Felszólalás adatai

DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először néhány szót szeretnék szólni az előzményekről. A villamosenergia-ár kialakításának elveit az Országgyűlés által 2001-ben, az önök kormányzása alatt elfogadott CX. törvény, az úgynevezett villamosenergia-törvény, Vet., és annak végrehajtási rendeletei egyértelműen meghatározzák. Ez volt a mi kiindulópontunk is. Nem feltételezem, hogy az árszabályozás, az önök kormányzása alatt elfogadott törvény és az első végrehajtási rendelet, amelyet szintén alapul vettünk azóta is, a szolgáltatói profit növekedését célozta volna csak.

Az árképzésről. A GKM mint ármegállapító hatóság - a már említett törvényben foglaltakat figyelembe véve - az áremelés mértékének kialakításakor a Magyar Energia Hivatal javaslata alapján az alábbi négy tényezőt vette figyelembe. A villamos energia előállítására felhasznált tüzelőanyagok, elsősorban a szénhidrogének, olaj és gáz árának emelkedését. Ez az áremelés 2003. január 1-je és 2005. január 1-je között 40 százalékos volt átlagban. Ön említette, hogy a villamosenergia-árak átlagban 33 százalékkal emelkedtek, tehát bőven 40 százalék alatt maradtak ez alatt az idő alatt.

Figyelembe vettük továbbá a megújuló energiaforrások támogatásának növekedését, hiszen természetesen ezek támogatását, jogos támogatási igényét is csak a meglevő hagyományos energiaár-bevételből tudjuk fedezni. Figyelembe vettük továbbá az állami tulajdonban levő közüzemi nagykereskedő, az MVM Rt. ön által is említett helyzetének rendezési igényét, valamint végül az átviteli hálózat új elemeinek az árban eddig még figyelembe nem vett indokolt költségeit.

Ami a szolgáltatók nyereségességét illeti, a szolgáltatók nyereségességénél még önök határozták meg az első rendeletükben, teljesen jogosan, az eszközarányos - nem pedig sajáttőke-arányos, eszközarányos - nyereséget, amelyet éppen a most kezdődő négyéves ármegállapítási periódusban mi 9,3 százalékról, az eddigi 9,3 százalékról 7,3 százalékra vittünk le. Vittünk le. Amennyiben az áramszolgáltatóknál túlzott mértékű lenne ez az eszközarányos nyereség, tehát a rendeletben foglaltat meghaladná, ma is él az a profitkorlátozó rendelkezés, hogy ebben az esetben a Magyar Energia Hivatal kontrollja és javaslata alapján visszatérítésre kerül sor a fogyasztók számára. De nem újsághírek alapján és itt-ott nyilvánosságra hozott eredmények alapján, hanem várhatóan április végén elkészült, auditált társasági mérlegek alapján. A Magyar Energia Hivatal meg is fogja tenni a javaslatait.

Ami a fogyasztói szempontokat illeti, a villamos energia hatósági ára 2003-ban 19 százalékkal, 2004-ben nulla százalékkal, 2005-ben 9,8 százalékkal emelkedett. Valóban volt áramár-emelkedés 2004-ben is, hiszen a 12 százalékos áfa 25 százalékra emelkedett, de hatósági áremelés nem volt.

Az áremelések során minden esetben figyelemmel voltunk a lakossági érdekekre. Ezt az is mutatja, hogy nem a 9,8 százalékos átlagáremelés érintette a lakosságot, hanem 6,8 százalék, és ez utóbbin belül is a 2,5 milliós igen kevés áramot, tehát kismértékben áramot fogyasztó lakosság esetében 4,3 százalék volt csupán a 2005-ös emelkedés.

Ami a nyilvánosságot illeti, a villamos energiáról szóló említett törvény 96. §-ában foglaltak szerint a Magyar Energia Hivatal az árszínvonalat és az árat bármelyik érdekelt fél kezdeményezésére köteles felülvizsgálni, tehát Kovács János nyugdíjas is vagy bárki természetesen bizalommal fordulhat az Energia Hivatalhoz ármegállapítási problémáival. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Egy hét múlva egyébként az Országgyűlés tárgyalni fogja a Magyar Energia Hivatal éves jelentéseit.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)