptánc, amely magas színvonalú oktatás - s ezt szeretném hangsúlyozni -, megfelelő minősített oktatóval történő oktatás esetén abszolút azonos lehet a testneveléssel.

A jogszabálytervezet a további pontjaiban foglalkozik azzal is, hogy mit kell tenni abban az esetben, ha az iskolából a pedagógusoknak legalább a fele nem tudja elvégezni az aznapi munkáját. Azt gondolom, fontos kezelni azt a kérdést, hogy mi történik akkor, ha a pedagógusok nem tudnak jelen lenni a munkahelyükön, nincsenek ott az iskolában. Azt javaslom, hogy erre vonatkozóan egy olyan szabályozás szülessen, amely továbbra is kötelezi az iskolát a gyermekek, tanulók felügyeletére, étkeztetésére, és a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók körében az egész napos felügyeletet, egészségügyi ellátást és a gyógyszerezést - amennyiben erre is szükség van - biztosítsa. Azt javaslom, ezekre a napokra az éves munkaterv alapján az adott tanítási, foglalkozási napra eső tanítási órák és egyéb foglalkozások elmaradását az intézmény vezetője a fenntartó egyetértésével engedélyezhesse.

Fontos része a törvényjavaslatnak az ebben a tanévben elinduló és a következő évben egy újabb továbblépéssel fejlődő etika tantárgy, valamint a hit- és erkölcstan oktatása. Itt egy tisztázást szeretnék segíteni a törvényjavaslattal, ami arról szól, hogy az eddigi hagyományos hitoktatás is megmaradhasson, mégpedig ezt a kört három tantárggyá fejlesztve: van az etika, amit mindenkinek kötelező tanulnia, van az ezt kiváltó hit- és erkölcstan, és van a régi hagyományos fakultatív hitoktatás, amit a jövőben sem szeretnénk kihagyni a lehetőségek közül. Abban az intézményben, ahol a hit- és erkölcstan oktatására nincs lehetőség, vagy amellett szeretnének még ilyet is szervezni az egyházak, ott ezt a lehetőséget továbbra is tartsuk fenn, és biztosítsuk, hogy mind az óvodában, mind az iskolában, mind a kollégiumban a foglalkozások rendjéhez illessze ezt az intézmény vezetője.

Az adatok nyilvántartásával kapcsolatban bizonyos kiegészítéseket javaslok tenni. S egy nagyon fontos kérdést kell még tisztázni, amely a 13. §-ban található, ahol arról van szó, hogy amennyiben az állami Intézményfenntartó Központ hoz létre új köznevelési intézményt, illetve átszervez, megszüntet vagy a tevékenységi köröket módosítja, akkor ezekben a kérdésekben ő természetesen nem dönthet, hanem itt az oktatásért felelős miniszter mint állam, mint fenntartó jelenik meg, az Intézményfenntartó Központ pedig mint végrehajtó szervezi és megvalósítja a munka összes többi részét.

Fontos része az előterjesztésnek az a kitétel, miszerint a nemzetiségi óvodai, iskolai és kollégiumi nevelésben közreműködő intézmények esetében az érintett települési, nemzetiségi önkormányzatok vagy a területi, illetve országos nemzetiségi önkormányzatok egyetértési jogát javaslom megvalósítani, mégpedig a nemzetiségi képzést végző intézmények létesítésével, megszüntetésével, átszervezésével vagy nevének a megállapításával, illetve költségvetésének vagy vezetőjének a meghatározásával, megbízásával és annak visszavonásával kapcsolatban.

A továbbiakban már csak néhány dologra szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik egy megint csak a mostani időszakot konkrétan érintő kérdésnek a rendezése. Ez pedig az, hogy a szakképzés területét érintő kerettantervek még nem jelentek meg, éppen ezért nem tudták az iskolák március 31-ig megvalósítani azt, hogy a pedagógiai programjukat ehhez igazítsák. Ennek a megoldására javaslom a törvénytervezetben, hogy május 15-ig lehessen ezt elvégezniük. Természetesen, ha van javaslat arra, hogy a határidőt más módon határozzuk meg, akkor erre is fogadókész vagyok, és ennek a lehetőségét is érdemes megvizsgálni.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az a módosítási sor, amelyet a Ház elé terjesztettem, egy jó héttel ezelőtt már fent szerepelt az Országgyűlés honlapján, tehát mindenki részletesen megismerhette. Többen küldtek is hozzám kérdést, és többekkel tárgyaltam is. Intézményvezetők is kerestek ebben a kérdésben. Jó szívvel várom képviselőtársaim véleményét is, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását most a tanév végén, de már a következő tanévre felkészülve közösen el tudjuk végezni. Szeretném megköszönni államtitkár asszonynak az államtitkársággal való együttműködés során nyújtott segítségüket. Azt gondolom, így egy lényegesen kompaktabb és precízebb előterjesztést sikerült készíteni. Köszönöm szépen ezt a segítséget is.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)