Készült: 2024.05.07.16:26:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

234. ülésnap (2009.10.20.), 422. felszólalás
Felszólaló Ékes József (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:15


Felszólalások:  Előző  422  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Talán ott folytatnám, ahol Hankó Faragó Miklós abbahagyta, vagy nem tudta teljesen kifejteni álláspontját ebben a szűk keretben. Az embernek borsózik a háta, amikor a parlamentben elkezdjük mondani, hogy húsz éve tartozik ez az ország bizonyos területek reformjával. Húsz évvel ezelőtt fogalmazta meg az újonnan választott első kormány az önkormányzatiság kérdését. De ugyanilyen kérdés - amit Hankó Faragó Miklós mondott - az összeférhetetlenség kérdése is. 1994-ig a parlamenti képviselő és a polgármester összeférhetetlen volt a törvény alapján.

De én szeretném egy kicsit továbbvinni azt, amit képviselőtársam is elmondott. Én sem értek egyet ezzel a törvénnyel, mert most ez egy pótcselekvés. Ugyanis ebben a pillanatban kellene foglalkozni azzal a kérdéssel is, hogy a felügyelőbizottsági tagok egyáltalán pályázhatnak-e ugyanannál a cégnél, hogy milyen az igazgatótanácsi tagok viszonya a pályázatokkal. De ugyanilyen kérdés a helyi önkormányzati képviselők kérdésköre is, hogy az adott településen kiírt pályázatoknál részt vehetnek-e a pályázatban. Én tudok önöknek olyan példát mondani - Hankó Faragó képviselőtársam is mondta, hogy millió példát fel lehetne sorolni -, hogy most már hét éve képviselő valaki, és mindig ő nyeri el a pályázatokat, s nem kis összegben. De olyan példát is tudok mondani, hogy az önkormányzat létrehoz öt gazdasági társaságot, s abból négynek egy személy a vezetője. Külön-külön lettek létrehozva, a cégek egymásnak számláznak, csak egy vezető számláz saját magának, illetve a harmadik vagy a negyedik cégének. De lehetne sorolni számos ilyen példát.

A európai ügyek bizottságának mai ülésén az Európai Üzleti Tanács egyik képviselője, elnöke fogalmazta meg, hogy ma már Magyarországon minden szinten fellelhető a korrupció, sőt mi több, sportot űznek belőle, sőt mi több, ma már azoknak is kellemetlen, akik magában a korrupcióban is részt vesznek. Azt hiszem, hogy teljes egészében kellene megvizsgálni a jelenlegi rendszerünket, és valóban minden kisajtót és kisablakot be kellene csukni, hogy a visszaélésekkel ne lehessen azt a korrupciós helyzetet folytatni, ami Magyarországra jelenleg jellemző, mert az európai megítélésben is tényleg a legrosszabb állapotban vagyunk.

Egy olyan törvényt kellene megfogalmazni, amely rendbe rakja a viszonyokat. A nyilvánosság elsődleges kérdésére kell a hangsúlyt fektetni. Furcsa az, amikor a képviselő-testület a gazdasági társaság vezetőjének a prémiumát zárt ülésen állapítja meg. Furcsa az is, amikor közpénzt használnak fel egy-egy pályázatnál, és ha egy parlamenti képviselő szeretné megtudni azt, hogy hány cég volt a vállalkozói sorban és kikkel kötöttek szerződést, akkor egyszerűen megtagadják az adatszolgáltatást, különböző törvényekre hivatkozva. Ezeket a dolgokat kellene rendbe rakni ahhoz, hogy valóban minden területen tisztába lehessen tenni ezeket a kérdéseket.

Én értem Tóbiás képviselőtársam szándékát. Van egy hatalmas botrány, és ki tudja, mennyi lesz még. Valahol szeretné ezt a szálat ezzel a törvénnyel elvarrni, de tartok tőle, hogy csak egyetlenegy szál lesz elvarrva, az összes többi pedig ugyanúgy nyitva marad. S ha nem vizsgáljuk meg, és nem próbáljuk meg őszintén a parlament előtt vagy adott esetben bizottsági szinten feltárni és felsorakoztatni azokat a korrupciós eseteket, amelyek az elmúlt időszakban előfordultak, akkor nem leszünk őszinték a magyar törvénykezéssel szemben, és nem leszünk képesek arra, hogy valóban az összes olyan szálat, ami előfordul ma Magyarországon, legalábbis radikálisan le tudjuk csökkenteni. Mert amikor egy szerződés megköttetik - ahogy Hankó Faragó Miklós mondta a maga részéről -, és azt valaki felveszi, a szerződés alapján járt el. Csak mi teremtette meg annak a lehetőségét, hogy az a szerződés létrejöhessen? Milyen felelősségük van a felügyelőbizottsági tagoknak? Törvény rendelkezik arról is, hogy milyen felelősségük van.

Hányszor lett felelősségre vonva a felügyelőbizottsági tag? Vagy hány alkalommal lett felelősségre vonva az igazgatótanácsi tag, a vagyoni felelősségével együtt? Vagy egy személy hány igazgatótanácsban vagy felügyelőbizottságban lehet bent? Ezt megpróbálja rendezni ez az indítvány, de azt hiszem, hogy nem teljeskörűen, és ha ebben az állapotban marad, akkor egészen biztosan azt a célt sem tudja elérni, amit az előterjesztő ebben a kérdéskörben jó szándékkal megpróbált megfogalmazni. Azt is meg kellene nézni, hogy az ellenzék részéről milyen törvényjavaslat lett benyújtva, és a kettőt kellene úgy közelíteni egymáshoz, hogy abból egy nagyon jó törvény tudjon kialakulni.

Még egyszer szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ha ebben a kérdésben megpróbálunk lépni, akkor teljeskörűen felül- és meg kellene vizsgálni a jelenlegi magyar tendenciákat, a jelenlegi magyar visszaélési állapotokat és a korrupció különböző fajtáit, formáit, és arra lehetne egy törvényt hozni. S felül kellene vizsgálni az elmúlt években meghozott törvényeket is, hogy mennyire állták meg a helyüket a végrehajtás területén, mennyire voltak következetesek, és mennyire sikerült azoknak érvényt s eredményesen érvényt szerezni.

Így lehetne előrelépni ebben a kérdésben. Most ad hoc csinálunk egy törvényt, amit holnapután nem tartanak be, utána meg már el is felejtjük, majd jön egy másik törvény, ami a lehetőséget ugyanúgy megadja és biztosítja a visszaélések számára, mint ahogy az eddig is megtörtént. (Taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  422  Következő    Ülésnap adatai