Felszólalás adatai

Röviden szólnék arról, hogy magát a zárószavazás előtti módosító javaslatot miért támogatjuk. Annak idején, nagyjából öt évvel ezelőtt a köztársasági elnök, Sólyom László itt a pulpituson úgy fogalmazott, hogy amit jogilag tiltani nem lehet, azt politikailag nem kell elviselni. Továbbmenve: attól, merthogy valamit a büntetőjoggal, mint az ultima ratio eszközével nem lehet tiltani, más jogágakban, illetve a jog alatti erkölcsi szinten igenis van alkotmányos lehetőség korlátozni.

Fontos azt is látni, hogy ez a határozati javaslat, amely elfogadás előtt áll, nem szól másról - és ez épp elég -, mint arról, hogy a politikailag motivált uszítás mennyire elviselhető. Arról szól, hogy a Parlament falai között, a parlament szószékéről mennyire engedhető meg a politikailag motivált megbélyegzés, uszítás. Más alkalmakkor az elmúlt két évben elmondtam, hogy hitem szerint azért van különös felelőssége bármely frakcióban ülő országgyűlési képviselőnek, mert az, amit ő itt elmond, sokkal súlyosabb annál, mint amit bármely más állampolgár bárhol másutt megfogalmaz. Ha itt a Parlament falai között megbélyegeznek egy társadalmi csoportot, akkor joggal gondolhatjuk azt, hogy bárki, aki ma Magyarországon ebben az egységes politikai közösségben ahhoz a társadalmi csoporthoz tartozónak gondolja magát, adott esetben joggal érzi úgy, hogy őt a megszólalás megalázta.

Szólni kell viszont arról is, hogy amikor a politikai célú uszításról, gyűlöletkeltésről beszélünk, akkor itt lenne ideje véget vetni annak a játéknak, ami az elmúlt húsz év magyar politikáját jellemezte. Az elmúlt húsz évben gyakran lehettünk tanúi annak, hogy a különböző politikai szekértáborok politikai tőkét kovácsoltak abból, hogy a gyűlölet lángjait, akár a verbális lángokat itt vagy ott fellobbantották. Magyarországon az elmúlt húsz évben lehetett tőkét kovácsolni abból, hogy különböző politikai csoportok a XX. század magyar tragédiáival kufárkodtak a politikai színpadon. Ezt kéne abbahagyni!

Ahogyan napirend előtti felszólalásában képviselőtársnőm már emlékeztetett rá, az emberi méltóság, az emberi jogok tekintetében nincs kettős mérce. Ugyanazzal a mércével kell mérni akkor is, ha Magyarországon élő, a magyar nemzethez tartozó személyeket megbélyegeznek ebben a Házban származásuk, vallásuk, etnikai hovatartozásuk vagy szexuális irányultságuk miatt, és ugyanezt a mércét kell alkalmazni akkor is, ha például a Kárpát-medencében bélyegeznek meg magyar embereket származásuk, nemzeti hovatartozásuk miatt. Nincs kettős mérce! A magyar kormánynak, pontosabban szólva: a magyar politikai elitnek pontosan az a felelőssége, hogy az Európai Unión belül is megértesse azt, hogy nincs kettős mérce. Akkor lehet hitelesen kiállni a rasszizmussal szemben itt Magyarországon vagy bárhol az Európai Unióban, ha ugyanazt a mércét alkalmazzuk például akkor, amikor felvidéki magyaroktól az állampolgárságukat elveszik.

(16.40)

És még egy: akkor hiteles, akkor lehet hitelesen fellépni a gyűlöletkeltéssel, a rasszizmussal szemben, akkor lehet azt az árnyjátékot abbahagyni ebben az országban, amelyik mérgezte az elmúlt húsz évben a magyar közéletet, ha a XX. századi magyar traumák irányába egyenlő tisztelettel fordulunk, és egyenlő tisztelettel fordulunk azok felé is, akiknek a családját történetesen a trianoni országvesztés nyomorította meg.

Egyféle mérce van: nem léphet fel hitelesen a külhonban élő magyarok védelmében az, aki Magyarországon, itt a magyar parlamentben gyűlöletet kelt, de nem állhat ki (Taps az LMP padsoraiban.) hitelesen a rasszizmussal szemben a magyar parlamentben az, aki nem tiszteli (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) például a trianoni emléknapot (Az elnök ismét csenget.), nem tiszteli azokat a képviselőtársakat, akik például ma a trianoni megemlékezésekre kívánnak elmenni.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a kormánypártok padsoraiban.)