Felszólalás adatai

DR. BAZSA GYÖRGY (MSZP): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Valóban arról van szó, hogy ezt a vitát már másodjára folytatjuk le, hiszen az eredeti kormányjavaslathoz képest Révész Máriusz képviselőtársunk egy ponton elfogadta az ellenzék érveit, és azt javasolta, hogy ez az egyetem, ami most létesülni fog - legalábbis a szándék szerint ez a javaslat -, kerüljön be a felsőoktatási törvény 1. számú mellékletének felsorolásába, és innentől kezdve tulajdonképpen mindaz a néhány kérdés, ami eddig a vita során felmerült, most ismét előkerül.

Mi ismételten azt mondjuk, hogy ez a módosítás, amit Révész képviselő úr most itt az eredeti javaslathoz képest megtett, üdvözlendő, de két ponton viszont továbbra sem támogatható. Az egyik pont az, hogy ez továbbra sem állami egyetem, miközben egyértelműen arról van szó, hogy jelenleg úgy tűnik, hogy csak és kizárólag magyar állami forrásokból működhet ez az intézmény, hiszen semmi konkrét külföldi forrás ez ideig meg nem jelent; sőt aminek a háttérből az ember elvileg örült volna, hogy egyfajta - így működik a világ - kompenzációként például beruházások megjelennek, mondjuk, a BMW Tatabányán, az az elmúlt napokban olvasható volt, hogy bizony, visszalépett. Tehát ilyenfajta kompenzáció - még egyszer mondom: ez így működik a világ felfogásában - nem látszik megvalósulni.

Itt kizárólag arról van szó, hogy magyar állami pénz, eddig is több mint kétmilliárd forint - ami ugyan rendben van egy romos épület felújítására részben legalábbis - az egyetem alapításával kapcsolatban már odament az egyetem nagy kasszájába. Továbbra is csak ez a helyzet, és akkor ehhez képest az egész egyetemet a magyar állam nem a szokásos úton-módon működteti, hanem egy alapítványi egyetemként szerveződik meg. Ennek az alapítványnak a kuratóriumában nyolc tag van a bíróságon bejegyezve, és elég világosan látható, hogy milyen orientáltságú és kiegyensúlyozottságú. Hárman közülük az Antall-kormányhoz kötődnek, magas tisztségviselői voltak: miniszter, államtitkár, nagykövet, hárman az Orbán-kormányhoz kötődnek, majdnem hasonló beosztásokban, és van még két, ilyen értelemben nem szigorúan kormányhoz kötődő személy. Gondolom, azt már nem kell mondani, hogy a Horn-kormányhoz véletlenül sem kötődik senki a kuratórium tagjai közül.

A kiegyensúlyozottság tehát az Antall- és Orbán-kormány között megvan, a rendszerváltás óta eltelt egyéb kormányok között, tehát a szocialista és szabad demokrata kormány között nincsen. Az világos ebből, amit akkor is mondtunk, hogy innentől kezdve a vezetőt, a professzorokat, a tananyagokat ilyen szempontok szerint határozzák meg állami pénzből. Ha valaki vállalja, mint ezt megtette, mondjuk, Soros György, hogy megfelelő mennyiségű pénzt áldoz egy ilyen egyetem működtetésére, akkor ő nyugodtan megmondhatja, hogy ez egy liberális vagy akármilyen más felfogású intézményként működjön, mert erre biztosította a forrásokat. Közpénzből ilyen egyoldalú politikai indíttatású és habitusú egyetemet nem szabad létrehozni.

Ugyan az én számba adta az egyik országos napilap, de nem én mondtam itt - a jegyzőkönyvből visszakereshető -, hogy ez innentől kezdve a Fidesz pártfőiskolájának fog minősülni. Nem hiszem, hogy jót tesz a magyar felsőoktatásnak a kormány, ha egy ilyen javaslattal ezt az egyébként normális spektrumú felsőoktatási intézményrendszert el fogja torzítani, hogy ilyen foltot vagy pettyet ejt rajta. Ez tehát az egyik gond változatlanul, amit, úgy gondolom, ez a javaslat nem tesz meg.

A másik - és ezzel kapcsolatos a módosító indítványunk is -, Révész Máriusz képviselőtársunk javaslatában egy nagyon definiálatlan fogalom, hogy nemzetközi együttműködési megállapodás alapján létesített egyetem.

(17.00)

Itt nem lehet ilyen pongyolán fogalmazni. Itt mi azt javasoljuk: meg kell mondani, hogy állam- vagy kormányközi, és hivatalos lapban, tehát közlönyben kihirdetett megállapodásról lehet csak szó. Annak van hitele és tartalma, annak van konkrét mondanivalója. Egyébként az itt értelmezett, és a jogrendtől eltérő értelmezés bizony tévutakra vezethet. Ezzel egyáltalán nem tudunk egyetérteni.

Ismételten azt kell mondanom Lezsák Sándor képviselőtársunk javaslatáról - mert ő is ismételten elmondta -, hogy amit ő elmond, azt hadd tekintsem én most írói munkássága részeként, amit egyébként nagyra becsülök, és nagyra becsülünk. De hát nehéz volna osztályharcos szemlélettel vádolni a debreceni tudományegyetemet, amikor 1921-ben, a Horthy-korszakban nem a gróf Tisza István Tudományegyetem nevet vette fel, hanem Tisza István Tudományegyetemnek nevezte magát. Nem hinném, hogy osztályharcos szemlélet uralkodott 1921-ben Magyarországon, sem a dal szövegének, sem más szövegnek megfelelően.

Azt gondolom, nem volna jó, ha báró Eötvös Loránd Tudományegyetemnek neveznénk az ELTE-t. Nem nevezik egyébként sem a Széchenyi rakpartot gróf Széchenyi rakpartnak, s az Andrássy út sem volt soha gróf Andrássy út, pedig nem most adták neki ezt a nevet, hanem jóval korábban. Azt gondolom, ezt teljes mértékben elfogadta a köznyelv, a budapesti is, a hazai is; az úgy, ahogy van, Andrássy út és nem gróf Andrássy út.

Nem hiszem, hogy ezt a cím- és rangszokást - mondtam a múltkor is, hogy nem akarnék -kórságot mondani - vissza kellene hozni. Maradjon minden abban a tisztes polgári felfogásban, amelyet a kormány amúgy olyan sűrűn hangoztat és mond! Érdemei szerint, tisztes magyar néven legyen ez az egyetem, ha már lesz, Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem.

Én egyébként természetesen üdvözlöm Weszelovszky képviselőtársunk módosító javaslatát, amit az oktatási bizottság ülésén az általam elmondottakból nagyon szépen megfogadott. És odateszi a javaslathoz, hogy ", Budapest", hiszen minden egyetem vagy főiskola neve így kell szerepeljen ebben a törvényben.

És végül hadd mondjam még azt el, hogy igazából Révész képviselőtársunk elfogadta azt az érvelést, hogy kerüljön be ez az egész ügy a felsőoktatási törvénybe, ne maradjon kívül. De végül is mégsem fogadja meg igazán, mert azt mondja, hogy külön törvény erről ilyen meg ilyen feltételeket határozhat meg. Hát akkor miért nem kerülhet be a mi javaslatunk, hogy kerüljön be az egész az Ftv.-be, s ez a törvény csak addig éljen igazából, amíg megszületik, mert onnantól kezdve módosította a felsőoktatási törvényt. S ha valaki a magyar felsőoktatásról akar valamit is megtudni, az továbbra is egyetlen, a '93. évi LXXX. törvényből tudhasson meg mindent, és ne kelljen hozzá intézményenként most egy, majd aztán megint egy, majd esetleg egy harmadik külön törvényt alkalmazni.

Ha egyszer van egy elfogadható, európai szintű törvényünk, amire miniszter úr személy szerint, külön is, többször idézetten büszke, hogy nagy konszenzussal fogadta el a legutóbbi módosítást a Ház - miként az egész törvényt és a közbeesőket -, akkor most miért kell ebből a törvényből kivenni változatlanul bizonyos elemeket? Maradjon már egy intézmény meg minden intézmény ennek a törvénynek integráns része, s nem ezeket a külön kis törvényeket kell fölsorakoztatni mellé, mögé vagy alá!

A javaslataink tehát erre irányultak és irányulnak; sajnálom, hogy nem érthető, vagy nem akarja a kormánypárt megérteni. Egy törvény a magyar felsőoktatásról egységesen, még ha meghatározott és érthető indokból kivételt teszünk is, akkor is maradjon meg egy törvény, és ne legyenek kis, szaggatott törvények!

Ennyit kellett - úgy gondolom - még egyszer elmondani ismételten, valószínűleg csak a jegyzőkönyvek és a történetiség kedvéért, mert a bizottsági szavazáson nem látszott az elég triviális és kézenfekvő dolgok megértése a kormánypárt részéről. Őszintén sajnáljuk! (Taps az MSZP soraiban.)