Felszólalás adatai

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy riadalmat keltett az ormánságiak körében a napvilágra került kormány-előterjesztés, amelyben etnikai átalakítással tervezi megoldani a kormány a látszólag demográfiai problémákból adódó gondokat.

Az elsődleges megdöbbenést a nyilvánvaló anyag létének a letagadása keltette, no meg a tíz évre szóló titkosítás. Az Ormánságban - az egykori határsávban - élő emberek tudják, az ilyen anyagot nagyon komolyan kell venni. Ugyanis a kísérő körülmények egy titkosított, gyors akciót feltételeznek.

Talán már erre az etnikai átalakításra alapozódik a 2010-es választás is. Bizonyára, hiszen a kommunista előd- és utódpártok minden választás alkalmával hasonló eszközökhöz folyamodnak. Most a lakosság etnikai átalakítását tervezik, amelyet pedig nemzetközi törvények és emberi jogi normák egyaránt tiltanak. Ilyen jellegű tervek utoljára a náci Harmadik Birodalomban és a sztálini Szovjetunióban készültek. Még a terminológia is azonos, például az "áttelepítési program" kifejezés.

Ezzel az anyaggal a Gyurcsány-kormány a diktatúrák és a diktátorok útjára lépett. Még az igazságügyi államtitkár is így vélekedett: "amiről Semjén Zsolt beszél, legfeljebb diktátorok agyában fogalmazódna meg". Mivel a frakcióvezető úr az igazságügyi és rendészeti tárcánál készült anyagból idézett, ezért az államtitkári szavak túllépték az önleleplezés határát.

Nálunk, az Ormánságban pontosan emlékeznek az emberek, hogy ennek a megdöbbentő kormány-előterjesztésnek konkrét előzményei voltak. Hogyne emlékeznének arra a megalázó jelenetre, amikor az iparmágnás-miniszterelnök, de leginkább egykori kommunista ifjúsági vezető a magyar fiatalokat külföldre küldte. Ma már tudjuk, miért: hogy helyet készítsen a betelepítendőknek. És amikor a derék ormánságiak szót fogadtak az egykori KISZ-vezérnek és felültek a malmői járatra, akkor a sajtó őket pellengérezte ki. Őket, és nem az őket elküldőt.

Vagyis a tanulmányban szereplő áttelepítési program nem csupán betelepítést, hanem azt megelőzően szervezett kitelepítési programot is takar. Mert mi másnak lehetne nevezni, amikor az ország leghátrányosabb kistérségében a szocialista-szabad demokrata kormányzat még azt a keveset is felszámolta, ami megvolt: a helyi vállalkozásokat, az óvodákat, az iskolákat, az önkormányzatokat, a postákat, a buszjáratokat és most a helyi vasutat és a Siklósi Kórházat is? Persze törvényesen, mert korábban meghozták az elűzés és kipusztítás törvényeit. Ha valaki új házat épít, először a régit eltünteti. Az ormánságiak látják, hogy ezek a törvények az ő felszámolásukra születtek, helyet készítve a betelepítendőknek. Hiszen mi mást szolgálna a jelenlegi kórháztörvény, a jelenlegi földtörvény, a sterilizációs törvény és a pedofiltörvény?

Abból is kitűnik, hogy nem a munkaerő-betelepítésről szól a történet, hogy egy tartósan, 40 százalék feletti munkanélküliséggel sújtott régióba nem munkaerő, hanem munkahely betelepítésére lenne szükség. A 2010-es szavazatok ilyen lakosságcserés megvásárlásáról, nem pedig munkavállalók betelepítési programjáról van tehát szó.

Ebben a kormány-előterjesztésben implicite minden emberi jogi bűntett benne foglaltatik, mivel az nem más, mint a lakosság etnikai átalakítására, a helyi lakosság kitelepítésére tett kormányzati kísérlet. Ma még talán csak az ormánságiak érzik a tudatos kipusztításukra irányuló szándékot, de nem sok idő kell a közös felismerésre, hogy mindenkinek ezt szánják. Történelmi tapasztalataik alapján jól tudják az ormánságiak: egy faji jellegű kormány-előterjesztés után nem szabad megvárni, amíg abból faji jellegű törvény-előterjesztés születik.

Fölmerül a kérdés: 62 évvel a fasiszta és 17 évvel a kommunista diktatúra lezárását követően Európa közepén van-e létjogosultsága egy olyan kormánynak, amelynek kezéről még le sem száradt az októberi vér, de máris népirtó és totalitárius hatalmi terveket melenget?

Köszönöm a figyelmet.