Felszólalás adatai

Felszólalások:   205-242   243-284   285-324      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Most soron következik az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd István képviselők által benyújtott előterjesztés T/714. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Elsőként újból megadom a szót Bajkai István úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének.

DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Úr! Minden jogállamban a választásoknak kiemelkedő szerepe van, hiszen a nép a hatalmát választott képviselői útján gyakorolja. A választás minden demokráciában ünnep, még ha azt is kellett megélnünk, hogy az ellenzék sokszor külföldi tanácsadók segítségével pusztító háborúként vezényelte és minősíthetetlen lejáratási kampánnyá akarta azt lealacsonyítani.A mi feladatunk, hogy biztosítsuk a választópolgárok részére, hogy szabad akaratuk a legteljesebb módon érvényesülhessen a választások során. A 2010-es kormányváltást követően megkezdődött hazánkban a közjogi berendezkedés átalakítása, amely az Alaptörvény elfogadását követően maga után vonta az egyes alapvető jogok gyakorlására, valamint a legfontosabb közjogi intézményekre vonatkozó szabályok megváltoztatását is. Ennek keretében került megalkotásra az új választási anyagi jog, majd a választási eljárásra vonatkozó szabályok kódexe.

A választási szabályok irányát alapvetően befolyásolta az Országgyűlés létszámának csökkentése, amelyet a korábbi 386 helyett 199 főben határozott meg az Alaptörvény. Kiemelkedően fontos nemzeti minimum került kialakításra azzal, hogy az Alaptörvény rendelkezései szerint a választójog gyakorlásának már nem előfeltétele a magyarországi állandó lakhely megléte, ez pedig lehetőséget teremtett arra, hogy a magyarság egészét lényegében megtagadó, a külhoni magyarságot ellenfélnek tekintő baloldali ellenzék hisztérikus tiltakozása ellenére az elszakított területeken élő magyar állampolgárok is részt vehessenek az anyaországi választásokon.

A baloldali ellenzék megtagadta a magyarság együvé tartozását, ezért engedjék meg, hogy idézzem számukra keresztény tanításunk egy fontos mondatát: ablue peccata non tantum faciem; mosd le a bűneidet, ne csak az arcodat!

Az anyaországi választásokon való részvétel lehetőségének a megteremtése, annak a választójogi rendszerbe történő beépítése szintén az új választási jogszabályok megalkotására várt.

Választási rendszerünk legnagyobb változása a vegyes rendszer megtartása mellett a korábbi háromcsatornás  egyéni körzet, területi lista, országos lista  választási rendszer helyett egy egyszerűbb és áttekinthetőbb kétcsatornás rendszer  egyéni körzet, országos lista  kialakítása volt. Ezenfelül a választási reform lehetőséget biztosított arra is, hogy az elmúlt húsz esztendő választásainak tapasztalatai beemelésre kerüljenek a választási rendszerbe, amely által mind a választópolgárok, mind a jogalkalmazók egy letisztult és gyakorlatorientált szabályozási rendszerrel találkozhatnak.

További alapvető változtatása a reformnak, hogy több olyan fontos kérdés is a helyére került általa, amely számos rendellenességet okozott a korábbi választásokon. Ezek a súlyos problémák olyan szintre jutottak el, amely már veszélyeztette a választások demokratikus jogszerűségét, erre több nemzetközi szervezet is felhívta a figyelmet.

Ezekre a problémákra megfelelő megoldások születtek, mint a súlyos eltérésekkel rendelkező választókörzetek arányosítása vagy az ajánlási rendszer visszásságainak megszüntetése. Ezek a lépések is rámutatnak arra, hogy az új választási rendszernek köszönhetően több évtizedes problémák megoldására került sor.

Az új állampolgársági törvény, valamint az új választási törvény olyan korrekciót végzett a politikai rendszerben, amelynek köszönhetően a külhoni magyarok is a politikai közösség részévé váltak. Az Alaptörvény nem követeli meg, hogy a választásra jogosultak állandó magyarországi lakhellyel rendelkezzenek, ezzel pedig megnyitotta az utat azon magyar állampolgárok előtt is, akik nem Magyarországon élnek.

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény preambuluma szerint az Országgyűlés garantálja, hogy a határainkon kívül élő magyar állampolgárok a politikai közösség részesei, viszont lényeges különbség, hogy amíg a Magyarországon lakcímmel rendelkező választópolgárok két szavazattal rendelkeznek, addig a külhoni magyarok egy szavazattal, kizárólag pártlistára szavazhatnak, és ezáltal valóban a politikai közösség részeivé váltak.

A Magyarország területén élő nemzetiségek parlamenti képviseletét a rendszerváltás óta eltelt több mint húsz esztendőben a korábbi kormányzatok egyike sem tudta megvalósítani. 2010-et követően, a második Orbán-kormány ezt a mulasztást is orvosolta. Az Alaptörvény rögzíti, idézem: „A velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. A magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját ápoljuk és megóvjuk.”

A nemzetiségek országgyűlési képviseletének anyagi jogi szabályait az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény részletezi. A törvény a névjegyzékbe történő felvételhez köti mind az aktív, mind a passzív választójogot, amelynek eljárási szabályait az új választási eljárásról szóló törvény tartalmazza.

További reformlépésként a központi választási szervek megújultak. A Nemzeti Választási Bizottság hét választott taggal rendelkezik és mandátuma kilenc évre szól. A parlamenti frakcióval rendelkező pártok és a jelölő szervezetek további tagokat bízhatnak meg a bizottságba.

A Nemzeti Választási Iroda lett a választási irodák hierarchiájában legfelső szinten álló szerv, amely felelős a választások állami feladatainak a megszervezéséért és lebonyolításáért. A Nemzeti Választási Iroda a kormányzattól való függetlenség megteremtése érdekében autonóm államigazgatási szervként működik.

Az új eljárásjogi törvény nagy hangsúlyt fektet a fogyatékkal élők joggyakorlásának elősegítésére. A mozgássérültek akadálymentes szavazóhelyiséget és fülkét használhatnak. Minden településen és minden választókerületben legalább egy ilyen kerül kialakításra. A látássérülteket Braille-írásos értesítővel és szavazósablonnal segíti a törvény.

Az új törvény rendelkezéseket tartalmaz a nemzetközi megfigyelő jogállására vonatkozóan is. Eddig ennek hiányában az Országos Választási Iroda vezetője intézkedésben határozta meg a nemzetközi megfigyelők működésének szabályait. A nemzetközi megfigyelőt a Nemzeti Választási Iroda veszi nyilvántartásba, legfontosabb jogai és kötelezettségei a következők. A választási eljárás teljes menetét figyelemmel kísérheti, a választási szervek munkájánál jelen lehet. A választási bizottságok irataiba betekinthet. Kérdést intézhet a választási szervek tagjaihoz, és felhívhatja azok figyelmét az általa tapasztalt rendellenességekre. A választási eljárást és a választási szervek tevékenységét azonban nem zavarhatja és nem befolyásolhatja, köteles pártatlanul végezni tevékenységét. Ezzel a részletes törvényi szabályozással is biztosított a választások tisztasága és átláthatósága.

Az új jogintézmények mellett érdemes áttekinteni azokat a hosszú ideje húzódó problémákat is, amelyekre az új törvény hatékony válaszokat adott. Az ajánlószelvény intézménye megszűnt, ajánlásokat ajánlóíven lehet gyűjteni. A többes pártpreferenciával rendelkező választópolgárok politikai véleményének kifejezésére is van lehetőség, hiszen a választópolgár nemcsak egy, hanem több ajánlást is leadhat érvényesen. Az ajánlóíven történő ajánlás a választópolgár adatainak védelmét is növeli az úgynevezett kopogtatócédulákkal szemben.

A magyarországi lakcímüktől távol, de belföldön tartózkodó választópolgárok továbbra is szavazhatnak azon a településen, ahol a szavazás napján tartózkodnak. Ennek módja azonban nem az igazolás, amely korábban számos visszaélésre adott okot. Az új jogintézmény elnevezése: átjelentkezés. Az átjelentkezés során a papíron kiadott igazolás helyett a választási iroda felveszi a szavazás napján máshol tartózkodó választópolgárt az érintett szavazókör névjegyzékére. Az átjelentkezés során biztosításra kerül, hogy az átjelentkezők a lakcímük szerinti egyéni szavazólapra szavazzanak. Ezzel a sok visszaélést okozó voksturizmus lehetősége megszűnt.

(19.20)

Minden, 2014-est megelőző választáson gondot okozott, hogy a szavazás napján a szavazókörben dolgozók miként élhetnek választójogukkal. Az új törvény ezért segíti a szavazatszámlálókat és a jegyzőkönyvvezetőket, ugyanis kérésükre annak a szavazókörnek a névjegyzékére kell őket felvenni, amelyben a szavazás napján dolgoznak.

Bár a választási jogorvoslati rendszer alapjai nem változtak, egyes korábbi problémákat a 2013-as törvény megszüntetett. Sok nehézséget okozott a választási bizottságok és a bíróságok által alkalmazott szankciók hatástalansága. A javaslat ezért bevezeti a bírság jogintézményét. Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, a jelenlegi jogkövetkezményeken túl a törvényben meghatározott esetekben bírságot szabhat ki. Bírság szabható ki többek között, ha a jelölt vagy a jelölő szervezet az ajánlóívekkel nem tud elszámolni vagy megsérti a kampányszabályokat.

Az új jogszabály megalkotása előtt nem volt rendezett az a helyzet sem, ha a választási szerv nem látta el a feladatait. A választási szervek hallgatása miatt ezért új, speciális eljárás kerül bevezetésre, ennek értelmében a hallgatás miatti kifogást a felsőbb szintű választási bizottsághoz lehet benyújtani. Amennyiben a Nemzeti Választási Bizottság eljárási kötelességének határidőn belül nem tesz eleget, a Kúria az erre irányuló kifogás megérkezésétől számított 3 napon belül megállapítja a jogszabálysértés tényét, és a Nemzeti Választási Bizottságot az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja.

Megállapíthatjuk, hogy az új választási eljárásról szóló törvény sok anomáliát orvosolt, alapjában reformálta meg a választási eljárást, amely mind a választási szervek, mind a választópolgárok számára demokratikusabb, egyszerűbb és életszerűbb szabályokat határozott meg.

A hatálybalépést követően már több szavazás is az új szabályok szerint került lebonyolításra. Az eltelt több mint négy esztendő alatt elegendő tapasztalat gyűlt össze ahhoz, hogy ahol szükséges, ott a választással kapcsolatos egyes törvényeket módosítsuk, finomhangolásokat végezzünk el. Dr. Patyi András professzor, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke szóbeli beszámolójában a közjogi hagyományokat követve összefoglalta azokat a témaköröket, ahol a bizottság tapasztalatai szerint törvénymódosítás szükséges.

Képviselőtársammal együtt úgy láttuk, hogy elérkezett az ideje annak, hogy a választási szervek, valamint a saját magunk által tapasztalt szükséges változtatásokat az előttünk fekvő törvényjavaslatban megtegyük.

A szükséges módosítások a választási eljárásról szóló törvény mellett az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény rendelkezéseit is érinti. Az utóbbi törvényhez kapcsolódó javaslat a kampányfinanszírozás jóhiszemű és tisztességes felhasználását és elszámolását elősegítendő előírja, hogy a pártlista részére járó állami kampánytámogatás visszafizetéséért az adott pártlistán szereplő valamennyi jelölt, illetve az adott párt, jelölő szervezet által állított valamennyi egyéni jelölt egyetemlegesen felel. A javaslat a fenti elv mentén előírja azt is, hogy az a párt, az a jelölő szervezet, amely az előző országgyűlési választások során folyósított állami kampánytámogatással nem számolt el a törvény szerint, nem tarthat igényt újabb kampánytámogatásra sem.

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényt több helyen is módosítani kívánjuk. A választópolgárok számára talán a leginkább észlelhető probléma az átjelentkezők részére fenntartott szavazókörök előtti sorban állás volt. Nemcsak azok számára jelentett kellemetlenséget, akik hosszú ideig vártak arra, hogy élhessenek szavazati jogukkal, hanem az egész ország számára is hátrányos volt, hiszen ameddig az utolsó, sorban álló személy nem szavazott le, addig nem lehetett nyilvánosságra hozni a feldolgozott szavazatok állását az ország egész területén. A kormánypártok több alkalommal is próbálták orvosolni ezt a jelentős problémát, de a megoldás elfogadását az ellenzék minden esetben egyéb, nem a problémához tartozó, inkoherens feltételekhez kötötte.

A választási eljárásról szóló törvény 24. §-ának módosítása végre lehetővé teszi, hogy az átjelentkezéssel szavazásra kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága a főszabálytól eltérő, nagyobb létszámmal működjön, a választópolgárok szavaztatásának gördülékenységét elősegítő módon. A szükséges létszám bővítésére úgy kerül sor, hogy a helyi választási iroda vezetője a póttagok közül a szükséges számban további tagokkal egészíti ki a szavazatszámláló bizottságot, ha az átjelentkező választópolgárok vagy a mozgóurnát igénylő választópolgárok száma ezt indokolja.

Az említett probléma kialakulásához szorosan hozzátartozik, hogy a hatályos szabályozás szerint, ha a választópolgár a szavazás napján nem a magyarországi lakcíme szerinti szavazókör területén tartózkodik, a szavazást megelőző második napon délután 4 óráig kérheti, hogy azon a településen adhassa le a szavazatát, ahol a szavazás napján tartózkodni fog. A választópolgárok jelentős többsége az utolsó napra hagyja az átjelentkezési kérelem benyújtását, ami miatt a helyi választási szervek az utolsó pillanatokban tudják meg, hogy milyen létszámú átjelentkezővel kell számolniuk a választás napján. A határidő közvetlen lejárta előtt a hatalmas mennyiségű kérelem sok helyen éjszakába nyúló feldolgozási munkát követel meg a választási szerv dolgozóitól. Az említett problémák kezelésére a javaslat: a jelenlegi, a szavazást megelőző második napról a szavazást megelőző negyedik napra hozza előre a névjegyzék lezárásának időpontját, azaz módosul az átjelentkezési kérelem benyújtásának határideje, amely sokkal kiszámíthatóbb helyzetet teremt a választási szervek részére.

A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmeket nagy számban kellett elutasítani a választási szerveknek formai hibák miatt. Erre való tekintettel a módosító javaslat egyszerűsíti a kérelmek formai követelményeit. Ennek keretében egyrészt a kérelmet elektronikus azonosítást követően benyújtó választópolgár esetében a javaslat a legszükségesebbekre csökkenti a megadandó személyes adatok körét. Ugyancsak egyszerűsíti a regisztrációt és a szavazást a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok esetében, ha kizárólag a személyi azonosítót, illetve az útlevélszámot lehet használni. Személyi azonosítóval ugyanis valamennyi honosított polgár rendelkezik, és egyszerűbb számsor, mint a honosítási okirat vagy az állampolgársági bizonyítvány száma. A külföldön élő, az egyszerűsített honosítást megelőzően állampolgárságot szerzett vagy kivándorolt magyar állampolgárok pedig jellemzően eddig is útlevélszámmal regisztráltak és szavaztak. A személyi azonosító és az útlevélszám kizárólagos használata egyúttal kizárja azt, hogy egy személy többször is, például honosításiokirat-számmal és személyi azonosítóval is szerepeljen a névjegyzéken.

A választási kampány tisztasága és a választópolgárok megfelelő tájékoztatása érdekében a javaslat előírja, hogy a politikai hirdetést közzétevő sajtótermék minden politikai hirdetésre vonatkozóan köteles közzétenni azt is, hogy a hirdetést kinek a megrendelésére teszi közzé. A javaslat az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján kimondja, hogy akkor nem kell impresszumot elhelyezni a politikai hirdetésben, ha a politikai hirdetés tartalma alapján egyértelműen kiderül a politikai hirdetés által népszerűsített jelölt vagy jelölő szervezet kiléte.

Az egyes ellenzéki pártok részéről a közelmúltban tapasztalt szabálytalanságok megelőzése, legalábbis visszaszorítása érdekében a javaslat előírja, hogy abban az esetben, ha valamely sajtótermék politikai hirdetést kíván közölni, a választás kitűzését követő öt munkanapon belül az Állami Számvevőszékhez eljuttatja hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét, amelyet az nyilvántartásba vesz és honlapján közzétesz. A sajtótermék ugyanezt az árjegyzékét a honlapján is közzéteszi. Politikai hirdetés csak a nyilvántartásba vett árjegyzék által meghatározott ellenérték fejében közölhető. Ismét szeretném hangsúlyozni, hogy ezek a rendelkezések a választási kampány tisztaságát, a kampánycélú kiadások átláthatóságát szolgálják.

A hatályos szabályozás alapján a jelölt által összegyűjtött és ellenőrzésre átadott ajánlások vizsgálatáról hozott döntésről a választási iroda csak a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot tájékoztatta, a jelöltet nem. Jelen módosítás, orvosolva a hiányosságot, lehetőséget teremt arra, hogy az ajánlások ellenőrzésének eredményéről a jelölt is tájékoztatást kapjon külön kérelme esetén.

A 2018. évi országgyűlési választás egyik fontos kérdése volt az ellenzéki pártok jelöltjeinek egymás javára történő várható és tényleges visszalépésére tekintettel, hogy melyik az az egységes határidő, ameddig a jelölt jelöléséről joghatályosan lemondhat. Ezt a nyitott kérdést is kezeli az előttünk fekvő törvényjavaslat, amikor úgy fogalmaz, hogy akkor esik ki a jelölt lemondás útján, ha a szavazást legkorábban kezdő külképviseleten a szavazás megkezdésének törvény szerinti kezdő időpontjáig a jelölésről írásban lemond.

(19.30)

A választási bizottságok tagjainak megbízatásával kapcsolatban a 2018. évi országgyűlési választáson még problémát nem okozó, de az önkormányzati választáson már a működőképességet veszélyeztető helyzetet okozhat, hogy a hatályos szabályozás nem tesz különbséget az egyes választási típusok és bizottságok között a delegálásra jogosultak szempontjából.

Jelenleg az önkormányzati választáson egy független képviselőjelölt vagy polgármesterjelölt is delegálhat a helyi választási bizottság mellett a területi választási bizottságokba is tagot, amely olyan méretűvé duzzaszthatja a bizottságot, hogy az működésképtelenné válhat. Jelen törvénymódosítás orvosolja ezt a problémát azzal, hogy választási típusonként szabályozza a delegálás szabályait. Tehát a módosítási javaslat külön rendelkezéseket tartalmaz az országgyűlési választásokra, az Európai Parlament tagjainak választására, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására.

A hatályos szabályozás szerint a területi választási bizottságok nem vesznek részt az országgyűlési képviselők választási eljárásában, ami miatt a Nemzeti Választási Bizottság mint központi választási szerv jelentős többletterheltséggel működött, hiszen az egyéni jelölt nyilvántartásba vétele és az ajánlóívek határidőben való visszaszolgáltatása miatt bírságot kiszabó nagyszámú döntésekkel szemben közvetlenül az NVB-hez lehetett jogorvoslattal fordulni. Jelen törvényjavaslat ezt a leterheltséget kívánja csökkenteni azzal, hogy az országgyűlési választási eljárásba beemeli a területi választási bizottságokat mint elsődleges jogorvoslati fórumot a korábban említett ügyek esetében. A változtatás nem jelent jogbiztonsági problémát, hiszen mindkét eljárás formalizált, a határozatok meghozatala során nincs mérlegelési jogkörük, ezért az ügyek eldöntése egyszerűbb megítélés alá esik. A területi választási bizottság másodfokú határozatai ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmeket az általános jogorvoslati rend szerint az ítélőtáblák bírálnák el. A választási kampány során kihelyezett plakátok szabályozása jelenleg nem egyértelmű, nem ad megfelelően konkretizált rendelkezéseket a jogalkalmazó számára. Tekintettel arra, hogy érdemi korlátozás kizárólag taxatív megjelölt tárgyakra  a kerítésre, valamint az épület falára  szól, gyakran felvetődik a plakátkihelyezéshez mint a véleménynyilvánítás szabadságához való jog és a magántulajdonhoz való jog összeütközése.

Az általunk tárgyalandó törvényjavaslat az említett kérdés tekintetében is megnyugtató megoldást kíván nyújtani azzal, hogy a taxatív felsorolást kiveszi a törvényből, és nem határozza meg felsorolásban, hogy melyek lehetnek azok a tárgyak, amelyeken plakát kihelyezhető.

A relatív területi kampánytilalom szabályainak értelmezéséről szóló 11/2014. számú NVB-iránymutatásnak megfelelően a javaslatban kiegészítésre kerültek a kampánytilalomra vonatkozó rendelkezések. Ezek közül fontos kiemelni, hogy a szavazás napját megelőzően a szavazóhelyiségen, valamint a szavazóhelyiséget magában foglaló épületen kívül jogszerűen elhelyezett plakátok választás napján történő kint léte nem valósít meg kampánysértést.

Minden választás alkalmával felmerül a választók vélt vagy valós szervezett szállításának a problémája. A hatályos törvény is egyértelműen kimondja, hogy „a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás nem tehető közzé, szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos személyszállítás nem végezhető”. (Dr. Staudt Gábor: Mikrobuszszal.  Z. Kárpát Dániel: Az nem autóbusz.) Viszont önmagában ez a rendelkezés jelenleg lehetőséget nyújt a szabályozás kijátszására, ezért a javaslat egy újabb bekezdéssel történő kiegészítése gondoskodik arról, hogy a tilalom ne lehessen megkerülhető.

Az új bekezdés az alábbiak szerint határozza meg a szavazóhelyiséghez történő szállításra való nyilvános felhívás közzétételének, valamint a szavazóhelyiséghez történő szállításra való felhívás fogalmát. Szó szerint idézem. „Szavazóhelyiséghez történő szállításra való nyilvános felhívás közzétételének minősül az olyan felhívás, nyilvános közlés vagy plakát, amely szavazóhelyiséghez történő szállítás megszervezésére hív fel, szavazóhelyiséghez történő szállítást elősegítő eszközt népszerűsít vagy annak használatára hív fel. Szavazóhelyiséghez történő szállításra való felhívásnak minősül a szavazóhelyiséghez való szállítás megszervezése, illetve a szavazóhelyiséghez való szállítást megszervező eszköz előállítása.” Ezekkel a pontosan körülírt definíciókkal remélhetőleg megszűnik a tilalom megkerülhetőségének lehetősége.

A 2018. évi országgyűlési választások eredménye által okozott sokk hatására több, a törvényhozásba bejutott ellenzéki pártban is felmerült annak a lehetősége, hogy a választóik képviseletét megtagadva lemondanak a mandátumukról még az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően. Elég, ha csak Hadházy Ákos ámokrepülésére, bocsánat, ámokfutására gondolunk. (Derültség.)

Annak mikéntje, hogy ezt milyen formában teheti meg egy képviselő, nem volt a jogszabályban meghatározva. Ezt orvosolandó a javaslat kimondja, hogy a szavazás napját követően a mandátum Országgyűlés általi igazolásáig a megválasztott képviselő a Nemzeti Választási Bizottsághoz intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le.

A mozgásukban korlátozott személyeknek jelentős nehézséget jelent, hogy két kérelmet, ráadásul időben egymástól elválva kell eljuttatniuk a választási szervhez, ha lakóhelyüktől távol, átjelentkezéssel szeretnének szavazni. Gyakran előfordult, hogy az átjelentkező mozgóurna iránti igényét már akkor benyújtotta, amikor átjelentkezési kérelmét még nem bírálták el, vagy azt be sem nyújtotta a választási szerv irányába.

Az előttünk fekvő javaslat, tekintettel arra, hogy a választásra jogosult, mozgásában korlátozott választópolgár választójogát minél egyszerűbben gyakorolhassa, előírja, hogy ilyen esetekben a választópolgárt átjelentkezéssel át kell tenni a kijelölt szavazókör névjegyzékébe, és számára mozgóurnát kell biztosítani. A választói akarat érvényre juttatását akadályozta, hogy a 2014. évi és a 2018. évi országgyűlési választáson is nagyszámú levélszavazatot nyilvánítottak érvénytelenné az azonosító nyilatkozat helytelen kitöltése miatt. Megfogalmazódott az az igény, hogy a választói akarat érvényesítése érdekében csak az azonosításhoz feltétlenül szükséges adatok megadása legyen kötelező a levélszavazatok leadása esetén.

Javaslatunk szerint a választásra jogosult személy azonosításához nem lenne szükség az édesanyja nevének a megadására a jövőben, hiszen ezen adat megadása nélkül is egyértelműen beazonosítható a személy. A legtöbb hibát is ez az adattípus okozta, mert sokan nem édesanyjuk leánykori nevét tüntették fel a nyilatkozaton. Emellett a születési név megadásának hiányát vagy annak hibás megadását sem tekinti a javaslat az azonosító nyilatkozat érvénytelenségi okának abban az esetben, ha a választópolgár születési neve és viselt neve megegyezik.

Ebben a körben érdemes kitérni arra az esetre is, amikor több mint 4000 levélszavazat érvénytelensége került tévesen megállapításra arra hivatkozva, hogy azokat saját címzésű és nem előre gyártott borítékban adták postára, vagy mert sérült volt a boríték. Holott a választási eljárási törvényben egyetlen szó sem esik a borítékok elvárt formájáról, kinézetéről; a döntéshozó gyakorlatilag új, a jogalkotó által meg nem fogalmazott tartalmat adott a törvénynek, lényegében önhatalmúlag kiegészítette a választási eljárásról szóló törvényt. A jövőben ezért, hogy a választói akarat valóban érvényre juthasson, a javaslat konkrétan kimondja: „A lezárt belső borítékot és a kitöltött azonosító nyilatkozatot a választópolgár a) a külső borítékba, vagy b) bármely más, a Nemzeti Választási Iroda vagy bármely külképviselet címére megcímzett borítékba zárja.”

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatot megismerve önök is láthatják, hogy egy átfogó, a jogalkalmazói iránymutatásokra épülő, az egész eljárási törvényre kiterjedő szakmai javaslatot tettünk le az asztalra. Ennek megfelelően kérem önöket, hogy szakmai javaslataikkal, építő észrevételeikkel és szavazataikkal támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr, a részletes indokolás bemutatását. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Salacz László képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja részéről. (Z. Kárpát Dániel: Vigyázz, mert ugyanazt olvasod fel, mint az előbb!)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A jogállamban kiemelt jelentőségű a demokratikus alapokon nyugvó választás, amelyen a választásra jogosultak meggyőződésük szerint döntenek arról, hogy kik legyenek azok, akik képviselik az érdekeiket.

(19.40)

A választójog egyrészt egy politikai alapjog, amely biztosítja a hatalomban való részvétel jogát, másrészről a választójog jelenti azon jogszabályok összességét, amelyek a népképviseleti szervek létrehozásának módját határozzák meg. Tágabb értelemben azon jogszabályok gyűjteménye, amelyek meghatározzák a népképviseleti szervek tagjai megválasztásának anyagi és eljárásjogi szabályait, ezért a választójog szabályozása az egyik legkiemelkedőbb jelentőségű kérdés egy demokratikus állam életében.

Magyarországon a rendszerváltást követően kialakításra kerültek az általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazás anyagi és eljárásjogi keretei. Az anyagi jogi szabályok magukba foglalják a választójogosultság szabályait, azaz hogy kik és milyen feltételek alapján vehetnek részt a népképviseleti szervek tagjainak megválasztásán. Az eljárási szabályok tartalmazzák azokat a rendelkezéseket, amelyek a jelöltállítást, a választás lebonyolításának rendjét, a mandátumok megoszlását, a közreműködő szervek létrehozását és működését, valamint a választáshoz kapcsolódó jogorvoslatok rendjének szabályait tartalmazzák.

Magyarországon az országgyűlési képviselők választására vonatkozóan vegyes választási rendszer került kialakításra, amely magában hordozza a többségi választási rendszer, valamint az arányos választási rendszer egyes elemeit. 2010 után szükséges volt a választójogi jogszabályok felülvizsgálata, hiszen olyan problémák kerültek felszínre, amelyek veszélyeztették a választási rendszer jogszerűségét. Gondolhatunk itt akár a választópolgárok eltérő száma miatt kialakult választókerületek aránytalanságaira, vagy az ajánlószelvények következtében kialakuló visszaélések veszélyeire. Nem volt vita a pártok között az sem, hogy az ország méretéhez képest túl nagy számmal működött az Országgyűlés.

Ezekre és még sok más jelentős problémára nyújtott megoldást az Alaptörvény, a 2011-ben elfogadott, az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény, valamint a 2013-ban megszavazott, választási eljárásról szóló törvény.

A parlament létszáma az új rendelkezések következtében 368 (sic!) képviselő helyett 199-re csökkent, amelyből 106 képviselő egyéni mandátum útján, 93 képviselő pedig országos listáról került a törvényhozásba. A visszaélésekre okot adó kopogtatócédulák rendszere is megszűnt, helyette az ajánlóíveken gyűjthetik a jelöltséghez szükséges támogatói aláírásokat. Alapvető fontosságú, hogy az új szabályozás orvosolta a súlyos eltéréseket a választókerületek között, és végre arányosan kerültek kialakításra a körzetek. (Folyamatos zaj az ellenzéki padsorokban.)

A nemzeti összetartozás szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy a határon túli magyarság lehetőséget kapott arra, hogy részt vegyen az anyaországi választásokban. Szeretném hangsúlyozni azt a fontos előrelépést is, hogy a 2014. évi választásoktól kezdve már lehetősége van a nemzetiségi névjegyzékbe felvett választópolgároknak arra, hogy nemzetiségi listára leadhassák voksukat, ennek köszönhetően a német nemzetiség képviselője jelenleg az Országgyűlés tagja lehet, így a törvényhozás szintjén képviselheti a német nemzetiség érdekeit.

Tisztelt Országgyűlés! Több mint négy esztendő után eljött az ideje a választási eljárási törvény felülvizsgálatának és a konzekvenciák levonását követően a szükséges módosítások elvégzésének. Az előttünk fekvő törvényjavaslat éppen ennek az elvárásnak tesz eleget. A javaslatokat megfigyelve észrevehető, hogy több esetben a Nemzeti Választási Bizottság javaslatai, iránymutatásai kerülnek átültetésre, tehát megállapítható, hogy nem egy öncélú törvénymódosításról van szó, hanem szakmai alapokon nyugvó, a jogalkalmazói jelzéseket is figyelembe vevő szakmai koncepcióról.

Egy jogszabály kivételével a változtatások a választási eljárásról szóló törvényt érintik. A kivételt jelentő, módosítandó másik törvény az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény. A jogszabály módosításának célja, hogy amennyiben egy párt a kampánytámogatással összefüggésben visszafizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti és az tőle nem hajtható be, a párt vezető tisztségviselői és listán állított, valamint egyéni választókerületi jelöltjei állnak helyt egyetemlegesen a támogatás visszafizetéséért. Ez a javaslat a kampányfinanszírozás jóhiszemű és tisztességes felhasználását és elszámolását kívánja szolgálni.

A választással kapcsolatos törvények megalkotásának egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a választói akarat minél teljesebb módon kerülhessen kifejezésre. Ennek jelentős mértékben gátat szabott a 2018. évi országgyűlési választással kapcsolatban, hogy a válaszborítékokkal összefüggésben több ezer határon túli szavazat érvénytelenítésre került. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a jövőbeni téves jogértelmezés kizárására irányul, akként, hogy pontosítja a nem hivatalos, illetve a felnyitást követően visszazárt válaszborítékok érvényessége tekintetében a törvényi szabályozást.

Április 8-án este csak jelentős késedelemmel értesülhettünk a választások részeredményeiről, illetve egyes, gyorsan feldolgozásra került végeredményekről. Ennek oka az volt, hogy az átjelentkezésekkel szavazó állampolgárokat választókerületenként egyetlen szavazókör várta, valamint ezen szavazókörök elégtelen számú szavazatszámlálóval működtek, így még 19 óra után is voltak szavazóhelyiségek, ahol tömött sorokban várakoztak a választópolgárok.

A kormánypártok oldaláról több próbálkozás is volt az anomália megszüntetésére, de az ellenzéki pártok minden esetben valamilyen el nem fogadható pluszfeltételhez kötötték a megoldás törvénybe foglalását. Eljött az idő tehát arra, hogy ebben a kérdésben is megnyugtató megoldás szülessen. A javaslat szerint a szavazatszámláló bizottságot a helyi választási iroda vezetője a póttagok közül a szükséges számban további tagokkal egészíti ki, ha az átjelentkező választópolgárok vagy a mozgóurnát igénylő választópolgárok száma azt indokolja. Megítélésünk szerint ez a változtatás alkalmas lesz arra, hogy a jövőben elkerülhető legyen a hosszú várakozás a szavazóhelyiségek előtt.

Közvetlenül kapcsolódik az előbb elhangzott javaslathoz az a módosítási szándék, miszerint a névjegyzék lezárása ne a választásokat megelőző második napon, hanem az azt megelőző negyedik napon történjen. Ezt a változtatást azért lenne fontos elfogadni, kapcsolódva a korábbi ponthoz, mert a helyi választási iroda vezetője ennek segítségével időben látja az átjelentkezők végleges számát, és így fel tudja mérni a választást megelőző napokban, hogy hány további szavazatszámlálóra lesz szükség az adott szavazókörben.

A Nemzeti Választási Bizottság a parlamenti választáskor jelentős leterheltséggel működött, mert a területi választási bizottságok nem vesznek részt az országgyűlési képviselők választási eljárásában. A hatályos szabályozás szerint az egyéni jelölt nyilvántartásba vétele és az ajánlóívek határidőben való visszaszolgáltatása miatt bírságot kiszabó nagyszámú döntéssel szemben közvetlenül az NVB-hez lehetett jogorvoslattal fordulni. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ezt a leterheltséget kívánja csökkenteni azzal, hogy az országgyűlési választási eljárásban a fent említett feladatot a területi választási bizottság hatáskörébe utalja, elsődleges jogorvoslati fórumként.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakból megállapítható, hogy egy szükséges és szakmai alapokon nyugvó javaslat került kidolgozásra, amelybe több helyen beemelésre kerültek a jogalkalmazó által megfogalmazott észrevételek, iránymutatások. Kérem önöket, hogy a választás tisztaságának, a jogalkalmazói munka előremozdításának, valamint a választópolgárok egyszerűbb joggyakorlása érdekében szíveskedjenek támogatni a javaslatot. Köszönöm a szót. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Staudt Gábornak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

(19.50)

DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő javaslat valóban néhány fennálló problémát orvosol. Tehát azt kell hogy mondjam, hogy hozzá kellett nyúlni a választási eljárásról szóló törvényhez. De egyrészről kimaradt belőle egy-két, egyébként szintén megoldandó téma, amelyet nemcsak az ellenzék, hanem az élet is bizonyított, hogy ezeket is szintén meg kellene oldani. Illetőleg van benne még egy-két olyan megoldás, amiket módosító javaslatokkal, ha a Fidesz-KDNP többsége részéről igény van rá, akkor lehet korrigálni. Természetesen nem szeretném megismételni teljeskörűen az elhangzott pozitív módosításokat. Amire viszont mindenképpen fel szeretném hívni a figyelmet, az az áldatlan állapot, amit korrigálni igyekszik az Országgyűlés, hogy gyakorlatilag órákkal 7 óra után, amikor a választások véget értek, nemhogy eredményt nem lehetett hirdetni, bár az is önmagában bosszantó volt, hogy mindenki várta volna, hogy megismerhessük akár előzetesen, vagy akár részlegesen is, ahonnan bejönnek az információk, hogy mire vezetett a választás, de ettől eltekintve az is bosszantó, hogy a tévé előtt ül az ember, és várnia kell akár hajnalig, hogy bármit lásson. De ami még ennél is bosszantóbb, hogy honfitársainknak órákat kellett várniuk akár kültéren, hogy bármiféle módon bejuthassanak és leadhassák a szavazatukat. Ez önmagában egy olyan körülmény, ami teljes mértékben botrányos volt.

Hozzáteszem, hogy ennek a megoldása nem feltétlenül az lett volna, mármint ami a választás estéjén történő megoldás, hogy nem engedik az előzetes eredményeket sem közzétenni, illetve a beérkező adatokat. Aki már beállt abba a sorba, annak valószínűleg volt egy elképzelése arról, hogy kire szeretne szavazni, úgyhogy az, hogy ilyen tumultus alakult ki, még nem feltétlenül tette indokolttá, hogy az eredmények se jöhessenek be. De bízunk benne, hogy a jövőben ez teljes mértékben megoldódik, és ezentúl azok az állapotok is felszámolódnak, hogy nemcsak hogy 7 óra után kellett nagyon sok választópolgárnak sorban állnia, de napközben is azokban a szavazókörökben, ahol az átjelentkezett szavazók le tudták adni a voksaikat, elképesztő hosszú sorok alakultak ki. Nyilvánvalóan akkor is bosszantó, ha valakinek három-négy órát kell sorba állnia, hogy 7 óra előtt a szavazatát le tudja adni. Ez mindenképpen egy olyan pont, ami szembetűnően visszatetszést okozott az egész társadalomban, még, ahogy mondtam, azokban is, akik nem szenvedték ezt el.

Bajkai István képviselőtársam utalt arra  most egy-két dolgot emelnék ki , hogy a szavazók szállítása meghatározásra kerül, hogy mi számít felhívásnak, illetőleg ennek a szabályozásnak a pontosítása bekerül a törvénybe. De azt azért emeljük ki, hogy továbbra is mikrobusszal, tehát kilencfős járművel lehet hordani, segíteni eljutni szavazni a választópolgárokat. Én ezt önmagában szintén visszásnak tartom. Ezt a törvény bevezette nem is olyan régen, amikor az új törvényt elfogadta az Országgyűlés a Fidesz-KDNP kétharmadával. Ez még személyautók esetén is bosszantó és a jogállamiságot kikezdő lehet, és hogy a mikrobusz is ebbe a kategóriába tartozik; legfeljebb majd többet fordulnak. De olyat is láthattunk, hogy befértek azért többen is. Lehet, hogy a mikrobusz kilencfős volt, de abba azért bőven kilenc fő fölött is befértek a választópolgárok, akár úgy is, hogy a határon átnyúló módon. Ilyenről is hallottunk elég sok hírt. Önmagában ezt is mindenképpen orvosolni kellett volna úgy, hogy eltöröljük az egész rendelkezést.

Ha rajtunk múlt volna, akkor szigorúbb rendelkezéseket vezettünk volna be arra is, hogy a információ milyen módon tud kiszivárogni a részt vevő vagy még részt nem vett szavazópolgárokról, hiszen gyakorlat az, hogy vagy a pártdelegáltak, vagy akár az önkormányzati színekben, de köztudottan pártkötődéssel rendelkező fizetett delegáltak kijuttatják azokat az információkat, hogy ki nem volt a választópolgárok közül szavazni, és főleg vidéken tömegesen fel lehet őket keresni, és buzdítani lehet őket, hogy menjenek el szavazni. Hozzáteszem, a törvény csak annyi rendelkezéssel bír, mert kampányolni is lehet a választás napján, így az a buzdítás, hogy valaki menjen el szavazni, még önmagában nem is feltétlenül jogsértő az új szabályok alapján. Így természetesen könnyen lehet azt mondani, hogy egy pártaktivista, amikor a szabályellenesen megszerzett információk alapján, hogy mely választópolgárok nem mentek el választani, akkor ő célzottan is el tudja őket küldeni. Ezt nagyon nehéz ellenőrizni, nyomon követni, a lebukás esélye szinte nulla. Azt pedig jól tudjuk a Kubatov-listák nyilvánosságra kerülése óta, hogy a Fidesz-KDNP ez alapján nemcsak a saját szavazóit, hanem az ellenoldal szavazóit is nyilvántartja, de természetesen elég a saját szavazók mozgósítása is egy olyan eredményhez, ami megkérdőjelezheti a választás tisztaságát.

Kitérnék arra is, hogy ha már a levélszavazatokhoz hozzányúlunk, persze nagyon helyes, hogy pontosítják, hogy milyen borítékban és nemcsak formaborítékba lehet berakni és elküldeni ezeket a szavazatokat, de azért jó lett volna, ha akár egy társadalmi vagy hétpárti egyeztetés körében újranyitjuk azt a vitát, ami az Alkotmánybíróság előtt is éppen hogy csak megállt. Nem mennék bele megint csak, hogy az Alkotmánybíróság összetétele alapján az azért nagy jó, ha valami egyrészt elkaszálásra kerül, vagy csak billegősen, vagy éppen hogy az Alkotmánybíróság nem kaszálja el.

Tehát azt a szabályozást, amely, úgy véljük, hogy diszkriminatív azok szempontjából, akik kivándoroltak Magyarországról, vagy mondjuk, a visszatérés szándékával külföldön dolgoznak akár éveken keresztül, de megtartották magyarországi lakcímüket, ez alapján ők nem jogosultak levélben leadni a szavazatukat, hanem nekik el kell fáradniuk valamelyik külképviseletre. Ez sok esetben valóban fáradság, hiszen akár több száz vagy több ezer kilométert kell megtenniük, hogy azután órákat sorban álljanak. És lehet, sőt biztos, hiszen ezt tapasztaltuk, hogy nagyon nehézkes a bejutás.

Ebből is látszik egyébként, hogy milyen sok választópolgár szorult külföldre, és higgyék el, hogy nagyon sokan nem kalandvágyból mentek el, hanem gazdasági kényszerből. Nekik a szavazatukat leadni roppant nehéz. És semmi nem indokolja, hogy ők is élhessenek levélben a szavazással, legalábbis jogi indok nincs. A politikai indok annyi, hogy ők, mint kiderült, javarészben nem a Fidesz-KDNP-re szavaztak. Illetve először a lábukkal szavaztak, amikor kimentek, és utána szerették volna ezt nagy számban az országgyűlési választásokon leadott szavazatukkal is kifejezni. Ezt nagyon nehezen tudták megtenni. Ha időben kell jelezni, hogy valaki élni szeretne ezzel a jogával, akkor számára ugyanúgy kiküldhető lenne az egyéni választókerületi szavazólista is, amelyen be tudják húzni a megfelelő X-eket, és utána postára tudják adni a szavazatukat. Ez nyilvánvalóan nem a jelenlegi kurzus célja, de attól még jár az a magyar állampolgároknak, akik, mondjuk, Londonban dolgoznak, hogy ha megtartották a lakcímüket, mint akik Erdélyben élnek. Vagy akár Angliában, ha a kolozsvári és a szombathelyi vagy egyéb magyarországi településről elvándorolt, de lakcímmel rendelkező magyar állampolgár dolgozik, akkor az egyiknek könnyebb élni ezzel a szavazatával, a másiknak meg irreálisan nehéz.

Arról már nem is beszélve, hogy az e-szavazás intézménye bevezetésének a lehetőségét is meg kellene vizsgálni. Ez nagyon sok országban működik. Észtország, Svájc mind olyan példák lehetnek, amit mindenképpen indokolt lehet górcső alá venni. Azért nem lehet azt mondani, hogy Svájc vagy Észtország olyan helyek, ahol ne járták volna körbe a lehetőségeket, és a demokrácia ne működne. Svájc esetében kifejezetten nehéz azzal érvelni, hogy nem egy kiforrott rendszerről beszélhetünk.

(20.00)

Azután egy-két aprónak tűnő pont, de mégis meg kell említenem a javaslatból, ezekre módosító indítványokat is benyújtok, illetve benyújtottam. A mozgóurna kivitele esetén azt még önmagában értem, hogy egy kicsit előrébb hozzák, hogy ne torlódjanak fel az igények, ezt még meg lehet érteni. De hogy csak annyit írnak le, hogy plusz 10 szavazólap vihető ki, mint ahány választópolgár kérte, ez önmagában kevés. Mert ha nem teszünk mellé valami arányszámot, ahhoz képest, hogy hányan igényelték ezt, akkor az is lehet, hogy egy választópolgárhoz 11-et visznek ki. Azért érzékeljük, hogy ez itt egy kicsit aránytalan megoldás. Én arra teszek javaslatot, hogy ez ne lehessen több a kétszeresénél, már ahányan kérik és amennyit kivisznek, lévén, hogy csak egy rontásnak a javítására van lehetőség. Tehát ha minden választópolgár el is rontja a szavazólap kitöltését, akkor is elégnek kell lennie a szavazólapok kétszeresének.

Aztán nem értem azt sem, hogy ha esélyegyenlőségről beszélünk, a médiában a jelöltek kiegyensúlyozott bemutatásáról beszélünk, akkor a különböző időszaki lapok esetében, amelyek akár lehetnek önkormányzati lapok is, miért csak két, egymást követő lapszámban megvalósuló jogsértés tekintetében szabályozzák azt, hogy vizsgálandó az esélyegyenlőség követelménye. Ez gyakorlatilag azt fogja jelenteni, hogy egy lapszámban meg lehet szegni, a következőben egy kicsit kiegyensúlyozottabban lehet tájékoztatni, aztán a következő lapszámban szintén meg lehet szegni.

Azt láthattuk, most a Fidesz-KDNP-nek van a legtöbb polgármestere, önkormányzati képviselője, de azért sajnos jellemző volt valamilyen formában még a szocialista kormányra vagy a Szocialista Pártra, hogy bizony-bizony elég erőteljesen az önkormányzati kiadványokban eltorzultak az esélyek. Hozzáteszem, hogy azért a Fidesz-KDNP alatt ez még jobban tökélyre lett fejlesztve helyi szinten, amilyen tapasztalataink nekünk vannak.

Gyakorlatilag lehet, hogy a jelöltek egy kis bemutatkozást kapnak, viszont minden oldalon három helyen ott vigyorog így vagy úgy, vagy amúgy, mondjuk, a fideszes jelölt; nem mint képviselőjelölt, hanem mint a polgármesterrel valamit átadó, egy helyi vagy országos potentáttal fotózkodó, vagy éppen egyéb rendezvényeken megjelenő országgyűlési képviselő. Vagy ha, mondjuk, egy polgármester indul képviselőnek és eddig nem volt képviselő, akkor őt polgármesterként, alpolgármesterként elképesztő módon lehet futtatni. Ez is az esélyegyenlőtlenséget jelenti, és ezt is valahogy szabályozni kellene. De a két egymást követő lapszám már önmagában is egy érdekes szabályozás.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Aztán szintén egy tényleges passzus a végére: a Nemzeti Választási Bizottság országoslista-eredményt megállapító döntése ellen, ha valaki felülvizsgálatot szeretne benyújtani, és ez elég gyakran megesik, arra 1, azaz egy egész napja lesz. Ezt azért szerintem jogászként is mindannyian érzékeljük, hogy elég csekély határidő, főleg, ha valaki érdemi módon kidolgozva, érdemi bizonyítékokkal ellátva szeretné benyújtani, még a 3 nap is eléggé szűkös. De, mondjuk, a választási eljárásnak és a választás eredményének mielőbbi megállapítása szempontjából még a 3 napot meg lehet érteni. De az 1 nap tulajdonképpen felkészült jogászok számára, ha minden bizonyíték rendelkezésre áll, akkor is majdnem hogy lehetetlen küldetés. Vagy legalábbis olyan módon biztosan lehetetlen, hogy ne tudja azt majd, mondjuk, a bíróság könnyedén, akár formai kifogásokkal elutasítani.

Úgyhogy attól függetlenül, hogy nagyon sok jó javaslat bekerült ebbe az előttünk fekvő törvényjavaslatba, de legalább ugyanannyi nem, és amelyek bekerültek, azok is számtalan ponton módosításra szorulnak. Bízom benne, hogy valamiféle fogadókészség lesz.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Z. Kárpát Dániel tapsol.)

ELNÖK : Jó estét kívánok! Köszöntöm önöket ezen a remek estén. A KDNP vezérszónoka, Vejkey képviselő úr következik. Parancsoljon!

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes, választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/714. számú törvényjavaslat benyújtása nem meglepő, mint ahogyan azt az ellenzéki szirénhangok a sajtóban már az általános vitát megelőzően hallattatták, hanem éppen ellenkezőleg, a gyakorlati tapasztalatok alapján a további finomhangolások indokolttá váltak, amit a parlament 2018. évi alakuló ülésén úgy Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke, mint Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője is egyértelműen javasolt. A módosítások ténye tehát nem meglepő, hanem sokkal inkább szükségszerű.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Így nem meglepő az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény módosítása iránti igény sem, amely a jelen törvényjavaslatban manifesztálódott. A törvényjavaslat, a kampányfinanszírozás jóhiszemű, tisztességes felhasználását és elszámolását elősegítendő előírja, hogy a pártlista részére járó állami kampánytámogatás visszafizetéséért az adott pártlistán szereplő valamennyi jelölt, illetve az adott párt, illetve jelölő szervezet által állított valamennyi egyéni jelölt egyetemlegesen felel.

A javaslat fenti elv mentén előírja azt is, hogy a párt, illetve jelölő szervezet, amely az előző országgyűlési választások során folyósított állami kampánytámogatással nem számolt el törvény szerint, nem tarthat igényt újabb kampánytámogatásra sem.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A felvezetőm alapján szintén nem meglepő a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása sem. A jelen törvénymódosítás elsődleges funkciója az, hogy a választások lebonyolításával kapcsolatban felmerült nehézségeket kezelje, a választópolgárok joggyakorlását könnyítse, és a szavazás megszervezését kiszámíthatóbbá tegye.

Fontosabb módosítások az alábbiak: névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek benyújtásának egyszerűsítése, névjegyzéklezárás időpontjának előrehozatala, közforgalom számára nyitva álló magánterület esetén tulajdonosi hozzájárulás szükséges ajánlásgyűjtéshez, ajánlások érvényességének pontosítása az NVB iránymutatás alapján, a nem állami vagy önkormányzati jogalanyok számára a tulajdonjog védelmének biztosítása, a szavazásnapi kampánytilalomra vonatkozó rendelkezések pontosítása az NVB iránymutatása alapján, a szavazóhelyiséghez történő szállításra való felhívás vagy annak megszervezésére vonatkozó tilalom egyszerűsítése, politikai hirdetést közzétevő sajtótermék minden politikai hirdetésre vonatkozóan köteles közzétenni majd azt is, hogy a hirdetést kinek a megrendelésére teszik közzé, alkotmányos mulasztás orvoslása a másodfokú bizottsági határozat, valamint a bírósági felülvizsgálat során meghozott határozatok közlése kapcsán, a nem hivatalos, illetve a felnyitást követően visszazárt borítékok érvényessége tekintetében a törvényi szabályozás pontosítása, az azonosító nyilatkozat tartalmának egyszerűsítése, végül a választási eredmény megállapítására vonatkozó rendelkezések pontosítása.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nem kívánom megismételni az előttem már Bajkai István képviselőtársunk által expozéban elmondottakat, illetve azt, amit a Fidesz vezérszónoka, Salacz László képviselőtársunk felszólalásában elmondott. Ezért zárszóként annyit kívánok még előadni, hogy a KDNP parlamenti frakciója támogatja a T/714. számú törvényjavaslatot, kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(20.10)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm, képviselő úr. Molnár Zsolt képviselő úr, az MSZP vezérszónoka a következő. Parancsoljon!

DR. MOLNÁR ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik vezérszónoka az előbb sok részletkérdést említett, amelyek fontosak lennének, ha a kezdeményezők valós, a választási eljárást és a kampányfinanszírozást valóban érintő kérdéseket hoztak volna elsősorban a Magyar Országgyűlés elé. A Bethlen Gábor Alaphoz hasonlóan azokat fogom említeni, amelyek nincsenek benne ebben a javaslatban, ezért nem tehetnek önök mást, mint hogy visszavonják a kezdeményezésüket, visszavonják eljárási okok miatt, hiszen egypárti, már bocsánat, mint Fidesz-KDNP egypárti javaslatot hoztak az Országgyűlés elé érdemi egyeztetések nélkül. Sem más pártokkal, sem civil szervezetekkel, sem választási szakértőkkel nem egyeztettek ezekről az egyébként fontos kérdésekről, nem vették figyelembe azokat az ajánlásokat, nemzetközi fórumok ajánlásait, amelyek egy fair eljárásra, egy fair választási eljárásra vonatkoznak. Tehát ez az eljárási része.Sokkal fontosabbak a tartalmi hiányosságok, és ezek közül rögtön említeném a levélszavazás kérdését, aminek a kiterjesztése elengedhetetlen lenne arra a közel egymillió honfitársunkra, akik világszerte élnek, és nem tudnak élni ezzel a könnyített szavazással, teljesen diszkriminatív módon és elfogadhatatlanul. Itt korábban említésre került, hogy az Alkotmánybíróság előtt is nehezen állt meg az a megállapítás, hogy a kettős állampolgárok, akiknek nincsen belföldi lakcímük, élhetnek ezzel az intézménnyel, a belföldi lakcímmel rendelkezők, de akár életvitelszerűn külföldön tartózkodók pedig nem. Nyilvánvaló a politikai szándék: minél kevesebben szavazzanak azok közül az állampolgárok közül, akik már kifejezték véleményüket a kormányról azzal, hogy elhagyták Magyarországot, és életvitelszerűen külföldön élnek, viszont minél többen szavazzanak, akár a holt lelkek is szavazzanak levélszavazás útján a kettős állampolgárság révén. Ne felejtsük el, a regisztráció, amely automatikussá válik és nem szükséges a megújítása, azt az erős kétséget ébreszti bennünk, hogy bizony olyanok is fognak szavazni, akik már nem élnek.

Ezért amennyiben a levélszavazás intézményét nem teszik rendbe  és hozzáteszem, nem a kettős állampolgársággal van probléma, hiszen ez egy jó jogintézmény, akár még a szavazás is elfogadható. Abban a formában nem elfogadható, ahogy önök törvénybe iktatták, és ahogy most próbálják fabrikálni, hogy lehetőség szerint valamennyi levélszavazat érvényes legyen: legyenek érvényesek azok is, amelyek megsérült borítékban érkeznek, amelyek kétségek között érkeznek, és amelyek adott esetben, mondom, holt lelkektől származnak.

A másik nagyon fontos kérdés a kamupártok viszonyrendszere. Önök itt most az egyetemleges felelősség intézményével próbálnak operálni, pedig ez sokkal egyszerűbb megoldás lenne: a többes ajánlás megszüntetése, ami sorozatos büntetőeljárásokhoz vezetett, sorozatos visszaélésekhez vezetett. Láthattuk az elmúlt választás során, hogy milyen átmásolások, milyen gyanús egybeesések voltak például a zuglói egyéni választókerületben, ahol vészesen hasonlított a Fidesz képviselőjének ajánlásához szükséges lista egy másik egyéni jelöltéhez. Ezek mind olyan sorozatos visszaélésekhez vezethetnek, amelyeket megszüntetni csak a többes ajánlás intézményének eltörlésével lehetne. Ez mérne csapást a kamupártokra, és nem pedig az egyetemleges felelősség behozatala, hiszen vagyontalan emberek mindig lehetnek egy kamupártban, tehát lehetséges, hogy sehova nem vezet ilyen értelemben. És az, hogy nem kaphat támogatást az a párt, amelyik korábban nem számolt el; hát, majd lesznek új pártok, lesznek vagyontalan személyek, és újra lesznek visszaélések. A többes ajánlás intézményét tessék megszüntetni, akkor van értelme ezekről a javaslatokról tárgyalni. Ami most itt zajlik, az egy mellébeszélés.

A harmadik pont, amit mindenképpen szükséges lenne beépíteni ezekbe a javaslatokba, az állami és önkormányzati szervek kampányolásának, hirdetéseinek tilalma az országgyűlési kampányban. Elfogadhatatlan, hogy állami és önkormányzati szervek, cégek hirdessenek akár fizetett hirdetésként, akár társadalmi célú, idézőjelben, nyilvánvalóan a kormány számára helyes vagy a kormány számára helyesnek vélt tartalommal közérdekű társadalmi hirdetésként. Ezeknek nincsen helyük egy tisztességes országgyűlési vagy önkormányzati kampányban, ezeknek a tilalma alapvetően szükséges lenne.

Ha ezekről folyik a vita, akkor van értelme a részletkérdésekről beszélni. Amíg ezek nincsenek a javaslatban, addig tulajdonképpen csak mellébeszélés, ködösítés zajlik, ezért teljesen elfogadhatatlan, hogy ilyen keretek között vitatkozunk ezekről a kérdésekről. Itt nincs másról szó, mint a levélszavazatok szavazatgyárrá való átalakításáról, hogy a Fidesz-KDNP, ismétlem, akár a holt lelkek szavazataival tudjon hatalmon maradni.

Arra kérjük önöket, a kezdeményezőket nagy tisztelettel, hogy vonják vissza ezt a javaslatot, építsék bele a levélszavazat kiterjesztését, ahogy ezt más pártok is javasolták, a Szocialista Párt többször, szüntessék meg a többes ajánlást, száműzzük a kamupártokat a magyar választási rendszerből, és tiltsuk meg az állami és önkormányzati szerveknek bármilyen módon, közvetlenül, közvetetten a kampányolást. Ha ezekről folyik a vita, akkor helye van a Magyar Országgyűlésben a részletekről való további gondolkodásnak, de amíg ezek nincsenek, addig tulajdonképpen mellébeszélés, ködösítés és a zavarosban való halászás zajlik.

Elnök úr, köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzék soraiból.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Arató Gergely képviselő úr, Demokratikus Koalíció!

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kénytelen vagyok avval kezdeni, hogy három nagyon hasonló szemléletű törvényjavaslat fekszik előttünk, amelyek közül ez csak az első, ezt követi majd a gyülekezésről szóló törvény, majd a magánélet védelméről szóló törvény is. Ez a három törvényjavaslat egy dologban nagyon hasonlít egymásra: abban, hogy nem a közjóról, a polgárok jogainak védelméről szól, hanem csak arról, hogy mik a Fidesz félelmei. Önök félnek a szabad sajtótól, félnek a szabad gyülekezéstől, a szólásszabadságtól, és mint ez a törvényjavaslat bizonyítja, félnek a szabad választásoktól.A választási törvénynek csak egyetlen célja van: az, hogy tovább nehezítse az ellenzéki pártok kampányolását. A Fidesz most bosszút áll azért, hogy az egyébként szintén önök által egyoldalúan írt választási törvényben is maradtak még olyan jogi garanciák, amelyeknek következtében időnként a választási szervek, elsősorban a Kúria önök ellen mer ítélni egyik vagy másik ügyben. Végig lehet követni, hogyan vezették át önök a Fidesz számára kedvezőtlen bírósági döntéseket ezen a törvényjavaslaton, hogyan szedik ki azokat a garanciákat, amelyeken ezek a döntések alapultak. Nem más ez a törvény, mint szájpecektörvény, olyan törvény, amelynek az a célja, hogy még kevésbé legyen módja tisztességes versenyben megmérkőzni az ellenzéknek a választásokon. Ezzel önök nem csak a demokrácia szabályait sértik meg, teszem hozzá idézőjelben, mellesleg Magyarország kötelezettségeit is, többek közt az emberi jogok egyezményének azt a kiegészítő jegyzőkönyvét, amelyik szerint biztosítani kell a nép véleményének kifejezését, a szabad választásokat. A nép véleménye az, amit önök nem akarnak a választásokon sem hallani.

Bajkai képviselő úr az indoklás felolvasása előtt megosztotta velünk a választási törvény eddigi sikereit is. Azt kell önnek mondanom, hogy nem sok mindennel van mit dicsekedni. Ez alapján a választási törvény alapján eddig két országgyűlési választást bonyolítottak le, mind a kettő után az EBESZ választási megfigyelői egy hosszú hibalistával álltak elő, amelyben kimutatták, hogy milyen módon sérült a tisztességes választás elve.

Lenne persze egy csomó olyan szabály, amellyel valóban érdemes lenne foglalkozni a választási törvény kapcsán. Ilyen a választókerületeknek az a megrajzolása, amelyik időnként komikus módon kanyarog annak érdekében, hogy a Fideszt kedvezőbb helyzetbe hozza.

Ilyen a győzteskompenzáció perverz intézménye. Ilyen az a rendszer, amelyik lényegében megfosztja szavazati joguktól vagy legalábbis jelentősen korlátozza a szavazati jogukat azoknak a honfitársainknak, akik külföldön dolgoznak vagy élnek. Ilyen az a szabály, amelyik ugyanakkor rendkívül lyukasan szabályozza a határon túl élő kettős állampolgárok szavazati jogát, a levélszavazás szabályait, és számos visszaélésre ad módot az ő szavazatuk kapcsán. Lenne tehát itt olyan dolog, amit lehetne, kellene rendezni, de erre semmilyen kísérletet nem tesznek. Csak az a céljuk, hogy még nehezebbé tegyék az ellenzék számára a kampányolást, még inkább bebetonozzák saját magukat.

Hadd mondjak erre néhány példát, és magam is követném a képviselő úr önkorlátozását, nem ismételnék el mindent, amit Molnár Zsolt képviselő úr már elmondott.

Hadd emeljek ki néhány pontot! Az egyik ezek közül, hogy teljesen nyilvánvalóan az a céljuk, hogy azt a monopóliumot, amit megszereztek már az óriásplakátok tekintetében, most könyörtelenül érvényesítsék azzal, hogy lényegében lehetetlenné teszik a más felületeken való hirdetéskihelyezést, hiszen senki sem gondolhatja, hogy akár az önök kezében lévő önkormányzatok, akár az önök kezében lévő, mondjuk, energiaszolgáltató cégek hozzá fognak járulni ahhoz, hogy például a villanyoszlopokon az ellenzéki pártok hirdetéseket helyezzenek el.

(20.20)

Ezeket majd az önök cégein keresztül lehet megszerezni  ahova már jól bevásárolták magukat , természetesen nem egyenlő feltételekkel.

Beleírják azt is ebbe a törvénybe, hogy a határon túli szavazat, a levélszavazat akkor is érvényes, ha nem szabályos borítékban érkezett, ha semmilyen módon nem lehet ellenőrizni azt, hogy kitöltés után felbontottáke ezeket a borítékokat, átírtáke valamilyen módon a levélszavazatot. Semmilyen módon nem lehet ellenőrizni azt, hogy hiteleseke ezek a szavazatok, de mivel ezek azért döntő többségben fideszes szavazatok, ezek így is jók önöknek.

Ehhez járul még az, hogy ezenkívül úgy változtatják meg a határon túli levélszavazók regisztrálásának most is nagyon laza és biztonsági lyukakkal teli szabályozását, hogy még könnyebbé tegyék a visszaélést. Néhány személyi adat birtokában korlátlanul lehet gyártani mostantól kezdve a holt lelkeket, a fiktív Fidesz-szavazókat, akikkel sosem találkozunk, csak akkor, amikor megérkezik a levélszavazatuk szépen egyenletesen, egy kézzel kitöltve százasával.

Bár nem ebben a törvényben szerepel, érdemes azt is megemlíteni, hogy mellesleg a gyülekezési törvényben is korlátozzák a választási gyűlések és a választásokhoz kapcsolódó demonstrációk megtartását.

Elvileg a kamupártokkal kapcsolatos szabályok még támogathatóak is lennének. Az csak a baj, hogy jól látjuk, ezeket eddig is roppant szelektív módon értelmezték. Teljesen nyilvánvaló csalások esetében nem lépnek föl, ha ez érdekükben áll, persze másokkal szemben meg föllépnek, ha éppen az áll érdekükben. De egyszerű lenne a megoldás, ezt Molnár Zsolt képviselő úr is említette, mint ahogy mindenki csak egy pártra és egy jelöltre szavazhat, ugyanúgy vissza kell hozni azt a megoldást, hogy mindenki csak  hiteles módon ráadásul  egy jelöltet ajánlhat, és rögtön nincsen ez a probléma, nem lesznek kamupártok.

Végül hadd emeljem ki azt is, hogy ez a javaslat a benyújtás módja miatt is teljesen elfogadhatatlan, hiszen pillanatok alatt a megszokott törvényalkotásban hozták ide, az csak a különbség, hogy ezt az egyébként nem különösebben válogatós Igazságügyi Minisztérium sem merte már vállalni és a nevére venni, ennek következtében képviselői módosító indítványként nyújtották be. De ha osztanám képviselőtársaimnak Vejkey képviselő úr véleményének hitelességével kapcsolatos optimizmusát és úgy gondolnám, hogy valóban az a cél, hogy legalább ebben a borzasztó rossz választási rendszerben a legnyilvánvalóbb hibákat javítsuk ki, akkor az lenne a kérdésem, hogy miért nem hívtak akkor össze akár a kezdeményező képviselők egy többpárti egyeztetést, miért nem próbáltak konszenzussal hozni valamilyen javaslatot. De persze nem kérdezem, hiszen világos, hogy nem ez a javaslat célja, ennek a javaslatnak kizárólag az a célja, hogy a Fidesz a lehető legtöbb törvényi eszközzel garantálja, támogassa a saját mindenkori választási győzelmét.

Ez a javaslat nem javítható, nem lehet elfogadható állapotba hozni, ezért ezt nem fogjuk támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Keresztes László Lóránt képviselő úr, az LMP vezérszónoka következik most. Tessék!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csatlakozva ellenzéki képviselőtársaimhoz, én is alapvetően kritikát fogok megfogalmazni. Lehet, hogy egy kicsit szigorúbb leszek, mint az előttem szólók. Ugyanakkor mivel igen jelentős, a mai nap legfontosabb törvényének vitájáról és a legfontosabb törvényjavaslatáról van szó, mi úgy készültünk természetesen, hogy módosító javaslatokat nyújtunk be. Egy nagyon fontos törvényről van szó. Úgyhogy annak ellenére, hogy mi sem hiszünk abban, hogy akár a módosítók útján elfogadható állapotba lehet hozni ezt a törvényt, de mégis megtettük azt, hogy a legfontosabb kérdések kapcsán nyújtottunk be módosítókat, hátha ezek közül néhányat el tud fogadni a kormánypárti többség.Az előterjesztő Bajkay képviselő úrral néhány dologban egyet tudok érteni, például abban, hogy igen komoly jelentősége van a választásoknak, és hogy rendkívül fontos, hogy biztosítsuk a választópolgárok számára, hogy szabadon kinyilváníthassák az akaratukat. (Derültség az ellenzék padsoraiban.) Ebben egyet tudok érteni, illetve abban is, hogy a választási rendszer az egyik legfontosabb közjogi kérdés, de egyebekben sajnos eltér a véleményünk.

Elhangzott a felvezetésben, hogy 2010-ben, ’11-ben a Fidesz megkezdte már a választási rendszer áttekintését, egyszerűsítését. Ezt mi olyan módon látjuk, hogy elkezdték úgy alakítani a választási rendszert, hogy ez minden szempontból megfeleljen a hatalmi érdekeiknek. És valóban, ahogy elhangzott több ellenzéki képviselőtársamtól, ez egy egypárti választási törvény, tehát itt nemzeti minimumokról csak néhány esetben lehet beszélni. Nyilván összességében ez a választási rendszer egy nemzeti minimumnak nem tekinthető semmi esetre sem.

Ezért nem is csoda, hogy nem oly rég ellenzéki pártok tulajdonképpen egyetértésben tudtak egy olyan javaslatot letenni az asztalra, amely függetlenül a meglévő ideológiai különbségektől kifejezi azt, hogy lenne olyan választásitörvény-módosítás, ami, mondhatjuk, hogy egy nemzeti minimumként megjelenhetne. Egy ilyen rendkívül fontos kérdés kapcsán erre szükség is lenne, de nyilván illúzióink nincsenek, hogy a kormány e tekintetben nyitottságot mutat-e.

A jelenlegi helyzet kapcsán én olyan helyzetértékelést tudok tenni, hogy 2011-ben az új választási törvény kapcsán gyakorlatilag térinformatikai rendszerekkel hatalomtechnikai szempontok alapján lettek kialakítva az új választókerületek, tehát manipulatív módon lettek kialakítva. A választójog gyakorlását tulajdonképpen azóta is adminisztratív eszközökkel korlátozzák, illetve a választási kampány tisztességes lebonyolításának nincsenek meg a megfelelő garanciái.

Most, hogy benyújtották ezt a törvényjavaslatot, azt el kell mondanom, hogy vannak valóban előremutató elemek, tehát vannak olyan javaslatok, olyan pontjai a javaslatnak, amelyek valós problémákra kínálnak még akár működő megoldásokat is, de összességében a véleményünk az, hogy ezáltal még torzabb lesz a választási rendszer. Tehát ha a törvényjavaslatot ilyen módon változatlan formában fogadja el a kormánypárti többség, akkor az még távolabb visz attól, hogy ezt egy demokratikus eljárásnak lehessen nevezni.

Egy kicsit részletesebben áttekintve a javaslatot, és nem kívánok fukarkodni a tekintetben sem a hozzászólásomban, hogy amivel egyetértek, azt megemlítsem. Itt van például az a javaslat, amely, mondhatjuk úgy, hogy a kamupártok működésének visszaszorítására vonatkozik. Hogy a kampánytámogatás visszafizetése kapcsán a listás jelöltek is felelősek legyenek, azt egy fontos javaslatnak tartjuk és elfogadhatónak is tartjuk, nyilván megjegyezve azt, hogy a kamupártok létrejötte és a kamupártok tündöklése alapvetően a Fidesznek köszönhető. Azért egy ilyen javaslat, ami mondjuk, lehet egy lépés a jó irányba, önmagában kevés, tehát elvárható lenne a Fidesztől, illetve a kormánytól, hogy olyan javaslatot nyújtson be, amely egyértelműen kizárja a kamupártok működésének a lehetőségét, hogy érdekeltek legyenek egyáltalán ezek a szereplők, hogy ilyen kamupártokat indítsanak a választáson.

Önmagában az is egy jó javaslat lehet, hogy azon pártok, azon szervezetek, akik nem tudtak megfelelően törvényesen elszámolni a kampánytámogatásokkal, azok ne legyenek jogosultak a következő választáson kampánytámogatás fölhasználására. Ugyanakkor itt mindjárt fölmerül annak a gyanúja vagy fölmerül az aggodalom részünkről, hogy de vajon az a szervezet, amely jogosult ellenőrizni a pártok támogatásának a felhasználását, valóban elfogulatlanul fogjae értékelni a különböző szervezetek munkáját.

Van egy olyan javaslat ebben a törvényjavaslatban, hogy a választókerületi választási bizottságba csak az érintett választókerületekben egyéni jelöltet indító szervezet jelölhessen tagot. Ezt mi indokolatlan korlátozásnak tartjuk, ezt nem tudjuk elfogadni. Itt több ellenzéki képviselőtársam jelezte, hogy a külföldön élő, tehát Magyarországon lakcímmel nem rendelkező választópolgárok regisztrációjára kialakul egy rendszer, ami önmagában nem is lenne probléma, de mi is osztjuk azt az aggodalmat, hogy azokat a visszaéléseket ez nem fogja kizárni, hogy az elhunyt választók nevével visszaélve is érkezhessenek szavazatok. Tehát nem látjuk a garanciát ebben a rendszerben, hogy ezt a rendkívül fontos problémát és visszaélési lehetőséget megszünteti vagy kizárja.

Az ajánlásgyűjtés rendszerében nagyon komoly problémának és korlátozásnak tartjuk azt, hogy a közforgalom számára megnyitott magánterületeken kizárnák az ajánlásgyűjtés lehetőségeit, nyilván áruházak parkolójára és a többire gondolnak. Mi úgy gondoljuk, hogy az Alaptörvényben is a tulajdonhoz rendelt felelősség kérdése az az iránymutató ilyen szempontból, így ez a fajta felelősség aláhúzza azt, hogy bizony egy ilyen fontos közcél érdekében rendelkezésre kell bocsátani ezt a bizonyos magánterületet, ami közforgalom számára amúgy elérhető. Úgyhogy ezzel kapcsolatban nyújtottunk is be javaslatot, hogy ez továbbra is így legyen.

Nagyon kirívó javaslat és negatívan érinti az ellenzéki pártokat az úgynevezett vadplakátolás tiltása. Eléggé cinikus módon olyan indoklással vezetnék be, hogy az épített és a természeti érdekek védelme mellett a magántulajdon arányos védelme miatt indokolt, hogy mondjuk, egy villanyoszlopra plakátot lehessen elhelyezni. Azt követően, hogy gyönyörűen le lett uralva az óriásplakátok, különböző hirdetési felületek piaca, ez egyértelműen arra utal vagy azt célozza ez a törvénymódosítás, ez a pont, hogy azok az ellenzéki pártok, akik mögött nincsen egy oligarcha, akiknek lennének hirdetőfelületei, nem tudnak ilyen módon üzeneteket eljuttatni a választópolgárokhoz. Ez teljes mértékben elfogadhatatlan.

Ezzel kapcsolatban is nyújtottunk be módosítót, amely oly módon egy kicsit könnyítené ezt a szabályozást, hogy ezeken a bizonyos elemeken elhelyezhető legyen, mondjuk, egy szilárd táblán olyan módon hirdetés, ami nem okoz sérülést a hirdetőfelületen.

(20.30)

Remélem, hogy belátják kormánypárti képviselőtársaim, illetve a kormánypárti többség, hogy ez egy olyan kompromisszum lehet, egy olyan módosító javaslat lehet, amely mindenképpen demokratikusabbá tenné ezt a most benyújtott javaslatot.

A levélszavazás rendjéről is beszéltek már képviselőtársaim, arról még nem nagyon szóltak, hogy a javaslatban szerepel a levélszavazás határidejének, a rendelkezésre álló időnek a kiterjesztése. Ezt mi elfogadhatónak tartjuk, tehát ez egy indokolt lépés lehet, ugyanakkor feltűnik, hogy akkor miért nem nyitják meg a levélszavazás lehetőségét mindenkinek, aki nem tartózkodik Magyarországon a választás idején. Teljes mértékben elfogadhatatlan az a különbségtétel, ami a levélszavazás, illetve a külképviseleti szavazás között fennáll, nyilván össze sem lehet hasonlítani az esélyét annak, hogy a különböző módon szavazó polgároknak mekkora erő- vagy energiabefektetés részt venni a választáson, és mekkora munka ezt lebonyolítani.

Szó esett arról is, hogy a levélszavazatok kapcsán ezentúl gyakorlatilag bármilyen borítékban el lehet juttatni a levélszavazatot. Ez azért aggaszt minket is, mert ilyen módon valóban, ahogy képviselőtársam is elmondta, nem lehet meggyőződni arról, hogy nem lett korábban felbontva az a küldemény, és nem módosították a leadott szavazatot.

Ezek azok a legfontosabb problémák tehát, amelyeket mindenképpen ki szeretnék emelni, de emellett más problémás elemeket is látunk.

Ugyanakkor arról is szeretnék szólni, hogy milyen módosítókat nyújtottunk be. Én nem kívánom az összeset felsorolni, de azért a fontosabbakat megemlítem, és remélem, hogy sikerül képviselőtársaimnak belátniuk azt, hogy szükség van arra, hogy ezeket a módosításokat önök is támogassák.

Amit már említettem, a vadplakátolás helyett egy ilyen kulturáltabb módon, egy ilyen fix lemezfelület kihelyezésével szükségesnek és indokoltnak látjuk mi azt, hogy biztosítható legyen a plakátolás lehetősége, tehát a hagyományos hirdetőfelületeken túl. Jellemzően az önkormányzatok egyébként nem helyeznek ki hirdetési felületeket, maradna ez a lehetőség, de én azt tapasztaltam  nagyon sok helyen jártam a kampány során az országban , hogy alig-alig van olyan önkormányzat, amely megfelelő mennyiségben gondoskodna arról, hogy ezeket a hirdetőfelületeket kihelyezze. Sajnos ez nem egy megoldott alternatíva.

Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a közforgalom előtt megnyitott magánterületeken továbbra is biztosítsák a kampányolás lehetőségét, mert úgy gondoljuk, hogy az, hogy ilyen módon kommunikálunk a választópolgárokkal, az lényegesen fontosabb érdek, és mindenképpen egy indokolt mértékben ilyen szempontból nem érdemes túlzottan védeni a magántulajdonhoz biztosított jogot.

A választási bizottságok határozatai kapcsán rendkívül fontosnak tartjuk azt, hogy ezeknek a megszületését követően, tehát a megszületésüket követően azonnal publikálni lehessen, hogy megismerhetőek legyenek a választási bizottságok határozatai. Döbbenetes, hogy erről is gondoskodni kell, hiszen ez nincs biztosítva.

Benyújtottunk egy olyan módosítót is, hogy az épület vagy az építmény falára történő időleges kivetítés ne számítson plakátnak. Gondolom, érthető, hogy miért nyújtottuk be ezt a módosító javaslatot, szerintem teljes mértékben logikus, véleményünk szerint ez teljes mértékben logikus.

Valóban, nem is tudom már, melyik képviselőtársam, talán Staudt Gábor képviselőtársam említette, hogy az esélyegyenlőség megsértésének vizsgálatára valóban indokolt lenne szűkebb határidőt hagyni.

Valóban, az egészen életszerű példa, amit képviselőtársam is mondott, hogy a következő lapszámot teljesen felesleges megvárni a tekintetben, hogy megvizsgálják az esélyegyenlőség megsértésének a tényállását.

Összességében tehát azt kell hogy elmondjuk a törvényjavaslat kapcsán, hogy a valóban néhány fontos és elfogadható módosítás mellett összességében ez a törvényjavaslat tovább fogja korlátozni a választási szabadságot ilyen módon, ennek elfogadása által távolabb kerülünk egy demokratikus választási rendszertől, de ennek ellenére én kérem képviselőtársaimat, hogy a benyújtott javaslatainkat vizsgálják meg, fogadják meg azokat, próbálják meg támogatni, de azt tudom mondani, hogy sajnos ennek ellenére sem fogja tudni az LMP-frakció támogatni a törvényjavaslatot a végszavazásnál. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Én is köszönöm, képviselő úr. Kocsis-Cake Olivio képviselő úr, a Párbeszéd vezérszónoka, parancsoljon!

KOCSIS-CAKE OLIVIO, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mivel későre jár, és utolsó felszólaló vagyok (Derültség az ellenzék soraiban.), próbálom majd nem megismételni az előttem elhangzottakat, a legtöbb ellenzéki…

ELNÖK: Ne bízzon ebben! (Derültség.)

KOCSIS-CAKE OLIVIO, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: …a legtöbb ellenzéki felszólalóval teljesen egyetértek az értékelésben. Viszont muszáj vagyok Bajkai úr pár kijelentésére reagálni. Nem tudom, mi szükség volt rá, de azt említette, hogy az ellenzék külföldi tanácsadókat alkalmazott. Itt biztos Arthur Finkelsteinre gondolt, aki a Fidesznek adott tanácsokat a gyűlöletkampányához. Vagy a 2010 előtti, súlyosan eltérő választókerületekről beszélt, itt biztos az I-V. kerületi, Dunán átnyúló választókörzetről beszél, vagy a siófoki körzetről, ahol Siófok város és Taszár városa egy választókörzetben van. Szóval, kicsit azt gondolom, jó lenne akkor, ha szakmailag beszélünk egy törvényjavaslatról, akkor szakmai érveket felhozni. Az első körben én is az egyeztetést hiányolom, tehát ez egy választásokkal kapcsolatos törvény, ahol a parlamenti pártok itt vannak, terveznek részt venni a következő választáson, az előző választáson is részt vettek. Ennek az lenne a módja, az lenne az elegáns, hogyha lenne egy egyeztetési folyamat, amelynek a végén el tudunk fogadni egy konszenzusos javaslatot. Nyilván ez így nem elegáns, ahogy ez be lett nyújtva, de már megszokhattuk. A végén egyébként majd én arra teszek javaslatot, hogy ezt a törvényjavaslatot így ne fogadjuk el, hanem legyen egy egyeztetési folyamat.

Vannak a törvényjavaslatban jó irányok, ezekről majd szólok pár szót, de mi azt vettük észre, hogy sokkal inkább az a cél, hogy amik a Fidesz által korábban elfogadott törvényben előnytelenek voltak, azokat most megváltoztassák. Többen említették itt a levélszavazatok megkönnyítését, mi egyébként ezt támogatjuk, legyen minél könnyebb szavazni levélben, ne legyenek ilyen adminisztrációs akadályok, hogy valaki nem tudja rendesen leadni a szavazatot, de itt többen említették előttünk, hogy igen, a külföldön élő, magyar lakcímmel rendelkező állampolgárok számára is biztosítani kellene ezt.

A plakátok kihelyezésének szűkítése egy nagyon cinikus javaslat, főleg ma egyébként, amikor arról van hír, hogy a kormány egy újabb 2,3 milliárdos plakátkampányt indít, és nem véletlenül mondom a kormányt, mert a kormány és a Fidesz kommunikációja teljesen egybeesik. Tehát ilyen szempontból simán beszélhetünk erről így, hogy gyakorlatilag ugyanazokat az üzeneteket mondja a kormány, mint a Fidesz. Annak az ismeretében, hogy ismerjük, hogy az óriásplakátcégek, a citylightcégek, az elefántfülcégek kinek a tulajdonában vannak, ezzel a javaslattal gyakorlatilag elveszik az ellenzéki pártoktól azokat a minimális felületeket, ahol a választópolgárokat tájékoztatni tudják a jelöltről, az elképzeléseikről. Ez így teljesen egyoldalúvá teszi majd a kampányt.

Az általános indoklás azt írja, hogy a törvényjavaslat célja, hogy a felmerült nehézségeket kezelje. Na most, a legnagyobb nehézség, ahogy többen említették, a választások legnagyobb nehézsége, az előző választások legnagyobb nehézsége az átjelentkezők sorban állása volt, de ezt már ’14-ben lehetett tudni, tehát volt négy év, hogy ezen változtassanak, de mégis csak most kerül sor erre a változtatásra. De azt gondoljuk, hogy a benyújtott javaslat nem fogja ezt a problémát megoldani, hiszen inkább ilyen gigaméretű szavazatszámláló bizottságokban, különböző helyiségekbe szétosztott bizottságokban gondolkodnak, ami nem fogja megoldani azt a problémát, hogy sorban állás legyen. Én értem, és ezért is van, hogy két napról négy napra tették át a jelentkezéseket, és én értem, hogy jó előre tudni azt, hogy hol lesznek azok a szavazókörök, ahol az átjelentkezett választópolgárok szavaznak, de azért ezt nagyjából lehet tudni, tehát ezek általában egyetemvárosok, sőt Budapesten még talán kerületre is meg lehet mondani, hogy melyek ezek a helyek, fel lehetne erre készülni, és a megoldás mindenképpen az lenne, hogy több szavazókörbe kellene elosztani ezeket a szavazókat.

A bizniszpártok, kamupártok korlátozása egy jó irány, amit tudnánk támogatni, de egyébként kevésbé kamupártok ezek, hanem bizniszpártok. A többes ajánlásnak a megszüntetését ki kéne próbálni; én nem vagyok biztos benne, hogy ez megoldja a problémát, hiszen hogyha a jelölteket kvázi meg tudják venni ezek a bizniszpártok, akkor valószínűleg azt a pár száz aláírást is megveszik. Amíg olyan itt a rendszer, hogy pénzt ad azoknak, akik elindulnak, addig sajnos ezek a pártok el fognak indulni, és élni fognak ezzel a lehetőséggel. A korábban említett vagyontalan párttisztviselőkkel ezt a jogi problémát meg lehet oldani.

(20.40)

Helyeslendő az, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjainak, mind a jegyzőkönyvvezetőknek a számát lehet növelni, bővíteni, ez tényleg egy probléma volt az előző rendszerben.

Amit még kiemelnék, ami nem került említésre, itt a plakátoknál az impresszumnélküliség. Ha jól olvastam, akkor ki lehet rakni olyan plakátot, ahol a jelölt és a párt rajta van, és akkor nem kell rárakni impresszumot. Ez elsőre praktikusnak tűnik, de visszaélésre is adhat lehetőséget, tehát kirakhatnak olyan plakátot, ahol rajta van a jelölt, a pártnév, és rossz színben tüntetik fel. Tehát lehet, hogy ezt érdemes átgondolni.

Az ajánlóívekkel kapcsolatban a javaslat nem orvosolja a csalás lehetőségét, nem csukja be a kiskapukat. A legutóbbi zuglói időközi választáson is láthattuk, hogy átmásolták ezeket az íveket, és a 2014-es VI. kerületi önkormányzati választáson is  Bajkai úr biztosan tudja  történt ilyen eset, ahol a Schmuck-féle Szociáldemokrata Párt lemásolta a Fidesznek az íveit. Nyomozás is indult ebben az ügyben, de sajnos nem jutottak eredményre.

Végezetül az a javaslatunk, hogy legyen ebben egy parlamenti pártok közötti egyeztetés, szerintem nem kerget minket a tatár, ősszel is el lehet fogadni egy ilyen javaslatot, hogy az európai parlamenti választásra, az önkormányzati választásra megszülessen ez a javaslat, és fogadjon el a parlament egy konszenzusos javaslatot, amit minden párt tud támogatni. Köszönöm. (Taps a Párbeszéd és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. A vezérszónoki felszólalások végére értünk.Tisztelt Országgyűlés! Most a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi szószóló felszólalása következik, így aztán megadom a szót Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószólónak, aki anyanyelvén ismerteti felszólalásának első mondatait, majd magyarra fordítja azt. Parancsoljon, szószóló asszony!

KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló: Köszönöm szépen, elnök úr. Spoštovani Predsednik, spoštovane gospe Poslanke in gospodje Poslanci, cenjeni Zbor! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház!A Magyarországon élő 13 őshonosnak elismert nemzetiségi közösség a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényben foglaltak alapján kapott lehetőséget saját politikai szervezeteinek, kisebbségi önkormányzatainak létrehozására.

Ugyanezen törvény már rögzítette a Magyarországon élő nemzetiségek parlamenti képviseletének lehetőségét is. A 20. § (1) bekezdése így fogalmaz: „A kisebbségeknek  külön törvényben meghatározott módon  joguk van az országgyűlési képviseletre.”

Míg a helyi nemzetiségi önkormányzatok, majd a közülük delegált elektorokból megválasztott területi és országos testületek 1994-ben, illetve 1995-ben létrejöttek, addig az országgyűlési képviseletre a magyarországi nemzetiségeknek 2014-ig várnia kellett.

Az Alaptörvény és a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, majd az ezekben foglaltakat is figyelembe vevő, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény lehetővé tették, hogy a 2014. évi választás során már nemzetiségiképviselő-jelöltekre is szavazhatott a magyarországi választópolgárok azon része, aki nemzetiségi névjegyzékben regisztrált.

A Ve. I. fejezete, amely a törvény hatályát rögzíti, 1. § c) pontja nemzetiségi önkormányzati képviselők választását nevesíti. Köztudott, hogy a mai törvényi rendelkezések alapján a 13 magyarországi nemzetiség közül a legtöbb közösségnek nincs reális esélye, hogy kedvezményes mandátummal országgyűlési képvi-selőjük legyen a parlamentben. Megfontolandónak tartanám az 1. §-t kiegészíteni akként, hogy „az országgyűlési képviselők, az országgyűlési nemzetiségi képviselők és az országgyűlési szószólók választásán”. Valószínűleg így egyre több magyar állampolgár megismerné a nemzetiségi képviselet lényegét és annak jelentőségét.

A 2014. évi országgyűlési választás a választási eljárás nemzetiségeket érintő jogszabályaiban néhány nehézségre mutatott rá. Ezek elsősorban szó szerint a választási eljárás anomáliáit tükrözték, melyek módosítására a 2014-ben éppen hogy megalakult Magyarországi nemzetiségek bizottsága azonnal reagált. A módosítások következtében a nemzetiségi választópolgárok egyszerűbben élhettek a választás jogával, biztosabbá vált a változtatás nyomán az önkormányzatokat létrehozni szándékozó települések ez irányú célja.

2014 februárjától a Nemzeti Választási Bizottság munkájában a választásokon országos listát állító jelölő szervezetek által megbízott személyek, közöttük az országos nemzetiségi önkormányzatok által megbízottak is részt vehetnek, hiszen országos nemzetiségi lista állítására az országos nemzetiségi önkormányzatok nyertek jogosultságot.

A választási eljárásról szóló törvény és annak gyakorlati megvalósulása terén ugyanakkor a nemzetiségi közösségekben is számtalan esetben fogalmazódik meg a most tárgyalt törvény egyes paragrafusaira vonatkozó kritikai észrevétel.

Az előttünk fekvő T/714. számú törvényjavaslat érdemben a nemzetiségek választójogát érintő kérdésekre nem enged reagálni. Az általános vita azonban talán elvisel némi kitekintést a jelenleg módosításra benyújtott paragrafusokon túlra is.

A nemzetiségi választókat legérzékenyebben érintő kérdés már 2014-ben, de 2018-ban is a két országos lista – mármint a pártlista vagy a nemzetiségi lista  közötti választás kényszere. Számos nemzetiségi választópolgár, aki kettős identitásúnak vallja ma magát Magyarországon, úgy ítéli meg, hogy ha az egyikről vagy a másikról kell lemondania, úgy valamely jogában korlátozott.

Természetesen tudjuk, hogy ha a nemzetiségi választópolgárok országos pártlistára, országos nemzetiségi listára és egyéni listára is szavazhatnának, úgy a többségi társadalomhoz tartozókkal szemben nem két, hanem három szavazatra lennének jogosultak. Ennek híján azonban a valamely nemzetiséghez tartozó választópolgárok döntésre kényszerülnek: általában Magyarország egészét érintő döntéshozó jogalkotói testületének tagjait támogatják szavazatukkal a pártlistákra leadott szavazatok révén, vagy saját nemzetiségük érdekeit képviselő kedvezményes képviselői mandátumra adják le a voksukat.

A nemzetiséghez tartozók közül különösen is a fiatalok köre érzi állampolgári kötelességének és jogának, hogy az ország irányítására adott felhatalmazáshoz köze legyen. A nemzetiségi szószólók közül többen azért rendelkeznek nagyon alacsony szavazatszámmal, mert a választók inkább a pártlistákra adták a szavazatukat.

Nyilvánvaló a Magyarországi nemzetiségek bizottsága számára, hogy jelen törvénymódosítás ezen észrevételünket nem orvosolja, de a bizottság tagjai közül sokan értékelték úgy, hogy erről a tisztelt Ház előtt nyíltan szót kell ejteni.

Két országgyűlési választás tapasztalata a nemzetiségi közösségek esetében, hogy a kampánypénzeknek a nemzetiségi listáknak a Nemzeti Választási Irodához történő beérkezését követő kiutalása a választásokra való felkészülést jelentősen hátráltatja.

A nemzetiségi választópolgárok szavazati joga ugyanis regisztrációhoz kötött. A regisztráció intenzitása viszont nagyon komoly tájékoztató munkát, mondhatni, kampánymunkát feltételez a jelöltállító országos önkormányzatok részéről.

Bizottságunk ülésén határozottan megfogalmazódott az az észrevétel, hogy a kampányköltségek egy részét a regisztrációs időszak munkájára kellene fordítanunk, ezért fontos lenne, ha a közösségek ezzel időben rendelkeznének. Javaslatunk, hogy a listaállító országos nemzetiségi önkormányzatok számára a kampánytevékenységre fordítható összeg legalább felét a választások kiírását követő legrövidebb időn belül a regisztrációs kampányra kapják meg, míg a kiadások további kifizetése a kampányidőszak alatt, illetve a kampányidőszak végén történő elszámolásra álljon rendelkezésre.

Ülésünkön ismételten felmerült annak a kérdése, hogy a Magyarországon élő, de állampolgársággal nem rendelkező, ma már egy-egy nemzetiségi közösség tagjai közé sorolt polgárok miért nem lehetnek nemzetiségi közösségek választottjai, illetve miért nem szavazhatnak. Nyilvánvaló, hogy erre az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdése, továbbá annak a rendelkezésnek a szövege, miszerint nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásán választóként részt vehet az önkormányzati választáson választójoggal rendelkező minden nagykorú magyar állampolgár, amennyiben a választást megelőzően nemzetiségi választópolgárként regisztráltatta magát, ez a kérdésre egyértelmű választ ad természetesen.

(20.50)

A legutóbbi két parlamenti választás tapasztalata továbbá néhány hiányosság, amely részint a nemzetiségi választások regisztrációs folyamataira, másrészt a helyi választási irodák és helyi választási bizottságok működésére vonatkozik. Miután a törvény a nemzetiségi képviselők választását az országos és a helyhatósági választások tekintetében egyaránt regisztrációhoz köti, a regisztrációnak problémamentesen kellene működnie. A választópolgárok e lehetőségét, vagy ha úgy tetszik, kötelességét lényegesen megalapozottabb és egyértelműbb társadalmi célú hirdetésekkel is kellene segíteni. Számos észrevételt követően a kampányidőszak idején jelent csupán meg a Nemzeti Választási Iroda tájékoztató anyaga a tömegkommunikációs eszközökön keresztül, amely a nemzetiségek regisztrációhoz kötött választójogáról szólt. E tájékoztatók ritkán kerültek képernyőre vagy ritkán hangzottak el egyes rádiócsatornákon.

A nemzetiségi közösségek televíziós műsoraiban a regisztrációra vonatkozó tartalmú anyagot sem a jelölő szervezetek, sem a szószólójelöltek számára nem engedtek közzétenni. Az országos nemzetiségi önkormányzatok mint jelölő szervezetek, illetve a nemzetiségiszószóló-jelöltek mindösszesen három perc időtartamban jelenhettek meg a saját nemzetiségük műsoraiban a kampányidőszakban, illetve három perc állt rendelkezésükre a rádióban is. Természetesen élhettünk az MTVA által biztosított egyperces televíziós megjelenés jogával is. Nyilvánvaló, hogy a választási eljárásról szóló törvény 148. §-a betartása mellett, a média- és sajtómegjelenések esetünkben is rendkívül fontosak. A nemzetiségi választópolgárként történő regisztráció ugyanis nem magától értetődő. Bár a nemzetiségek a maguk lehetőségeivel mindent megtettek ott, ahol nemzetiségi önkormányzatok működnek, a diaszpórákban élőket azonban e szervezetek nehezen tudják elérni.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága tagjai részéről megfogalmazódott igény a nemzetiségi választópolgárok névjegyzékének a jelölő szervezet számára történő kiadásának kérdése is. Az országos nemzetiségi önkormányzatok mint jelölő szervezetek részére lehetővé kell tenni, hogy a nemzetiségi névjegyzék legalább három alkalommal teljeskörűen kikerüljön a számukra. A regisztrációra való ösztönzés hatékonyságát segítené, ha a jelölő szervezet tudná, kik azok a magyarországi választópolgárok a saját köreikben, akiket a regisztráció okán még meg kell szólítaniuk. Sajnálatos dolog, hogy olykor olyan indokkal kaptak elutasításokat nemzetiségi névjegyzékbe regisztrálni szándékozók, amit nehezen lehet értelmezni. Például egy konkrét eset, egy doktornő visszakapta a válaszlevelében azt a választ, hogy a törvénynek nem megfelelő módon próbált regisztrálni, ugyanis másik nevet visel születése óta, születési adatai nem egyeznek meg a névjegyzékben megjelentetettekkel, pedig gondolom, hogy bizonyára ismeri a saját adatait.

Számos további regisztrációt érintő ellentmondás, regisztráció elutasításának megszüntét várjuk a jelen törvényjavaslat 79. §-ától, amely a választási eljárásról szóló törvény 93. §-át több ponton egyértelműsíti.

A különböző szintű választási bizottságok és szavazatszámláló bizottságok tagjainak megválasztása során jelentős előrelépésnek tartanánk, ha e grémiumokban helyet kapnának az egyes nemzetiségekhez tartozó tagok is.

Keserű szájízzel tapasztaltuk, hogy bár a Nemzeti Választási Iroda számos továbbképzést szervezett a helyi választási bizottságok tagjai, a helyi választási irodák tagjai számára, számos ilyen képzésen a nemzetiségi választópolgárok, a nemzetiségi listák kezelése mint sajátos kategória, vagy a nemzetiségi választások specifikumai elő sem kerültek. Ennek következménye lehetett például, hogy több választási bizottság nem tudta jól kezelni a helyzetet, amikor a választópolgár a választáson megjelenve az országos pártlista helyett saját nemzetisége szavazólapját kereste, az azonban nem állt a rendelkezésre annak ellenére, hogy a szavazó rendelkezett a számára megküldött visszaigazolással arról, hogy nemzetiségi választópolgárként regisztrált.

A törvénymódosítások során nyomatékosítani lenne célszerű annak a sajátos helyzetnek a jelenlétét, hogy ma Magyarországon az országgyűlési választások során is megjelennek a nemzetiségek országos listái és a nemzetiségi választópolgárok. Várakozással tekintünk a T/714. számú törvényjavaslatra, amely a választási eljárásról szóló törvény módosításai révén tovább segítheti a nemzetiségi választások lebonyolítását.

Hvala za pozornost! Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm, szószóló asszony. Na, kedves képviselők, most kétperces kör következik. Vannak jelentkezők. Elsőként Vejkey képviselő úr, a KDNP képviselője két percben. Parancsoljon!

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék röviden egy-egy mondatban reagálni az ellenzéki vezérszónoki felszólalásokra. Staudt Gábor jobbikos képviselőtársunk kifogásolta az e-szavazás bevezetésének a hiányát. Valóban úgy néz ki, hogy előremutató lenne, azonban a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, különösen a német példa, hogy a német alkotmánybíróság, a Verfassungsgericht 2,6 millió szavazatot állapított meg, amiről nem lehetett elszámolni az e-szavazás kapcsán. Nem szeretnénk, hogy hasonló eset történjen Magyarországon is a választópolgárok vonatkozásában, akárcsak egyetlenegy szavazattal is, nemhogy 2,6 millió szavazattal.

Molnár Zsolt MSZP-s képviselőtársunk felidézte Gogol holt lelkeit, azonban meg kell állapítanunk, hogy hiába keresték, ilyet nem találtak a 2018. évi választások során.

Arató Gergely DK-s képviselőtársunk azt mondta, hogy ez a törvényjavaslat a félelemről szól. Nem a félelemről szól, tisztelt képviselőtársam, hanem magáról a finomhangolásról.

A Keresztes László Lóránt LMP-s képviselőtársunk által elmondottakra, nem akarok cinikus lenni, de amit LMP-s képviselőtársam mondott arról, hogy miben ért egyet az előterjesztő Bajkai Istvánnal, azt én is meg tudom erősíteni a mi oldalunkról, hogy mi is csak ennyiben értünk egyet önnel.

Végül, de nem utolsósorban Kocsis-Cake Olivio a Párbeszéd részéről az egyeztetést hiányolta. Itt figyelmébe ajánlom képviselőtársamnak, hogy egy egyéni képviselői indítványról van szó, ahol előzetes egyeztetés bizony nehézkes lenne. A második pedig, hogy a sorban állást kifogásolta, hogy miért voltak sorban állások… (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ha megengedi, elnök úr, hogy befejezzem, még röviden.

ELNÖK: De ez kétperces, képviselő úr, ez a lényeg. Tessék legközelebb, köszönettel. A gondolatot fejezze be. Itt ülünk negyed tízkor, nagyon méltányosak vagyunk e tekintetben. (Derültség.)

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. A gondolat befejezése akként szól, hogy a sorban állást és sok már kérdést már 2017-ben is szerettük volna megoldani, azonban az akkori ellenzék részéről nem kaptuk meg ehhez azt a támogatást, ami a kétharmados elfogadáshoz szükséges lett volna. (Dr. Harangozó Tamás: Szégyen! Mondjanak le!) Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Nagyon köszönöm. Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbik.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Vejkey képviselőtársam figyelmébe ajánlom, hogy miért egyéni képviselői indítvány formájában kívánnak finomhangolni, megoldani egy ennyire fontos és alapjogokat érintő ügyet. Egészen elképesztő cinizmusnak érzem mindezt. Szeretném elmondani önnek, hogy önök itt borítékok méretéről vitatkoznak, nem akarom azt mondani, hogy bohóckodnak. De arra egyértelmű választ várok önöktől, hogy a levélben szavazás intézményét a kényszerből határainkon kívülre szakadt, Nyugatra vándorolni kényszerülő magyarok esetében miért nem hajlandóak megtárgyalni, milyen érv szól az ön olvasatában ez ellen. És én erre egy nagyon konkrét választ várok, akár államtitkári szintről is. Teljesen egyértelmű, hogy a Fidesz puszta pártpolitikai érdekei szólnak ez ellen. Ha bizonyos régiókat megvizsgálnak önök, lehet, hogy a parlamentbe se kerültek volna be, mondjuk, a Nagy-Britanniában szavazó magyarok körében. Még egyszer mondom, nem akarok cinikus lenni, komolyan érdekelne a válaszuk a tekintetben, hogy mi szól a levélben való szavazás ellen a külföldre kényszerült magyarok körében, miközben más régióban, az elcsatolt részeken ez mégiscsak egy megoldható formulává vált.

(21.00)

Szeretném képviselőtársam figyelmébe ajánlani azt, hogy ha Németországból e-szavazás tekintetében vészjósló adatok érkeznek, akkor azt javaslom a figyelmébe, hogy a balti térségből pedig nem. Tehát nem a módszer eleve elvetendő géprombolók módjára, csak azért, mert valahol nem működik jól, hanem meg kell találni  ön mondta  azt a finomhangolt módszert, ami által ez jól képes működni. Az ön logikájából kiindulva nem szabadna az e-közigazgatást bevezetni, mert van a világon olyan térség, megye, kanton, város, ahol hatalmas botrányok adódtak ebből.

Én a modernitás pártján állva mégis inkább arra biztatnám önöket, hogy keressük meg a működő megoldást, azt a működő megoldást, amely a lehető legkevesebb visszaéléssel párosul. Köszönöm a lehetőséget. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Völner államtitkár úr kért szót, meg kell hogy adjam. Tisztelettel kérem annak a méltányosságnak a belátását, hogy még kétperces körben vagyunk, és… (Dr. Völner Pál: Két percet kértem.) Nagyon jó. Parancsoljon! Mérjük.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Csak itt a konkrét kérdés, a levélszavazások kapcsán szeretném tisztázni, hogy alkotmánybírósági döntés is létezik, amely kimondta, hogy homogén szavazócsoportok tekintetében kell kialakítani a szabályozást. Most a külhoni magyarok, már azok, akik mondjuk, a környező országokban laknak, és hazai lakcímmel rendelkező magyarok, nem képeznek homogén csoportot. (Derültség az ellenzéki sorokból.) Az, hogy éppen külföldön tartózkodnak, ugyanolyan szabályok szerint szavazhatnak, mint az itteniek. (Dr. Varga-Damm Andrea: A választójog nem egyenlő?) Ha levélben akarnak szavazni, szerezzenek ott lakcímet az itteni helyett, és ugyanilyen levélben szavazásra lesznek jogosultak, mint azok, akik kényszerből követik ezt el. Úgyhogy gyakorlatilag tanulmányozzák az Alkotmánybíróság vonatkozó döntését, talán megfelelően megnyugtatja önöket.Egy kicsit azért itt a választókerületi határok kapcsán is elhangzottak szerintem nem teljesen megalapozott kritikák, ugyanis a korábbi rendszerben akár kétszeres eltérés volt a szavazópolgárok számát tekintve, most 15 százalékos eltérés engedélyezett. Csak egy egyéni példát hadd mondjak: nekem korábban egy majdnem 80 kilométer hosszú, szalagszerű választókerületem volt, ma pedig egy járást fed le néhány környező településsel együtt, gyakorlatilag pontosan földrajzi egységként tudnak szavazni a választópolgárok. Ezért mondom, hogy ezek a felvetések… Éppen egy korábbi minisztertanácsi rendelettel összehasonlítva törvényi szinten keletkezett szabályozás, ami többször alkotmánybírósági felszólításra született meg. Ennek a kifogásolása nem teljesen méltányos.

Mondhatnék még másokat is, de méltányolom elnök úrnak az igyekezetét, hogy operatívak legyünk. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Nagy az egyetértés 9 óra 2 perckor közöttünk. Ezt a szellemiséget Tordai Bence is nyilván képviselni fogja. Ő két percben fog megnyilvánulni. Parancsoljon!

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Kollégák, ott a túloldalon! Azért legyünk nagyon egyértelműek: ez a választásitörvény-módosítás arról szól, hogy maguk még mindig félnek az emberek véleményétől. Hiába hirdetik nagy garral a harmadik kétharmadot, az a helyzet, hogy 2014-ben és 2018-ban is a változást akarók voltak többségben a választáson. A változást akarók, az ellenzéki pártokra szavazók többségben voltak. Az, hogy a Fideszre szabott választási rendszer ebből eredményezett két darab kétharmadot, nem a választók problémája és nem a magyar demokráciának a problémája, hanem az a Fidesz bűne.Hiába a végtelen számú elköltött közpénzforint, hiába a teljes média leuralása, hiába a butító propaganda és a gyűlöletkampány, úgy látszik, hogy még mindig többségben vannak azok, akik nem akarják a Fideszt kormányon látni. Maguk pedig nem finomhangolnak, hanem tovább igazgatják a Fidesz-KDNP érdekei szerint a választási törvényt, hogy lehetőség szerint az ellenzéknek még annyi esélye se legyen a következő választásokon, mint ami eddig volt. Ezek szerint önök hiába adják elő nagy határozottsággal a megkérdőjelezhetetlen országvezető szerepét, továbbra is félnek az ellenzéktől, továbbra is félnek a kormányváltástól.

Teljesen jó okkal teszik, hiszen az önök soraiban rengeteg bűnöző ül, akik egy kormányváltás után, egy független igazságszolgáltatás kialakítása után börtönbe kerülnének.

Értem tehát, hogy nagy a vesztenivalójuk, és ezeket a lehetőségeket, amikkel megbuktathatná majd az ellenzék a következő választáson a kormányt, mindenféle jogi trükközéssel próbálják kizárni. Ez a választásitörvény-módosítás erről szól, nem másról. Finomkodhatunk meg beszélhetünk finomhangolásról, de az igazság mégiscsak ez. Köszönöm. (Dr. Völner Pál: Ezért vagytok ott, és nem itt.  Szórványos taps az ellenzéki sorokból.)

ELNÖK: Arató Gergely képviselő úr, DK, két percben!

ARATÓ GERGELY (DK): Érzékelem, hogy elnök úr bátorítani akarja a vitát, és mindenképpen élni szeretnék ezzel a lehetőséggel.

ELNÖK: Már korábban is voltak közöttünk viták, ezt most a képviselő úr tovább feszíti.

ARATÓ GERGELY (DK): Szóval, államtitkár úr hozzászólásának az a része mindenképpen megnyugtat, hogy számára kényelmes választókerületet alakítottak ki ebben a választási rendszerben. (Derültség az ellenzéki sorokból.) Az a baj, tisztelt államtitkár úr, hogy mások számára meg nem, és másutt nem. Éppen ez a probléma, hogy a választókerületeket a saját egyéni igényeikhez szabták, és ebből születtek olyan csodálatos választókerületek, mint Baranya 2-es, ahol Komló és Pécs egy nyélen csatlakozik egymáshoz annak érdekében, hogy a viszonylag baloldali választók jól össze legyenek csoportosítva egymással. És még tudnám folytatni hosszan a példákat.Ami meg azt illeti, hogy homogén csoport vagy nem homogén csoport, hát, tényleg nem homogén csoport valóban a határon túli magyarok és a külföldön dolgozó magyarok csoportja, mert az előbbiek a Fideszre szavaznak, ezért aztán lehetővé teszik számukra a levélben való szavazást minden érdemi ellenőrzés nélkül, az utóbbiak meg hajlamosak arra, hogy ellenzéki pártokra is szavazzanak, ezért aztán ők álljanak órákat sorban a nagykövetségek előtt. Csak ez az, ami elfogadhatatlan, tisztelt államtitkár úr, igazságtalan és teljesen méltánytalan.

Végül, Vejkey képviselő úr azt mondta, hogy voltake itt holt lelkek. Szeretném fölhívni a figyelmét arra, hogy a Választási Iroda hívta föl a figyelmet korábban egy levélben arra a visszásságra, hogy ha a határon túli magyarok levélszavazatainak regisztrálását szervezetek végzik, és ilyen módon birtokába jutnak a személyi adatoknak, ez megnyitja a visszaélések lehetőségét. Éppen ez történt. A kinti szervezetek regisztrálták az embereket, gyakran összekötve másfajta politikai akciókkal, nem mennék bele most ebbe részletesen. Persze, bizonyítani a holt lelkeket nem lehet, hiszen éppen azért lyukas a szabályozás, hogy ne legyen visszaélés, ne legyen bizonyíték a visszaélésekre. De ez az, ami elfogadhatatlan. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Párbeszéd és az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Most visszatérünk normál szót kérő képviselő felszólalásához. Harangozó Tamás képviselő úr, MSZP!

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Először szeretnék visszatérni Bajkai úr előterjesztői expozéjához. Egy mondat megütötte a fülemet erőteljesen. Ön úgy fogalmazott, hogy tévesen úgy döntöttek, hogy a Fidesztől elvettek egy mandátumot. Ezt hallottuk a miniszterelnöktől is, a Kúriát szapulta. (Dr. Völner Pál: Alkotmánybíróság.) Nem igaz, államtitkár úr, de erre is ki fogok térni. Tudja nagyon jól, hogy nem igaz, csak elvégezte azt az egyetemet ön is, meg olvasni is tud.Az előző vitában ön arról beszélt itt hosszan, hogy Montesquieu, hogy hatalmi ágak elválasztása, hogy a bíróságok függetlensége milyen szent és sérthetetlen. Most meg egy parlamenti expozéjában ön azt mondja a Kúria egy jogerős ítéletére, egy döntésére, hogy tévesen úgy döntöttek. Ez az ön magánvéleménye vagy a Fidesz-Magyar Polgári Párt vagy  nem tudom  Szövetség véleménye, hogy a Kúria tévesen döntött, mert utóbbi esetben azt gondolom, hogy nagyobb a baj, mint bárki gondolná.

Egyébként nem a Kúria vette el azt a mandátumot; csak hogy egyszer legalább önök is tudják, hogy mi történt. Az MSZP megfigyelője volt jelen a Nemzeti Választási Iroda épületében, amikor még a vasárnapi szavazást megelőzően megérkeztek az első levélszavazatok, és ő észlelte azt, hogy egyébként sérültek a választási szervek által direkt erre a célra létrehozott olyan borítékok, amiken látszik, hogy hozzányúlnak. Ez volt eddig a lényege, képviselőtársaim, és nagyon jogszerűen és helyesen döntött minden szerv, amely ezt megsemmisítendő szavazatnak vélte. Olyan speciális ragasztóanyaggal voltak ezek leragasztva, amelyen látszik, ha hozzányúlnak. Nem lehet visszaragasztani később. Az ilyen borítékokat észlelve indítványt tett a Nemzeti Választási Bizottságnak, hogy ezzel rendszerszerűen kell valamit kezdeni. Ez a bizottság többségi döntéssel úgy döntött, hogy igaza van. Majd ezt egyébként a Kúria jóváhagyta, az Alkotmánybíróság pedig megállapította, hogy ebben a kérdésben nem dönthet, és nem is döntött, államtitkár úr. (Dr. Völner Pál: Lejárt a 30 nap.) Nem is döntött. Tehát azért vannak objektív dolgok. Kérem, ezt nem lehet mellémagyarázni. Az Alkotmánybíróság, ha döntött volna, ma 134 mandátumuk lenne a parlamentben. (Dr. Völner Pál: A határidő miatt nem döntött.)

És igenis, szerintem nem tisztességes az, amit most behoznak a törvényjavaslatba, hogy egyébként egy ilyen világosan és egyértelműen erre a célra létrehozott biztonsági rendszert megszüntetnek, és majd mindenki olyan borítékban és úgy fogja küldözgetni a levélszavazatokat, ahogy akarja, nyilvánvalóan óriási lehetőséget adva további visszaélésekre.

(21.10)

Völner Pál államtitkár úr azt mondta  ha jól értem , hogy nem homogén csoport az az 500-600-700 ezer, most éppen nem lehet tudni, hány százezer honfitársunk, akik Nyugat-Európában vagy a világ más részén életvitelszerűen élnek, és dolgoznak. És ha jól értem, azt mondta, hogy nagyon egyszerűen ilyen szempontból homogénná válhatnak a határon túli magyarokkal, ha megszüntetik a magyarországi állandó lakcímüket. Ha jól értem, ezt mondta. (Dr. Völner Pál: Ha mindenképpen így akarnak szavazni.) Értem. Tehát ön azt javasolja közel 600-700 ezer honfitársunknak, hogy adja föl a magyarországi állandó lakcímét végleg, ha egyébként levélben kíván szavazni, ez a megoldás; nem az, hogy egyébként ebbe a törvénybe beleírjanak még két mondatot.

Egyszerűen ez tényleg a cinizmusnak meg az emberek lenézésének a netovábbja, miközben, államtitkár úr, akkor hadd tájékoztassam, hogy olyan nagyon nagy technikai akadálya valószínűleg nem lehet, hogy megtalálják a külföldön dolgozó állampolgárainkat, mert konkrétan láttam azt a levelet  egy ismeretségi körből juttatták el hozzám , hogy egy nemrég Ausztriába kiment, ott dolgozó lány, az ismerős lánya Orbán Viktortól köszönőlevelet kapott az osztrák címére, magyar közpénzen, postán feladva az osztrák címére megcímezve. Tehát amikor miniszterelnök úr politikai tőkét kovácsolva egyébként közpénzből levelezget az állampolgárokkal, akkor megtaláljuk őket Ausztriában, amikor egyébként szavazási lehetőséget kell nekik biztosítani a levélszavazásban, akkor nem homogének, és természetesen semmilyen technikai megoldás arra nem lehetséges, hogy ők egyébként levélben ugyanúgy szavazzanak.

Szeretnék önöknek végezetül felolvasni egy idézetet, hogy ez a mai törvényjavaslat mennyire komoly és mennyire korrekt és tisztességes.

„1. Javaslom, hogy az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága a Nemzeti Választási Bizottsággal együtt tekintse át a választási eljárás tapasztalatait, és ha indokoltnak látja, tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a választási eljárási törvény módosítására.

2. Az idei esztendőben 23 párt állított országos listát, soha ennyi ezelőtt. Sokat elárulnak a következő adatok: a 23 pártból 16 nem érte el az 1 százalékos támogatást, 15 még a fél százalékot sem. A választási verseny utolsó tíz helyezettje összesen kapott valamivel több mint 22 ezer szavazatot. Minden egyes országos listát állító párt legalább 153 millió forint támogatásban részesült. A korábbi tapasztalatok alapján sajnos esély van rá, hogy ezzel nem tudnak elszámolni. Javaslom tehát, fontolja meg a tisztelt Országgyűlés, nem kellenee visszatérni a korábbi szabályozáshoz, és elejét venni annak, hogy a demokrácia ünnepéből néhányan üzletet csináljanak.

3. Mindannyian láthattuk, hogy április 8-án voltak olyan szavazókörök, ahol 2-3 órát kellett várakozniuk a választóknak, hogy leadhassák a szavazatukat. Ez elfogadhatatlan, ezért e helyről a jogalkotó és a jogalkalmazó felelősségét nem méricskélve, az állam nevében elnézést kérek azon honfitársainktól, akik ilyen méltatlan helyzetbe kerültek. Egyúttal köszönetet is mondok nekik, hogy türelmesen, zokszó nélkül várakoztak. Számomra ezzel a felelős magatartással tették igazán a demokrácia ünnepévé a ’18-as országgyűlési választást.”

Drága Államtitkár Úr! Drága előterjesztő Képviselőtársaim! Ez a magyar köztársasági elnök beszéde volt itt a pulpituson nem olyan régen, a választások utáni első alkalommal. Három kérést fogalmazott meg az Országgyűléssel szemben. Ebből a háromból önök egyet részlegesen most ebbe a törvényjavaslatba behoztak, a másik kettőre nagy ívben tettek. Azt mondja nekünk Vejkey úr, hogy egy egyéni képviselői indítvánnyal hogyan egyeztetnénk? (Z. Kárpát Dániel: Hát, ez a baj!) A volt ügyvezető alelnökük, jelenleg a Magyar Köztársaság elnöke itt azt kérte önöktől  önöké a többség , hogy a Törvényalkotási bizottság és a Nemzeti Választási Bizottság közösen egy érdemi, értelmes munkával tekintse át ezt a törvényt. Megtörtént? Nem tudom, ki nyújtotta be, és ki adta neki ezt a szöveget, hogy hányan nyújtották be, és ki küldte át önöknek ezt a szöveget, de önök szerint ez volt az egyeztetés, amit a köztársasági elnök itt kért? Vastapsoltak, itt ültünk, vastapsoltak az elnöknek. A második kérését sem teljesítették természetesen.

Világosan elmondta az elnök: térjenek vissza a régi rendszerhez. És az nem arról szól, hogy toldozgatják-foldozgatják, hogy ki fog felelősséget vállalni a későbbiek során anyagilag, hanem arról, amit minden egyes képviselőtársam már itt elmondott, önök is pontosan tudják: a többes ajánlás rendszere az egész manipulációnak, visszaélésnek, lopásnak, csalásnak az alapja. Valószínűleg egy mondatot kéne kihúzni a törvényből, lehet, hogy kettőt. És ezt nagyon konkrétan kérte a köztársasági elnök itt a csúfos választási (Dr. Völner Pál: Vereségetek után.) lebonyolítás után. És szintén beszólhat itt államtitkár úr, de mégiscsak a fideszes köztársasági elnök volt kénytelen bocsánatot kérni a magyar választóktól azért, ahogy le lett bonyolítva ez a választás. Ön is itt ült, akkor nem láttam ezt a mosolyt az arcán.

Én azt gondolom, hölgyeim és uraim, hogy önök vagy nem veszik komolyan a saját köztársasági elnöküket sem, vagy csak egyszerűen az van, amit eddig is láttunk, hogy a Magyar Országgyűlés tekintélye az önök szemszögéből egy fabatkát sem ér. Bármelyik is van, azt gondolom, hogy ez szégyen önökre nézve, és higgyék el, ez a törvényjavaslat így semmit nem fog érni. Azoknak is mondom, akik a nevükre vették, és nagyon remélem, hogy ha bármilyen befolyása vagy tekintélye van még a köztársasági elnöküknek, akkor ezt ő is szóvá fogja tenni, bár lehet, hogy ebben a pillanatban a bilibe ér a kezem. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: A kormány nevében Völner államtitkár úr kért szót. Parancsoljon!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Elnézést kérek, de megszólíttattam. Nem javasoltam, azt mondtam, hogy technikai lehetőség van rá. Tehát hogyha az önök barátai úgy érzik, hogy levélben akarnak szavazni, megtehetik ezt, mert technikai lehetőség van rá, abba a homogén csoportba be tudnak lépni. Azok, akik magyarországi lakcímmel rendelkeznek, és külföldön dolgoznak, azok az itthoni állampolgárokkal képeznek homogén csoportot; talán nem derült ki pontosan az érvelésemből. A másik magának a problémának a megléte. Gyakorlatilag még nem volt a levélben szavazás intézménye, és 2010 előtt, tudjuk, balliberális pártok uralkodtak ebben az országban, akkor ez abszolút nem jelentett problémát, ma pedig, úgy látszik, a magyar választójogi rendszernek ez lett a fő problémája. Szerintem köztársasági elnök úr kérésének pedig ez a javaslat eleget tesz. (Dr. Harangozó Tamás: Miben?) Az, hogy technikai lehetőségeket felvetett, az nyilvánvaló, hogy nem ő mondja tollba egyébként senkinek, hogy milyen módon oldjuk meg ezeket a problémákat, és mint említettem, ezek a technikai megoldások, ahogy Bajkai képviselő úr is a bevezetőjében elmondta, megoldást jelenthetnek. Köszönöm szépen. (Dr. Harangozó Tamás: Szép volt!  Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tordai képviselő úr két percben, Párbeszéd!

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Tisztelt Elnök Úr! Csak azt hiszem, hogy nem emlékeztünk meg méltó módon a választási törvény Fideszre szabásának mikéntjéről, illetve a választási csalásokról, amiket a 2018-as választás során bemutattak. Ja, az egyértelmű, hogy itt az elmúlt hónapokban több tízezer szavazatot csaltak el, erről bírósági ítéleteik is vannak. Az pedig, hogy hogy néztek ki a választókörzetek a 2011-es választási törvény átszabása előtt és után, arra csak egy számadat: a Fidesz felé hajló választókörzetek átlagosan 10 százalékkal kisebb lélekszámúak, mint a baloldali választókerületek. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz-szavazóknak törvénybe iktatva több mandátumot ér a szavazata. Ez megint csak egy nettó választási csalás, még akkor is, ha maguk ezt törvénybe foglalják. Az, hogy a maga választókörzete éppen közelebb áll a gömbhöz, mint egy hosszúkás téglalaphoz, az igazából egy egyéni szociális probléma. Ami számít, az az, hogy gerrymandering van, arra való törekvés van-e, hogy a fideszes szavazatok több mandátumba váltódjanak át vagy sem. És önök ezt természetesen jól megoldották, hiszen az ilyen hatalomtechnikához van tehetségük. Ugyanígy megoldották azt is, hogy a széttöredezett ellenzék mellett egy kétfordulós választási rendszer ne okozhasson önöknek problémát. Egyfordulóssá tették a választási rendszert, így relatív többséggel, akár 30-35 százalékos szavazataránnyal is el tudtak hozni egyéni képviselői mandátumokat. Nyilván ez részben az ellenzék felelőssége, másrészt viszont megint csak annak a tudatos tervezésnek, a választási törvény fideszes érdekekhez való igazításának az eredménye, amit maguk 2011-ben olyan jól megoldottak; és ami miatt egyébként azóta, én azt mondom, hogy teljesen illegitim a kormányzásuk, illegitimek a ’14-es és a ’18-as választások eredményei. Köszönöm.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Nem más felhajtóerővel, mint a kötelesség, kérdezem meg, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Megállapítom, hogy nem.

(21.20)

Tisztelt Országgyűlés! További felszólalásra nem jelentkezett senki. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem az előterjesztőt, ez esetben Bajkai képviselő urat, hogy kíváne reagálni. (Dr. Bajkai István jelzésére:) Öné a szó, parancsoljon!

DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Szintén az idő előrehaladtára tekintettel és az ellenzék által, nyugodtan mondhatom ezt, és tulajdonképpen engedjék meg, hogy összefoglaló értékelésként elmondjam, hogy igazából semmitmondó, vádaskodó észrevételekre igyekszem korrekt választ adni azzal az egyszerűsítéssel, hogy ma a benyújtott törvényjavaslat vonatkozásában arról kellett vitatkozni, szerintem az lett volna tárgya a mai ülésnek, hogy az egyéni képviselői indítványok vonatkozásában mi az álláspontja a törvényhozó testületnek. Sok mindenről volt szó, de lássuk be, hogy erről az előterjesztésről így nem esett szó. Persze szeretném hangsúlyozni, hogy nem idegen az ellenzék magatartásától, hogy bármilyen kérdés kapcsán bárhova máshova elkalandozzon a gondolata. Ismerjük a magyar jogtörténet, sőt a politikatörténet vonatkozásában azt a kifejezést, hogy obstrukció. Én nyugodtan látom azt, hogy sok mindenről beszél az ellenzék, valószínűleg ezzel szeretne időt nyerni és elérni azt, hogy minél később kerüljön sor a döntés meghozatalára, de sor fog rá kerülni, nyugodjanak meg. Megyek egy kicsit időrendben. Tulajdonképpen elhangzott a mai ülésen az a két kifejezés is, hogy félelem és a választójogi rendszer aránytalansága. Biztos olcsó lenne arról beszélni, vagy olcsó kifogásokat is fölsorolhatnék, de igazából mégiscsak arra utalnék a választási kampány kapcsán, pontosabban két országgyűlési választás kapcsán, hogy az ellenzék néhány mondatát ha idézem, volt aki  ha csak a félelemről van szó és a félelem kifejezését használnám , aki egyenesen börtönbüntetéseket helyezett kilátásba a kormány tagjai vonatkozásában, vagy éppen a konzervatív oldal vonatkozásában. Ez a kampánytechnikájuk része volt, a félelemkeltés bőven belefért a választójogi eljárásokba.

Aztán az is belefért ebbe a kommunikációba, hogy meghirdették saját magukat a választások győzteseként, sőt meg nem erősített hírek szerint a választás napján már kormányalakítási tárgyalások is folytak, aztán ezek valamikor dél tájékán megszakadtak valamilyen oknál fogva. Tehát ez a választójogi törvény lehetőséget biztosított mindenki számára, hogy kifejtse a véleményét, és a választásokon úgy vegyen részt ennek a választójogi törvénynek az ismeretében és feltételei szerint, hogy még belefért a fenyegetés is. Tordai Bence szereti a kriminológiai kifejezéseket, sőt minden szóhasználatában valamifajta bűncselekmény mindig föltűnik vagy valamifajta elkövetési forma, ezért nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a szélsőségeket képviselik valójában az ellenzék padsoraiban szólók.

Én azonban, és ennek az előterjesztésnek is valójában ez a lényege, mindig szívesen szoktam arról beszélni, hogy már a rómaiak is, szokták mondani, a fontolva haladás elve mentén fejlesztették a jogrendszerüket. Ez is a fontolva haladás egyik példája, bár nem szeretnék magamnak ilyen nagyságot vindikálni, amikor éppen a jogalkotók által, éppen az előterjesztésben és az expozéban használt jogalkalmazói tapasztalatok alapján módosításokat javasol a választójogi törvényen. Ezek a módosítások lettek volna tárgyai a mai megbeszélésnek, de a mai ülésen erre sajnos nem került sor. Azért is nagyon sajnálom a vitának ezt az irányát és ezt a fordulatát, mert mintha a törvényhozásban nem a törvények megvitatása vagy éppen az előterjesztés megvitatása lenne a cél, hanem mondjuk azt, hogy a saját hangunkat hallatjuk. Ez is egy öncélúság, ez is egy obstrukció, én azonban úgy fogalmaznék, és szíves figyelmébe ajánlom az ellenzék padsoraiban ülő néhány képviselőtársunknak, hogy ha szeretnénk ennek az országnak a hasznára válni, akkor arról beszéljünk, ami a dolgunk, a törvényhozásról és a törvényhozás feladatairól.

Államtitkár úr már kitért néhány kérdésre, illetve Vejkey képviselőtársunk is lényegében megválaszolta az elhangzottakat. Én azonban két kérdést, ha megengedik, mégiscsak szóba hoznék vagy visszatérnék rá.

Először is soha nem nevesített formában kifejezésre juttatták azt, hogy nemzetközi szervezetek által elítélt választójogi törvény vagy nemzetközi szervezetek által hangoztatott kifogások. Ez egy összefoglaló kifejezés volt az önök részéről, úgy is fogalmazhatnék, hogy parlamenti képviselőként, de talán eredeti hivatásomat is tekintve jogászként jó lenne konkrétumokról beszélni, hogy ha már beszélünk valamiről. S akkor is annak lenne értelme, ha van ilyen észrevétel, az adott képviselői előterjesztés vonatkozásában fogalmaznák meg.

Ezt nem tették meg. Szeretnek hivatkozni általában nemzetközi szervezetekre, valahol távol ülő szakértőkre vagy éppen sajtónyilatkozatokra, de azt gondolom, meg kell tisztelnünk ezt a Házat és meg kell tisztelnünk egymást azzal, hogy ha kifogásokról van szó, akkor konkrétumokat helyezünk mindannyiunk elébe, és konkrét ügyekről beszélünk. Hát ezekkel a mondatokkal nem lehet mit kezdeni, már csak jogászi szempontból sem.

A levélszavazatok ügyében szintén több hangsúlyos kifejezés került itt kifejezésre. Szeretném elmondani, hogy a levélszavazás egyik célja, s azt gondolom, ezt senki nem tudta vitatni, hogy a választójog és a választójoggal élni kívánók minél szélesebb köre juthasson ahhoz hozzá, hogy a véleményét kifejtse, és döntsön ennek az országnak a sorsáról. Ha a levélben történő szavazás lehetősége önök által is egy fontos intézménye a mi jogállamiságunknak, fontos intézménye annak, hogy minél többen fejthessék ki a véleményüket, minél többen dönthessenek a sorsukról, illetve ennek az országnak a sorsáról, akkor változatlanul nem érthető az a szándék, amikor olyan részletkérdéssel foglalkoznak, ami egyébként részben az Alkotmánybíróság döntéséből kiviláglik, hogy van rá jogszerű megoldás, mert a jelenlegi szabályozás jogszerű, a választójogukkal élni kívánók a levélszavazat szabályai szerint tudnak élni a jogukkal.

Ez az intézmény egyébként a világ számos országában, amely szintén a demokratikus közösség része, ebben a formában nem is adott. Tehát nyugodtan fogalmazhatnék úgy, nyilvánvalóan nem szeretném különösképpen dicsérni magunkat, de mégiscsak ezt kell tegyem, hogy a most hatályos rendszerünk nagyon is demokratikus és széles körű lehetőséget biztosít a választójogukkal élni kívánók számára.

Tehát önök olyat vitatnak vagy olyasmivel állnak hadban, ami ezt az országot szolgálja, és azt szolgálja, hogy minél többen éljenek a választójogukkal. Nem akarok költői kérdést föltenni, hiszen már csak néhányan maradtak a teremben, és szerintem erre nem fognak válaszolni sohasem, hogy vajon ezzel mi a probléma, amikor valóban a választójog széleskörűségéről van szó és a választójoggal való élés lehetőségéről. Ez miért probléma? Nyilván politikai indokokat fogalmaznak e mögé, de azt gondolom, hogy megint visszaütközünk abba a problémába, amit én újdonsült képviselőként csak úgy tudok megfogalmazni, hogy itt a törvénykezés házában a törvényekről és a törvények szelleméről beszéljünk. Ma már egyszer idéztük Montesquieu 1748-as művét a törvények szelleméről, szíves figyelmébe ajánlom mindenkinek, higgyék el, nagyon aktuális, nagyon időszerű.

Kamupártok, kispártok. Ez részben összefügg egy alkotmányossági kérdéssel, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján milyen feltételek szerint lehet létrehozni politikai szervezetet és pártot, illetve hogyan lehet különbséget tenni az indulás vonatkozásában és a választásokon való részvételkor. Azt gondolom, hogy ezt az alkotmányossági kérdést most ez a törvényjavaslat megoldja, hisz nyilvánvalóan a pártalakítás szabadsága, az egyesülés szabadsága a politikai szabadságjogok része. A választásokon való indulás szintén fontos lehetőség minden, a politikába beleszólni vagy a politikában részt venni szándékozó szervezetek számára. Ugyanakkor nyilván a kamupártok kiszűrése, az indokolatlan, fogalmazzunk így, kizárólag csak a pénzszerzést szolgáló indulások vonatkozásában pedig lényegesen szigorúbb szabályokat szeretnénk megvalósítani. Azt gondolom, ez együtt szolgálja az alkotmányosságot, és egyidejűleg szolgálja azt, amit a köztársasági elnök úr kifejtett itt korábban és idézésre is került, hogy lépjünk föl ezzel a káros jelenséggel szemben.

Végül az utolsó mondat, amit szeretnék önökkel megosztani, a sorban állás. Ez a tény nyilvánvalóan nem volt szerencsés, adott esetben a választójogukkal élni kívánók számára is hátrányos volt, nehézségeket okozott, s ahogy kifejtettem az előterjesztésemben, ez valójában problémát okozott mindannyiunk számára. Erre egy megoldást kínálunk, és azt gondoljuk, hogy ez a megoldás szolgálni fogja mindenkinek az ügyét, akik a választásokon részt fognak venni, és megfelelő felkészülést jelent majd a választás lebonyolítására.

(21.30)

Egy zárójeles megjegyzést azért engedjenek meg nekünk. Ha megnézzük a világ országait, vagy legalábbis a fejlett világ jelentős részét, mindenütt voltak ilyen jelenségek, vannak is. Ez egyáltalán nem jelenti a demokrácia csődjét, és nem jelenti azt, hogy valamifajta hangos kiáltással kellene úgymond kiáltoznunk a demokrácia vagy a jogállamiság védelme vonatkozásában. Hangsúlyozom, van jobb megoldás nyilvánvalóan annál, mint a jelenlegi szabályozás. Ezt szolgálja a törvényjavaslat, hogy egy jobb megoldással szolgáljunk ilyen helyzetek elkerülésére. Ugyanakkor nincs ok arra, hogy hangosan kiáltozzunk, és azt mondjuk, hogy a demokráciának immáron vége, hiszen sorban álltak néhány órán keresztül. Sajnáljuk, ezt köztársasági elnök úr is kifejtette, én magam is sajnálom, ugyanakkor ezáltal a demokrácia vagy éppen a választás szabadsága nem került korlátozásra. Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   205-242   243-284   285-324      Ülésnap adatai