Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm a jelen lévő képviselőket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri a munkánkat.

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 27. ülésnapját ezennel megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Füle István és Németh Zsolt jegyzők lesznek majd a segítségemre. Kérem a jelen lévő képviselő hölgyeket és urakat, ne feledkezzenek meg arról, hogy csipkártyájukat elhelyezzék a leolvasó berendezésben.

Tisztelt Országgyűlés! Tegnap, május 9-én Európa kettős ünnepet ült: a befejezés és az újrakezdés ünnepét. 1945. május 9-én kontinensünkön véget ért a második világháború, és ezzel döntő vereséget szenvedett a fasizmus és a nácizmus. Rettenetes véráldozatok árán legyőzetett a modern európai történelem minden kétséget kizáróan legrosszabb szelleme. A diadalhoz a nyugati demokráciák és az akkori Szovjetunió összefogására volt szükség. Erről akkor sem szabad megfeledkeznünk, ha útjaik ezután szétváltak, és kezdetét vette a hidegháború. Nemcsak a történelmi igazságnak, hanem az elesett hősök, az áldozatok emlékének is tartozunk azzal, hogy kimondjuk: a fasizmus és a nácizmus közös ellenség volt, akkor is, ha az antifasiszta szövetségesekből később se lettek barátok. A győzelem tehát mindannyiunké, kivéve persze a nácikat és a fasisztákat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Európa legrosszabb szellemiségének megérdemelt vereségéből öt év múlva, 1950. május 9-én valami új született: az egységesülő Európa gondolata - azé az Európáé, amelynek gondolata mindig is ott volt a kontinens legjobbjainak a tudatában. Victor Hugo már a XIX. században azt írta: “A nap el fog jönni, amikor ti, a kontinens nemzetei anélkül, hogy veszítenétek megkülönböztetett egyéni értékeitekből és dicsőséges egyéniségetekből, szorosan össze lesztek kötve egy nagyobb egységben, és közösen fogjátok megtestesíteni az európai testvériséget.ö Látnoki szép szavak, de hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy mindez majd realitássá is váljon.

1950 tavaszán Európát még mindig ellentétek szabdalták. Nemcsak a hidegháború dúlt, hanem a nyugati országok egymástól való hagyományos félelmei sem csitultak. A továbblépéshez, a fejlődéshez megbékélésre, együttműködésre volt szükség.

1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter nyilatkozatban szólította összefogásra Franciaországot, Németországot és más európai országokat. A nyilatkozatban Schuman javasolta, hogy a korábban egymás ellen harcoló európai országok hangolják össze szén- és acéltermelésüket, és ezáltal teremtsék meg egy európai föderáció létrehozásának az alapjait. Sőt, Schuman már akkor is messzebbre tekintett. Azt vallotta, hogy Európa nem maradhat és nem szabad megmaradnia egy csupán gazdasági és technokrata vállalkozás szintjén. Kell hogy legyen lelke, tisztában kell lennie a történelmi rokoni szálakkal, valamint a jelen és a jövő iránti felelősséggel és politikai elhatározottsággal az egyetlen emberi eszménykép szolgálatában. Terve tehát történelmi jelentőségű volt, hiszen nemcsak az örök rivális Németország felé nyújtott baráti jobbot, de teljesen új alapokra helyezte a nemzetközi kapcsolatokat is. Európa országai végre közösen kezdhettek céljaik megvalósításához, amelyet önállóan, azelőtt jobbára egymás kárára igyekeztek elérni. Ez pedig annyi vérzivataros évtized után valóban maga volt az újrakezdés.

Kedves Barátaim! Mindannyian jól tudjuk, hogy 1950. május 9-e csupán a kezdete volt egy folyamatnak. Akkoriban hat ország kezdte meg az együttműködést, amely mindössze a szén- és acélipar területére terjedt ki. Robert Schuman tudta, hogy Európa nem jöhet létre egy csapásra, és ebben is igaza volt. Hosszú évtizedek teltek el, amíg az Európai Unió lépésről lépésre megvalósította az átfogó együttműködést, amelynek immár nem csupán bizonyos államok szűk köre a részese. Hiszen számunkra különösen örvendetes, hogy pár nappal ezelőtt, május 1-jén tíz ország csatlakozásával az Unióban immár nem csupán a kontinens szerencsésebbik nyugati fele, de a korábban a vasfüggöny által elválasztott országok is egyenrangú tagként vesznek részt. De ez még mindig nem az egységes Európa, a bővítést folytatni kell.

Tisztelt Országgyűlés! Az Unió hivatalosan 1985 óta ünnepli meg május 9-én az Európa-napot. Idén először végre mi is magunkénak érezhetjük, saját ünnepünknek tekinthetjük ezt a napot. Hiszünk benne, hogy Európa legjobbjainak álma a kontinens sokszínű egységéről meg fog valósulni. Mindannyiunk érdeke, hogy ez így legyen.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági elnöki értekezlet alapján tárgysorozatba-vételre, illetve ajánlás készítésére kijelöltem a bizottságokat. Az érdeklődők az Országgyűlés informatikai hálózatán kapnak erről tájékoztatást.

Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportja a 2004. május 10-11-ei ülésre Tabajdi Csaba és Pásztohy András képviselőket frakcióvezető-helyettesnek megválasztotta. (Taps az MSZP soraiban.) Munkájukhoz sok sikert kívánok.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Karsai Péter frakcióvezető-helyettes úr, a Magyar Demokrata Fórum részéről: “És mégis mozog a Földö címmel. Parancsoljon, öné a szó, frakcióvezető-helyettes úr.