Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a szót. A Tunéziai Köztársaság és az Európai Unió kapcsolatrendszerét az 1995. július 17-én aláírt euro­me­diterrán megállapodás szabályozza. Jelen törvényjavaslat célja a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióhoz való csatlakozásának figyelembevétele céljából az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti kulturális társulás létrehozásáról szóló eurome­diterrán megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv kihirdetése.

Magyar részről a megállapodás és a 2004-es uniós bővítéssel kapcsolatos jegyzőkönyv egy, az Or­szággyűlés által 2011-ben elfogadott törvénnyel került kihirdetésre. A csatlakozási okmány értelmében az új tagállamoknak a megállapodáshoz való csatlakozását a megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv elfogadásával hagyják jóvá. A jegyzőkönyv alapján az Európai Unióhoz 2007-ben csatlakozott tagállamok, úgy Románia, mint Bulgária a megállapodás szerződő feleivé váltak.

Tisztelt Képviselők! Az Európai Unió Tunézia legnagyobb kereskedelmi partnere, Tunézia külkereskedelmi forgalmának 60 százaléka az Európai Unióval történik, a külföldi befektetések 70 százaléka érkezik az Európai Unióból ‑ mármint Tunézia nézőpontjából. A 2011 és 2016 között Tunéziának nyújtott uniós támogatás 2 milliárd euró volt. A 2015. júniusi terrortámadás következtében és a gazdasági nehézségek miatt is indokolt volt Tunézia számára sürgősségi autonóm kereskedelmi intézkedések bevezetése, az Európai Unió például lehetővé teszi a tunéziai vállalatok számára, hogy közvetlenül hozzáférjenek az uniós piachoz, Tunézia pedig képes lesz fokozatosan megnyitni a saját piacait az Európai Unió vállalkozásai számára.

Az EU stratégiai érdeke egy erős, demokratikus és stabil Tunézia megteremtésének támogatása, ezért a 2011-es tunéziai forradalom óta az Unió politikai, pénzügyi és technikai segítséggel támogatja az ország demokratikus átalakulását. Az elért jelentős haladásra való tekintettel 2014-ben az Unió és Tunézia megállapodott abban, hogy a kiemelt partnerséget a továbbiakban is kialakítja, illetve mélyíti. A kétoldalú kapcsolat jogalapja továbbra is az 1998 óta hatályban lévő társulási megállapodás. A 2013-2017-es időszakra vonatkozó európai szomszédságpolitikai cselekvési tervvel is alátámasztott kiemelt partnerség célja a politikai együttműködés és a gazdasági integráció megerősítése. Ezen túl a felek együttműködnek a terrorizmus elleni küzdelem erősítését célzó intézkedések egyeztetése során is.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar-tunéziai kapcsolatok tekintetében kiemelkedő, hogy a tuniszi kormány prioritásként kezeli a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat, és modellértékűnek tartja a magyar gazdaságpolitikát és gazdaságdiplomáciát.

(14.50)

Magyarországot Tunézia fontos közép-kelet-európai partnerének tekinti. A tunéziai vezetés nagyra értékelte, hogy Magyarország az elsők között nyilatkozatban fejezte ki együttérzését a 2015-ben történt terrortámadásokat követően. Tunézia nagyra értékeli továbbá, hogy hazánk nem szigorította az országra vonatkozó utazási tanácsait.

Tunézia 2015-ben Magyarország hatvanadik kereskedelmi partnere volt. A kétoldalú kulturális, tudományos és felsőoktatási együttműködési munkatervet 2013 végén írta alá Tunézia és Magyarország, ami Stipendium Hungaricum ösztöndíjat biztosít Tunézia számára. Magyarország az eddigi évi 100 fős ösztöndíjkeretet a 2017-18-as tanévtől 150 főre emelte. 2016 szeptemberétől már összesen 186 tunéziai hallgató vesz részt e programban. Hazánk felajánlása összhangban van a 2016. december 1-jei EU-Tunézia Társulási Tanácson elhangzottakkal, amely szerint az EU nagy figyelmet szentel annak, hogy az EU az Erasmus-program keretében 1500 tunéziai hallgatónak biztosítson tanulmányi lehetőséget az Európai Unió tagállamaiban található egyetemeken.

Tisztelt Országgyűlés! A tunéziai határrendészeti szervek a Líbiában zajló konfliktusok, valamint a szubszaharai afrikai államok felől érkező migrációs nyomás miatt a magyarhoz hasonló határigazgatási nehézségekkel küzdenek. Magyarország schengeni külső határőrizettel kapcsolatos kapcsolatai, különösen a jelenleg is tartó migrációs nyomás fényében, rendkívül értékesek lehetnek a tunéziai rendvédelmi és határőrizeti szervek számára.

A Nemzetközi Migrációs Politikai Fejlesztési Központ nevű, a migrációval és határőrizeti rendszerek fejlesztésével foglalkozó regionális nemzetközi szervezet felelős az Európai Unió déli partnerségi politikájának keretében elindított pilot projekt tunéziai megvalósításáért. A szervezetnek 1995 óta Magyarország is tagja. A pilot projekt 2015. december 1‑jétől 2019. július 31-ig tart, amelyet az Európai Unió és a Svájci Államközösség közösen finanszíroz. A projekt célja, hogy a tunéziai rendvédelmi szervek operativitását és hatékonyságát olyan szintre fejlessze a többéves képzéssel és gyakorlatozással, hogy megfeleljenek a jelenlegi határőrizeti és migrációs kihívásoknak. A pilot projekt megvalósításában Magyarország is részt vesz konzultációs jogkörrel.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Kérem, hogy az EU-tunéziai, illetve a magyar-tunéziai kapcsolatok további erősítése érdekében támogassák a törvényjavaslatot. Elnök úr, köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)